Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-06-24 / 25. szám

2007- jumus 24. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet®? Megújuló lelki erőforrások Kettős jubileum Gyulán ► A Trianon utáni megtépázott országban a néhány évvel korábban önálló­sult gyulai evangélikus gyülekezet minden gazdasági kilátástalanság ellené­re templomépítésbe kezdett, és a hívek erőfeszítéseit siker koronázta: Raf- fay Sándor püspök 1927-ben felszentelte istentiszteleti helyüket. A Gyulai Evangélikus Egyházközségben hálaadó istentiszteletet tartottak június 17- én a Gerlóczy Gedeon által tervezett, kívül-belül felújított templom felszente­lésének nyolcvanadik és a gyülekezet megalakulásának századik évforduló­ja alkalmából. Az ünnepi istentisztelet igehirdetési és újraszentelési szolgá­latát Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke végezte. A gyulaiak ünnepe már június 16-án kez­detét vette: a templom oldalhajójában rendezték meg - az ökumenikus kapcso­latok jegyében - Köteles Jenó'né ikonfest- mény-kiállítását, amelyet Gáncs Péter püspök nyitott meg. Dr. Németh Csaba, a Gyulai Evangélikus Egyházközség fel­ügyelője elmondta, hogy e kiállítás meg­nyitásával szakítani szeretnének az eddi- ■ gi protestáns hagyományokkal, és na­ponta több órára is szeretnék kitárni a templom kapuját, hogy minél többen betérhessenek az ikonfestmények meg­tekintésére és egy rövid elcsendesedésre. A vasárnapi hálaadó istentisztelet ele­jén a gyülekezet lelkésze átnyújtotta a megújult épület kulcsát az egyházkerü­let püspökének, aki a zsoltár szavai után jelképesen megnyitotta az újraszentelés- re váró templomot a bevonuló gyulai hí­vek előtt. Az istentisztelet liturgiái szol­gálatát Kondor Péter, a Kelet-Békési Egy­házmegye esperese és Jakab Béla helyi lel­kész végezte. „Fel a kezekkel!” - így kezdte Ezs 40,27-31 alapján tartott igehirdetését Gáncs Péter. Az oltárképre irányította hallgatósága figyelmét, amelyen az em­berek a legkülönfélébb kézmozdulatok­kal fordulnak a tengert éppen lecsende­sítő Jézus felé. A kapkodó, görcsösen markoló vagy kétségbeesetten kérő mozdulatok kifejezik azokat a különbö­ző reakciókat, amelyek a válságos élet­helyzetekben jellemzőek ránk. A tenger lecsendesítése - azaz a krízisek megol­dása - nem a mi kezünkben van, ezért számunkra az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e minden helyzetben kinyújta­ni a kezünket Isten felé és kitárni a szí­vünket előtte - hangsúlyozta a püspök. Ha az épületek megújulásán túl az éle­tünk épületének, az „élő köveknek” a megújulása is rendszeresen megtörté­nik, akkor a modern „megújuló energia- források” analógiájára egy - „funkciójá­ban” is megújuló, egyházművészeti kiál­lításnak is helyet adó - templom is vál­hat az Isten kiapadhatatlan erejéből táp­lálkozó lelki erőforrássá. Az ünnepi közgyűlést dr. Németh Csa­ba felügyelő nyitotta meg, majd röviden ismertette a gyülekezet történetét. Az alig több mint egy év alatt megvalósult, húsz­milliós beruházásról Abelovszly László vál­lalkozó számolt be az ünneplő közösség­nek. Az egyházkerület nevében Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, a Kelet-Békési Egyházmegye nevében pe­dig dr. Riick András egyházmegyei felügye­lő köszöntötte a gyülekezetei. A testvér­egyházak közül a gyulai katolikus, a re­formátus és a baptista gyülekezet lelki- pásztora mondott rövid köszöntő szava­kat. A gyülekezet egyik leghosszabb ideig szolgáló lelkészeként Kendek