Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-04-15 / 15. szám
KERESZTUTAK 4 2007. április 15. . .... f'. et-. : "Evangélikus ÉletS illllliWiIliiíll«ÍllliaHMWHWHMWMI«aiiiilTn~ f~ TiThíT T inWMflIMIIIIBMMilHn^lTlfflirnPlillffl^^ Katolikusok, ortodoxok, protestánsok közös húsvétolása Idén protestánsok, katolikusok és ortodoxok egy napon ünnepelték a húsvétot. Mint ismeretes, a nyugati egyházak a Gergely-naptár szerint állapítják meg húsvét napját, XIII. Gergely pápa 1582-ben hozott reformjának megfelelően. A keleti egyházak azonban a Julianus-naptárt követik, amelyet Julius Caesar vezetett be a Római Birodalomban Kr. e. 46-ban. A két dátum egybeesése a Szentföldön különös jelentőséget nyert: az ünnepi napokban nagyon sok katolikus és ortodox, valamint protestáns hívő töltötte meg a szent helyeket. Számos zarándok érkezett Oroszországból, de idén sok palesztin keresztény is részt vehetett a szertartásokon az izraeli hatóságok engedélyével. A húsvéti szent három nap egyik legfontosabb eseménye a Szent Sírbazilikában tartott tűzszentelés volt. Ezen az eredetileg ortodox rítusú szertartáson katolikusok is részt vettek, ezáltal téve ökumenikussá a liturgiát. (A tüzet elviszik közeli és távoli keresztények lakta településekre - így repülőgéppel szállították el például Athénba. A feltámadási szentmisét a Szent Sír-bazilikában a jeruzsálemi latin pátriárka koadjutora, Fouad Twal érsek mutatta be. H PAX News Ez is nagypéntek: szenvedők mellett állni A bajor tartományi evangélikus püspök - egyúttal a Németországi Egyesült Evangélikus Egyház püspöke -, Johannes Friedrich nagypénteki üzenetében arra szólított fel, hogy álljunk az idősek, a betegek és a szenvedők mellé. A püspök emlékeztetett arra, hogy Krisztus keresztje a felebaráti s az ellenség iránti szeretet kiprovokálója. Szerinte Krisztus szenvedése és halála nem egy jó ember megkerülhetetlen tragikus vége volt, hanem Isten emberek iránti következetes szeretetének a megnyilvánulása. Jézus nagypénteki halálát csak a húsvéti feltámadás összefüggésében érthetjük meg igazán. Az evangélikus püspök rámutatott: „A kereszt nem szörnyű dolog, hanem Isten szeretetének a megnyilvánulása.” M Forrás: idea.de Az európaiak fele bízik a lelkészekben Húsz hivatás között a lelkészi a tizedik helyen szerepel a bizalmi skálán, 53%-os „igen” szavazattal - derül ki egy európai felmérésből, amelyet a Readers’s Digest című magazin készített tizenöt ország huszonötezer polgárának a megkérdezésével. A felmérésben most először értékelték a lelkészeket. Az adatokat közlő tanulmányból az derül ki, hogy a legnagyobb bizalmat a tűzoltók élvezik (95%). Őket a pilóták (92%), majd a gyógyszerészek (89%) követik. Jóval kisebb bizalmat élveznek a szakszervezeti vezetők (23%) vagy például az autókereskedők (17%). Rendkívül kevésre értékelték az európai polgárok a politikusokat (7%). A német adatok alig térnek el az európai átlagtól: Németországban a lelkészek az európai átlagnál is magasabb bizalmi indexet értek el (55%). A tanulmány ezt a címet kapta: Kiben bíznak az európaiak? M PAX News Új elnököt választottak a francia protestánsok A Franciaországi Protestáns Szövetségnek új elnöke lesz Claude Báty személyében. Az ötvenkilenc éves lelkész a Protestáns Szabadegyházi Unióban szolgál, és július i-jén veszi át a hivatalt a mostani elnöktől, Jean-Arnold de Clermonttól, aki 1999 óta vezette a szervezetet - adja tudtul az EN1 ökumenikus hírügynökség. Báty a protestantizmusnak még erőteljesebb profilt akar adni, mint eddig, hiszen a többségükben katolikus franciák között csak így tudnak megjelenni. A távozó elnök, aki egyben az Európai Egyházak Konferenciájának is elnöke, bizakodóan nyilatkozott a francia protestantizmus jövőjéről. A szövetséghez kilencszázezer francia református, evangélikus, evangelikál, baptista és pünkösdi keresztény tartozik. A szövetségen kívül mintegy kétszázezer további francia tekinti magát protestánsnak. Vallások csillagórája „Csodálom az Ön útját” - jelentette ki Flans Küng „renitens” római katolikus teológus abban az adásban, amelyet a svájci SFi-en április i-jén reggel sugároztak Margót Káss- mann hannoveri evangélikus püspök részvételével. Küng az a neves teológus, akitől a Vatikán egy ideig megvonta egyházi tanítási engedélyét. A tv-adón sugárzott Vallások csillagórája című sorozatban a püspöknő volt az első vendég, akit Küng megszólaltatott. Margot Kässmann és a „lázadó” professzor harminc éve ismerkedett meg egymással Tübingenben, ahol akkor mindketten teológiát tanultak. Azóta különböző utakat jártak be, ennek ellenére sok kérdésben egyetértenek, például a nők felszentelésében, a cölibátus megítélésében. A püspöknő kijelentette: „Evangélikus egyházként közel állunk a reformkatolikusokhoz.” A püspöknő hangsúlyozta erőteljes bibliai elkötelezettségét, a sola scriptura reformátori elve szerint. W PAX News II. János Pálon tréfálkoztak - megdöbbenés Lengyelországban Országos megdöbbenést keltett Lengyelországban, hogy a német Die Welt című újság internetes honlapján közzétett egy anyagot, amely az elhunyt II. János Pál pápán viccelődik. A berlini lengyel nagykövet, Marek Pravda már elküldte tiltakozó levelét az újsághoz. A Német Újságíró-szövetség véleménye szerint ez a lépés a sajtószabadságot sérti. Az anyag azokat a csodákat tette tréfa tárgyává, amelyek nyilvántartása a boldoggá nyilvánítás procedúrájához szükségesek. A lapszerkesztők II. János Pál néhány fotóját ironikus hangnemű képaláírással látták el. A lengyel médiumok azon döbbentek meg leginkább, hogy az egyik aláírás az elhunyt pápát „unszimpatikus aggastyánnak” nevezte. N PAX News Vasárnapi iskola Guatemalában Összeköt a zsinór - mindenkit Keresztény közösségi ház várja a látogatókat Békésen Közösségi ház, ahol minden hetet imádkozással indítanak, ahol a munkatársak többsége gyülekezetbe járó keresztény, a vezetője lelkipásztor, és az előtérben a többi olvasnivaló között a legnagyobb természetességgel van jelen a Biblia, amelyet „üres idejükben” forgathatnak a munkatársak. Három évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Zsinóros Közösségi Ház Békésen. Az elnevezés szimbolikus. Egyrészt arra utal, hogy a viharsarki kisváros régies, ma már az itt élők között sem használt elnevezése „Madzagfalva”, másrészt arra a küldetésre, amelyet az alapítók az összeköttetések keresésében láttak meg. Hogy kapcsolatkeresésre és -felvételre van szükség ember és ember között, függetlenül hitvallástól vagy bármi mástól. Érdekesség, hogy a közösségi ház egy száz évvel ezelőtt zsinagóga céljára emelt impozáns épületben található. A második világégés utáni évtizedekben többször méltatlan célokra használták, de a mai működtető Mégis Van Remény Egyesület hű akar lenni az egykori építők és építtetők céljaihoz, és az épületben mindenekelőtt Isten házát látja. Az egyesület neve kifejezi küldetését: reményt adni a reményvesztetteknek, a kirekesztettségben élőknek. A szervezet már tizenhét éve munkálkodik a misszióban. Legnagyobb vállalkozása e közösségi ház működtetése, fenntartása. Az intézmény színteret kíván nyújtani a hívő és a kereső vagy még hitetlen emberek, családok között építhető „barátsághidak” kialakításához. Mintegy negyven embert foglalkoztatnak, főként olyanokat, akiknek korábban nem volt munkájuk, illetve akik a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetűek: negyvenöt évesnél idősebb nők, pályakezdők, romák. A „Zsinórosban” munkaerő-közvetítő és álláskereső iroda működik, melynek célja a munkaerőpiacra történő visszatérés és a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. Emellett odafordulnak a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkhöz: fellépnek az idősek, a romák, a nagycsaládban élő gyerekek érdekében. A legkülönfélébb projekteket dolgozzák ki és valósítják meg. Sikerrel működtetik a mozgásukban koruk vagy betegségük miatt korlátozottakat támogató szolgálatot. A működés anyagi bázisát - gyakran uniós - pályázatok adják. Emellett működik itt pizzéria, étterem, cukrászda és internetkávézó; ezenkívül különféle kulturális közösségi programokat hívnak életre: filmklub, gitárklub, kiállítások, író-olvasó találkozók, koncertek, orvosi előadások hívogatják az igényesebb kulturális és ismeretterjesztő rendezvények iránt érdeklődőket. A közösségi ház drog-, alkohol- és dohányfüstmentes intézmény. Bizonyos területeken hiánypótló szerepet tölt be: például nyaranta gyermekfoglalkoztató heteket szervez. A szülők nyugodt szívvel engedhetik el e programokra a gyermekeiket,, hiszen iudják» hogy jó kezekben vannak. A Mégis Van Remény Egyesület ökumenikus szervezet, vezetői, tagjai, önkéntesei, szimpatizánsai a legkülönfélébb felekezetek tagjai. Nagy munkát végeznek a cigánymisszióban. Céljuk elérni, felépíteni, segíteni a roma népcsoportot, hogy megtalálja önmagát, és értékes, építő tagja legyen a társadalomnak. Munkájukat a Jézus Krisztusba vetett hittel, az evangélium erejével végzik, mely teljes életváltoztatásra képes. Az Országos Cigánymisszió tevékenységi területe kiterjed az egész országra, sőt az egész Kárpát-medencére is. Ezzel szorosan összefügg, hogy Keresztény Népfőiskolát működtet az egyesület, melynek kurzusai jelenleg Pakson, Verpeléten, Nyíregyházán és Zentán működnek összesen körülbelül nyolcvan fővel: a tanulók mintegy fele roma. Mivel a cigány népcsoportot legjobban saját tagjai tudják elérni, fontosnak tartják, hogy cigány vezetőket képezzenek. A közösségi ház indulásakor a külső szemlélők közül sokan pesszimisták voltak, kételkedtek benne, hogy az intézmény fenn tudja tartani magát hosszabb távon is, városi vagy állami támogatás nélkül, csakis önerőből, ráadásul ilyen nem mindennapi vezetési elvek és ideák mellett. A „Zsinóros” vezetői és munkatársai mindenesetre a sok megélt nehézség közepette április 2-án a ház harmadik, sikeresen befejezett évét ünnepelhették. ■ Szegfű Katalin Énlaka, az unitárius szentély Az udvarhelyszéki Enlaka a legeldugottabb székely falvak egyike. A tervszerű felújítások miatt egyre javuló erdélyi főúthálózat ellenpárjaként a mellékutakra manapság is jellemző a járhatatlanság, így a Korond és Farkaslaka felőli útról az egytucatnyi kilométer egyórás autózást jelent, esős időben pedig senkinek sem ajánlatos útnak