Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-01 / 26. szám
2 41 2007- jÚlillS I. FORRÁS ‘Evangélikus Élet®> SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP - iMóz 50,15-21 Hogy „sok nép életét megtartsa” ÉLŐ VÍZ Ha Jézus kérdez Mindig különös jelentősége van annak, amikor Jézus valamit kérdez valakitől írásomban három dolgot szeretnék aláhúzni, amelyek megfigyelhetők Jézus kérdéseiben. Ha Jézus kérdez, sokszor mást és valami újat mond. Éppen nem azt mondja, amit vártunk A Biblia olvasásakor mi szeretjük beleolvasni a saját gondolatainkat a Szentírás szövegébe. Ézs 55,8 azonban arra figyelmeztet minket, hogy a mi gondolataink nem Isten gondolatai... Az igéből mindig éppen azt kell elfogadnunk ami nekünk új, ami más, mint amit vártunk Ezt tapasztaljuk a tenger lecsendesitésének történetében is. A viharban a tanítványok félnek Mi úgy érezzük hogy okuk van rá. Jézus azonban meglepetésünkre azt kérdezi tőlük „Mit féltek ti ki- csinyhitüek?" (Mt 8,26) Jézus nem fél velük együtt. Sőt szelíden inti őket: miért féltek? A hit legyőzi, elűzi a félelmet. Ha Jézus együtt félne velük akkor nem lenne Isten Fia, ha együtt félne velük akkor nem lenne Szabadító. Tehát Jézus kérdésében valami új szólal meg, valami más, mint amit vártunk Ezt kell befogadnunk. Ha Jézus kérdez, abban mindig van valami ébresztő üzenet. Mire ébreszt Jézus? Elsősorban bűneink meglátására. Hasonlót érzünk Péter pünkösdi prédikációjában is (ApCsel 2). A háromezres gyülekezet a beszéd hatására megkeseredett. Minden prédikációnak egyik hatása, hogy ráébreszt a bűn valóságára: hogyan rontottam el eddigi saját életemet, hogy bántok meg sokszor másokat, talán éppen szeretteimet. Egy asszony egy alkalommal a templomból jövet így számolt be a prédikációról:- Nagyon szép és tanulságos volt a beszéd, de nekem valami nagyon hiányzott.- Mi hiányzott?- Sajnos nem volt egyetlen mondat sem benne, amely megfájdította volna a szívemet a bűneim miatt... Jézus szava megszomorít; ahogy a zsoltáríró mondja: „. ..utolértek bűneim, amelyeket végig sem nézhetek: számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem is elhagyott engem." (Zsolt 40,13: Károli-fordítás) Ez azt jelenti: ráébredtem, rájöttem, hogy bűnös vagyok Végül: ha Jézus kérdez, az mindig egyúttal gyógyító kérdés is. A tenger lecsendesitésének történetében, mikor azt kérdezi: miért féltek? - már benne van a kérdésben, hogy ő le tudja csendesíteni a vihart. Még zúg a szél, még tajtékoz- nak a félelmetes hullámok de Jézus már megtöri a bénító félelem erejét. Nincs miért félni. Ne féljetek - ez nem „parancs", hanem gyógyító erő! Boldog, aki bajban, nehéz órákban ahhoz a Jézushoz menekül, aki mindent másképp lát. Aki szavával is gyógyít. Életünkben gyakran ott a vihar. A bűn vihara, a félelem vihara, a lázadás, csüggedés vihara. Kapaszkodj bele Jézus szavába: kicsinyhitű, miért kételkedel? És jön a csend. A viharzó tenger újra csendes lesz. Mert valaki itt van, aki erősebb minden viharnál... ■ Gáncs Aladár SEMPER REFORMANDA „A Krisztusba vetett hit által ugyanis nem a cselekedetektől vagyunk szabadok, hanem a cselekedetekről alkotott vélekedéstől, vagyis attól az esztelen feltételezéstől, hogy a meg- igazulást cselekedetekkel lehet elérni. Mert a hit váltja meg, igazítja helyre és őrzi meg lelkiismeretünket: általa ismerjük fel, hogy igazságunk nem a cselekedetekben van, ámbár nem lehet és nem szabad, hogy a cselekedetek hiányozzanak, minthogy evés, ivás és halandó testünk szokásos cselekedetei nélkül nem létezhetünk, de mégsem ezekben van a mi igazságunk, hanem a hitben, viszont azok a cselekedetek mégsem elve- tendők vagy elhagyandók.” H Luther Márton: Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Profile Károly fordítása) József testvérei féltek, hogy öccsük csak hajlott korú apjukra tekintettel bocsátott meg nekik, amikor a fáraó udvari főméltóságaként fölfedte előttük kilétét. Úgy érezték, Jákob halála után okkal tarthatnak József bosszújától. Magukból indultak ki... Hiszen ifjúkorukban - apjuk haragjától félve - nem merték nyíltan kimutatni József iránti ellenszenvüket. Elfojtott irigységük idővel gyűlöletté, gyilkos szándékká fajult. Csak az alkalmat várták, hogy apjuk tudtán kívül elbánjanak Józseffel. És amikor József egyedül vitt nekik ebédet a mezőre, megragadták a lehetőséget, hogy örökre megszabaduljanak testvérüktől. Kis híján megölték, de végül úgy döntöttek, hogy eladják az épp arra haladó karaván rabszolga-kereskedőinek. Ezért apjuk halálakor úgy érezték, most József számára jött el a rég várt alkalom, hogy leszámoljon velük. A bosszúra való lehetőség híján a hatalmi viszonyok vagy más akadályozó körülmények megváltozásáig szóló, színlelt megbocsátás a mi világunkban sem ismeretlen. Bizonyára sokan átéltük, hogy amikor haragosaink nem tudtak ártó szándékuknak érvényt szerezni, kényszeredetten békejobbot nyújtottak felénk. Elfogadtuk, bár éreztük, hogy ez nem őszinte. És amikor alkalmuk nyílt, éltek is rögtön a lehetőséggel, hogy ott ártsanak, ahol tudnak. De talán bennünket is megkísértett már a helyzet adta le„Afeí titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem" (Lk 10,16) - Jézus a hetvenkét tanítvány szolgálatba állításakor mondott beszédét zárja ezekkel a szavakkal. Nem lehet kétség: Jézus szerint a küldetésben járó tanítvány a küldőjét képviseli. Az ő nevében szól, amikor Isten országát tanítással vagy szónoki jellegű beszéddel (prédikáció, igehirdetés) hirdeti. Maga Jézus is ezt tette, amikor az Atya küldetésében járt. Ha úgy hozta a helyzet, tanított. Néha a szálláshelyén összegyűlteket, néha a vándorútján mellészegődött sokaságot. Máskor meg egészen személyes beszélgetésben tanít, mint például Síkár határában, Jákob kútjának káváján ülve (lásd a samáriai asszony történetét) vagy az éjszakai látogatót, Nikodémust fogadva. Amikor pedig arra kínálkozott lehetőség, hogy egy halászbárka fedélzetéről mint úszó szószékről vagy a hegycsúcsról lefelé ereszkedő hullámokban terjedő hang erejét hetőség, hogy végre betartsunk valakinek, akinek korábban megbocsátottunk ugyan, de nem szívből, hanem kényszeredetten. Ezért tudjuk nagyon könnyen megérteni József testvéreinek félelmét. József azonban nem színből, hanem szívből bocsátotta meg testvéreinek, hogy korábban az életére törtek. Amikor a fáraó ezüstpoharát az egyiptomi gabonával hazainduló testvérek csomagjába rejtette, majd a látszólagos lopást leleplezte, nem azt akarta értésükre adni, hogy „most végre a kezemben vagytok, most börtönbe, sőt akasztófára juttathatlak benneteket, és csak azért nem teszem, mert tudom, hogy apánknak nagy fájdalmat okoznék vele”. Jákob halálakor kitűnik, hogy a testvérek az esetet mégis így értelmezték. Pedig József ezzel csak azt mutatta meg, hogy amikor valóban kezében van az életük, ő akkor sem él a bosszú lehetőségével, mert a korábban elkövetett gonosz tettük ellenére őszintén, testvérként szereti őket. De a testvérek ezt nem értették, mert magukból indultak ki: tudták, hogy József helyében ők most bosszúra használnák a helyzetben rejlő lehetőséget. Józsefnek a testvéreihez való nagyvonalúsága, irántuk minden körülmény ellenére megőrzött szeretete nem saját emberi nagyságából fakad. József mindvégig szilárdan hitte, hogy sorsa Isten kezében van, és sorsában a váratlan fordulatokat nem a véletlen hozta, hanem kihasználva szóljon a hallgatására ösz- szesereglett sokasághoz, akkor összefüggő beszédet mondott. Ilyenkor nem volt lehetőség kérdéseket feltenni, a tizenkettő is legfeljebb utólag, a szálláson faggathatta egy-egy mondatának mélyebb értelméről. Ha figyelmesen olvassuk az evangélisták