György emlé­kezett vissza gyulai szolgálatának éveire. A köszöntések sorát dr. Perjési Klára pol­gármester szavai zárták. ■ Petri Gábor Jubileumi zsinat Rózsahegyen 1707-2007 A Szlovákiai Evangélikus Egyház zsinatának meghívására egyházunkat háromtagú kül­döttség képviselte a testület június 15-16-án Rózsahegyen megtartott ülésén. A delegáci­ót Smidéliusz Zoltán, a zsinat lelkészi elnöke, Muntag András, a zsinat nem lelkészi elnöke és Szpisák Attila, az Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat vezetője alkotta. Az egyébként rendes munkazsinatnak az 1707. évi, meghatározó rózsahegyi zsinatról való közös tör­ténelmi megemlékezése lényeges lehet az egyházaink közötti jó viszony rendezéséhez. A zsinat szünetében megtartott tárgyaláson részt vevő zsinati elnökök fontos megfigyelésként összegezhették, hogy zsinataink hasonló felépítésű és működésű törvényhozó és döntéshozó szervek. A kisebb-nagyobb különbségek mindkét fél számára tanulságosak lehetnek - állapították meg. A mostani kapcsolatfelvétel foly­tatása lesz a szlovák fél meghívása a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának novemberi ülésszakára. Éjekor konkretizálhatok lesznek a kapcsolat formái, illetve meghatározhatók a jövőbeli együttműködés lehetőségei. ■ -ASZ­Meghívó Sárszentlőrincre! HIRDETÉS Június 30-án és július i-jén ünnepeljük a falu alapításának 285. évfordulóját, és emlékezünk alapító lelkészére, Szemezel Bárány Györgyre halálának 250. évforduló­ja alkalmából. A programból: Szombaton 14 órától: Bárány György alapította gyülekezetek találkozója; Profile Gergely országos felügyelő előadása; a Lázár Ervin-könyvtár megnyitója; táncház. Vasárnap 9.30-tól: ünnepi istentisztelet Gáncs Péter püspök szolgálatával; tanítók fájának avatása; öt kiállítás; színielőadás; mese; táncbemutató; élő dzsesszmuzsika; helyi ételkülönlegességek; könyvbemutatók. Nagy múltú falu hívja nagy szeretettel mindazokat, akik részt kívánnak venni nagy ünnepén. Részletes program: www.sarszentbrinc.hu. Nálunk a „labda” E hónap különösen is bővelkedik nagy­szabású egyházi rendezvényekben. La­punk előző heti és mostani számában a kölni Kirchentagról olvasható beszámo­ló, beharangozó cikkek sora jelent meg a hétvégi paksi országos evangélikus talál­kozóval kapcsolatban, magam pedig az alábbiakban egy finnországi eseményről tudósítok. A Finn Missziói Társaság (FELM) június 8. és 10. között megrendezett fesztiváljára kaptam meghívást Hyvinkää városába. Több mint tizenháromezren regisztrál­tatták magukat az alkalomra, amely több helyszínen, a város számos szegletében zajlott. Külön sátorban tartottak foglal­kozást a gyermekeknek, a központi ün­nepségtől kissé távolabb gyűltek össze a fiatalok. (A rendezők szomorúan állapí­tották meg, hogy az ifjabbak közül a vártnál jóval kevesebben, „csupán” nyolc- százán jöttek el a fesztiválra.) Az alkalom mottóját egy szellemes szójáték adta: „Palló haltuunl”, amely szó szerint így fordítható: „Kapd el a lab­dát!” A cím utalt egyrészt a finnek által közkedvelt labdajátékokra, másrészt ar­ra, hogy a missziói fesztivál központi sátrát épp egy futballpályán állították fel. Legfőképpen azonban a mögöttes tartalmat kívánták hangsúlyozni a szer­vezők: a keresztény ember küldetése, hogy elérje az evangélium üzenetével a földgolyót (a finn nyelvben ugyanaz a palló szó használatos mind a labda, mind a földgolyó megnevezésére). Az évenként megrendezett FELM-fesz- tivál keretében számolnak be