Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-04-01 / 13. szám

"Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. április I. >► 5 Az elfeledett böjt „A böjt jobban megnyitná a híveket Is­ten Lelke számára, mint a nyomtatott papírok egész tömege. És szorosabban kötné össze a keresztényeket egymással, mint amikor ugyanazokat a brosúrákat kapják kézbe. (...) A közös böjttel a ke­resztények sok szakadékot áthidalhat­nának: a felekezetek közötti szakadéko­kat, az egymással veszekedő politikai pártok közötti szakadékokat” - olvas­hatjuk Anselm Grünnek a böjtről írott rö­vid könyvében. A kötetet indító mondat pedig így szól: „Valahányszor megfeled­kezik az egyház saját hagyományairól, mások kezdik felkarolni azokat.” Ha ez igaz a katolikus egyházra, akkor vajon mit mondhatunk mi, protestánsok? Van-e még olyan gyülekezetünk, közössé­günk, ahol aktívan él a böjt gyakorlata? Mi elfelejtettük, de az orvostudomány újra felfedezte. Napjainkban a böjt rene­szánszának lehetünk tanúi. Sokan sok­féle okból folyamodnak ehhez a spiritu­ális eszközhöz. Vannak, akik az egészsé­gük megőrzése érdekében böjtölnek vagy azért, hogy szervezetüket regene­rálják. Akadnak, akik közéleti céljaik ér­dekében éhségsztrájkot hirdetnek, hogy így kényszerítsenek ki a maguk vagy egy közösség számára pozitív döntést. Számtalan félreértés, tévhit is kering a böjt körül, ezért is különösen aktuális ez a kis könyvecske. Fontos, hogy minden­kiben helyes kép alakuljon ki a böjt elő­nyeivel és veszélyeivel kapcsolatban, ne­hogy az élet tagadása, Isten zsarolása, bi­zonyítani akarás, teljesítménykényszer legyen belőle. Rossz úton járunk, ha a böjtöt csak érdemszerző cselekedetként értelmezzük, és az önsanyargatás motí­vumát emeljük ki. Sokkal mélyebben kell megélnünk. Ha böjtölök, azt Jézus szavainak megfe­lelően ne keserű arccal tegyem, és ne a nyilvánosság előtt. A böjt az én magán­ügyem vagy - ha közösségben történik - a közösség ügye. A böjtölés elárulja, hogy mi a jó köz­érzet alapja. Vajon csak akkor vagyunk-e elégedettek Istennel, ha van mit ennünk és innunk - vagy más alapból is táplál­kozunk? A böjt lerántja a leplet önma­gunkról, hogy valódi énünkkel találkoz­zunk. A böjt áttetszővé tesz Isten előtt; hagyni kell, hogy minden felesleges el­haljon, és új élet ébredjen. Anselm Grün könyve kiváló stílusban szól erről a méltatlanul elfeledett témá­ról. A német bencés szerzetes mindig igényes, németes alaposságú munkát vé­gez. Könyve ezúttal is rövid, tömör, lé­nyegre törő, nélkülöz minden felesleges mondatot. Ajánlható mindenkinek, aki szeretne a böjtről mindent megtudni és a' könyv végén található forgatókönyv szerint akár böjti hetet is tartani. Végezetül érdemes megfontolni a szerző egyik mondatát: „A böjt bizonyá­ra gyakran becsületesebb könyörgés lenne Istenhez, mint azok a vérszegény fohászok, amelyeket istentiszteletein­ken előadunk.” ■ Barthel-Rúzsa Zsolt Anselm Grün: Böjt - Test és lélek imája. (Ben­cés Lelkiségi Füzetek) Bencés Kiadó, Pannon­halma, 2005. Ara 1155 forint. Bemutató előtt Krisztus megérintése - új vallásos tárgyú opera Szlovákiában ► Keresztény témájú opera ősbemu­tatójára készülnek Pozsonyban, az evangélikus Nagytemplomban. A Krisztus megérintése címet viselő mű május 27-én kerül a nézők elé, nem sokkal később június 21-én - pe­dig a csehországi Chrudim városá­nak Szűz Mária Mennybemenetele főesperesi templomában is bemu­tatják, egy nemzetközi operafeszti­vál keretében. Az opera zenéjét Vit’azoslav Kubiéka sze­rezte, a szövegkönyvet pedig Éva Bachle- tóvá írta; teológiai tanácsadóként Boris Misina pozsonyi evangélikus lelkész mű­ködött közre. A komponistának ez már a negyedik „egyházi operája”; Martin Luther című művének ősbemutatójáról lapunk is be­számolt (Luther „megzenésítve”, Evangélikus Élet, 2005/22. szám). Az új mű a Szentírásra támaszkodik, ze­néje az evangéliumot dramatizálja. Krisztust megváltóként, barátként és sze- retetre méltó Istenként állítja a közönség elé - azt a Krisztust, aki megérintette és ma is megérinti az embert, akit meggyó­gyít, megtisztít, megbékít Istennel. Jézus szerepében Peter Cingel’ mutat­kozik be, Máriát Éva Homyáková, illetve Miriam Garajová alakítja; a japán turista szerepében Nao Duchonová látható. A to­vábbi szerepek: Dara, Mahat, Jóhánán, Hawa, Mihály, Angyal, Őrség, Pilátus, Lázár, a helytartó, katonák és a nép. A jelmezeket Lydia Vedejová tervezte. Elkészült már az opera librettójának an­gol változata is; a fordítás Ailsa Doman és Katarina Lajtosává munkája. Az opera karmestere Adrián Kokos. