Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-01-21 / 3. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 72. évfolyam, 3. szám - 2007. január 21. - Vízkereszt után 3. vasárnap Ára: 180 Ft „...a lelkész is, ha ebben a témakörben kutat, azt veszi észre, hogy ismerős területen mozog: olyan konfliktusos szituációk megoldásán kell dolgoznia, amelyek nem állnak messze sem a teológiától, sem a jézusi etikától.” Beszélgetés dr. Fischl Vilmossal - 3. oldal „Nagyon szerencsésnek vallom magam, mert a sportpályafutásom alatt sokszor megadatott, hogy halljam a magyar himnuszt. Mindig megfoghatatlan élmény ezt a szomorkás hangulatú, mélabús dalt hallani, amely minden magyarban ugyanazt az érzést kelti." január 22. - a Himnusz születésnapja - 8. oldal „Babban, krumpliban, tejben, zsírban vagy éppen sóban, élesztőben értékelni az előadást, a kitűnő előadókat... így történt, hogy Germanus Gyula professzor például egy héttel előbb kapta a fél kiló marhahúst és a két deciliter olajat...” !► Szép volt... - 5. oldal Apokrif intelem imahétre ► 3. oldal Hejce-egy év után... !► 4. oldal Százhatvan éve született Mikszáth Kálmán ^ 5. oldal Ezek a fiatalok... ► 9. oldal Elsőbbség a keresztények egységének - ökumenikus imahét világszerte január 21. és 28. között I► Igemagyarázatok, imádságok a nyolc napra a 6-7. oldalon Imádkozzunk és áldozzunk az európai kereszténység megújulásáért és egységéért Amint arról az egyházi médiában már olvashattunk és hallhattunk, a két nagy európai egyházi szervezet, az Európai Egyházak Konferenciája és a Püspöki Konferenciák Európai Tanácsa 2007 szeptemberében Nagyszebenben rendezi meg a III. európai ökumenikus nagygyűlést. E jelentős európai egyházi eseményt számos rendezvény előzte-előzi meg, például Rómában és Wittenberg- ben. Egyházaink e folyamathoz csatlakozva az ez évi ökumenikus imahét keretében január 25-én Gyulán, valamint áprilisban Budapesten szerveznek nemzetközi ökumenikus programokat. AIII. európai ökumenikus nagygyűlés nemzetközi szervezőtestülete azzal a kéréssel fordult az ökumenikus imahét istentiszteleteit szervező egyházakhoz, hogy az imahéten imádkozzanak a nagygyűlés helyi, nemzeti, regionális és európai rendezvényeiért. Továbbá tisztelettel kérik a szervezők, hogy az imahéten részt vevők egy istentisztelet perselyadományával támogassák e rendezvénysorozatot. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége - egyeztetve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárával - bizalommal kéri tehát az imahét istentiszteleteit szervező gyülekezeteket és egyházközségeket, hogy e megkeresést jó szívvel fogadva a megnyitó vagy a záró istentisztelet perselyadományát szíveskedjenek a fenti célra felajánlani és a következő bankszámlára átutalni: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, 11705008-20109723. Annak reményében, hogy hazánk gyülekezeteiben, Krisztus e helyre telepedett népének igaz testvéri közösségében - a Szentlélek áldásait fogadva - ezeken a sötét téli estéken is átélik a III. európai ökumenikus nagygyűlés hitvallását: jézus Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. E krisztusi fény szentelje meg imádságainkat, áldozathozatalunkat Európa megújulása és egysége érdekében is. ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára Disputa a szakralitásról Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a szakralitás témakörében rendezte meg újabb disputáját január 9-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. A vendégek ezúttal jeleníts István piarista szerzetes, egyetemi tanár és Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke voltak. A Petri Gábor moderálásával zajlott eszmecserén elsőként Jeleníts István definiálta a fogalmat, a latin sacer, sacra és a szintén „szentéként fordított sanctus különbségeiről szólva. Rámutatott: az előbbiből eredő szakralitás jellemzője, hogy Istenre mutat, a Teremtőre utaló elemekkel telítődik. Gáncs Péter püspök az evangélikus tradíció és teológia oldaláról közelítve egy Simone Weil-idézettel fűzte tovább beszélgetőtársa gondolatait: „A szakralitás űr, amelybe Isten behatol.” A szakra- litást az egyházművészet és -zene, az egyházi építészet, a költészet, a szimbólumok is hordozzák - vetette fel Petri Gábor -, hogyan fordulhatunk a világ felé szakrális kincsekkel? Az evangélikus tradíciót érintve az evangélikus püspök a musica sacra és a közös koráléneklés lutheri örökségét említette válaszként: Bach „igehirdetései” értékhordozó utak a lélekhez, a profán világban a Szent után vágyódókhoz. Gáncs Péter továbbá a kommunikáció fontosságára is utalt; mint kifejtette, a kulcs itt van: korunkban mind a szóbeli, mind a nonverbális kommunikációra - íz, illat, tapintás -, valamint az új istentiszteleti formákra nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az egyházaknak. Csatlakozva a püspökhöz, Jeleníts István is rámutatott: tenni kell, ha megkopnak az egyház őrizte szakrális rendszer elemei. ■ Kőháti Dorottya Gáncs Péter püspök a jeleníts Istvánnal készült interjúkötetből idéz, a beszélgetőtársak között Petri Gábor moderátor Az ez évi ökumenikus imahét nyitó istentiszteletére 2007. január 21-én, vasárnap 18 órakor kerül sor a Deák téri evangélikus templomban. Szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Igét hirdet D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Az istentisztelet liturgiájában az ökumenikus tanács tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai vesznek részt. Minden érdeklődő testvérünket szeretettel várjuk. „...a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé” Imahét a Krisztus-hívők egységéért A napokban megalakult egy felekezetközi lelkészkor Budapesten, amely az imádkozást, az egységet, a közös felelősségvállalást tűzte ki céljául. Hála Istennek, több ilyen közösség jött létre az elmúlt években hazánk különböző településein. A fővárosi kezdeményezést - Ulrich Parzany adventi evangélizációjának hatására - református, evangélikus, baptista és metodista missziós vezetők hívták össze a Szilágyi Dezső téri református gyülekezeti terembe. A jövőben szívesen látnak a körben más felekezetű, Krisztusnak elkötelezett testvéreket is. Ez alkalommal az igét Cseri Kálmán hirdette. Isten áldása abban nyilvánult meg, hogy élő és ható volt a hirdetett ige, a hallgatókat szíven ütötte, és ennek nyomán a jelenlévők átélték a „Lélek egységét” az imaközösségben és a beszélgetésekben. Isten üzenetét Ezsd 7,10 alapján hirdette az evangélista: „Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét, és tanítsa Izraelben a rendelkezéseket és a döntéseket” - hangsúlyozta. A sorrend lényeges: nem a tanítással kell kezdeni a szolgálatot, ahogy sokszor tesszük, hanem azzal, hogy teljes szívből tanulmányozzuk az igét, majd megcselekedjük mindazt, amit Isten parancsolt. A tanítás, a program csak ezek után következhet. A mai nappal kezdjük az ökumenikus imahetet a Krisztus-hívők egységéért. Hangsúlyoznunk kell most is, hogy az Isten szerinti egység készen van, azt nem mi hozzuk, „konferenciázzuk” össze. Aki Krisztusban van, aki a Lélekkel itattatott meg, az különösebb produkció nélkül is egységben van a hasonló testvérrel. A világi módszerek, a vég nélküli egyeztetések, teológiai bravúrok ezen a téren szánalmasak. Az eredmény is az. Mire való akkor az imahét? Több célja, gyümölcse van. Az Úr gyermekeinek szükségük van arra, hogy keressék Atyjuk arcát, szándékát. Szükséges kimozdulni a felekezeti, kegyességi kultúrából, amely néha cellává is válhat. Bocsánatot kérhetünk az Úrtól és egymástól a szándékosan vagy akaratlanul elkövetett vétkeink miatt. Megbékélhetünk Istennel és egymással. Felfedezhetjük a másikban, a más külsőségekkel működő közösségekben, testvérekben is az egy Istent. Könyöröghetünk együtt a világért, környezetünkért. Kaphatjuk a Lélek vezetését a közös szolgálatra vonatkozóan. Az idei hét igei mottója legyen üzenetté, valósággá számunkra: „...a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé." (Mk 7,37) Bűnbánat, megtérés, megújulás által az Úr nyissa meg lelki hallásunkat az aktuális üzenetre! A sokszor néma keresztényeket tegye Isten tanúságtevővé környezetükben. Szörnyű az istensüket, néma „keresztény”. Sokkal nagyobb a romlás a világban, társadalmunkban annál, mint hogy megengedhetnénk magunknak a felekezeti, kegyességi szűkkeblűséget, bezárkózást. „Jöjj, égi szent láng, Szentlélek Isten, / Igédet éltesd szívünkben! / Hogy lelkünk teljék meg veled, / Mert akkor lángol és szeret: / Jöjj, Vigasztaló, Szentlélek Isten!” (EÉ 239,2) ■ SZEVERÉNYI JÁNOS SEMPER REFORMANDA „Isten tehát lefelé néz. Felfelé nem nézhet, mert felette senki sincs. Oldalt se nézhet, mert senki sincs vele egyenlő. Csak lefelé nézhet. így hát minél mélyebben, minél parányibb vagy, Isten szeme annál tisztábban lát.” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó Józseffordítása)