Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-06-10 / 23. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. június 10. 5 Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltári... Pedagógusok nyilatkozata A Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeinek pedagógusai támogatják azon - immár kilencvenezer aláírással is támogatott - népi kezdeményezést, melynek tárgya: „Az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg az 1993. évi LXXIX., a közoktatásról szóló törvény módosítását abból a célból, hogy a pedagógusok óraszáma álljon vissza a 2006. évi módosítás előtti szintre, azaz ne növekedjen 2007 szeptemberétől.” Tesszük ezt azért, mert: 1. az évi járulékok növekedése és az infláció 10%-os reálbércsökkenést jelent már most a pedagógusok számára (is); 2. az elmúlt év két, béremelés nélküli, „grátisz” többletórája újabb 10%-os bér- csökkenést, majd az újabb 2 órás óraszámemelés ismételt 10%-os bércsökkenést jelent; 3. az óraszámemeléssel megnőtt szabad kapacitás 20%-os létszámtöbbletet eredményez, ennek következtében sok pedagógus elveszti az állását; 4. a változások következtében az iskolákban zajló pedagógiai munka a kötelező órák megtartására korlátozódik, ez pedig a tanulók közötti esélyegyenlőség érvényesülésének a lehetőségét minimálisra csökkenti. A kormány intézkedései a pedagógusokon kívül egyetlen más társadalmi csoportot sem sújtanak 30%-os reálbércsökkenéssel és 20%-os állásvesztéssel. A rendszerben maradt pedagógusok a közszféra legalacsonyabban fizetett dolgozóivá válnak! A kötelező óraszám emelését méltatlannak, a pedagógusok munkáját lebecsülő, a tanulók esélyeit csökkentő, elhibázott intézkedésnek tartjuk! M Az evangélikus oktatási intézmények pedagógusai Csákvár bajor „bevétele” ► A zsoltár a régi magyar irodalomban címmel május 24. és 26. között a csurgói református gimnáziumban rendezett tudományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Ká- roli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalmi Tanszéke. A témaválasztás aktualitását - a zsoltárok általánosan elismert jelentőségén túl - az adta, hogy négyszáz éve, 1607-ben jelent meg Szenczi Molnár Albert Psalterium Unga- ricum című gyűjteménye, a százötven genfi zsoltár magyar fordítása, mely az elmúlt évszázadokban jelentős hatást gyakorolt a magyar nyelv fejlődésére és a - főként református - hitéleti kegyességre. A kilenc ülésen elhangzott igen érdekes előadások természetesen nem csak a Psalteriummal foglalkoztak. Íme néhány kiragadott téma a huszonhétből: A régi magyar zsoltárok kutatása és irodalma; Szent Bemát nyolc zsoltára a késő középkori és kora újkori magyar imádságirodalomban; Pázmány Péter Imádságos könyvének hét bűnbánati zsoltára; Egyéni és közösségi bűntudat a zsoltárparafrázisokban; Prózazsoltár és liturgia; Zsoltárok női hangra; Zsoltárok és szerelmek; Zsoltárparafrázis és veszedelemének. De változatos megközelítésűek voltak a Psalteriummal kapcsolatos előadások is: Molnár Albert és a bibliai zsoltárok; Újfalvi Imre debreceni kiadványa: Spethe - Szenczi Molnár zsoltárai, németországi párhuzamok; Szenczi Molnár-zsoltárok román kontextusban. Evangélikus részről három előadás hangzott el. Ferenczi Ilona zenetörténész az Eperjesi gradual verses és prózai zsoltárait mutatta be, a genfi zsoltárokat Szenczi Molnár fordításában, magyarországi dallamokra.'H. Hubert Gabriella irodalomtörténész a Psalterium Ungaricum és Szenczi Molnár zsoltárfordításainak 17. századi befogadástörténetéről beszélt. E sorok írója - a témához lazábban kapcsolódva Luther zsoltárparafrázisai és a 16-17. szájad magyar zsoltárdallamhi címmel tartott előadást. A mai evangélikus olvasó számára nem árt felidézni, hogy először az 1635- ös lőcsei - korábban evangélikusnak tartott, de a befogadókat tekintve Hubert Gabriella által protestánsnak meghatározott - énekeskönyv közli a teljes Szenczi Molnár-féle Zsoltárkönyvet. Ezáltal szinte megelőzte korát, hiszen" a magyar református (puritán eszméket valló) lelkészek csak az 1630-as évek második felétől szorgalmazták erőteljesebben a Zsoltárkönyv gyülekezeti énekeskönyvként való használatát. (Mostani énekeskönyvünk csak hat genfi zsoltárt tartalmaz, de a hamarosan megjelenő Gyülekezeti liturgikus könyv több értékes zsoltárt szeretne visszahozni a köztudatba.) Visszatérve Csurgóra: a konferenciára végig a nyitottság és a jó légkör volt jellemző. Minden hozzászólás építeni akart, és új tudást adott a közösbe. E beszámoló szerzője zenészként is otthon érezte magát az irodalmárok között, és hihetetlen mennyiségű, látókört tágító adattal és információval lett gazdagabb. A jól átgondolt, megszerkesztett program Petró'czi Éva és Szabó András tudományos titkárok munkáját dicséri. Végül egy adalék a zene hatásáról: meglepően hálásan, vastapssal fogadta a hallgatóság, mikor egy előadás keretében éneklésre került sor. Ez is mutatja: legjobb, ha a zsoltár, az imádság és az éneklés összekapcsolódik. ■ Ecsedi Zsuzsa A bajorországi Pyrbaum városának Szent György nevét viselő evangélikus templomi kórusa vendégeskedik ezekben a napokban magyarországi testvér- városában, Csákváron. A június 7. és 10. között zajló találkozás célja, hogy az 1999-ben kötött „testvérvárosi partnerkapcsolat" jegyében a két település énekkarának tagjai is közelebbi kapcsolatba kerüljenek egymással. A magyarországi turnéra a kórust mindazonáltal gyülekezeti presbiterek, fiatal zenebarátok és mások is elkísérik. Csákváron Giesz János polgármester fogadja hivatalában a német vendégeket. Programjukban szerepel egy győri találkozó is /tízes Jánossal, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével. A pyr- baumi csoport ellátogat továbbá Ba- konycsernyére és Székesfehérvárra. A magyarországi hétvége csúcspontjának természetesen a csákvári koncert, illetőleg a vasárnapi istentisztelet ígérkezik. ■ Ernst Damm MHHHHSHSSHBSHNBBI HR * - 1 RHMHHRMHHHNHHHHM I HR Gyülekezeterősítő Poézis Beszélgetés Kákay Istvánnal ► Kákay István, a pestszentlőrinci gyülekezet tagja - egyébként a Magyar Állami Operaház műsorigazgatója és művészeti főtitkára - az általa alapított Poézis együttessel egyre több egyházi alkalmon és egyre sikeresebben szerepel. Tavaly a Szolnokon rendezett Szélrózsa ifjúsági találkozón, az idén az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, majd a pestszentlőrinci és rákoskeresztúri gyülekezetben tartottak, illetve tartanak nagyszerű hangversenyt. Már az együttes neve is utal arra, hogy megzenésített verseket adnak elő. A hangszerelés az alapító munkája, aki ugyanakkor gitárosként is tagja az együttesnek. A verseket szólóénekes vagy énekkar szólaltatja meg. A muzsikust saját életéről, pályájáról, illetve az együttesről kérdeztük.- Hogyan került közel a zenéhez?- Családi hagyomány nálunk a zenélés. Hogy csak egy nagyon kedves rokonomat említsem: nagynéném, Kuthy Ilonka hárfaművész volt, a férje a müncheni filharmónia zenekarának hegedűse, a fia karmester, a menye pedig operaénekes. Én gyerekkoromban zongorázni tanultam, kamaszkoromban autodidakta módon elkezdtem gitározni, ugyanakkor zeneszerzéssel is próbálkoztam. Közel három évtizede 20. századi magyar költők verseit kezdtem megzenésíteni. Eddig körülbelül százhetven vers szövegére írtam zenét; egy részük gyerekeknek szól, harmaduk pedig a keresztény ember hitével, lelki életével, Isten országával foglalkozik. A legutóbbi ilyen megzenésített mű Reményik Sándor Pilátus című verse. Erre Győri Gábor, a pestszentlőrinci gyülekezet esperes-lelkésze hívta fel a figyelmemet; először a pestszentlőrinci templomban mutattuk be nagy sikerrel.- Az, hogy az együttes tevékenységével egész családja megtalálta az utat az egyházhoz, ta.- lán annak is köszönhető, hogy egyik nagyapja Kuthy Dezső evangélikus püspök volt, a másik pedig Kákay Mihály, aki évtizedekig a pestszentlőrinci gyülekezet felügyelője volt.- Ez az örökség az utóbbi években kezd igazán élni a családomban, köszönhetően a gyülekezet befogadókészségének és Győri Gábornak is. Lányaim, Zsófi és Viola tavalyelőtt konfirmáltak, feleségem, Katika néhány alkalommal az isten- tisztelet keretében áriát énekelt, 2006 januárjában pedig lányaimmal léptem fel először a születésnapi istentiszteleten. (Minden hónap egyik vasárnapján az istentisztelet keretében köszöntik és megáldják azokat, akik abban a hónapban születtek. -J. G.)- Kérem, néhány mondatban foglalja össze eddigi pályáját.- 1982-ben diplomáztam az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán, ezután öt évig a XVIII. kerület iskoláiban tanítottam. Közben - közel három évtizede - hoztam létre az együttest, melynek már kezdetben Poézis volt a neve. Már az akkori összetételben is több helyen szerepeltünk, miközben magam hangképzést is tanultam. Itt ismerkedtem meg későbbi feleségemmel, Katikával. 1987-ben az Operaház énekkarának tagja, majd hamarosan segédrendező lettem. Hamarosan Katika is tagja lett az énekkarnak. 1996-ban pár hónapig a berlini Operaházban voltam tapasztalatszerzés céljából, ugyanakkor itt is folytattam a segédrendezői munkát. Hazaérkezésem után, 1997-ben Szinetár Miklós, az akkori igazgató művészeti titkárnak nevezett ki. 2001-ben műsorigazgató lettem, 2006 óta ezen beosztásom mellett művészeti főtitkár is vagyok.- Ismerve az Operaház dolgait, ez a kettős tisztség nem kis feladatot jelent. Hogyan jut ideje az együttes működtetésére?- Valóban nem sok szabad időm van, de azt igyekszem hasznosan eltölteni. A család is hozzásegít ahhoz, hogy versek olvasására, értelmezésére, a zeneszerzésre, hangszerelésre, az együttes próbáira legyen időm. Boldoggá tesz, hogy ezzel a tevékenységgel nemcsak magamat gazdagítom, hanem másokat is szolgálhatok. Mert a jelenlegi együttes, amelynek családomon kívül barátaim is tagjai, valóban szolgálatnak tekintik a fellépéseket. Operaházi munkatársam, Illés Péter barátom tizenhét éve tagja az együttesnek. A lányaim is jelentkeztek tavaly, azóta Zsófi fuvolán, Viola hegedűn játszik a zenekarban. Itt jegyzem meg, hogy lányaim már gyerekkorukban is felléptek azon a mintegy száz óvodai koncerten, ahol az általam megzenésített gyerekverseket adtuk elő.- Hányán alkotják az együttest?-Jelenleg a Poézis együttes nyolctagú, a mostani nagyobb létszámhoz kibővítettem a hangszerelést is. Számomra külön ajándék és öröm az is, hogy a mai együttesben velem együtt a családom tagjai is részt vesznek.- Többször lehetett látni a Pax Tv-ben azt a fellépésüket, amelyen Weöres Sándor Ön által megzenésített verseit adták elő.- A kilencvenes évek közepén kezdtem foglalkozni Weöres Sándor időskori verseivel, amelyeknek témája tulajdonképpen az emberi életen túli világ, az üdvözülés és mindaz, amit mi, keresztények Isten országának vallunk. 