Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-06-10 / 23. szám
6 2oo7-)umus io. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Ökumenikus hírszőttes Pápák az evolúcióról Kreacionizmus és evolucionizmus címmel német nyelven tettek közzé egy tanulmányt, amelyben XVI. Benedek pápa állást foglal ebben a világszerte hevesen vitatott témában. Az egyházfő azt az álláspontot fejti ki, hogy „ha a természettudományok igen figyelemreméltó fejlődést értek is el, Darwin elméletei a fajok fejlődéséről nerri képesek mindent megmagyarázni”. A könyv egy 2006-ban Olaszországban tartott tudományos kollokvium anyagát tartalmazza, amelyet teológusok, filozófusok, politológusok és biológusok írtak. XVI. Benedek pápa „elutasítja benne a kreacionizmust éppen úgy, mint az evolucionizmust”, mivel „a tudomány önmagában nem képes megmagyarázni az élet eredetét, mert a több százmillió éves mutációkat lehetetlenség reprodukálni”. így ellentmondani látszik elődje, II. János Pál pápa álláspontjának, amelyet 1996-ban fejtett ki a darwinizmussal kapcsolatban, amikor rámutatott arra, hogy „ez az elmélet több mint hipotézis”. Valójában az egyház hosszú ideig szembehelyezkedett az evolúció elméletével, de ma már nem ellenzi aimak minden tételét, jóllehet a szociáldarwinizmust visszautasítja. „A názáreti Jézus” című könyv sikere XVI. Benedek pápa közelmúltban megjelent, A názáreti Jézus című könyvét már húsz nyelvre fordították le. A mű először Olaszországban, Németországban és Lengyelországban került a könyvesboltokba, de a fordítási jogot biztosították már Oroszország, Japán és Dél-Korea, sőt Franciaország számára is. A tanulmány sok tekintetben egyedülálló, mivel eddig egyetlen pápa sem tette közzé egyházfővé választása előtt készített írásait, amelyek nem hordozzák későbbi egyházfői tekintélyét. A kétkötetesre tervezett műnek az első része jelent most meg; ezt A Da Vinci-kód című regény kritikájának tartják. A szerző fő törekvése az, hogy „ne válassza el a történeti Jézus személyét a keresztény hit Jézusától”. A mű válasz kíván lenni A Da Viná-kódra - az persze nem cél, hogy elérje annak harmincmilliós példányszámát. Az írásban az egyházfő nemcsak A Da Vinci-kód súlyos tévedéseivel foglalkozik, hanem kitér az úgynevezett felszabadításteológia Jézus-ábrázolására, sőt a pszichoanalitikus és az ázsiai szinkretikus Jézus-értelmezésekre is. Az április 16-án Rómában tartott könyvbemutató napján az olasz nyelvű példányokból ötvenezer fogyott el. A római kiadó 420 ezer példány megjelentetését tervezi, Németországban pedig 150 ezer példány forgalomba hozatalával számolnak. Új szlovák törvény A Szlovák Nemzeti Tanács - a szlovák parlament - új törvénnyel szigorította meg a vallási közösségek hivatalos állami bejegyzésének feltételeit. Az eddigi törvény szerint húszezer tag - akik lehettek a vallási közösséghez nem tartozók is - kellett a bejegyzéshez. Az új törvény csak nagykorú szlovák állampolgárok számára teszi ezt lehetővé, ezenkívül a tagoknak a bejegyzést kérő közösséghez való tartozását az illetékes felekezetnek hitelesítenie kell. A törvényt sem az ország római katolikus püspökkari konferenciája, sem a szlovákiai lutheránus egyház nem ellenzi. A szigorítással a jelenleg Szlovákiában élő mintegy ötezer muszlim bejegyzését és a legutóbb alakult „nem hívők ateista egyházának” az elismerését igyekeznek megakadályozni. A muszlimok társadalmi integrációjáért Minden jel arra mutat, hogy a nyugat-európai országok közül Németország foglalkozik legbehatóbban a területén élő muszlimok társadalmi integrációjával. A német belügyminiszter bejelentése szerint azt is lehetővé teszik, hogy „az iszlám vallási tanítást bevezessék az állami iskolákban”. Ennek feltételéül azt szabják, hogy a jelenleg több csoportban szerveződő iszlám közösségek hozzanak létre a keresztény egyházakhoz hasonló közösségi intézményeket. Azt is elvárják, hogy az iszlám közösségek folytassák a párbeszédet a keresztény egyházakkal. Becslések szerint Németországban 3,5 millió iszlám hívő él. M Forrás: Ökumenikus Tanulmányi Központ Az ökumenikus mozgalom indulásának centenáriumára készülve A modern ökumenikus mozgalom nyitányaként számon tartott 1910-es edinburghi missziós világkonferencia centenáriumára készülődve Sámuel Kobia, az Egyházak Világtanácsának főtitkára nemrég az ökumené sikereiről és sikertelenségeiről beszélt. Amint arról a Kathpress hírügynökség is beszámolt, a századik évforduló megünneplését előkészítő összejövetelen a skót fővárosban Kobia kijelentette: „Új Edinburghra van szükségünk, és csak remélhetjük, hogy a 2010-re tervezett ünneplés ebbe az irányba tett lépés lesz.” Az edinburghi világmissziói konferencia „új kiadására” azonban csak akkor kerülhet sor, ha az újabb dinamikus missziós mozgalmakat is bevonják - jelentette ki a főtitkár. Ezek „olyan keresztény hagyományokból származnak, amelyek a formális ökumenikus fórumok egyikén sem képviseltetik magukat”. Komolyan kellene venni és el kellene ismerni a pünkösdi és a karizmatikus mozgalom által kiváltott „lelki forradalmat”, mert csak akkor kerülhet sor „termékeny teológiai párbeszédre a misszió súlypontjairól és magatartási alapelveiről”. Ebben az értelemben különösen is sürgető feladat, hogy a missziót „úgy értelmezzék és gyakorolják, hogy az ne vezessen a gyűlölet és az erőszak további erősödéséhez”. A „nem agresszív evangélizáció” új formáiban össze kell kapcsolódnia „a Krisztusról és Isten országáról szóló bátor tanúságtételnek” és „más vallási meggyőződések alapvető tiszteletben tartásának”. Úgy kell hirdetni az evangéliumot, hogy nyilvánvalóvá váljék: „Isten nem háborút, hanem békét, nem halált, hanem életet, nem szakadást, hanem egységet, megbocsátást, nem pedig bosszút akar.” Az 1910-es edinburghi konferencia híressé vált mottójával kapcsolatban - amely még a saját nemzedékében kívánta evangélizálni a világot - az EVT főtitkára megjegyezte, hogy száz évvel később a keresztények aránya változatlanul a világ lakosságának egyharmada. „Reálisan szemlélve nincs értelme egyszerűen megismételni az edinburghi jelszót” - mondta Kobia. Ehelyett azt javasolta, hogy azokkal a mélyreható változásokkal szemben, amelyek 1910 óta mind az egész világon, mind a kereszténységen belül bekövetkeztek, álljon a középpontban „e nemzedék missziója egy globalizált világban”. H Magyar Kurír Őskeresztények a III. kerületben Budapest talán legrégibb keresztény emléke a III. kerületi ókeresztény sírkápolna, a cella trichora. Hasonlót az országban keveset találunk: mindössze a világhírű pécsi ókeresztény temetőben, Szombathelyen, illetve a fővárosi Szent Rókus- kápolna szentélyének alapjaiban. Az óbudai római kori emléket közel ezerhétszáz esztendeje, 360 táján emelték. A lóherére emlékeztető háromk.aré- jos (azaz a Szentháromságot jelképező), három apszissal, negyedik ívének helyén pedig bejárattal, előcsarnokkal ellátott épület abban az időben tipikus építészeti megoldásnak számított a birodalom területén. A jelenlegi Raktár utca - Hunor utca - Kunigunda utca - Körte utca sarkán lévő kápolna Pannónia tartomány egyik székhelye, Aquincum katonavárosi részének a peremén állt. A katonai tábort ezen a környéken temető vette körül, de a cella trichorában érdekes módon sem sírnak, sem belső kiképzésnek nem találták nyomát. Mindössze egy oszloptörzs feküdt a romok között, melyről azt feltételezték, hogy egy korábbi építkezés emléke lehetett. Az egykori római útra, a mai Hunor utcára nyíló temetőkápolna feltárását dr. Nagy Lajos egyetemi tanár, muzeológus 1927-ben kezdte meg. Eredményeit 1931- ben Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában címmel publikálta. A keresztény múltunk szempontjából páratlan, de némileg elfeledett és elhanyagolt emlékhely méltó bemutatására és állag- megóvására vonatkozó tervek az elmúlt esztendőkben folyamatosan napirenden voltak - reméljük, hamarosan meg is valósulnak. ■ Rezsabek Nándor A Földön minden harmadik ember keresztény A Földön minden harmadik ember keresztény, viszont minden ötödik muszlim. Az évenkénti növekedés mértéke a kereszténységben 1,2%, az iszlámban viszont ennél valamivel több, 1,8% - derül ki abból a felmérésből, amelyet egy amerikai vallásstatisztikus, Todd Johnson tett közzé. A kutató a Massachusetts államban található South Hamilton Gor- don-Conwell Teológiai Szemináriumának tanára. A 6,6 milliárd ma élő emberből 2,2 milliárd keresztény, a muszlimok száma pedig 1,4 milliárd. Őket a hinduk követik 888 millióan, majd a buddhisták következnek 386 millióval. A szikhek száma 26,2 millió, a zsidóké pedig 15,2 millió. 1,8 milliárd embert még nem ért el az evangélium, azaz még nem ismerkedtek meg a kereszténységgel - még az információ szintjén sem. A kereszténység gyors terjedésének változatlanul Afrika a terepe. H Forrás: idea.de A célközönség: arabok A Német Missziós Társaság híradása szerint szeptembertőFúj, gyermekeknek szóló, arab nyelvű keresztény tévécsatorna indul. A Sat-7 nevű arab keresztény televízióállomás - amelynek központja Nicosiában (Ciprus) található - bővíti kínálatát a Sat-7 Kids programmal. A műsor szatelliten keresztül az egész arab világban, Eszak-Afrikában és Európában is fogható lesz majd. Az új, huszonnégy órás gyermekprogramot Bejrútban, Kairóban és Koppenhágában készítik. A kínálat részét képezik bibliai történetek, rajzfilmek, szórakoztató műsorok, valamint gyermekek által készített és moderált hírműsorok. H A Glaube und Heimat nyomán Európa legszigorúbb vallásügyi törvénye Romániában? Az újdorlsült EU-tag Romániában van érvényben Európa leginkább korlátozó vallásügyi törvénye.- állítja egy, a vallás- szabadság érvényesülésének megfigyelésével foglalkozó szervezet, megjegyezve, hogy a törvényt az EU-csatlakozás előtt pár nappal erőltették át a parlamenten az egykori kommunista országban. „A törvény életbe léptetése (...) durván támadja a vallásszabadságot és az alapvető jogokat, és nagyon kevés elmozdulást jelent - ha jelent egyáltalán - az egykori kommunista rendszerhez képest" - állítja a washingtoni Institute on Religion and Public Policy (Vallás és Közjóiét Szervezet) elnöke, Joseph K. Grieboski. Az új törvény csak azokat a csoportokat ismeri el hivatalosan felekezetként, amelyek lélekszáma eléri a lakosság 0,1%-át, vagyis a 23 ezer főt. Az előző törvény tizennyolc csoportot ismert el; közülük négy-öt nem érte el a fenti küszöböt. Ráadásul a törvény kimondja, hogy