a Finn Missziói Társaság munkatársai a távoli tá­jakon, leginkább Ázsiában és Afrikában végzett munkájukról. Az idei találkozón kifejezetten hangsúlyossá vált e szolgálat holisztikus jellege. A keresztény misszió lényege ugyanis, hogy az embertársat tel­jes valójában látja, annak testi és lelki hogy gondviselő szeretetének eszközei legyünk. Ezért vesz részt a missziói társa­ság az AIDS-betegek kezelésében, ezért támogat egyházi kórházakat a világ szá­mos pontján, vagy segít - például - a har­madik világ országaiban a mezőgazdaság megszervezésében. (Ugyanitt az általa fenntartott iskolákban a helybeliek szak­mát tanulhatnak.) A fesztivál lógója Az idei fesztiválon azonban a figyelem különösen Kelet- és Közép-Európára irá­nyult. A tajvani és az etióp előadó mellett Aare Kuukauppi oroszországi evangélikus püspököt, Leevi Reinaru észt missziói lel­készt és személyemben a magyar Evan­gélikus Külmissziói Egyesület (EKME) lel­készi elnökét hívták meg vendégként a háromnapos rendezvényre. Csupán a helyszínen döbbentem rá, hogy ez mek­kora megtiszteltetést jelentett egyhá­zunk s az engem delegáló EKME számá­ra. Ha tudtam volna, hogy több mint négyezer ember előtt kell majd előadást tartanom Spiritualitds a kommunizmus bu­kása utáni vákuumban címmel, bizonyára nagyobb szorongással készülök az útra. így azonban felszabadultan tudtam örül­ni finn testvéreink őszinte érdeklődésé­nek és annak a nyitottságnak, ahogyan beszédemet fogadták. gathassuk nyelvrokonainkat, az Urálon túl élő komikat. A finn anyanyelvű oroszországi Inke- ri Evangélikus Egyház kitartóan evangé- lizál a Szibériában élő nemzeti kisebbsé­gek között. A szovjet diktatúra össze­omlása után így alakultak kicsi gyüleke­zetek a komik földjén, s így indulhatott el komoly lelki ébredés a marik - vagy ahogyan más népek nevezik őket, csere­miszek - között. Őket képviselte a fesz­tiválra meghívott Sorta együttes. Monda­nom sem kell, hogy érdekes hangzású muzsikájukkal óriási sikert arattak. „Minden hanggal Istent akarjuk dicsér­ni” - mondta Irina Fairushina zeneakadé­miai hallgató, az együttes legfiatalabb tagja. Kérdésemre elmondta, hogy csa­ládjában ő az első, aki hallott Jézusról. „Kapd el a földet!” - így foglalta össze a Finn Missziói Társaság háromnapos rendezvénye azt a feladatot, amely a ke­resztények közösségére bízatott. Akár a messzi tájakon, akár itt, Európában fele­lősségünk, hogy eljusson az evangélium üzenete szóban és tettekben azokhoz, akik ma még nem ismerhetik Krisztust. Az örömhír továbbadása, tudjuk, minden hívő ember feladata. Ám Isten egyeseket különös szolgálatra, a misszi­onáriusi munkára hív el. Idén tizenkét fi­atal végezte el a FELM missziói iskoláját. Kiküldésükre a fesztivál záró istentiszte­letén került sor, amelynek liturgiájában magam is részt vehettem. Felejthetetlen élményem marad, ahogyan Mikko Heikka püspök igehirdetését követően megál­dottuk a fiatal misszionáriusokat (képün­kön), majd pedig gyermekeiket. Sokan hosszú éveken át tartó tanulás, több diploma megszerzése után, már családostul indulnak el távoli népek szolgálatába, hogy „elérjék a földet”. De előtte vallást tesznek missziói elkötele­zettségükről, többek között erre a kér­Pdsztori áldás a misszióba indulóknak. ..-a FELM-fesztivál záró istentiszteletén szükségleteivel együtt. Nem csupán a má­sik spirituális hiányát igyekszik betölteni Krisztus evangéliumával, hanem enyhíte­ni próbál testi szenvedésein is, igyekszik javítani életkörülményein. A fesztivál mottója így még gazdagabb tartalmat ka­pott. Isten nemcsak azt bízta ránk, hogy a Megváltó jó hírével elérjük a földet, ha­nem arra is felhatalmazott bennünket, Az előadások szünetében sokan oda­jöttek hozzám, hogy magyarországi is­merőseik felől érdeklődjenek. Jó volt megtapasztalni, hogy a gyülekezetek közötti partnerkapcsolatok révén való­ban erős szálak kötik össze hazai egyhá­zunkat finn testvéreinkkel. A Finn Misz- sziói Társaság szolgálatán keresztül pe­dig módunk van arra, hogy újra támo­désre válaszolva: „Vállalod-e, hogy a rád bízottak közt példás élettel jársz elöl?" Milyen felelősségteljes elhatározás erre igent mondani, és mennyire fontos! Hi­szen a „föld elérhető”, sőt sóvárogva vár a megváltásra. De csak a hiteles, krisztu­si lelkületű szolgálat nyomán fordulhat gyümölcstermővé. ■ B. Pintér Márta EHE és AHS Neuendettelsauban járt az Evangélikus Hittudományi Egyetem küldöttsége Többéves múltra tekint már vissza az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) és a neuendettelsaui Augustana-Hochschule (AHS) közötti partner- kapcsolat. Ez korábban elsősorban a hallgatók cseréjét jelentette a bajor és a magyar intézmény között, az utóbbi időben azonban egyre jelentősebb az oktatók együttműködése is. Május 30. és június 2. között a budapesti evan­gélikus teológia küldöttsége volt az Augustana-Hochschule vendége. Az EHE delegációját dr. Csepregi Zoltán, az egyetem rektora, dr. Hausmann Jutta pro­fesszor, az ószövetségi tanszék vezetője, dr. Orosz Gábor Viktor, a rendszeres teológi­ai tanszék adjunktusa, Balogné Vincze Kata­lin doktorandusz, valamint Gaál Zsuzsan­na és Tóth Károly teológushallgató alkotta. A látogatás apropójából rendezték meg az egyetemen a Dies Academicust, azaz akadémiai napokat. A tudományos program keretében az egyik előadást Orosz Gábor Viktor tartotta A vallásosság szerepe a magyarországi társadalmi és politi­kai életben címmel, Hausmann Jutta pe­dig dr. Renate Josttal közösen vezetett sze­mináriumot a 137. zsoltár értelmezésé­ről. (A másik előadás címe Vallás és erő­szak René Girardnál volt; e témáról dr. Die­ter Becker beszélt.) A budapesti teológia Szent szövegek és az erőszak című programja keretében most a közös kutatómunka is lehetővé vált. A tudományos eszmecsere mellett le­hetőség nyílt több hivatalos és nem hi­vatalos megbeszélésre egyaránt. A kül­döttség tagjai ezenkívül bekapcsolódtak a neuendettelsaui közösség lelki életébe is: részt vettek az egyetem kápolnájában - ezúttaka kint tanuló magyar ösztöndí­jas teológusok liturgikus szolgálatával ­megtartott úrvacsorás istentiszteleten. A településen működő szeretetszolgálati és missziós központokban (diakóniai szolgálat, Centrum Mission EineWelt) tett látogatás során bepillantást nyertek továbbá az egyházi szervezetek sokszí­nű munkájába. A helyi diakóniai szolgálat képviselői felvetették az egyetemi szintű közös ápoló- és szociálismenedzser-képzés le­hetőségét. Ez különösen is vonzó elgon­dolás napjainkban, amikor a felsőokta­tásnak a bolognai folyamat néven is­mert, egész Európára kiterjedő átalakítá­sa zajlik, ennek következményeként pe­dig új szakok - részben nemzetközi - képzési hálózata jön létre. A neuendettelsaui program részeként a magyar vendégek ellátogattak a közeli Heilsbronnba: felkeresték az egykori ciszterci apátság épületében működő valláspedagógiai intézetet és az apátsági templomot. ■ Dr. Hausmann Jutta

Next

/
Thumbnails
Contents