Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-01-21 / 3. szám

EVANGÉLIKUS HETILAP 72. évfolyam, 3. szám - 2007. január 21. - Vízkereszt után 3. vasárnap Ára: 180 Ft „...a lelkész is, ha ebben a témakörben kutat, azt veszi észre, hogy ismerős területen mozog: olyan konfliktusos szituáci­ók megoldásán kell dolgoznia, amelyek nem állnak messze sem a teológiától, sem a jézusi etikától.” Beszélgetés dr. Fischl Vilmossal - 3. oldal „Nagyon szerencsésnek vallom magam, mert a sportpályafu­tásom alatt sokszor megadatott, hogy halljam a magyar him­nuszt. Mindig megfoghatatlan élmény ezt a szomorkás han­gulatú, mélabús dalt hallani, amely minden magyarban ugyanazt az érzést kelti." január 22. - a Himnusz születésnapja - 8. oldal „Babban, krumpliban, tejben, zsírban vagy éppen sóban, élesztőben értékelni az előadást, a kitűnő előadókat... így történt, hogy Germanus Gyula pro­fesszor például egy héttel előbb kapta a fél kiló marhahúst és a két deciliter olajat...” !► Szép volt... - 5. oldal Apokrif intelem imahétre ► 3. oldal Hejce-egy év után... !► 4. oldal Százhatvan éve született Mikszáth Kálmán ^ 5. oldal Ezek a fiatalok... ► 9. oldal Elsőbbség a keresztények egységének - ökumenikus imahét világszerte január 21. és 28. között I► Igemagyarázatok, imádságok a nyolc napra a 6-7. oldalon Imádkozzunk és áldozzunk az európai kereszténység megújulásáért és egységéért Amint arról az egyházi médiában már olvashattunk és hallhattunk, a két nagy európai egyházi szervezet, az Európai Egyházak Konferenciája és a Püspöki Konferenciák Európai Tanácsa 2007 szeptemberében Nagyszebenben rende­zi meg a III. európai ökumenikus nagy­gyűlést. E jelentős európai egyházi ese­ményt számos rendezvény előzte-előzi meg, például Rómában és Wittenberg- ben. Egyházaink e folyamathoz csatla­kozva az ez évi ökumenikus imahét ke­retében január 25-én Gyulán, valamint áprilisban Budapesten szerveznek nem­zetközi ökumenikus programokat. AIII. európai ökumenikus nagygyűlés nemzetközi szervezőtestülete azzal a kéréssel fordult az ökumenikus imahét istentiszteleteit szervező egyházakhoz, hogy az imahéten imádkozzanak a nagygyűlés helyi, nemzeti, regionális és európai rendezvényeiért. Továbbá tisz­telettel kérik a szervezők, hogy az ima­héten részt vevők egy istentisztelet per­selyadományával támogassák e rendez­vénysorozatot. A Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának elnöksége - egyeztet­ve a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia titkárával - bizalommal kéri tehát az imahét istentiszteleteit szervező gyü­lekezeteket és egyházközségeket, hogy e megkeresést jó szívvel fogadva a meg­nyitó vagy a záró istentisztelet persely­adományát szíveskedjenek a fenti célra felajánlani és a következő bankszámlára átutalni: Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa, 11705008-20109723. Annak reményében, hogy hazánk gyülekezeteiben, Krisztus e helyre telepe­dett népének igaz testvéri közösségében - a Szentlélek áldásait fogadva - ezeken a sötét téli estéken is átélik a III. európai ökumenikus nagygyűlés hitvallását: jézus Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. E krisztusi fény szentelje meg imádsá­gainkat, áldozathozatalunkat Európa megújulása és egysége érdekében is. ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára Disputa a szakralitásról Az Asztali Beszélgetések Kulturális Ala­pítvány a szakralitás témakörében ren­dezte meg újabb disputáját január 9-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázi­umban. A vendégek ezúttal jeleníts István piarista szerzetes, egyetemi tanár és Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspö­ke voltak. A Petri Gábor moderálásával zajlott eszmecserén elsőként Jeleníts István de­finiálta a fogalmat, a latin sacer, sacra és a szintén „szentéként fordított sanctus kü­lönbségeiről szólva. Rámutatott: az előbbiből eredő szakralitás jellemzője, hogy Istenre mutat, a Teremtőre utaló elemekkel telítődik. Gáncs Péter püspök az evangélikus tradíció és teológia oldaláról közelítve egy Simone Weil-idézettel fűzte tovább beszélgetőtársa gondolatait: „A szakrali­tás űr, amelybe Isten behatol.” A szakra- litást az egyházművészet és -zene, az egyházi építészet, a költészet, a szimbó­lumok is hordozzák - vetette fel Petri Gábor -, hogyan fordulhatunk a világ fe­lé szakrális kincsekkel? Az evangélikus tradíciót érintve az evangélikus püspök a musica sacra és a közös koráléneklés lu­theri örökségét említette