Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-05-13 / 19. szám

„A templomokból sokszor hiányzik az iratterjesztés, de még csak a hirdetésekben sem hívják föl a figyelmet példának okáért az Evangélikus Életre. Egyik püspökelődöm ironikusan azt szokta mondani, hogy amit az egyház titkosítani akar, közreadja püspö­ki körlevélben, azt ugyanis nem olvassák a lelkészek...” !► Egtájoló - 3. oldal „Mi történik fiataljaink többségével a konfirmáció után? Vélhetően kikonfirmálkodnak a gyülekezetekből. Véget ér a hitoktatás, nem látogatják már kötelező szorgalom­mal az istentiszteleteket sem, és a nyári táborozás után lassan elmaradnak gyülekezeteinkből.” Mennyit ér a félvezető? - 3. oldal „Jó lenne tudni - de ez az Úristen titka, ő ismeri szívünket -, hányán voltak a ballagok között olyanok, akik szá­mára sajátosan fontos volt, hogy egy­házi iskolába jártak.” !► Ballagás - bankrablás - 8. oldal Kikötni jó! 4. oldal Lélekemelő épületek >► 4. oldal A Szokolay család kamarakoncertje 5. oldal Rogate vasárnapja 6-7. oldal Deák téri staféták ► 8. oldal Ordass Lajos püspök imádkozó élete ► 9. oldal Gaudeamus igitur... Egy soproni, egy orosházi, egy bonyhádi és egy kőszegi mosoly - az elmúlt hét vége egyházunk középiskoláiban is a ballagás jegyében zajlott (a diákok beszámolói az Evangélikus diákElet portálján, a myLutheren - www.myluther.hu - olvashatók) Cantate! A Nyugati (Dunántúli) Egyház- kerület területén szolgáló ének­karok részére szervezett Cantate vasárnapi kerületi kórustalálko­zó helyszíne az idén Keszthely volt. Ezúttal a komáromi, a rép- celaki, a kaposvári, valamint az oroszlányi gyülekezet énekkara mutatkozott be. A kórusok a délelőtti istentisztelet liturgiájá­ban is szolgáltak, majd délután bemutatták műsorukat. A zsűri ebben az évben a répcelaki gyü­lekezet énekkarának ítélte oda a Weltler Ödön-emlékplakettet. ■ Menyes Gyula Ima a jövőért Mi lenne belőlünk, ha nem imádkozott volna ér­tünk az előttünk járt nemzedékek egész sora? - gondolok egyre többször hálával erre a múltból áradó reménységre, amikor számot kell vetnem a mindennapok nyomasztó terheivel. Felmérhetet­len, hogy hányszor juttatnak bennünket ma is cél­ba szülők, nagyszülők, már régen a porban nyugvó ősök és keresztény elődök könyörgései, vagy ép­pen miként állnak útjába a világot - benne a mi személyes, kicsiny világunkat is - egyre hatéko­nyabban pusztító gonosz sikerének. Talán éppen ezért érzem úgy, hogy valami nagyon kikopott ál­talában is meglankadt imaéletünkből: az Istenhez fordulás a jövőért. Rogate vasárnapja ide vagy oda, érdemes-e, lehet- e az imádságról írni a lap első oldalán? Hiszen oda mindig valami figyelemfelkeltő aktualitás kívánko­zik! És éppen itt kezdődik a gond: az imádság afféle általános igazsággá vált az életünkben, és csupán egyre ritkábban, egyre kisebb körben a napi csen­desség, a lebomlás vagy éppen a mindennapi küz­delmek hatékony fegyvere. Még ha hisszük és vall­juk is, hogy Isten nagy kegyelme minden emberi ké­rést felülmúl, érdemes lenne egyszer papírra vetni azt a jövőképet, azt az eljövendő világot, amely a kö­vetkező nemzedékek egyházáért és világáért szóló könyörgésekből szólal meg istentiszteleteinken, kö­zösségeinkben, gyülekezeti és családi alkalmainkon. Pedig tapasztaljuk azt is, hogy milyen erő van ott, ahol a jövő útját szeretettel és Istenre tekintő biza­lommal készítik a megérkezőknek, a kérdezőknek, a bekapcsolódóknak vagy éppen a távozóknak! Lelki örökségünk is sokszor a múlt felhalmozott természeti és családi kincseinek a sorsában oszto­zik: a mindennapi haszon és kényelem reményében kiaknázzuk, mint a generációk munkájából épült házat, amelyre hitelt táblázunk egy hónap luxus­nyaralásért, vagy a kőolajmezőt, amelyből drága vízrendszeren függő palotát építünk a végtelen si­vatag és egy háborús világ közepén. A felélés idejét éljük. Pedig tudjuk, hogy nem le­het csupán a régi források felhasználóiként élni! Imádságban is fel kell fakadnia a saját forrásnak, az Istenbe vetett bizalomnak és a mások iránti felelős­ségnek. Az éledés jele az, hogy egyházi kiadványa­ink között az imádságoskönyvek és -füzetek számí­tanak a legnagyobb „sikernek”, szinte néhány hét alatt elfogynak - ennek pedig azért is örülhetünk nagyon, mert sokan még megfáradt lelkészeink és egyháztagjaink közül sem ismerik ezeket! Amikor egyre nagyobb kínnal vajúdik a világ kö­rülöttünk, sürgető emlékeznünk arra a keresztény alapigazságra: a jövő nem kis részben imádságból épül. Talán nem véletlen, hogy egyre kevesebben látnak körülöttünk jövőt maguknak és szeretteik­nek, miközben az imádkozok száma is egyre fo­gyatkozik. Pedig volna miért, kiért imádkozni... Hiszen ha Isten akarata még számít valamit, akkor nem a vállalt magzatok számát kell a szülészeti osz­tályok ágyszámához igazítani, hanem fordítva. Nem az oktatást és nevelést kell ideológiákhoz ido­mítani, hanem meg kell adni a mindenkinek kijáró egyetlen esélyt a boldogulásra. Nem a gyors nyere­ségnek kellene alárendelni a dolgozó ember értékét, hanem a közös haszonra kellene törekedni. Nem le­hetne az igazságtalanságoknak és jogtalanságok­nak áthullniuk a jogszabályok szitáján, hanem a be­csületes embert kellene jutalmazni a munkájáért. Hogy mi köze ennek az imádsághoz? Legyen ele­gendő indok, hogy mi sem a jelenünket, sem a jö­vőnket nem Isten nélkül képzeljük el, hanem az ő segítségére és áldására számítunk. Ezért lehetne, kellene szorgosan zörgetni azért, hogy áldás legyen minden tiszta, jó és becsületes szándékon, és Isten mentsen meg bennünket minden becstelenség, ön­zés és hiábavaló emberi elmeszülemény hatalmá­ból. Kérni kell azt is, hogy visszataláljunk a könyör­gés leikéhez, a lelki órákhoz, szavakhoz, világlátás­hoz, s hogy a keresztény egyház ne fáradjon meg őrállói feladatában. És mindezen túl meg kellene fogni minden jó szándékú ember kezét is, hátha megéreznek valamit még a kezünkön az összekul­csolt ujjak biztató szorításából. És még valami: kérjetek, és adatik nektek! - így szól Jézus Krisztus parancsa. Boldog az a nemze­dék, amelyet ez a reménység őriz meg minden csüggedéstől, terméketlenségtől és hitehagyástól a jövő számára. Hiszen a jövő most épül, tehát: ro­gate! Imádkozzatok! ■ Dr. Korányi András Missziói nap az Északi Evangélikus Egyházkerületben Gyöngyös, 2007. május 19., szombat Új kezdet! • 9.00: Gyülekezés, énektanulás, éneklés • 9.45: Köszöntő: Blatniczky János Dániel kerületi missziói lelkész • 10.00: Új kezdet Gyöngyösön - rögtönzött riport: dr. Fabiny Tamás püspök és Fatalin Helga hatvan-gyöngyösi lelkész • 10.15: Bevezető énekes szolgálat • 10.30: „Én újat cselekszem...” (Ézs 43,19a): Balicza Iván budavári lelkész • 11.30: Csoportos beszélgetés • 13.00: Ebéd; az ebédszünetben egyházmegyék képes bemutatkozása • 14.00: Párhuzamos programok: játékos, szabadtéri ifjúsági óra sok zenével fiataloknak; a nagytarcsa-péceli Jubilate kórus szolgálata • 15.00: Gyöngyösi perspektíva - a riport folytatása (dr. Fabiny Tamás püspök és gyöngyösi gyülekezeti tagok) • 15.15: Úrvacsorái istentisztelet: Új teremtés (2Kor 5,17): Tóth Melinda Borsod-Heves megyei missziói lelkész • 15.45: Zárszó, hirdetések; úti áldás: dr. Fabiny Tamás püspök Külön szeretettel hívjuk az egyházmegyék fiatalságát és a kisgyermekes családo­kat is! Gyermekmegőrzésről és gyermekprogramokról egész nap gondoskodunk! Helyszín: Kolping Ház (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1.) Kérjük, a jelentkezéseket május 10-ig adják le! Blatniczky János Dániel kerületi missziós lelkész 2699 Szügy, Rákóczi u. 55. Tel.: 35/344-319; mobil: 20/824-2856 E-mail: szugy@lutheran.hu; http://szugy.lutheran.hu/misszioinap Missziói nap a Déli Evangélikus Egyházkerületben Budapest-Rákoskeresztúr, 2007. május 19., szombat Új kezdet! • 9.30: Gyülekezés, énektanulás a templomban • 9.45: Köszöntő: Kosa László lelkész • 10.00: „En újat cselekszem... ” (Ézs 43,19a): Gáncs Péter püspök és Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes témafelvezető dialógusa • 11.00: Csoportos beszélgetés az iskolában • 12.30: Ebéd az iskola éttermében • 13.30: Kerületi díjak átadása a templomban • 14.00: Bemutatkozik a vendéglátó Pesti Evangélikus Egyházmegye - bizonyságtétel képben, hangban, zenében: Győri Gábor esperes • 15.30: Igei útravaló: Új teremtés pKor 5,17): Lászlóné Házi Magdolna lelkész; elbocsátás, áldás: Kis János kerületi missziói lelkész Az autók és a buszok a templom környékén parkolhatnak. Megközelíthető az Örs vezér térről induló fekete 61-es busszal. Kérjük, a jelentkezéseket május 10-ig adják le! Kis János kerületi missziói lelkész 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3. Tel./fax: 76/323-506; mobil: 20/824-3398 E-mail: janos.kis@lutheran.hu Missziói nap a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben Győr, Öregtemplom, 2007. május 19., szombat Új kezdet! • 9.00; Gyülekezés, énektanulás • 9.45: Köszöntő: Verasztó János kerületi missziói lelkész • 10.30: „En újat cselekszem...” (Ézs 43,19a): Szeverényi János országos missziói lelkész • 11.30: Csoportos beszélgetés - az iskola tantermeiben egyházmegyénként három-három csoportvezető lelkésszel • 13.00: Ebéd az iskola éttermében és az udvaron • 14.00: Bemutatkozik a férfimisszió: Koháry Ferenc lelkész • 14.30: A Pécsi gospelkórus koncertje • 15.15 Úrvacsorái istentisztelet: Új teremtés pKor 5,17): lttzés János elnök-püspök • 15.45: Zárszó, hirdetések; úti áldás: Csorba János lelkész Gyermekfelügyeletről egész nap gondoskodunk. Kérjük, a jelentkezéseket május 14-ig adják le! Verasztó János kerületi missziói lelkész 9653 Répcelak, Bartók B. u. 44. Tel./fax: 95/370-607; mobil: 20/824-2872 E-mail: evgyul@repcenet.hu, http://repcelak.lutheran.hu A Luther Kiadó mindhárom helyszínen egész nap jelen lesz kedvezményes vásárlással egybekötött bemutatkozással. A missziói nap résztvevői az egyházkerületek vendégei lesznek ebédre.

Next

/
Thumbnails
Contents