1997-ben sikerült egy egész estére szóló műsort összeállítani ezekből a megzenésített versekr bői, amelyeket 2006 áprilisában a pestszentlőrinci templomban is előadtunk. Ezt a hangversenyt vette.fel a Pax Tv. * * * Kákay István zenéje azáltal, hogy „dallamossá teszi” magyar költőknek a hitükről való tanúskodását, erősíti a gyülekezet életét. Ugyanakkor erősítette a Kákay család gyülekezethez, az evangélikus egyházhoz való tartozását is. Gazdag ajándék a magyar evangélikus egyház számára a Poézis együttes. 9 Dr. Juhász Géza „Együtt az ország népével” Evangélikusok 1956-ban Mit lehetne még írni egy olyan könyvről, amelyet az elmúlt évben adtak ki a forradalom ötvenedik évfordulójára? - gondoltam először, ahogy megkaptam az ismertetésre való felkérést. Aztán eszembe jutott, amikor tavaly júniusban együtt emlékeztünk az ötvenhatosokkal a 301-es parcellánál Nagy Imrére, az áldozatokra, a szabadságharcra. Megelevenedett a múlt - nem ünnepi műsorban, állami ceremóniával, hanem kitapintható, eleven történelemmé vált újra. Amit azóta átéltünk, csak még fontosabbá teszi az emlékezést most, amikor ismét közeledik az újratemetés évfordulója, hiszen a szabadságharc nem évült el, és az ötvenegyedik évforduló - különösen mostanság - ugyanolyan fontos, akár a tavalyi. Már a választott cím is, amely Kékén András az Evangélikus Életben 1956. november 4-éri megjelent vezércikkének a címe, maga a húsba vágó múltidézés. Hát még Kinczler Gyula hatvan fényképe az október-novemberi forradalmi napokról! Az évtizedeken át rejtegetett képek - most, amikor már nem veszélyeztetik többé a rajtuk látható embereket - a nyilvánosság előtt mutatják meg 1956 emberi arcait, sorsait. A szabadság- harc drámája: a lelkesedés és a szobordöntés, a diktatúra elleni harag és az elesett hősök iránti tisztelet, az utcák és épületek harci sebei, a hosszú sorban várakozó koporsók a temetőben mind-mind a tényekről tanúskodnak, amelyek sohasem válnak idejétmúlttá. A kötet leggazdagabb részét éppen ezek a képek adják; Zászkaliczky Zsuzsanna szakértő keze igen szerencsésen válogatott. Az emlékkötet számos értékes összeállítást is tartalmaz. A szerkesztők szorgos munkával összegyűjtötték 1956 legfontosabb evangélikus egyházi dokumentumait, megszólalásait a korabeli forrásokból. A könyv egyik legértékesebb része éppen az a táblázat, amely húsz oldalon időrendben tekinti át egymás mellé állítva az 1956 és 1959 között az országban, valamint az evangélikus, a református és a katolikus egyházban zajlott sorsfordító eseményeket. Ez az összeállítás hatalmas segítséget nyújthat mindazoknak, akik érdeklődnek a közelmúlt egyháztörténelme iránt. Az értékes források és anyagok előtt ár. Böröcz Enikőnek - ezen történelmi időszak avatott kutatójának és jó ismerőjének - a korszakról és az evangélikus egyház akkori eseményeiről szóló tanulmányát olvashatjuk. Igazi csemegét jelenthet az olvasónak, hogy a kötethez csatolva (DVD formájában) hozzájuthat dr. Fabiny Tamás A lutheránus forradalom címmel készült emlékfilmjéhez is, amely alaposan és élvezetesen dolgozza fel a forradalom evangélikus vonatkozásait, s akár az oktatásban is jól használható. jó szívvel ajánlhatjuk tehát a könyvet az emlékév elmúltával is, mert értékálló anyagot kínál nekünk - akik nem csupán nagy ünnepeken, formális tiszteletadással akarunk emlékezni hazánk múltjára. ■ Dr. Korányi András „Együtt az ország népével" - Evangélikusok 1956-ban (Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok 3.). Luther Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 1700 Ft.
