Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-06-03 / 22. szám

‘Evangélikus EletS KULTÚRKÖRÖK 20 07. június 3. *► 5 Wulfné Kinczler Zsuzsanna, az egyházzene új doktora EPMSZ akadémiai napok A pünkösd előtti hét elején védte meg egyházzenei doktorátusát W. Kinczler Zsuzsanna. A Liszt Ferenc Zeneakadémi­án 1989-ben középiskolai énektanári, karvezetői és zeneelmélet-tanári diplo­mát kapott. Tanulmányait Németország­ban folytatta, a vesztfáliai egyházzenei főiskolán Herfordban. Itt az egyházzene speciálisan evangélikus ágában mélyítet­te el tudását. Az egyházi szolgálatban va­ló hűségről gyermekkorától fogva példát kapott szüleitől: édesapja gyülekezeti fel­ügyelői, édesanyja kántori szolgálatot végzett hosszú éveken keresztül. Külföldi tanulmányai befejeztével a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban tanított, valamint a fóti kántorképző tanfolyamokon vállalt oktatást. 1993-tól a Cinkotai Evangélikus Egyházközség kántora. 2000-től a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola szolfézstanára. Intenzíven foglalkozott Paul Gerhardt munkásságával is, de fő kutatási területe a felvilágosodásnak az egyházzenére gyakorolt hatása, valamint a 19. század eleji liturgikus megújulás, kiemelten Fe­lix Mendelssohn Bartholdy egyházzenei munkássága. Már 1989-ben karvezetői diplomahangversenyének műsorán is szerepeltek Mendelssohn-művek. Ebből a témából írta doktori disszertációját is. Kinczler Zsuzsanna dolgozatának el­ső nagy egysége a felvilágosodásnak az evangélikus istentiszteleti életre gyako­rolt hatását mutatja be. Ismerteti, hogy miként szegényedett el a liturgia, és fel­vázolja azokat a 19. század elején elindu­ló törekvéseket, amelyek célja, hogy a re­formátoroknak az istentiszteletre vonat­kozó útmutatásai alapján újítsák meg az evangélikus istentiszteletet. Részletesen ismerteti III. Frigyes Vilmos porosz király 1829-től bevezetett agendáját. A disszertáció második fele Felix Mendelssohn Bartholdy egyházzenei műveit veszi számba. Csoportosítja és elemzi a kompozíciókat, rávilágítva az egyes darabok életrajzi vonatkozásaira. Részletesen tárgyalja azt az időszakot, amikor a király Mendelssohnt berlini egyházzenei igazgatóvá nevezte ki. En­nek keretében Kinczler Zsuzsanna kifej­ti, hogy Mendelssohn milyen értékren­det vallott, és hogy ennek megvalósítása milyen akadályokba ütközött. A doktori program lezárása két rész­ből tevődik össze. A jelöltnek zenés is­tentiszteletbe ágyazva kell bemutatnia gyakorlati felkészültségét, valamint - védés keretében - a dolgozattal kapcso­latos szakmai vitán számot kell adnia a témában való jártasságáról. Kinczler Zsuzsanna május 21-én saját gyülekeze­tében, Cinkotán teljesítette az első részt. A zenés istentisztelet rendjét a dolgozat­ban ismertetett porosz agenda alapján állította össze. Az istentiszteleten helyet kaptak énekelt liturgikus tételek, orgo­namuzsika, énekkarral váltakozó gyüle­kezeti ének és két nagyobb szabású Mendelssohn-kórusmű. Különösen nagy koncentrációt igényelt a doktorjelölttől, hogy karvezetőként, énekesként és or­gonistaként egyaránt feladatot vállalt. A liturgikus tételeket négy énekes (Kincz­ler Zsuzsanna, Pap Kinga Marjatta, Johann Gyula és Csernyik Balázs), a kórusműveket az Evangélikus Hittudományi Egyetem liturgikus ének szemináriuma és ének­kara adta elő, bizonyos tételekbe pedig a cinkotai gyülekezet énekkara is bekap­csolódott. Szólót énekelt Ecsedi Klára. A lelkészi szolgálatot Blatniczky János vé­gezte. A doktori védésre másnap, május 22- én került sor. Miután a jelölt röviden be­mutatta munkáját, a bírálók - Paul Mer­nek és Kamp Salamon - értékelték az írás­művet. Érdekes és tanulságos eszmecse­re bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy mi módon oldható fel a feszültség Mendelssohn egyházzenével kapcsola­tos álláspontja és a korabeli valóság kö­zött. illetve hogy milyen területeken al­kalmazhatók ma a romantikus szerző egyházzenei művei. A Ferenczi Ilona által vezetett' bírálóbi­zottság - melynek tagja volt még Pappné Schmidt Annamária és Bódiss Tamás - értéke­lésében elhangzott, hogy Kinczler Zsu­zsanna alapos és igényes dolgozata to­vább árnyalja a Mendelssohn életművéről alkotott képet. A zenés istentisztelettel kapcsolatban kiemelték Kinczler Zsu­zsannának a különböző területeken való kiegyensúlyozott, stabil helytállását, és ér­tékelték az előadás magas művészi szín­vonalát. A bírálóbizottság a legmagasabb minősítés (summa cum laude) odaítélésé­re tett javaslatot a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem doktori tanácsának. Kinczler Zsuzsanna eddigi tevékeny­sége folytatódik a gyülekezetben, és ki­bővül az oktatásban, hiszen az Evangéli­kus Hittudományi Egyetemen, ahol ed­dig is tanított, fontos szerep jut számára a kántor szakosok képzésében. Kíván­juk, hogy tevékenységével hozzájárul­hasson egyházunk zenéjének, művésze­tének gazdagításához. ■ Finta Gergely Hogy látva lássanak... Lassan két órája mozdulatlanul ülök a vörösfe­nyő padhan, és ámulva tanulok Tanulom a Moszkva tér és a Hősök tere közötti világon és a tévéhíradón túli magyar valóságot. Előbb a gyömróí közösségépítő amatőr rádiósoktól, majd három megszállott állami vasutastól. Később a kárpátaljai vendégmunkás magyar varrónőktől, akik megélhetésükért éjt nappallá téve a Szent­endrei-szigeten robotolnak egy varrodában, s már régen nem szőnek álmokat. Sorstársaik Komlóról ugyanazért adták el magukat Spanyol- országba: a mecseki bányászok világa hasonló­képp kényszer szülte, rideg és sivár. S tanulok a boldogtalan harmincas szingliyuppie-któl is. Dokumentumfilmek, melyek társadalmunk jelenségeire személyes történeteinken keresztül adnak magyarázatot. Sohasem híradószerűen up-to-date filmek, mert a rendezőnek az ok­nyomozáshoz, az alanynak pedig az igazság kimondásához időre van szüksége. Épp ezért rohanó világunkban nem sokakat érdekelnek, legalábbis a tévés adásfőszerkesztők szerint, akik eldöntik, mit nézzen a jó nép munkából Megjelent! hazatérve. Hát ne olyat, amiből esetleg meg­tudhat valamit. Orwell meg szomorúan fordul egyet a sírjában. A műfaj szerelmesei fesztiválokon jutnak hozzá az alkotásokhoz. De az nem, aki a gagyi helyett vagy - urambocsá! - éppen a mellett szí­vesen szórakozna egy-egyfél órát az ízes magyar valóságon vagy épp saját magán úgy, hogy ne kelljen a fotelből kikelnie. Az sem, aki szeretné érteni, miért kerülget reggelente több tucat feke­temunkást a Moszkva téren, és tudni szeretné, hogy meg kell-e ettől ijednie. És az sem, aki csu­pán a média és a politika nézőpontjából tájéko­zódik, és sosem hall valódi vallomást a történ­tekről, hogy saját maga alkothasson véleményt. Tehát ülök a vasárnap délutáni puritán pro­testáns kényelmetlenségben a békásmegyeri evangélikus templomban, és lesem a kincseket a többi, nem egyedül filmes érintettségű testvé­remmel együtt. Litauszki János és Szalay Péter, az alko­tók, szerény, nagy tehetségű művészek Művésze­tükről lebilincselő, megható és megnevettető Az Evangélikus Élet