Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-05-20 / 20. szám
„Rendszerint »horroriratnak« tekintik ezt a könyvet és Dániel könyvének próféciáit, máskor álmoskönyvként vagy - »menetrendként« - a jövőről szóló iratként kezelik.” I* A Jelenések könyve egy evangélikus lelkész olvasatában - 7. oldal „Világszerte ötven kórházban van lepragyógyító osztály, illetőleg ambulancia. A kérdésre, hogy ez kevés-e vagy sok, önmagáért beszélő válasz, hogy Földünkön évente átlagosan ötszázezer új fertőzöttet fedeznek fel...” »• Magyar „leprafelelősök” közgyűlése - 7. oldal „Ne szűnjetek meg hálát adni! - hangzott Rogate vasárnapján a választott ige (Kol 4,2b). Mindenért, a körülöttünk lévő, legapróbb, legtermészetesebbnek tűnő dolgokért is hálát kell adnunk - figyelmeztetett az idézet alapértelmezésére a rép- celaki lelkész.” Evangélikus tér és piac az egyházmegyei találkozón -10. oldi Gerhardt-emlékünnep a Deák téren 3. oldal Belső' megújulás Taliándörögdön 3. oldal KEMELM-Maek-tanácskozás 4, oldal Háromszáz éve halt meg Buxtehude 5. oldal Polgár Rózsa kamarakiállítása 5. oldal A Szentlélek szólt Szárszón ^ 9. oldal Együtt Európáért 2007 Együtt Európáért címmel rendezett nemzetközi találkozót kétszázharminc keresztény mozgalom és közösség Stuttgartban május 12-én, szombaton (képünkön). A kezdeményezésnek külön aktualitást adott a római szerződés aláírásának, az európai egyesülési folyamat kezdetének az ötvenedik évfordulója és a 2007 szeptemberében Nagyszebenben megrendezendő III. ökumenikus nagygyűlés. A tizenegyezer fős rendezvényen százfős delegáció képviselte Magyarországot, közöttük politikusokkal és különböző egyházakhoz tartozó mozgalmak és közösségek képviselőivel. A Fokoláre mozgalom szervezésében Budapesten is találkozhattak egymással azok, akik nem tudtak elmenni Stuttgartba, de szerettek volna műholdas kapcsolat segítségével közösségben lenni a nagyszabású esemény résztvevőivel. 1*- Beszámolónk a 8. oldalon Ki mit tud a királyokról? XVI. országos evangélikus hittanverseny ► A Városligeti fasorba tévedt járókelő május második szombatján talán azt gondolhatta, hogy „előrehozott gyermeknapot” tartanak a fővárosiak kedvelt parkjában, azért lát ekkora gyermeksereget. A mintegy háromszáz diák és kísérőik azonban „csupán” - az idén kettő helyett újra egynapos - XVI. országos evangélikus hittanversenyre, a fasori gyülekézet templomába, majd onnan a szomszédos gimnáziumba igyekeztek. Az, hogy egy kérdés könnyű vagy nehéz- e, viszonylagos. A XVI. országos evangélikus hittanversenyen például az 5-6. osztályosok között akadtak, akiknek kapásból eszükbe jutott a felelet arra a kérdésre, hogy Mikai kinek a lánya, felesége, illetv.e testvére volt, de persze voltak olyanok is, akiknek egy kevéske időbe Mielőtt az utolsó, országos forduló négy-négy fős csapatainak tagjai kezükbe vették volna a feladatokat, természetesen Isten igéje felé fordult a figyelmük. A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség templomában Mády Erzsébet köszöntötte a megjelenteket, majd Győri Tamás prédikált. A Budatelt kitalálni a helyes választ... Mindenkit egyaránt jellemzett azonban a lelkesedés és a versengés miatti izgalom. A magukat megméretni vágyók először gyülekezeti vagy iskolai fordulón vettek részt, ennek győztesei jutottak tovább a megyei vagy területi szintű hittanversenyekre - tudtuk meg Mády Erzsébet gyermekreferenstől, főszervezőtől. pest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze iKor 9,24-27 alapján tartott áhítatában arról beszélt, hogy az elődöntők után a verseny most folytatódik; lelkierő és szabályszerűség szükséges hozzá - és az, hogy ne tévesszék szem elől a célt. Az életünk is küzdelem, amelyet igyekeznünk kell úgy megvívni, hogy végül a miénk legyen a győzelem és az el nem hervadó koszorú - mondta a lelkész. A gimnáziumban először minden csoport megkereste a maga termét, majd kezdetét vette az országos forduló, amelynek témája a következő volt: Királyok az Ószövetségben - Saul, Dávid, Salamon. Miután a tanulók megbirkóztak a feladatokkal, a fasori templomban tartott eredményhirdetésig az iskola udvarán a cserkészek által rendezett sportprogramokon pihenhették ki a verseny fáradalmait. Vagy dönthettek úgy is, hogy a díszteremben a Ko- lompos együttes Pünkösdi királykisasszony című, gyermekeket is a színpadra szólító műsorát választják. Az eredményhirdetéskor minden gyermek kapott ajándékot, a TBL Alapítvány képviseletében pedig Paksy Sándor és Kovács Bemát háromszáz Képes Bibliát adományozott a verseny résztvevőinek. A krónikásnak a szünetben volt alkalma megszólítani Simonné Nagy Ilona lelkészt, aki az erdélyi Apácáról érkezett. „Ebben az évben először jött határon túli magyar csapat is erre a versenyre, és ezzel egy régóta dédelgetett álom válhatott valóra. Első ízben rendeztünk nálunk egyházmegyei szintű hittanversenyt, amelyen a székelyzsombori, apácai és barcaújfalui gyülekezet gyermekei vettek részt. A budapesti országos döntőn most a győztes apácai csapat tagjai tehették próbára tudásukat” - mondotta. Az előkészület sok időt, erőt és energiát igényelt természetesen nemcsak tőlük, hanem minden részt vevő diáktól, felkészítő tanártól és lelkésztől is. Elhangzott olyan vélemény, hogy nem is mindenki akarja vállalni ezt a pluszmunkát. Mindazok azonban, akik május 12-én ott lehettek a fasori gimnáziumban, és láthatták a Szentírás felé forduló, csillogó szemű, lelkes diákokat, elmondhatják, hogy a versenyért áldozatokat hozni nem kárba veszett fáradság... (Eredményismertetés a 2. oldalon) m G. Zs. Csupán beszélgettünk... „Az imádság az emberpárbeszéde Istennel.” (Nisszai Szent Gergely) Idén Rogate vasárnapjába torkollott a Női Missziói Szolgálat által évente szervezett asszonyhétvége programja. E tényből szinte természetes módon adódott, hogy a május 10. és 13. között Révfülöpön megtartott konferencia témája az imádság legyen. A hétvége mottójául a bencés szerzetesek jelmondata szolgált: óra et labora - imádkozzál és dolgozzál. .. Csupán eddig - a bevezetőig - jutottam a beszámoló írásában, amikor akaratlanul is felötlött bennem a kérdés: érdekelhet-e ez valakit azokon az asszonyokon kívül, akikkel néhány napot együtt töltöttünk a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ adta kényelemben, körülölelve a balatoni táj tavaszi szépségével? Egyáltalán mi értelme van a konferenciákról szóló tudósítások írásának? Egy spirituális alkalom légkörét, lelki tartalmát, magasztos pillanatait úgysem adhatják vissza, a krónikások sorai. Hiszen a csendesnapok, a hitmélyítő konferenciák igazi lényege éppen a szavakban alig megfogalmazható intimitás: az Istennel való találkozás megtapasztalt valósága és az a csoda, hogy az egybegyűlt „idegenek” serege a Szentlélek munkája nyomán testvéri közösségé formálódik. Mi történt Révfülöpön az idei asz- szonyhétvégén? Látszólag semmi különös - igehirdetőink, előadóink segítségével hitéletünk néhány kérdéséről kezdtünk együtt gondolkodni. Csupán beszélgettünk... Tamássy Tamásné lelkész esténként az imádságról tartott tanítói sorozatot, Baloghné Szemerei Mária lelkész pedig reggelente arról szólt, hogy mit jelent az Urat szolgálni. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője, Szabó György szellemes idézetekkel tarkított előadásában péntek délelőtt a házasságok, a családok egyben tartásának felelősségéről beszélt. Többször utalt az önfeláldozás kifejezésre. Úgy tűnik, a mai világ nem akarja ismerni ezt a fogalmat, pedig egyedül ez, a másikért élő szeretet lehet támasza emberi kapcsolatainknak. Nagy izgalom előzte meg a német asszonyok érkezését. A Bajorországi Evangélikus Nőszövetség tagjai éppen konferenciánk idején kirándultak a Balatonra. A délutáni plenáris beszélgetés és a közös vacsora eloszlatta aggodalmainkat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a testvéri találkozás öröme mellett még a nyelvi akadályok is eltörpülnek. Másnap, szombaton Ékes Ilona parlamenti képviselő volt a vendégünk. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tagjaként beszámolt a törvénykezésben zajló aktuális vitákról, döntésekről. Ellenzéki politikusként szomorúan vette tudomásul, hogy nem sikerült szigorítani a művi meddővé tétel szabályozását. Beszélt a tavaly őszi események hátteréről, a Magyar Televízió székháza előtti, illetve az október 23-i tüntetéseken részt vevő emberek sorsáról. Bemutatta azt a filmet, amely azóta bejárta a világot, dokumentálva a rendőri túlkapásokat, az erőszakot. A képviselő előadása izgalmas kérdést, igazi teológiai problémát vetett fel a hallgatóság körében. A keresztény embernek meddig kell engedelmeskednie a világi hatalomnak? Az igazságtalansággal szemben milyen eszközök állnak a hívő ember rendelkezésére? Az élénk beszélgetés során hirtelen nagyon aktuálissá vált a konferencia mottója. Pál szavai kerültek elő: ....tartsatok könyörgéseket, imádsá gokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, (...) minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk...” (iTim 2,1-2) Tényleg nem történt semmi különös ezen a májusi hétvégén ott, Révfülöpön? Dehogynem! Isten beszélt és cselekedett. Szólt egyen-egyenként a szívünkhöz, erősített, tanított, és Lelke által egységet teremtett. Mindezt pedig azért jegyeztem le, hogy másokat is bátorítsak. Egyházunk idén nyáron is számtalan konferenciai alkalmat kínál a lelki töltődésre, a találkozásokra. Legyen az gyülekezeti, egyházmegyei tábor vagy országos missziói rendezvény, éljünk a lehetőségekkel! Engedjük, hogy Isten ilyen alkalmakon keresztül is alakíthassa életünket, Lelke által élessze hitünket, formálja imádságainkat! Szükség van rá, hogy csupán vele beszélgessünk. ■ B. Pintér Márta