válaszként: Bach „igehirdetései” értékhordozó utak a lélekhez, a profán világban a Szent után vágyódókhoz. Gáncs Péter továbbá a kommunikáció fontosságára is utalt; mint kifejtette, a kulcs itt van: korunk­ban mind a szóbeli, mind a nonverbális kommunikációra - íz, illat, tapintás -, valamint az új istentiszteleti formákra nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az egyházaknak. Csatlakozva a püspök­höz, Jeleníts István is rámutatott: tenni kell, ha megkopnak az egyház őrizte szakrális rendszer elemei. ■ Kőháti Dorottya Gáncs Péter püspök a jeleníts Istvánnal készült interjúkötetből idéz, a beszélgetőtársak között Petri Gábor moderátor Az ez évi ökumenikus imahét nyitó istentiszteletére 2007. január 21-én, vasárnap 18 órakor kerül sor a Deák téri evangélikus templomban. Szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Igét hirdet D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Az istentisztelet liturgiájában az ökumenikus tanács tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai vesznek részt. Minden érdeklődő testvérünket szeretettel várjuk. „...a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé” Imahét a Krisztus-hívők egységéért A napokban megalakult egy felekezetközi lelkészkor Budapesten, amely az imádko­zást, az egységet, a közös felelősségvállalást tűzte ki céljául. Hála Istennek, több ilyen közösség jött létre az elmúlt években hazánk különböző településein. A fővárosi kez­deményezést - Ulrich Parzany adventi evangélizációjának hatására - református, evan­gélikus, baptista és metodista missziós vezetők hívták össze a Szilágyi Dezső téri re­formátus gyülekezeti terembe. A jövőben szívesen látnak a körben más felekezetű, Krisztusnak elkötelezett testvéreket is. Ez alkalommal az igét Cseri Kálmán hirdette. Isten áldása abban nyilvánult meg, hogy élő és ható volt a hirdetett ige, a hallgatókat szíven ütötte, és ennek nyomán a jelenlévők átélték a „Lélek egységét” az imaközösségben és a beszélgetésekben. Isten üzenetét Ezsd 7,10 alapján hirdette az evangélista: „Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét, és tanítsa Izraelben a rendelkezéseket és a döntéseket” - hangsúlyozta. A sorrend lényeges: nem a tanítással kell kezdeni a szol­gálatot, ahogy sokszor tesszük, hanem azzal, hogy teljes szívből tanulmányozzuk az igét, majd megcselekedjük mindazt, amit Isten parancsolt. A tanítás, a program csak ezek után következhet. A mai nappal kezdjük az ökumenikus imahetet a Krisztus-hívők egységéért. Hangsúlyoznunk kell most is, hogy az Isten szerinti egység készen van, azt nem mi hozzuk, „konferenciázzuk” össze. Aki Krisztusban van, aki a Lélekkel itattatott meg, az különösebb produkció nélkül is egységben van a hasonló testvérrel. A világi mód­szerek, a vég nélküli egyeztetések, teológiai bravúrok ezen a téren szánalmasak. Az eredmény is az. Mire való akkor az imahét? Több célja, gyümölcse van. Az Úr gyermekeinek szükségük van arra, hogy keressék Atyjuk arcát, szándékát. Szükséges kimozdulni a felekezeti, kegyességi kultúrából, amely néha cellává is válhat. Bocsánatot kérhe­tünk az Úrtól és egymástól a szándékosan vagy akaratlanul elkövetett vétkeink mi­att. Megbékélhetünk Istennel és egymással. Felfedezhetjük a másikban, a más külső­ségekkel működő közösségekben, testvérekben is az egy Istent. Könyöröghetünk együtt a világért, környezetünkért. Kaphatjuk a Lélek vezetését a közös szolgálatra vonatkozóan. Az idei hét igei mottója legyen üzenetté, valósággá számunkra: „...a süketeket is hal­lóvá teszi, a némákat is beszélővé." (Mk 7,37) Bűnbánat, megtérés, megújulás által az Úr nyissa meg lelki hallásunkat az aktuális üzenetre! A sokszor néma keresztényeket te­gye Isten tanúságtevővé környezetükben. Szörnyű az istensüket, néma „keresztény”. Sokkal nagyobb a romlás a világban, társadalmunkban annál, mint hogy megenged­hetnénk magunknak a felekezeti, kegyességi szűkkeblűséget, bezárkózást. „Jöjj, égi szent láng, Szentlélek Isten, / Igédet éltesd szívünkben! / Hogy lelkünk teljék meg veled, / Mert akkor lángol és szeret: / Jöjj, Vigasztaló, Szentlélek Isten!” (EÉ 239,2) ■ SZEVERÉNYI JÁNOS SEMPER REFORMANDA „Isten tehát lefelé néz. Felfelé nem néz­het, mert felette senki sincs. Oldalt se nézhet, mert senki sincs vele egyenlő. Csak lefelé nézhet. így hát minél mé­lyebben, minél parányibb vagy, Isten szeme annál tisztábban lát.” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó Józseffordítása)

Next

/
Thumbnails
Contents