hasábjain kéthetente olvasható a gyermekek rovata, a Gyer­mekvár. Ebben mindig egy-egy sorozat segítségével ismerkedhetnek meg a kis olvasók a Biblia egyes történeteivel. A 2005. esztendő három .sorozata a na­pokban jelent meg könyv alakban a Luther Kiadó gondozásában. Nem hiá­nyoznak a történetek végéről a lapban közölt rejtvények sem. A kötet hittan­órák, gyermekfoglalkozások remek ki­egészítője lehet, valamint jó ajándéköt­let így, az iskolaév végén, vakáció előtt. Ezért húsz példány feletti vásárlás esetén a kiadó 20%-os kedvezményt ad a kiad­vány árából. Gyermekvár 1., Luther Kiadó, Budapest, 2007. Ara 750 forint. A könyv a Luther Kiadó köny­vesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is kapható. filmjeik tanúskodnak valamint a derekam, mely csak akkor jelezte a többórás egy helyben ülést, amikor végül felálltam. Addig megszűnt a kül­világ. Vagyis éppenséggel magába szívott. Sze­rénységükre pedig a templomba tért közönség és kritikusok közötti élénk dispután derült fény. A filmesek élőszóban is szenvedélyesek Vitá­jukban merült föl, vajon eljutnak-e egyszer ott­honunkba ezek az igazi valóság show-k is. Mert lehet, hogy segíti majd a műfajt a technika őrült fejlődése, mely digitális és on-line televíziózást biztosít hamarost, külön dokumentumfilmes csatornával. Lehet, hogy az alkotóknak az a tö­rekvése avatja majd népszerűbbé a műfajt, hogy műveiket fikciós elemek és szigorúbb terjedelmi korlátok segítségével tegyék a nagyközönség számára is érdekfeszítővé. És lehet, hogy végül az emberek csömörlenek meg a rájuk tukmált, elviselhetetlen mennyiségű vizuális gagyitól. Addig pedig marad a tanulni vágyó szeren­cséseknek egy-egy fesztivál, iskola és templom­tér. Hogy látva lássanak ■ Donáth Mirjam HIRDETÉS Sok szeretettel hívjuk az érdeklődőket a Budapest-Fasori Evangélikus Egy­házközség és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány által szervezett Asztali beszélgetések című előadás-soro­zat 2006/2007-es évadzáró alkalmára. Téma: Megújuló energiaforrások megújuló fogyasztói szemlélet. Beszélgetőpartne­rek: ár. Korényi Mihály Zoltán energeti­kai mérnök és dr. Béres Tamás rendsze­res teológiai tanár (Evangélikus Hittu­dományi Egyetem). Az előadás idő­pontja: június 5. kedd, 18 óra. Az elő­adás helyszíne a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium díszterme (1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21.). A rendezvény ingyenesen láto­gatható! Szervező: Asztali Beszélgeté­sek Kulturális Alapítvány. Cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 28/b.; e-mail: asztali@yahoo.com. Hogyan éljek? Talán ez az ember legősibb, örök kérdése. Az Európai Protestáns Ma­gyar Szabadegyetem (EPMSZ) minden évben mennybemenetel ünnepének a hetében rendezi meg akadémiai napjait. Tavaly Rimaszombatban az Európai Unió régiós po­litikája. a régiók nyújtotta, főként gazdasági perspektívák voltak a középpontban. Idén Tatán pedig - mintegy a másik, a humán oldalt hangsúlyozva - az ember, az életmódja, életvezetése és ez iránti felelőssége volt a fő téma. Kiváló újítás volt, hogy a program feltüntette a reggeli áhítatok igéit - az egyik áhí­taton Franko Mátyás tatai lelkészünk szolgált -, így a résztvevők is készülhettek. Talán ezért is volt szinte teljes az ezen alkalmakon való részvétel. Illúzió lett volna azt gondolni, hogy ma rendezhető olyan konferencia hazánkban, melyben nem jelenik meg a politikai megosztottság. De az összmérleg mégis, e téren is kedvező volt - egyrészt kétségkívül