Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-06-24 / 25. szám
2007- jumus 24. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet®? Megújuló lelki erőforrások Kettős jubileum Gyulán ► A Trianon utáni megtépázott országban a néhány évvel korábban önállósult gyulai evangélikus gyülekezet minden gazdasági kilátástalanság ellenére templomépítésbe kezdett, és a hívek erőfeszítéseit siker koronázta: Raf- fay Sándor püspök 1927-ben felszentelte istentiszteleti helyüket. A Gyulai Evangélikus Egyházközségben hálaadó istentiszteletet tartottak június 17- én a Gerlóczy Gedeon által tervezett, kívül-belül felújított templom felszentelésének nyolcvanadik és a gyülekezet megalakulásának századik évfordulója alkalmából. Az ünnepi istentisztelet igehirdetési és újraszentelési szolgálatát Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke végezte. A gyulaiak ünnepe már június 16-án kezdetét vette: a templom oldalhajójában rendezték meg - az ökumenikus kapcsolatok jegyében - Köteles Jenó'né ikonfest- mény-kiállítását, amelyet Gáncs Péter püspök nyitott meg. Dr. Németh Csaba, a Gyulai Evangélikus Egyházközség felügyelője elmondta, hogy e kiállítás megnyitásával szakítani szeretnének az eddi- ■ gi protestáns hagyományokkal, és naponta több órára is szeretnék kitárni a templom kapuját, hogy minél többen betérhessenek az ikonfestmények megtekintésére és egy rövid elcsendesedésre. A vasárnapi hálaadó istentisztelet elején a gyülekezet lelkésze átnyújtotta a megújult épület kulcsát az egyházkerület püspökének, aki a zsoltár szavai után jelképesen megnyitotta az újraszentelés- re váró templomot a bevonuló gyulai hívek előtt. Az istentisztelet liturgiái szolgálatát Kondor Péter, a Kelet-Békési Egyházmegye esperese és Jakab Béla helyi lelkész végezte. „Fel a kezekkel!” - így kezdte Ezs 40,27-31 alapján tartott igehirdetését Gáncs Péter. Az oltárképre irányította hallgatósága figyelmét, amelyen az emberek a legkülönfélébb kézmozdulatokkal fordulnak a tengert éppen lecsendesítő Jézus felé. A kapkodó, görcsösen markoló vagy kétségbeesetten kérő mozdulatok kifejezik azokat a különböző reakciókat, amelyek a válságos élethelyzetekben jellemzőek ránk. A tenger lecsendesítése - azaz a krízisek megoldása - nem a mi kezünkben van, ezért számunkra az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e minden helyzetben kinyújtani a kezünket Isten felé és kitárni a szívünket előtte - hangsúlyozta a püspök. Ha az épületek megújulásán túl az életünk épületének, az „élő köveknek” a megújulása is rendszeresen megtörténik, akkor a modern „megújuló energia- források” analógiájára egy - „funkciójában” is megújuló, egyházművészeti kiállításnak is helyet adó - templom is válhat az Isten kiapadhatatlan erejéből táplálkozó lelki erőforrássá. Az ünnepi közgyűlést dr. Németh Csaba felügyelő nyitotta meg, majd röviden ismertette a gyülekezet történetét. Az alig több mint egy év alatt megvalósult, húszmilliós beruházásról Abelovszly László vállalkozó számolt be az ünneplő közösségnek. Az egyházkerület nevében Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, a Kelet-Békési Egyházmegye nevében pedig dr. Riick András egyházmegyei felügyelő köszöntötte a gyülekezetei. A testvéregyházak közül a gyulai katolikus, a református és a baptista gyülekezet lelki- pásztora mondott rövid köszöntő szavakat. A gyülekezet egyik leghosszabb ideig szolgáló lelkészeként Kendek György emlékezett vissza gyulai szolgálatának éveire. A köszöntések sorát dr. Perjési Klára polgármester szavai zárták. ■ Petri Gábor Jubileumi zsinat Rózsahegyen 1707-2007 A Szlovákiai Evangélikus Egyház zsinatának meghívására egyházunkat háromtagú küldöttség képviselte a testület június 15-16-án Rózsahegyen megtartott ülésén. A delegációt Smidéliusz Zoltán, a zsinat lelkészi elnöke, Muntag András, a zsinat nem lelkészi elnöke és Szpisák Attila, az Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat vezetője alkotta. Az egyébként rendes munkazsinatnak az 1707. évi, meghatározó rózsahegyi zsinatról való közös történelmi megemlékezése lényeges lehet az egyházaink közötti jó viszony rendezéséhez. A zsinat szünetében megtartott tárgyaláson részt vevő zsinati elnökök fontos megfigyelésként összegezhették, hogy zsinataink hasonló felépítésű és működésű törvényhozó és döntéshozó szervek. A kisebb-nagyobb különbségek mindkét fél számára tanulságosak lehetnek - állapították meg. A mostani kapcsolatfelvétel folytatása lesz a szlovák fél meghívása a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának novemberi ülésszakára. Éjekor konkretizálhatok lesznek a kapcsolat formái, illetve meghatározhatók a jövőbeli együttműködés lehetőségei. ■ -ASZMeghívó Sárszentlőrincre! HIRDETÉS Június 30-án és július i-jén ünnepeljük a falu alapításának 285. évfordulóját, és emlékezünk alapító lelkészére, Szemezel Bárány Györgyre halálának 250. évfordulója alkalmából. A programból: Szombaton 14 órától: Bárány György alapította gyülekezetek találkozója; Profile Gergely országos felügyelő előadása; a Lázár Ervin-könyvtár megnyitója; táncház. Vasárnap 9.30-tól: ünnepi istentisztelet Gáncs Péter püspök szolgálatával; tanítók fájának avatása; öt kiállítás; színielőadás; mese; táncbemutató; élő dzsesszmuzsika; helyi ételkülönlegességek; könyvbemutatók. Nagy múltú falu hívja nagy szeretettel mindazokat, akik részt kívánnak venni nagy ünnepén. Részletes program: www.sarszentbrinc.hu. Nálunk a „labda” E hónap különösen is bővelkedik nagyszabású egyházi rendezvényekben. Lapunk előző heti és mostani számában a kölni Kirchentagról olvasható beszámoló, beharangozó cikkek sora jelent meg a hétvégi paksi országos evangélikus találkozóval kapcsolatban, magam pedig az alábbiakban egy finnországi eseményről tudósítok. A Finn Missziói Társaság (FELM) június 8. és 10. között megrendezett fesztiváljára kaptam meghívást Hyvinkää városába. Több mint tizenháromezren regisztráltatták magukat az alkalomra, amely több helyszínen, a város számos szegletében zajlott. Külön sátorban tartottak foglalkozást a gyermekeknek, a központi ünnepségtől kissé távolabb gyűltek össze a fiatalok. (A rendezők szomorúan állapították meg, hogy az ifjabbak közül a vártnál jóval kevesebben, „csupán” nyolc- százán jöttek el a fesztiválra.) Az alkalom mottóját egy szellemes szójáték adta: „Palló haltuunl”, amely szó szerint így fordítható: „Kapd el a labdát!” A cím utalt egyrészt a finnek által közkedvelt labdajátékokra, másrészt arra, hogy a missziói fesztivál központi sátrát épp egy futballpályán állították fel. Legfőképpen azonban a mögöttes tartalmat kívánták hangsúlyozni a szervezők: a keresztény ember küldetése, hogy elérje az evangélium üzenetével a földgolyót (a finn nyelvben ugyanaz a palló szó használatos mind a labda, mind a földgolyó megnevezésére). Az évenként megrendezett FELM-fesz- tivál keretében számolnak be a Finn Missziói Társaság munkatársai a távoli tájakon, leginkább Ázsiában és Afrikában végzett munkájukról. Az idei találkozón kifejezetten hangsúlyossá vált e szolgálat holisztikus jellege. A keresztény misszió lényege ugyanis, hogy az embertársat teljes valójában látja, annak testi és lelki hogy gondviselő szeretetének eszközei legyünk. Ezért vesz részt a missziói társaság az AIDS-betegek kezelésében, ezért támogat egyházi kórházakat a világ számos pontján, vagy segít - például - a harmadik világ országaiban a mezőgazdaság megszervezésében. (Ugyanitt az általa fenntartott iskolákban a helybeliek szakmát tanulhatnak.) A fesztivál lógója Az idei fesztiválon azonban a figyelem különösen Kelet- és Közép-Európára irányult. A tajvani és az etióp előadó mellett Aare Kuukauppi oroszországi evangélikus püspököt, Leevi Reinaru észt missziói lelkészt és személyemben a magyar Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) lelkészi elnökét hívták meg vendégként a háromnapos rendezvényre. Csupán a helyszínen döbbentem rá, hogy ez mekkora megtiszteltetést jelentett egyházunk s az engem delegáló EKME számára. Ha tudtam volna, hogy több mint négyezer ember előtt kell majd előadást tartanom Spiritualitds a kommunizmus bukása utáni vákuumban címmel, bizonyára nagyobb szorongással készülök az útra. így azonban felszabadultan tudtam örülni finn testvéreink őszinte érdeklődésének és annak a nyitottságnak, ahogyan beszédemet fogadták. gathassuk nyelvrokonainkat, az Urálon túl élő komikat. A finn anyanyelvű oroszországi Inke- ri Evangélikus Egyház kitartóan evangé- lizál a Szibériában élő nemzeti kisebbségek között. A szovjet diktatúra összeomlása után így alakultak kicsi gyülekezetek a komik földjén, s így indulhatott el komoly lelki ébredés a marik - vagy ahogyan más népek nevezik őket, cseremiszek - között. Őket képviselte a fesztiválra meghívott Sorta együttes. Mondanom sem kell, hogy érdekes hangzású muzsikájukkal óriási sikert arattak. „Minden hanggal Istent akarjuk dicsérni” - mondta Irina Fairushina zeneakadémiai hallgató, az együttes legfiatalabb tagja. Kérdésemre elmondta, hogy családjában ő az első, aki hallott Jézusról. „Kapd el a földet!” - így foglalta össze a Finn Missziói Társaság háromnapos rendezvénye azt a feladatot, amely a keresztények közösségére bízatott. Akár a messzi tájakon, akár itt, Európában felelősségünk, hogy eljusson az evangélium üzenete szóban és tettekben azokhoz, akik ma még nem ismerhetik Krisztust. Az örömhír továbbadása, tudjuk, minden hívő ember feladata. Ám Isten egyeseket különös szolgálatra, a misszionáriusi munkára hív el. Idén tizenkét fiatal végezte el a FELM missziói iskoláját. Kiküldésükre a fesztivál záró istentiszteletén került sor, amelynek liturgiájában magam is részt vehettem. Felejthetetlen élményem marad, ahogyan Mikko Heikka püspök igehirdetését követően megáldottuk a fiatal misszionáriusokat (képünkön), majd pedig gyermekeiket. Sokan hosszú éveken át tartó tanulás, több diploma megszerzése után, már családostul indulnak el távoli népek szolgálatába, hogy „elérjék a földet”. De előtte vallást tesznek missziói elkötelezettségükről, többek között erre a kérPdsztori áldás a misszióba indulóknak. ..-a FELM-fesztivál záró istentiszteletén szükségleteivel együtt. Nem csupán a másik spirituális hiányát igyekszik betölteni Krisztus evangéliumával, hanem enyhíteni próbál testi szenvedésein is, igyekszik javítani életkörülményein. A fesztivál mottója így még gazdagabb tartalmat kapott. Isten nemcsak azt bízta ránk, hogy a Megváltó jó hírével elérjük a földet, hanem arra is felhatalmazott bennünket, Az előadások szünetében sokan odajöttek hozzám, hogy magyarországi ismerőseik felől érdeklődjenek. Jó volt megtapasztalni, hogy a gyülekezetek közötti partnerkapcsolatok révén valóban erős szálak kötik össze hazai egyházunkat finn testvéreinkkel. A Finn Misz- sziói Társaság szolgálatán keresztül pedig módunk van arra, hogy újra támodésre válaszolva: „Vállalod-e, hogy a rád bízottak közt példás élettel jársz elöl?" Milyen felelősségteljes elhatározás erre igent mondani, és mennyire fontos! Hiszen a „föld elérhető”, sőt sóvárogva vár a megváltásra. De csak a hiteles, krisztusi lelkületű szolgálat nyomán fordulhat gyümölcstermővé. ■ B. Pintér Márta EHE és AHS Neuendettelsauban járt az Evangélikus Hittudományi Egyetem küldöttsége Többéves múltra tekint már vissza az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) és a neuendettelsaui Augustana-Hochschule (AHS) közötti partner- kapcsolat. Ez korábban elsősorban a hallgatók cseréjét jelentette a bajor és a magyar intézmény között, az utóbbi időben azonban egyre jelentősebb az oktatók együttműködése is. Május 30. és június 2. között a budapesti evangélikus teológia küldöttsége volt az Augustana-Hochschule vendége. Az EHE delegációját dr. Csepregi Zoltán, az egyetem rektora, dr. Hausmann Jutta professzor, az ószövetségi tanszék vezetője, dr. Orosz Gábor Viktor, a rendszeres teológiai tanszék adjunktusa, Balogné Vincze Katalin doktorandusz, valamint Gaál Zsuzsanna és Tóth Károly teológushallgató alkotta. A látogatás apropójából rendezték meg az egyetemen a Dies Academicust, azaz akadémiai napokat. A tudományos program keretében az egyik előadást Orosz Gábor Viktor tartotta A vallásosság szerepe a magyarországi társadalmi és politikai életben címmel, Hausmann Jutta pedig dr. Renate Josttal közösen vezetett szemináriumot a 137. zsoltár értelmezéséről. (A másik előadás címe Vallás és erőszak René Girardnál volt; e témáról dr. Dieter Becker beszélt.) A budapesti teológia Szent szövegek és az erőszak című programja keretében most a közös kutatómunka is lehetővé vált. A tudományos eszmecsere mellett lehetőség nyílt több hivatalos és nem hivatalos megbeszélésre egyaránt. A küldöttség tagjai ezenkívül bekapcsolódtak a neuendettelsaui közösség lelki életébe is: részt vettek az egyetem kápolnájában - ezúttaka kint tanuló magyar ösztöndíjas teológusok liturgikus szolgálatával megtartott úrvacsorás istentiszteleten. A településen működő szeretetszolgálati és missziós központokban (diakóniai szolgálat, Centrum Mission EineWelt) tett látogatás során bepillantást nyertek továbbá az egyházi szervezetek sokszínű munkájába. A helyi diakóniai szolgálat képviselői felvetették az egyetemi szintű közös ápoló- és szociálismenedzser-képzés lehetőségét. Ez különösen is vonzó elgondolás napjainkban, amikor a felsőoktatásnak a bolognai folyamat néven ismert, egész Európára kiterjedő átalakítása zajlik, ennek következményeként pedig új szakok - részben nemzetközi - képzési hálózata jön létre. A neuendettelsaui program részeként a magyar vendégek ellátogattak a közeli Heilsbronnba: felkeresték az egykori ciszterci apátság épületében működő valláspedagógiai intézetet és az apátsági templomot. ■ Dr. Hausmann Jutta