feljegyzéseit, egyáltalán nem érezzük erőltetettnek a tanítás és az igehirdetés közötti műfaji megkülönböztetést. A tanító Jézus magyaráz. Mint a jó tanár, ilyenkor azt is megengedi, hogy kérdezzék. Hiszen ez lehetőséget kínál a félreértések tisztázására, segíti a mélyebb megértést. A prédikáló Jézus viszont hirdet. Kihirdeti Isten országának eljövetelét, „az Úr kedves esztendejét”. Meghirdeti az ezzel beköszöntő új világ rendjét. Amnesztiát hirdet a bűnösöknek, és megtérésre hívja őket. Jól értették ezt reformátor eleink, amikor prédikációjukat nem szentbeszédnek, hanem igehirdetésnek nevezték. Kívánatosnak látom, hogy egyháA VASÁRNAP IGÉJE Isten gondviselése. Isten intézte úgy, hogy amikor testvérei a mezőn meg akarták ölni, a rabszolgakereskedő-ka- raván épp arra jöjjön. Isten lágyította meg testvérei szívét, hogy életét megkíméljék. Isten előre tudta azt is, hogy a karaván Egyiptomba tart, ahol Józsefet Potifár fogja megvenni, akinek csélcsap felesége ártatlanul börtönbe juttatja majd, de csak azért, hogy ott megfejthesse a fáraó álmát, és ennek eredményeként a fáraó a birodalom gazdasági, pénzügyi és egyben népjóléti miniszterének megfelelő rangba emelje. Mindezt pedig azért, hogy az egész keleti világot sújtó nagy éhínség idején ő menthesse meg apja, testvérei és egész családja életét, letelepítve őket Gósen gazdagon termő földjén, Egyiptomban. József hitével felismerte, hogy az a gonosz terv, amelyet testvérei ellene forraltak, tudtukon kívül, akaratuktól függetlenül Isten nagyszabású tervének részévé vált: József családja a dédapjának, Ábrahámnak tett ígéret alapján így fejlődhet nagy néppé. És Jákob tizenkét fiának családja valóban Egyiptomban növekedett Isten választott népének tizenkét IGE+H1RDETO zunkban újra nagyobb hangsúly kerüljön a tanító alkalmakra. Az istentiszteleti prédikáció viszont maradjon meg a szó eredeti értelmében igehirdetésnek! A tanítás és az igehirdetés közti különbséget tükrözi a reakció is, amellyel Jézusnak szembe kellett néznie. Amikor tanított, ellenségei gyakran egyetértést színlelve közeledtek hozzá. Aztán megpróbáltak belekötni egy-egy mondatába, hogy annak alapján a mózesi törvény megrontásával vádolhassák. Máskor jóhiszeműnek feltüntetett kérdéseikkel próbálták kelepcébe csalni, hogy majd istenkáromlásért megkövezhessék. A prédikáló Jézussal viszont mindig haraggal és nyíltan kimutatott gyűlölettel szálltak szembe. Nem személyes eltörzsévé. Ezért joggal mondhatta József a bosszújától rettegő testvéreinek: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” József azokra a népekre gondolt, amelyeket Egyiptom az ő bölcsességének köszönhetően láthatott el élelemmel. Isten azonban azért adta József szájába ezeket a szavakat, hogy prófétai kinyilatkoztatást adjon: József- tudtán kívül - a kereszt Krisztusáról tett tanúságot, amikor ezt a mondatot kimondta. Hiszen az Úr Jézus is így szemlélte Istentől rendelt sorsát, ezért tudott szívből megbocsátani minden kínzójának és ellenségének. Tudta, hogy akik gonosz szándékkal juttatják őt keresztre, akaratukon kívül Isten üdvtervét szolgálják: Isten megengedi, hogy őt ártatlanul halálra adják, de csak azért, hogy ezáltal „sok nép életét megtartsa". Mert Isten terve a Golgotán kulmináló emberi gonoszság eszközét, a keresztet tette az emberi nem üdvének forrásává. Isten nem megakadályozza a gonosz működését, hanem tetteit üdvterve részévé teszi. ■ Véghelyi Antal Imádkozzunk!- Urunk, emlékeztess rá, hogy bűnbocsánatból élünk, és taníts bocsánatoddal élve szívből megbocsátani minden ellenünk vétőnek Ámen. lenszenv vezette őket, hanem azért haragudtak, amit Jézus hirdetett. így leplezték le magukat: valójában Istent gyűlölik, aki Jézust a kegyelem evangéliumának hirdetésére küldte. Annak az Istennek a nevében akartak eljárni Jézussal szemben, aki szereti azokat, akiket ők megvetnek és gyűlölnek, és országába hívja az olyan bűnösöket, akikkel ők itt a földön sem lennének hajlandóak egy fedél alatt élni. Ha a prédikátor hű küldőjéhez, és hitelesen hirdeti a rábízott evangéliumot, akkor minden időben számolnia kell azzal, hogy beszéde hasonló indulatokat gerjeszthet. Ekkor és csak ekkor hivatkozhat Jézus igéjére: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.” De ha erkölcsi vétségek miatt botránkoztató életmóddal vagy úrhatnám viselkedéssel, gőgös beszéddel vált ki ellenszenvet és elutasítást, nem védekezhet Jézus fenti szavait idézve. ■ Véghelyi Antal LAPUNK OLVASHATÓ A VILÁGHÁLÓN IS A WWW.EVELET.HU CÍMEN. Oratio cecumenica [Lelkész:] Urunk, köszönjük, hogy szolgálatra hívtál el minket, és megnyitottad előttünk a templom kapuját a világra. Segíts küldetésünket örömmel betöltenünk, és ne hagyj magunkra, mert nélküled erőtlenek vagyunk, és mindent elrontunk. [Lektor:] Könyörgünk a betegekért, az éhezőkért, az otthontalanokért, a megélhetés gondjaiban vergődő- kért. Add, hogy a szenvedés könnyein át meglássák dicsőséged fényét. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk Jézus! [Lektor:] Segíts minket az istentelen világban Isten fiaivá lennünk, hogy ne csak szavaink, de életünk is téged tükrözzön vissza. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk, Jézus! [Lektor:] Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk a másikban a te felénk kinyíló és kérő kezedet. Ne a bűnöstől irtózzunk, hanem a bűntől. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk, Jézus! [Lektor:] Adj irgalmas szívet, olyat, mint a tiéd, amely nem elítélni akar, hanem megmenteni. Óvj meg az ítélkezéstől, hogy ne veszítsük el egymást. Hadd tegyük azt másokkal, aminek mi is örülnénk. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk, Jézus! [Lektor:] Taníts meg okosan használnunk életünk idejét. Ments meg a céltalan élettől és az üres napoktól. Őrizz meg az elbizakodottságtól és a képmutatás álarcától. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk Jézus! [Lektor:] Köszönjük mindazt, amit tőled kaptunk és kapunk: egészségünket, pénzünket, pozíciónkat. Azonban állj mellénk, amikor ezek kísértenek, és hatalmukba akarnak keríteni, hogy jól tudjunk sáfárkodni velük, hogy az örök élethez vezető úton eszközök legyenek a kezünkben, ne pedig torlaszok. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk, Jézus! [Lektor:] Segíts, hogy ne essünk olyan bűnökbe, amelyeket elkövetésük után már nem vagyunk képesek rendezni. Óvj meg különösen is a nehezen gyógyuló bűnök elkövetésétől. Urunk, ne bűneink szerint ítélj, de szabadíts meg a gonosztól. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk, Jézus! [Lektor:] Könyörgünk a gyermekek és szüleik közötti kapcsolatokért. Vigyázz gyermekeinkre az iskolai szünet ideje alatt is! Eléd visszük hitvestársi örömeinket es gyötrődéseinket is. Légy velünk elhibázott ügyeink közepette, hogy ne törjük el, ami megrepedt, hanem a te szereteteddel megújíthassuk és megszentelhessük. Ismered munkahelyi, iskolai és baráti kapcsolatainkat, de ismered kapcsolatra való képtelenségünket is. Ne hagyj magunkra! Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk Jézus! [Lektor:] Adj vigasztaló szavakat a szánkba, ha sírót hozol elénk, és szívhez szóló szavakat, amikor gyilkos mondatok ütötte sebeket kell begyógyítanunk. Fordítsd jóra azt, amit mi elrontottunk. így irgalmazz egyházadnak, népednek és az egész világnak. Hallgass meg minket! [Gyülekezet:] Jövel, Urunk, Jézus! [Lelkész:] Atyánk, köszönjük neked, hogy Fiad által megnyitottad előttünk az élet útját, és segíts, hogy rajta járva a te gyermekeidként élhessünk társaink üdvösségére és a te dicsőségedre. [Gyülekezet:] Ámen. Aki titeket hallgat, engem hallgat...
