Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-04-29 / 17. szám

‘Evangélikus Élet®> KULTÚRKÖRÖK 2007. április 29. 5 iSÜSi^BgSBSHIB^S^ KALME-küldöttgyűlés A kisebbségi helyzetben lévő európai evangélikus egyházak kommunikációs bizottsága (KALME) április 19. és 22. kö­zött küldöttgyűlést szervezett fennállá­sának harmincadik évfordulója alkalmá­ból Utrechtben és Amszterdamban. Az összesen huszonkét tagországot tömö­rítő szervezet, valamint a Lutheránus Vi­lágszövetség képviselői megtárgyalták a bizottság jövőbeli feladatait, továbbá megválasztották a következő három­éves ciklus vezetőségét; az elnök Praxedis Bouwman holland újságírónő lett. A kül­döttgyűlésen egyházunkat Menyes Gyula püspöki titkár képviselte. A JÖVŐ EURÓPÁJA „Lélekápolás mint életápolás” Gondolatok a balatonszárszói intézményvezetői konferenciává l ► Pályakövetési rendszer a szakképzésben, beilleszkedési, tanulási zavarok megszüntetése fejlesztő foglalkozások szervezésével, a napközis és tanuló- szobai foglalkozások hatékonyságának javítása... Ha egy iskolában nincse­nek meg a személyi feltételek mindezen feladatok ellátásához, akkor több oktatási intézménynek, kollégiumnak kell összefognia. No de valóban ilyen rugalmasak volnánk?... Talán az említettekből is kitűnik, hogy gazdag, vál­tozatos és néhány témában egymásnak feszülő kérdéseket vitattak meg a résztvevők április 19. és 21. között Balatonszárszón az evangélikus oktatási intézmények vezetőinek konferenciáján. Nemzetközi projekt a Kossuth-gimnáziumban ► A közelmúltban tizenhat holland diák és két tanár töltött egy hetet a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, a „Palermo projekt” tavaszi találkozóján. Az immár hét éve indult nemzetközi cserekapcsolat külföldi résztvevői Palermo, Nápoly (Olaszország), Ibiza (Spanyolország) és Doetin- chem (Hollandia) középiskolásai. Ki ne szeretne utazgatni, nyelvet tanulni, az életre felkészítő ismeretekre szert ten­ni, illetve jó barátokat szerezni? Erre ad­nak lehetőséget a félévenkénti projektta­lálkozók, melyek közös nyelve az angol, s résztvevői minden esetben más-más té­makörrel foglalkoznak. 2006-ban a pro­jekt címe ez volt; Tedd Európát közösséggé. A fiatalok többek között megvitatták a nőknek a társadalomban betöltött szere­pét és annak változásait, a nemzeti par­kok és a környezetszennyezés problé­máit, a különböző vallási felekezetekhez tartozók együttélését, az idegen nyelvek tanulásának fontosságát és a különböző szakterületeken való használatukat. A mostani találkozón a diákok már az Európai Unió jövőjével foglalkoztak. A következő kérdések kerültek elő: illegá­lis bevándorlás, álláslehetőségek, integ­ráció és nyelvtanulás, a család szerepé­nek újrafogalmazása, az erőszak fékezé­se a társadalomban, úton az egészséges európai társadalom felé, szervek adomá­nyozása és szervkereskedelem, a kiotói egyezmény. A témakörök az európai társadalmak különböző megközelítésű, lényeges prob­lémáit vetik fel; diákjaink abból a szerrí- pontból vizsgálták meg őket, hogy mi­lyen jövőt szeretnének felnőttkorukra, vagyis 2020-ra. A holland és magyar tör­ténelmi, gazdasági és etnikai különbö­zőségek ellenére a résztvevők a lényeges pontok tekintetében azonos vélemé­nyen vannak, és fontosnak tartják az Eu­rópai Unió együttes fejlesztését és meg­erősítését. A tervezett munka gyakorlati megva­lósításához a diákok egy kérdőívre vála­szolva fejtették ki a véleményüket az adott témakörökben. Majd - angol nyel­vű - anyagot gyűjtöttek az internetről, illetve könyvtárakban, továbbá a város­ban idősebb és fiatalabb járókelőket kér­deztek meg azért, hogy minél érdeke­sebben és színesebben készülhessenek fel a projektet lezáró előadásra. A négy-négy fős, vegyes csoportok közös munkájának eredményeként a di­ákok posztereket készítettek, angol-ma- gyar-holland minijeleneteket, interjúkat mutattak be, illetőleg vetített képes összefoglalót tartottak. A holland vendégek az iskolában tan­órákat látogattak, és magyar társaik csa­ládjainál laktak. így jobban megismer­hették mindennapjaikat, szokásaikat, és megkóstolhatták a hagyományos ma­gyar - köztük szatmári - ételeket. A kö­telező feladatok mellett gazdag szabad­idős programot is összeállítottak szá­mukra a vendéglátók: együtt kirándul­tak, közösen látogattak el falumúzeum­ba, állatparkba, élményfürdőbe, bowlin- gozni, a búcsúesten pedig a vendégek - nagy lelkesedéssel és örömmel - magyar néptáncokat is tanultak. Megismerked­hettek Budapest, Debrecen, Nyíregyhá­za és a Hortobágy nevezetességeivel; az utóbbi helyszínen kocsikázásban vehet­tek részt, lovagolhattak, és láthatták a puszta őshonos állatait. A következő találkozóra szeptember­ben - ugyanilyen létszámban - a Nyír­egyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gim­názium tanulói utaznak Hollandiába. Egy kis csapat, mely tudatosan építi a jö­vő Európáját - közösséggé. ■ Hlatky Attiláné - Kecskeméti Zsuzsa Időutazás hat húron Kedvelt melódiák és igazi gyöngysze­mek a középkortól napjainkig: ezt kínál­ja a zenebarátoknak Szabó Csaba. A hu­szonéves gitárművész tucatnyi temp­lomban és művelődési házban koncer­tezik a következő hetekben. A minősé­get eddigi díjai - köztük a közelmúltban az olaszországi Paganini gitárfesztivá­lon nyert elismerése - garantálják. Szabó Csaba Orosházáról indult, majd Szeged és Budapest érintésével meg sem állt a bécsi művészeti akadé­miáig. A neves professzor, Walter Wür- dinger, majd Brigitte Zaczek tanítványa­ként kitüntetéssel szerezte diplomáit a császárvárosban. Játékával megismer­kedhetett már nemcsak a magyar, ha­nem az osztrák, német, dán és olasz kö­zönség is. Mielőtt ismét európai turnéra indulna, hazai városok templomaiban, művelődési házaiban lép fel. A kérdés­re, hogy milyen zeneművekkel találkoz­hatunk koncertjein, a következőképpen válaszol:- Két programmal járom az országot. Az egyik esten spanyol és dél-amerikai komponisták temperamentumos, ro­mantikával teli műveit szólaltatom meg. A másik műsorban a klasszikus gitárze­ne évszázadaiba viszem el a közönséget. Az evangélikus mester, Bach alkotásaitól Bakfart Bálint művein keresztül F. Sor me­lódiájáig sok kedvelt darabot meghall­gathatnak a koncertek látogatói. A fiatal művész érdekességekkel, ze­netörténeti csemegékkel fűszerezi kon­certjeit, melyeken bemutatja féltve őr­zött kincsét, a 19. századi (kétfejű) kont­ragitárt is. ■ -Ó-Ő-A Koncertidó'pontok: április 26.: békéscsabai evangélikus Kistemplom; május 4.: szolnoki református templom, május 5.; kisújszállási művelődési ház, május 8.: törökszentmiklósi művelődési ház, május 9.: mezőtúri művelődé­si ház, május 18.: orosházi református temp­lom, május 19.: szarvasi evangélikus Ótemp­lom, május 25.; dombóvári művelődési ház, május 26.: tamási művelődési ház. Mindannyiunkat nyugtalansággal töl­tött el a közoktatási törvény módosítá­sának tervezete, a nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra való ki- terjesztése. Az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium nem kisebb feladatot állít minden magyar oktatási, nevelési intéz­mény elé, mint az „egyenlő bánásmód követelményét". De hála a konferencia­program összeállítóinak, az előadók, az intézményvezetők elkötelezettséggel, egységesen képviselték közös, valódi ér­dekeinket. Ez fejeződött ki érvelésük­ben, ha kellett, tiltakozásukban is. „A siker kulcsa az egészség" - hang­zott dr. Somhegyi Annamária Hatékony okta­tás egészségneveléssel című előadásának tö­mör, konkrét, gyermek- és iskolaköz­pontú mottója. Az orvos előadó - az Or­szágos Gyermekgyógyászati Központ prevenciós igazgatója - drámai, de saj­nos reális összképet vázolt fel gyermeke­ink lelki és fizikai állapotáról. Azonban nem csupán a diagnózis megállapítására szorítkozott. Mint mondotta: a minden­napos stressz nem oldható fel a nevelő, a szülő szerető, megértő, segítő embersége nélkül. Szeretet hiányában nincs testi és lelki harmónia, nyugalom és bizalom. Gyakran panaszkodunk arról is, hogy gyermekeink keveset olvasnak. Ma már ismerjük ennek az okait is: a kisgyer­mekkorban elmaradt mesemondás, me­seolvasás, a bensőséges beszélgetések hiánya áll a háttérben. De minden bi­zonnyal hozzájárul a passzív időtöltés túltengése, az információözön passzív befogadása, érzelmi, értelmi feldolgo- zatlansága is. Ennek elkerülése érdeké­ben egy-két cselekvésre sarkalló jó taná­csot sorolt a doktornő. Mindenekelőtt: legyen megfelelő arányban az érzelmi és jellemnevelés az értelmi neveléssel! Az Evangélikus Hittudományi Egye­tem Gyakorlati Intézetének vezetője, Szabóné Mátrai Marianna és férje, dr. Szabó Lajos, az egyetem gyakorlati teológiai tanszékének vezetője visszatérő vendé­gei a többnyire Szárszón vagy Révfülö­pön tartott intézményvezetői konferen­ciáknak. A résztvevők ezúttal is öröm­mel hallgatták őket. Áhítatuk, illetőleg előadásuk közben e sorok írója eltűnő­dött, vajon mi gyakorolja rá a nagyobb hatást. A közös ügyünket szolgáló mon­danivaló tartalma? A vonzó stílus? Á hit mélysége? Avagy közös ügyünk iránti elkötelezettségük? Vélhetően mindez együtt. „Lélekápolás mint életápolás” - erről Szabóné Mátrai Marianna beszélt. Érzékeltette, hogy eltérő mértékben bár, de mindannyian betegek vagyunk, és ápolásra szorulunk. Mindkét előadó szólt az imádság erejéről. Az intézményvezetői konferenciák értékes hagyománya, hogy a program­ban szerepel egy „fórumbeszélgetés” is egyházunk vezető tisztségviselőivel. Ez alkalommal sem volt másként. Elöljáró­ban Ittzés János elnök-püspök drámai szavakkal vázolta fel a magyar társada­lom helyzetét, rámutatva, hogy abban óhatatlanul felértékelődik az egyházi is­kolák nevelőmunkája. Mottóként idéz­te a tudós Schneller István ma is érvényes szavait: „Szeretet nyitja meg a tanítvány szívét.” Prőhle Gergely országos felügyelő az erők jobb összefogását kérte, hangsú­lyozva, hogy az evangélikus oktatás­nevelés mindannyiunk közös ügye és felelőssége. A beszélgetés egyébiránt a legfontosabb, égetően aktuális kérdé­sekről folyt. Hasznos és szükséges, hogy egyes tu­dományágak területéről is időről időre elhangozzanak előadások, időszerű tá­jékoztatók. Székely András közgazdász, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudo­mányi Intézetének tudományos munka­társa a népességfogyás pszichoszoeiális háttértényezőiről, illetőleg a vallásosság és a népességszám kapcsolatáról beszélt referátumában. Kutatások, felmérések bizonyítják korunk paradoxonát, hogy tudniillik a szerzési vágy, az értékvesz­tés, a túlhajszoltság következménye a lelki élet diszharmóniája, a közösségek felbomlása, a barátságok megszűnése, az egészségromlás, a korai halál. A vallá­sosságnak, a hívő közösségeknek, gyüle­kezeteknek tehát - nem túlzás - életvé­dő szerepük is van. Ujj Zsolt, a Commitment Kft. ügyfél- szolgálatának vezetője a Taninform isko­lai adminisztrációs és ügyviteli szoftvert ismertette. Meggyőzően érvelt amellett, hogy a szóban forgó programmal meg­oldható az egységes, gyors, pontos ad­minisztráció működtetése. A Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának gazdasági szakre­ferense, Bartha Miklósné a jelenlévőket közvetlenül érintő aktuális gazdasági kérdésekről adott gyakorlati, konkrét se­gítséget nyújtó tájékoztatást. A konfe­renciákon közel egy évtizede hallottak a tudósító számára bizonyítják, hogy is­koláinkban folyamatos a fejlődés. Ennek összetevői: tartalmasabb nevelés, a tan­testületek és a tanulóifjúság közösséggé kovácsolása, a szakmai, emberi, hívő el­kötelezettség, a lelki gazdagodás. E ponton engedtessék meg a tudósító­nak, hogy személyesebb hangra váltson. Isten kegyelméből immáron kilencedik éve vehetek részt a Balaton-parti peda- gógus-csendesnapokon, konferenciá­kon. Várjuk az újabb találkozást, az évek során közösségé váltunk! Sok minden­ben mások vagyunk, de ez így van jól! Mert a másságnál sokkal több az, ami összekapcsol bennünket: hitünk, elköte­lezettségünk, szeretetünk tanítványaink és egyházunk iránt. Örülünk egymás si­kereinek, büszkék vagyunk óvodáink, iskoláink nevelési eredményeire. Érez­zük, hogy Isten áldása van közös mun­kánkon. Gondolom, mindannyiunk szá­mára jelentőséggel bírnak a reggeli és es­ti áhítatok, a záró istentiszteletek. Miért? Mert ezeknek kisugárzásuk, erejük van. És - noha sokszor gyarlók és kishitűek vagyunk - közös ügyünkért újra és újra kapunk erőt a nekirugaszkodáshoz. ■ Krug Ferenc, az Evangélikus Pedagógiai Központ szakértője

Next

/
Thumbnails
Contents