Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-04-29 / 17. szám
8 2007. április 29. FÓKUSZ ‘Evangélikus Élet®? ISTENES VERSELŐK Hetedik alkalommal került sor múlt pénteken a budafoki iskolák között meghirdetett istenesvers-mondó szavalóverseny döntőjére. Tizenöt diák állt ki a templom oltára elé, hogy a Bánfly György és Erdélyi György színművészek, illetve Solymár Gábor helyi lelkész által alkotott zsűri előtt bizonyságát adja jó szavalótudásának. Bánffy György értékelése elején hangsúlyozta, hogy a jelenlévők mind nyertesek. Azok, akik megtanulták Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Re- ményik Sándor, Juhász Gyula és Nagy László verseit, és azok is, akik végighallgatták a szép műsort. Ezek a versek segítenek szépen kifejezni magunkat - mondta a zsűrielnök -, de segítenek nekünk istenkeresésünkben is, hiszen költőik meg tudták fogalmazni azt, amivel mi csak próbálkozunk: „Uram, (...) békíts ki Magaddal s magammal, / Hiszen Te vagy a Béke.” (Ady Endre: Imádság háború után) Korosztályonként első helyezést ért el, és szép jutalmat kapott Tóth Nikoletta (Hermann Ottó Általános Iskola, 5. osztály - Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn), Pétidért Gábor (Rózsakerti Általános Iskola, 7. osztály- Nagy László: Pirosodik húsvét) és háncson Gyula (Budai Nagy Antal Gimnázium - Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben). A már hagyományosan megrendezett szavalóversenyt Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere is megtisztelte jelenlétével. Bánffy György szavai biztatnak a folytatásra: „Ha egy kerületben tizenöt fiatal így tud istenes verseket mondani, még nincs veszve az ország." Biztasson példájuk másokat is! ■ BenczeImréné Reményik Sándorra emlékeztek Nagyváradon ► Költészet, zene és képzőművészet nem mindennapi színvonalú találkozása volt a Nagyváradon múlt szombaton megtartott - egész napos - Reményik-megemlékezés. A kolozsvári székhelyű Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány és a Nagyváradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség szervezte program keretében konferencia és szavalóverseny is zajlott, valamint kiosztották az idei Remé- nyik-díjakat. A szépszámú közönség részéről méltán kísérte kitartó érdeklődés az immár nyolcadik alkalommal életre hívott igényes rendezvényt, melynek egy képző- művészeti kiállítás is szerves részét képezte. A nagyváradi evangélikus templomban Köncze G. Árpád esperes áhítata és a házigazda lelkész, Mátyás Attila köszöntője vezette be az irodalmi konferenciát. Az első előadó Pomogáts Béla volt, aki Reményik Sándor transzszilvanizmusáról beszélt. A budapesti irodalomtörténész Erdély földjének szelleme című előadásában elmondta: a helikoni költészet a húszas évek transzszilván ideológiáját fejezte ki, és úgy fejlődött, ahogy fokozatosan kialakultak a transzszilván eszmék. Az erdélyi transzszilvanista költészetben három szakasz különíthető el. Az elsőben az erdélyi táj romantikája jelenik meg, a másodikban az erdélyi történelem a főszereplő, míg az utolsó az aktuális társadalmi kérdések felvetésének periódusa. Ugyanez a tagoltság megfigyelhető Reményik költészetében is, természeti lírája azonban több, mint a táj megragadása: eszmei üzenete van - helytállásra buzdít. Verseiben a történelmi visszatekintés erős nemzeti elkötelezettséget hordoz. Több versében hangsúlyozza a társadalmi szerepvállalás fontosságát, kiemeli az erdélyi írástudók felelősségét. Saját költői feladatát az egyetemes humánum védésében jelölte meg. A megoldást a magyar kultúra, a művelődés végvárainak éltetésében látta: a templomban és az iskolában bízott. Láng Gusztáv irodalomtörténész Költő' és szerep című előadásában bevallotta: bármilyen témához nyúl is, számára Reményik munkássága megkerülhetetlen. A költő szerepvállalásáról elmondta: Reményik Sándor mindig Erdélyt, szülőföldjét választotta, de újra és újra kinyilvánította az egyetemes magyar kultúra iránti hűségét és elkötelezettségét. A helikoni triász tagjainak (Áprijy Lajos, Reményik Sándor, Tompa László) pályájuk kezdetén nem sikerült érvényesülniük, hiszen a Nyugat első nemzedékének