egy vallási csoportnak legalább tizenkét évig kell folyamatosan működnie az országban, mielőtt elismerhető. Az Evenimentul Ziki című román napilap január 5-én úgy kommentálta a törvényt, hogy az sérti a szólásszabadságot, és egyértelműen előnyben részesíti a Román Ortodox Egyházat. A 2002. évi népszámlálás szerint Románia lakosságának 87 százaléka az ortodox egyház tagja. A római és görög katolikusok lélekszáma 5,4 százalék. A washingtoni szervezet levélben szólította föl Traian Basescu államelnököt, hogy ne írja alá a törvényt, mondván: „Ez nagy visszalépés a vallásszabadság terén Romániában. A törvény szembehelyezkedik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az EU, az Európa Tanács (ET) és az ENSZ normáival, mivel nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza a vallási kisebbségeket.” A romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek első állásfoglalásai szerint a törvény „nem olyan rossz”, a végrehajtásával viszont annál nagyobb gondok lehetnek. M Forrás: www.hhtf.org Evangéliumi keresztények kanadai szerepvállalása A kanadai evangéliumi/evangelikál („evangelical”) keresztények növekvő politikai szerepvállalása megváltoztatja a keresztény egységmozgalom arculatát az országban. A Stephen Harper miniszterelnök vezette Konzervatív Párt törvényhozóinak több mint fele evangelikál keresztény - állítja a torontói Walrus magazin. Kanadában a magukat megtért kereszténynek vallókat nevezik evangelikálnak. Gyakran úgy tekintik őket, mint akik abban hisznek, hogy a társadalmi változások előidézője elsősorban a személyes megtérés, nem pedig az intézményes kereszténység, például az EVT-hez kapcsolódó mozgalmak. Ennek eredményeképpen az evangelikál keresztényeket és a történelmi egyházakhoz tartozókat néha külön- vagy éppen egymással szemben álló táborok tagjainak tekintik. Az utóbbi években mégis szorosabb együttműködés tapasztalható a Kanadai Egyházak Tanácsa és a Kanadai Evangéliumi Szövetség (Ali- ansz) között. Ez utóbbi evangelikál szervezeteket és egyházakat foglal magába. A Kanadai Evangéliumi Szövetség elnöke, Bruce Clemenger elmondta: a két csoport együttműködik a szegénység visszaszorításáért folytatott kampány során, továbbá közös beadványt terjesztettek elő bioetikai kérdésekről a kanadai legfelsőbb bíróságon. A 2001. évi kanadai népszámlálási adatok szerint a népesség 2,6 százalékát teszik ki a magukat apostolinak, újjászületettnek, evangéliuminak/evangelikálnak nevező, illetőleg a történelmi egyházak tagjai közé be nem soroló keresztények. Ez az 1991-es adatokhoz képest 121 százalékos növekedést jelent. A protestáns egyházak lélekszáma ez idő alatt 8,2 százalékkal csökkent, így ők a lakosság 29,2 százalékát alkotják. A Kanadai Egyesült Egyház (United Church of Canada - 1925-ben alakult presbiteriánusokból és metodistákból) egyik lelkésze, Bill Blaikie, a baloldali Új Demokrata Párt tagja, a parlament alsóházának alelnöke úgy véli, hogy az evangelikálok számának növekedése nem feltétlenül rossz hír a társadalmi szolidaritás szempontjából. „Engem nem zavarnak az evangelikálok, nem úgy, mint egyes balra húzó keresztényeket. A fiatal evangelikálokra keresztény tőkeként tekintek” - nyilatkozta Blaikie a lapnak. „Belőlük nőhet ki egy új szociális evangéliumi mozgalom” - tette hozzá. A fiatal evangelikáloknak azt üzeni: „Minél többet gondolkodsz az olyan dolgokról, mint a szegénység, annál inkább úgy fogsz gondolkodni, mint én.” M Forrás: ENI