az ökumenikus spirituális egységnek köszön­hetően. Nyugat-Európa országaiból, az Egyesült Államokból, a Kárpát-medencéből (Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság) érkezett több mint száz résztvevő az Istenre való figyelésben közösségé formálódott. Másrészt az előadások és ezúttal főként a ke- rekasztal-beszélgetések magas színvonala zárta ki az aktuálpolitikát - ennek a been­gedése amúgy is ellentétes az EPMSZ alapszabályával. A hét egyik csúcspontja kétségkívül a hagyományos mennybemenetel ünnepi ki­rándulás volt, amely ezúttal Pannonhalmára vezetett. A gyönyörű bazilikában az is­tentiszteleten Várszegi Asztrife főapát hirdette az igét. „A hegyen élték át a tanítvá­nyok és éljük át most mi a pannonhalmi magaslaton a mennybemenetel csodáját. Visszatérve a völgybe erről kell bizonyságot tennünk. Nem a magyarok istenét - mint sokan teszik -, hanem az élő Jézus Krisztust követve, imádva” - fejtette ki a fő­apát. Az igehirdetés szólt az egyiptomi kopt keresztényekről is, akik talán azért is őrizték meg az első keresztényekre emlékeztető tiszta hitüket, mert egyházuk min­dig üldözött volt, soha nem volt hatalmi helyzetben. Pannonhalma kulturális értékein, így a gazdag könyvtáron kívül a résztvevők meg­ismerhették az új törekvéseket is. Management by Jesus címmel a monostor üzleti stratégiájáról szólt a főapát és a gazda­sági vezető, Hortobágyi T. Cirill perjel. A második világháború előtt az apátságnak hat­vanezer hektár földtulajdona volt: ez olyan bevételt nyújtott, amely minden feladatot fi­nanszírozott. Most más világot élünk; ma a főmonostor ötvenkét hektárnyi területen szőlőt termeszt, a termést pedig modem üzemben dolgozza fel. Az akadémiai napok résztvevői meg is csodálhatták ez utóbbit, és megkóstolhatták a minőségi borokat. Hardi Titusz, a gimnázium igazgatója a hagyományos, híres bencés nevelés mai helyzetét ismertette Test, szellem és lélek műhelye Pannonhalmán címmel. - Mindez arról üzent, hogy a keresztény gondolkodásnak, életvezetésnek van helye, üzenete a 21. század új kihívásokkal teljes világában, legyen szó gazdaságról vagy hagyományos humán értékekről. A vasárnapi megnyitótól csütörtökig, tehát mindennap az egyén, problémái, fele­lőssége nézőpontjából zajlott a program. ízelítőül csak a kerékasztalok témáit, illet­ve résztvevőit említem: Környezetünk és a fenntartható fejlődés (Jaskó Tamás geológus, Lá­nyi András író, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász); Bioetikai dilemmák (Czeizel Endre gene­tikus, Józan Péter demográfus, Orosz Gábor Viktor teológus; ezt a disputát e sorok írója vezette mint orvos). Topolánszky Ákos református lelkész, drogpolitikai szakértő, aki az árnyékos oldalon szolgál, hihetetlen kerekasztalt hozott össze. Arcát, nevét vállalva szemben ült velünk a HIV-pozitívak - az AIDS-betegek - képviselője; a Magyarországi Prostituáltak Érdekvé­delmi Szervezetének ügyvezetője és egyik munkatársa, aki öt évig maga is érintett volt; az egy évtizedes heroinfüggőségéből megszabadult és most a drogprevencióban dolgozó munkatárs, illetve a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum képviselője. Egyedül a homoszexu­álisok képviselője maradt távol ígérete ellenére, a téma azonban így is többször előjött. Megrendítő élmény volt a mai élet veszteseivel való találkozás, megrendítő volt szembesülni az életmódkultúra súlyos devianciáival - és persze saját előítéletessé­günkkel, álszentségünkkel. Őszinte vallomások hangzottak el az egymást átfedő gondokról, a kisiklott életutak- ról, az egyének nem vitatható felelősségéről, de a társadalom - benne olykor a családok- meghökkentő, szeretetlen reakcióiról is. Nemcsak a drogfüggők, hanem általában a pszichiátriai betegek gondozásában is megnyilvánul ez. De szó esett a társadalomban, az egészségügyben tapasztalható pozitívumokról is, amelyek egy részének a megléte pillanatnyilag, az éppen zajló egészségügyi reform folyamatában kétségessé vált. Talán az volt a legmegdöbbentőbb információ, hogy a prostituáltak kilencven szá­zaléka az állami gondozottak közül kerül ki, akikre - amint nagykorúvá válnak, és el kell hagyniuk az otthonokat - szinte a kapuban várnak az erre szakosodott bűnözők. Az az örök igazság is elhangzott persze, hogy férfiak nélkül nem létezne prostitúció. Több lelkész hangsúlyozta, hogy az egyházak nem esketik meg, hanem megáldják- legalábbis ahol bevezették ezt - a homoszexuális párokat. Czeizel Endre elmondta, hogy a homoszexualitás nem öröklődik, de van némi biológiai háttere is, felfedezték a hajlam kialakulásában szerepet játszó gént. Az akadémiai napokat kísérő szokásos gazdag kulturális programból kiemelke­dett Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című filmje, melynek értékelése önálló írást igényelne. A hallgatóság a vetítés után a rendezővel beszélgethetett az életrajzi elemeket is tar­talmazó filmről. A konferencia zárónapján az Állam, társadalom, egyház: közös felelősség címet viselő kerekasztal-beszélgetés volt hivatott szólni arról, hogy miként segíthetnek, illetve mennyiben kell, hogy segítsenek ezek az intézmények az emberek helyes életmódra való szocializálásában. Résztvevői Gombár Csaba szociológus, Kálmán Szabolcs teoló­gus, Ötvös József lelkész (Marosvásárhely), Pfitzner Rudolf pszichológus (München) vol­tak; az eszmecserét Szöllössy Pál jogász (Zürich) vezette. A vita mintegy válasz is volt Bogár Lászlónak A globalizáció mint evolúciós zsákutca című, az első nap elhangzott - szinte apokaliptikus víziót felvázoló - előadására, amely he­lyeslést és elutasítást egyaránt kiváltott. A globalizáció realitás, a veszélyei egyértelmű­ek. Erről is szóltak az ökológiai, bioetikai stb. kérdések vitái. Az autonóm, egészséges személyiség - elfogadva a globalizáció előnyeit - képes kell, hogy legyen a lokális ér­tékek (nemzeti kultúra, nyelv, családi élet...) erősítésével helytállni az új kihívások kö­zött. Kétségtelen az egyéni felelősség, de ennek sajnos ma nálunk erőteljesen korlátot szab a leszakadó társadalmi csoportok nagy száma, a nagyarányú szegénység. De a humán szféra minden ágában (egészségügy, oktatás, kultúra, tudomány, sport) bekövetkezett költségrobbanás is arról üzen, hogy az állam - beleértve az ön- kormányzatokat is - nem vonulhat ki ezen területek finanszírozásából. A civil szfé­ra és benne az egyházak sokféle úton segíthetnek. A kisközösségek megtartó ereje ma is élő tapasztalat. A pszichológia társas támogatottságnak nevezi a válságból legin­kább kivezető utat. Reménység szerint jövőre Horvátországban, egy Eszék melletti fürdőhelyen, Bizo- vácon kerül sor - április 27. és május 3. között - az akadémiái napokra. Hat év után - a rotációs elvnek megfelelően - Jaskó Tamás befejezte elnöki tevékenységét; a szabad- egyetem új elnökévé a közgyűlés Varga Pál református lelkészt (Németország, Dieten- heim) választotta meg, aki egyébként 2000 óta a nyugat-európai protestáns lelkészek szervezetének az elnöke. ■ Frenkl Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents