Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-05-20 / 20. szám
2 2007. május 20. MMNMMWMMI FORRÁS "Evangélikus ÉletS HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 6. VASÁRNAP (EXAUDI) - iPt 4,7-11 Az örök élet fényében ÉLŐ VÍZ Hozzád kiáltok Hatalmas Istenem! Hozzád kiáltok, hiszen egyedül nálad van a bűnbocsánat hatalma. Egyedül téged kereshetlek most imádságommal. Bajban vagyok - mert bűnben vagyok. Csak te segíthetsz rajtam, hiszen mindig mindenben egyedül ellened vétkeztem. Lelkem mélységéből kiáltok hozzád, nemcsak gondolataim, de egész bensőm vágyakozik utánad. Tudom, nem csupán apró vétkek terhelnek, az a bűnöm, hogy ellenséged vagyok, akaratoddal és szándékoddal szemben állok, hitetlenkedem, amikor nem benned bízom teljes szívvel, szeretetlen vagyok, amikor önmagamat másoknál jobban szeretem. Tudom, ellenségedet is szereted, ebben bizakodom. Szerető Atyám! A hitetlenség és szere- tetlenség mélységéből kiáltok hozzád, emberek előtt nem szívesen nyílok meg, egyedül te ismersz, mégis szeretsz, tied vagyok. Bűnöm ellenére is gyermeked maradtam. Türelmes Istenem! Sokat ajándékoztál nekem, keveset viszonoztam. Sokszor szóltál hozzám, ritkán kaptál visszhangot tőlem. Ugye mégis hallod hangomat, mégis meg tudsz bocsátani? Hiszek, Uram, légy segítségül hitetlenségemben, szeretetlenségemben! Jézus Krisztus nevében kérlek, hallgass meg! Ámen. H Visszhang - Imádságok, olvasmányok. Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 2001 SEMPER REFORMANDA „íme, arra a szabályra van szükség, hogy ami jót Istentől kapunk, az tovább folyjon egyiktől a másikhoz, és közössé legyen, hogy mindenki vállalja embertársát, és úgy bánjon vele, mintha maga volna az ő helyében.” M Luther Márton: Értekezés a keresztyén ember szabadságáról A XVI. országos evangélikus hittanverseny helyezettjei Gyülekezeti csapatok 1-2. osztályosok: i. Kőszeg, 2. Iklad, 3. Budapest-Kispest 3-4. osztályosok: i. Budaörs- Budavár, 2. Kőszeg, 3. Györköny 5-6. osztályosok: 1. Budapest-Kispest, 2. Apáca (Erdély), 3. Kőszeg 7-8. osztályosok: 1. Budavár, 2. Nagyalásony, 3. Surd és környéke Evangélikus iskolák csapatai 1-2. osztályosok 1. Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium 2. Alberti Evangélikus Általános Iskola 3. Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Kőszeg 3-4. osztályosok 1. Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola 2. Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa 3. Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Győr 5-6. osztályosok 1. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 2. Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa 3. Deák Téri Evangélikus Gimnázium 7-8. osztályosok 1. Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 2. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 3. Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Győr Az idő relatív. Van, amit hosszúnak érzünk, pedig csak pillanatokig tart. Van, amikor órák futnak el úgy, mint egy pillanat. ,Mindennek a vége pedig már közel van..." - írja Péter apostol (7. vers). Kezdjünk számolgatni? Próbáljunk relativizálni? Az ige valami másról szól. Arról, amit őseink így mondtak: »sub specie aetemitatis« - mindent az örök élet szemszögéből... Mindent az örök élet távlatából nézhetünk. Fontos, hogy honnan jövünk. Múltbeli bűneink és eredményeink meghatároznak minket. Még fontosabb, hogy mit tett értünk megváltó Urunk, mi az, ami már „elvégeztetett”. Fontos, hogyan zajlik a jelen, s tudunk-e Isten gyermekeiként Urunk közelében élni. Még fontosabb, hogy Gondviselőnk kezében tudhatjuk minden pillanatunkat. De a legfontosabb, hogy hova megyünk, kihez készülünk, hol vár ránk, tékozló fiúkra a mennyei Atya. A legfontosabb, hogy Krisztussal örök életünk van, s amit fül nem hallott, szem nem látott, Isten azt készítette el az őt szeretőknek. Múlt, jelen és jövő az örök élet szemszögéből értelmezendő. Mindennek a vége már közel van. Hová készülünk? 1,8 méter mélyre, a sírba - vagy haza az atyai házba? A hátralevő (kinek hosszabb, kinek rövidebb) időt ez határozza meg. Az örök élet utáni vágy, a tudatos készülődés és az üdvözítő Istenben való megalapozott reménység napi impulzusokat, távlatos utat, kiteljesedő programot ad. Az örök élet távlatában gondolkodni és látni egyszerre jelent bölcsességet és jóAz elmúlt több mint egy évben az érdeklődők mindig egyházzenei tárgyú cikket találhattak az Evangélikus Elet második oldalának alján. A sorozat több kisebb tematikai egységet foglalt magába. Olvashattak általános áttekintést az istentiszteleti és gyülekezeti éneklésről, annak különböző módjairól, énekeskönyvünk szerkezetéről és énekeink stílusáról. A rovat súlypontját a himnológiai tárgyú írások jelentették: ezek egy-egy történeti vagy stíluskorszak szövegíróit és dallamszerzőit, illetve az egyházi év ünnepeinek legfontosabb énekeit mutatták be. Fontosnak tartottam a gyakorlati megközelítést is: volt szó a különböző csoportos alkalmakon való éneklésről és zanságot. Az eszünket sokszor éppen a rövidlátás, a szűklátókörűség veszi el. Koncentrálunk a pillanatnyi feladatainkra, s közben elfeledjük az összefüggéseket, nem gondolunk arra, honnan hová megyünk, hogy áll össze a nagy egész, minek mi az oka, háttere, értelme, folyamata és célja. Az örök élet távlatában helyükre kerülnek a dolgok. A kis ügyek nem híznak látszatóriásokká, a nagy ügyek pedig nem baga- tellizálódnak. Rámeredünk a gondokra, bajokra. Csak azt vesszük észre, ami rossz, ami hibás, ami veszélyes. Egy idő után kialakul a félelem, az állandó bizonytalanság, netán a rettegés. A keserűség lassan mindent átjár, mert csak azt látjuk, ami rossz. Küzdenénk is ellene, de annyi fronton kellene ezt tennünk, hogy lebénulunk a feladat nagyságától. Letaglóznak egyéni életünkben és a kozmikus világban az ördögi események. Nem tudunk ellenük tenni, hiszen emberfeletti erők tombolását érezzük. Mivel tehetetlennek tudjuk magunkat, egy idő után le is mondunk arról, hogy valamit tegyünk, hiszen úgyis fölösleges. Mikor jár el bölcsen az ember, mikor ítéli meg józanul a valós helyzetet? Akkor, ha az örök élet távlatában gondolkodik. Ha ezt teszi, akkor először is számol az élet Urával, akinek kezében van múlt, jelen és jövendő, másrészt számol az imádság erejével, azzal, hogy az Istennel való eleven és személyes kapcsolat segít elhordozni a terheket, megláttatja az egyházi iskolákban vagy más intézményekben (hittudományi egyetem, protestáns kántorátus, fóti kántorképző) folyó zenei munkáról. Végül személyes vallomásokkal is találkozhattak: nagyon különböző élethelyzetű, foglalkozású és képzettségű emberek vallomásait olvashatták arról, hogy mit jelent számukra az egyházzene és a kántori (istentiszteleti énekes vagy hangszeres) szolgálat. Természetesen maradt még olyan téma, amelyet nem sikerült érinteni; vagy szervezési nehézségek miatt, vagy egyszerűen azért, mert nem jutott eszembe. Bízom benne, hogy pótlásukra egyszer sor kerülhet. A cikkírók kiválasztásában sokszínűA VASÁRNAP IGÉJE az utat, biztonságot ad, a kiteljesedő élet biztonságát. Hogy mindez mennyire nem elvont kérdés, érezhetjük az apostol szavaiból. Szeretetről beszél általában, majd a vendégszeretetről szól, azután rátér a különböző szolgálatokra. Az örök életről való gondolkodás, az üdvösségről való meggyőződés, az élet üdvözítő Istenébe vetett feltétlen bizalom aktív életre indít. Ha ilyen csodálatos Urunk van, ha Isten ennyire szeret, hogy még nekem is bűnbocsánatot és életet (a kettő elválaszthatatlanul összefügg) ajándékoz, akkor nem tudok többé tétlenül ülni. Akkor - milyen csoda - sikeres kísérleteim vannak a szeretet, sőt az ellenségszeretet terén. Akkor - milyen nagyszerű - természetessé válik a másik ember, a vendég, az idegen befogadása. Akkor - milyen fantasztikus - még én is tudok Istenről tanúskodni szóval és erővel. Igen, ez Isten kegyelmének csodája. Ez Isten jóságának következménye. Ez Isten cselekedeteinek lenyűgöző eredménye. Míg mi sokszor érzelgősen, romantikusan és nemegyszer nagyon elméletileg beszélünk a szeretetről, és inkább múlandó érzelemnek, mint kitartó életformának tartjuk, Péter apostol a lényeget ragadja meg: „...a szeretet sok bűnt elfeségre, „többszólamúságra” törekedtem; nem akartam mindenáron elsimítani az esetlegesen különböző vagy ütköző véleményeket (a három héttel ezelőtti, április 29-i számban viszont a saját gondolataimat is elmondtam a legfontosabb témákról). Egy-egy terület elismert szakértőinek megszólaltatása mellett szándékom volt az is, hogy a fiatal, értékes egyházzenész-generáció tagjait írásra sarkalljam; többségük - elismerve az írás „szülési fájdalmainak" nehézségét - utólag örült, hogy rákényszerült a témájával való alaposabb foglalkozásra. Remélem, máskor is lesz rá lehetőség, hogy méltó feladatokat kapjanak. Köszönöm a huszonegy szerző - Abajjy Nóra, Barta- Gombos Arikán, Bence Gábor, Ecsedi Klára, Fekete Anikó, Ferenczi Ilona, Finta Gergely, Gálos Miklós, Győrfjy István, Győri Gábor, Győri Noémi, Hafenscher Károly, H. Hubert Gabriella, Johann Gyula, Kajzinger Ildikó, Ke- veházi Márta, Kutyejné Ablonczy Katalin, Sidez." (8. vers) Isten úgy szeretett minket, embereket, úgy szerette a világot, hogy megoldotta a legnagyobb kérdést, rendezte a legnagyobb bajt, azt, hogy a bűn, az istennélküliség életet tönkretevő, Rétünket megbetegítő valósága kilátástalan helyzetbe sodorta az embert és a világot. De Isten szeretete kihoz ebből a kilátástalanságból. Az ebből táplálkozó emberi szeretet ugyanezen a nyomon halad: nem a bűnt firtatja, nem a másik hibáit emeli ki, nem azt hangsúlyozza, mennyi baj van a másikkal, hanem azt nézi, hogyan tudja felemelni, tapintatosan a helyére segíteni, a bajból kiemelni. Isten szeretetéből élni, Isten szeretetét továbbadni, Isten szeretetét hirdetni - ez a nagyszerű lehetőségünk a hátralevő rövid időben, hiszen mindennek a vége közel van. Az idő a szeretetre kevés - ezért kell minden percét kihasználni. Mindennek a célja pedig Isten dicsőítése. „Dicséretedre teremtettél, Uram...” - mondja Augustinus. Mert akkor áll össze a szétesett világ, akkor rendeződnek a kuszaságok, és akkor lesz újra teljes az élet, ha az Isten közelében, Isten dicséretére él az ember és minden teremtmény. ■ Hafenscher Károly (ifj.) Imádkozzunk! Úr Jézus Krisztus, te azt kérted tanítványaidtól, hogy vigyázzanak és imádkozzanak. A múló időben, a maradandót keresve te adj bölcsességet, józanságot, hogy az imádságban veled maradhassunk, rád figyelhessünk, veled megérkezhessünk! Amen. CANTATE íCtnfVjle brtrg iffuuJVrCJűft mon Barbara, Trajtler Gábor, Wagner Szilárd és W. Kinczler Zsuzsanna - munkáját, lelkesedését, pontosságát és kitartását! Útravalóul következzék most egy áldó énekvers a hamarosan megjelenő Gyülekezeti liturgikus könyvből (cikkünk címe is e gyűjteményből, annak utolsó, 824. énekéből való): „Krisztusnak vendégei, / Menjetek el most békességgel, / (...) fi Adjatok hálát neki / Hűségéért és jóságáért, / Éljetek minden napon / Jó tanítványaiként.” Köszöni a lehetőséget, az Olvasók megtisztelő figyelmét, és (remélhetőleg nem örökre) búcsúzik a rovatvezető: ■ Ecsedi Zsuzsa Oratio oecumenica [Lelkész:] Teremtő, megváltó és megszentelő Istenünk! Hálát adunk neked, hogy ma újra összegyűjtöttél minket, s nekünk adtad a veled való találkozás örömét. Köszönjük, hogy te kereső Úr vagy, s minket is el tudsz érni. Áldunk, Istenünk, hogy meghallgatod kérésünket, s mindig többet adsz annál, mint amire szükségünk van nap mint nap. [Lektor:] így kérünk, Urunk, a világért, amelyben otthont adtál nekünk. Kérünk, hogy minél hamarabb döbbenjenek rá az emberek arra, hogy a teremtett világ a te ajándékod, amely ma egyre nagyobb veszélyben van. Ébreszd fel mindenhol az embereket, hogy megvédjék és megóvják a maguk környezetét. Gátold meg a harcra és gyűlöletre buzdítok törekvéseit, hogy a tieid békességben és józanságban neked tudjanak élni. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor] Kérünk téged az emberi közösségekért a munkahelyeken, a családban és minden településen. Vidd közel az embereket egymáshoz, hogy együtt tudjunk örülni, s akarjuk a gondokban egymást támogatni. Ajándékozz nekünk barátokat, házastársat, és tartsd meg mellettünk szeretteinket. Gyermekeinket, unokáinkat te vigyázd minden napon. Tartsd távol tőlük ennek a modem világnak minden ördögét. Őrizd meg őket a drogok, az alkohol, a szexualitás hamis isteneitől. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Oltalmadba ajánljuk gyülekezetünket és minden gyülekezetét közel s távol. Híveidet erősítsd meg abban, hogy országod építésében mindenkire szükséged van - rám, ránk is. Ébreszd fel bennünk az akarást, hogy gyülekezetünkért meghozzuk a magunk áldozatát anyagiakban, kétkezi munkában vagy a látogatás és bátorítás szolgálatában. Hadd legyen templomunk élő közösség otthona, hogy akik minket látnak, téged ismerjenek fel! Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Kezedbe tesszük le betegeinket, haldokló testvéreinket. Kérünk, ne próbáld meg őket erejükön felül. Adj gyógyulást, enyhülést, nyugalmat nekik. Akik az ápolás szolgálatát végzik, a te erődet kérik, amely mindennap megújul, és reménnyel teli. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Kezedbe ajánljuk özvegyeinket, szűkölkö- dőinket is. Mutass kiutat, új lehetőséget, hogy megérez- zék, nem hagyod magukra őket. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Erősíts meg minket a magunk helyén, munkájában, hogy tudjunk, akarjunk neked élni és szolgálni mint megváltott és megszentelt gyermekeid. Áldásoddal kísérj minket is az előttünk álló héten. [Gyülekezet:] Ámen. SOROZATUNK LEZARASA „Az Úr nevében indulunk, mutassa angyala utunk.. ► 2006. április 23-án jelent meg a Cantate rovat első cikke; ezúttal, ötvenötödik írásunkban búcsúzunk Olvasóinktól, és összefoglaljuk, miről szóltunk az utóbbi hónapokban.