tagjai megteremtették és be is töltötték azokat a szerepeket, amelyeket a kor költői betölthettek. A helikoniaknak csak mellékszerepek juthattak volna. A szerepváltás - sajnálatos módon - Trianonnal történt meg. Ekkor előállt egy új helyzet, s a kisebbségi sorba kényszerült erdélyi magyar költők új szerepkörbe kerültek. Ezt elsőként Reményik vállalta fel, tudatosságát elsősorban a Végvári versek igazolják. Lírája visszafordulás a hazafias költészet reformkori és 1848-1849-es hagyományaihoz. Megalkotott egy sajátos, erdélyi költői szereptudatmodellt, és - helikoni társaihoz hasonlóan - ebből a modellből merítette azt az alkotóerőt, amellyel tehetsége legjavát adhatta. Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő Reményik Sándor, ahogy a kortársak látták című - gazdagon dokumentált - előadásában korabeli kritikusok, szerzőtársak írásainak idézésével ismertette Reményik költői fogadtatását. Nem volt zökkenőmentes ez a pálya: 1918-ban megjelent első kötete, a Fagyöngyök alig vonta magára a kortárs kritika figyelmét, a húszas években azonban már nem versekről kellett véleményt mondani, hanem egy mítosszal szembeszállni. Ötvenedik születésnapján már ünnepelt költő volt Reményik Sándor; egy évvel' később bekövetkező halálakor egy nemzet gyászolta. A negyvenes évek második felétől azonban gyalázták költészetét, sőt politikai perek tárgya volt. Tilos volt olvasni, köteteit birtokolni. Nevét a nyolcvanas évektől próbálták visszahozni a köztudatba, s ebben Kántor Lajos vállalt jelentős szerepet - mutatott rá az előadó. Tempfli József nagyváradi megyés püspök Reményik nagyváradi kapcsolódásait foglalta össze szabad, saját élményekkel tűzdelt előadásában. Mint mondta, személyes kötődése van a költőhöz, számos kéziratának tulajdonosa, szellemiségének csodálója. A délelőtti előadásokat Kele Brigitta és Varvari Gabriella énekművészek rövid, de annál nagyobb sikerű fellépései tagolták, Catalan Tünde orgonakíséretével. Martin Tímea Ildikó népdalai és Török Katalin szavalatai színesítették az evangélikus óvoda alagsorában berendezett képzőművészeti tárlat megnyitóját. Ezen Essig Klára mutatta be az immár tizenkét éves múltra visszatekintő kaloMátyás Attila megnyitja a kiállítást taszegi, illetőleg zsoboki alkotótáborban készült művekből válogatott anyagot, melyek darabjait egytől egyig Reményik Sándor valamely verse ihlette. (Az Essig házaspárnak Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke mondott köszönetét, amiért - átérezve Reményik üzenetét - lelkes pártolói a kultúrának, a művészetnek.) A 18 órakor kezdődött gálaesten ár. Fabiny Tamás evangélikus püspök tartott áhítatot. János evangéliumának Logosz- himnuszát és Reményik Sándor Az ige című versét összekapcsolva szólt arról, miként lehet egy művész Isten eszköze a mennyei és a földi haza építésében. Jn 1,8-hoz kapcsolódva Reményikre is alkalmazta, hogy „nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie”. Az áhítatot, majd Catalán Tünde orgonajátékát, Mátyás Attila lelkész köszöntőjét és Altfater Otília énekét követően ismét Pomogáts Béla mondott ünnepi beszédet az evangélikus templomban. Ezután Kiss-Törék Ildikó, a szavalóverseny zsűrijének elnöke értékelte a tizenkilenc hazai és magyarországi diák teljesítményét. (A zsűri további tagjai Szilágyi Aladár újságíró és András Emese magyartanár voltak.) A színvonalas versenyen két helyi iskola tanulói, valamint kolozsvári és debreceni diákok csillogtatták meg tehetségüket. (Nagyon jó! teljesítettek a Kolozsvári Református Kollégium tanulói: Győri Orsolya dicséretben részesült, Szabó Réka megosztott harmadik díjas lett, míg Gurka-Balla Ilona az első díjat érdemelte ki.) Ugyancsak a gálaesten adták át a Reményik Sándor-díjakat. Elsőként Barcsay Zoltán zeneszerző vehette át az elismerést; laudációt mondott Essig Klára. Deák Ödön nagyváradi evangélikus lelkipásztort posztumusz tüntették ki, a díjat - Mátyás Attila lelkipásztor laudációja után - fiai: Péter és László vették át. Végül Tempfli József püspök vehette át a rangos elismerést; laudációt Szilagyi Aladár mondott. Valójában nem a gálával zárult az idei Reményik-megemlékezés. Vasárnap Fabiny Tamás püspök előbb igehirdetéssel szolgált a nagyváradi templomban, majd Teológiai reflexiók Reményik Sándor verseihez címmel tartott előadást. Ebben biblikus teológusként elemezte az erdélyi költőfejedelem újszövetségi ihletésű verseit, valamint szólt az életmű további egyházi vonatkozásairól. Előadása végén idézett Túróczy Zoltán püspök prédikációjából, amelyet Reményik Sándor koporsójánál mondott 1941-ben, a kolozsvári evangélikus templomban. ■ Szép Krisztina wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammieiítimfss Missziói nap az Északi Evangélikus Egyházkerületben Gyöngyös, 2007. május 19., szombat Új kezdet! • 9.00: Gyülekezés, énektanulás, éneklés • 9.45: Köszöntő: Blatniczky János Dániel kerületi missziói lelkész • 10.00: Új kezdet Gyöngyösön - rögtönzött riport: dr. Fabiny Tamás püspök és Fatalin Helga hatvan-gyöngyösi lelkész • 10.15: Bevezető énekes szolgálat • 10.30: „Én újat cselekszem..." (Ezs 43,19a): Balicza Iván budavári lelkész • 11.30: Csoportos beszélgetés • 13.00: Ebéd; az ebédszünetben egyházmegyék képes bemutatkozása • 14.00: Párhuzamos programok: játékos, szabadtéri ifjúsági óra sok zenével fiataloknak; a nagytarcsa-péceli Jubilate kórus szolgálata • 15.00: Gyöngyösi perspektíva - a riport folytatása (dr. Fabiny Tamás püspök és gyöngyösi gyülekezeti tagok) • 15.15: Úrvacsorái istentisztelet: Új teremtés (2Kor 5,17): Tóth Melinda Borsod-Heves megyei missziói lelkész • 15.45: Zárszó, hirdetések; úti áldás: dr. Fabiny Tamás püspök Külön szeretettel hívjuk az egyházmegyék fiatalságát és a kisgyermekes családokat is! Gyermekmegőrzésről és gyermekprogramokról egész nap gondoskodunk! Helyszín: Kolping Ház (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1.) Kérjük, a jelentkezéseket május 10-ig adják le! Blatniczky János Dániel kerületi missziós lelkész 2699 Szügy, Rákóczi u. 55. Tel: 35/344-319; mobil: 20/824-2856 E-mail: szugy@lutheran.hu; http://szugy.lutheran.hu/misszioinap Missziói nap a Déli Evangélikus Egyházkerületben Budapest-Rákoskeresztúr, 2007. május 19., szombat Új kezdet! • 9.30: Gyülekezés, énektanulás a templomban • 9.45: Köszöntő: Kása László lelkész • 10.00: „Én újat cselekszem..." (Ezs 43,19a): Gáncs Péter püspök • 11.00: Csoportos beszélgetés az iskolában • 12.30: Ebéd az iskola éttermében • 13.30: Kerületi díjak átadása a templomban • 14.00: Bemutatkozik a vendéglátó Pesti Evangélikus Egyházmegye - bizonyságtétel képben, hangban, zenében: Győri Gábor esperes • 15.30: Igei útravaló: Új teremtés (2Kor 5,17): Lászlóné Házi Magdolna lelkész; elbocsátás, áldás: Kis János kerületi missziói lelkész Az autók és a buszok a templom környékén parkolhatnak. Megközelíthető az Örs vezér térről induló fekete 61-es busszal. Kérjük, a jelentkezéseket május 10-ig adják le! Kis János kerületi missziói lelkész 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3. Tel./fax: 76/323-506; mobil: 20/824-3398 E-mail: janos.kis@lutheran.hu Missziói nap a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben Győr, Öregtemplom, 2007. május 19., szombat Új kezdet! • 9.00: Gyülekezés, énektanulás • 9.45: Köszöntő: Verasztó János kerületi missziói lelkész • 10.30: „Én újat cselekszem...” (Ézs 43,19a): Szeverényi János országos missziói lelkész • 11.30: Csoportos beszélgetés - az iskola tantermeiben egyházmegyénként három-három csoportvezető lelkésszel • 13.00: Ebéd az iskola éttermében és az udvaron • 14.00: Bemutatkozik a férfimisszió: Koháry Ferenc lelkész • 14.30: A Pécsi gospelkórus koncertje • 15.15 Úrvacsorái istentisztelet: Új teremtés (2Kor 5,17): Ittzés János elnök-püspök • 15.45: Zárszó, hirdetések; úti áldás: Csorba János lelkész Gyermekfelügyeletről egész nap gondoskodunk. Kérjük, a jelentkezéseket május 14-ig adják le! Verasztó János kerületi missziói lelkész 9653 Répcelak, Bartók B. u. 44. Tel./fax: 95/370-607; mobil: 20/824-2872 E-mail: evgyul@repcenet.hu, http://repcelak.lutheran.hu A Luther Kiadó mindhárom helyszínen egész nap jelen lesz kedvezményes vásárlással egybekötött bemutatkozással. A missziói nap résztvevői az egyházkerületek vendégei lesznek ebédre.