indulnia. A Sóvidéki- dombság festői vonulatai között, Szé- kelypálfalván és Firtosváralján keresztül érünk a Firtos lábainál fekvő, a Firtos-he- gyet és az énlaki erdő csúcsát egybekötő hegyhát tetőormán nyugvó, közigazgatásilag Etédhez tartozó településre. A falu helyén az ókorban a római Prae- toria Augusta nevű település és a római légió egyik csapattestének tábora állott - mindez a Dacia provincia keleti részén kiépített limes, vagyis határvédelmi rendszer részét képezte. A középkorban - immáron székely faluként - egy 1331—32-ből származó pápai tizedjegy- zékben találkozhatunk először az akkor virágzó Énlaka nevével, amely később számtalan névváltozatban fordult elő. Településszerkezetében a falu napjainkig megőrizte a hagyományos székely falvakra jellemző kialakítást, lakóházainak néprajzi érdekessége a külső torná- cos kiképzés. Mai lakói gyümölcstermesztésből és tejtermelésből élnek; ott- jártunkkor a nehezen járható úton felbukkanó néhány jármű kivétel nélkül a friss tehéntejet tartályokban szállító személy- vagy tehergépkocsi volt. Énlaka legfőbb nevezetessége egyházi vonatkozású: a rovásírásemléket őrző unitárius istenháza. „Menjenek csak nyugodtan, a kulcs a bejáratnál van” - igazít útba a szomszéd telken a veteményes felett görnyedő asszony. „A lelkész abban az utcában lakik, a gazdasági épület mögött áll a ház” - mutat az egyik zegzugos utcára a boltból hazafelé igyekvő másik székely. „Menjenek csak, erősen nyomják meg a kilincset a székelykapu kis ajtaján, utána a harangtoronynál húzzák meg a drótot, majd a templom előterében egy szögre akasztva találják a kulcsot" - kapjuk ott a részletes tájékoztatást. A fallal körülvett templom mellett első világháborús emlékmű található, illetve az unitárius temető sírkövei állnak. Az említett tizedjegyzékben önálló egyházmegyeként említett közösség temploma a tatárjárás előtt, a 13. század elején épült a helyén a római korban emelt jupiter-szentély alapjaira. Az épületet a 14. században gótikus stílusban építették át, majd a 16. században ismét felújítást végeztek rajta. 1661-ben a falut sújtó tatár betörés következtében beomlott a templom mennyezete, és elpusztultak a freskók. Az eredetileg boltíves mennyezetű, kőkeretes ablakokkal ellátott templomot 1668-ban hozták rendbe. Ekkor készült festett kazettás mennyezete. Páratlan értékét a Székelyföld történetét és emlékeit lejegyző Orbán Balázs által felfedezett, hun-szkíta eredetű székely rovásírásemlék adja. Az orgonához legközelebbi kazettában található felirat a következő: „Georgyius Musnai, csak egy az Isten”, utalva a készítőre, Muzsnai Györgyre, illetve az unitáriusok hitbeli alapvetésére. A szószékkorona és az Úr asztala 1758-ban, a karzat 1770-ben készült; az orgonát 1848-ban Segesváron készítették. Kisha- rangját 1795-ben, a nagyot 1925-ben öntötték Nagyszebenben. A település jövőjére nézve fontos feladat a helyi fiatalság megtartása, boldogulásának biztosítása. Jó irány az - Erdély magyarok lakta vidékeire napjainkban általánosan jellemző - turizmusfejlesztés, amelyet például a főváros V. kerületéből (főként az ottani unitárius közösség közbenjárásának köszönhetően) folyamatosan érkező támogatás is elősegít. „Naponta négy-öt magyarországi autó is jön, sőt nemrég egy budapesti orvos házaspár itt, az unitárius templomban tartotta esküvőjét, és a lagzi is a faluban volt” - halljuk a helyiektől. Énlaka él és élni akar. ■ R.N.
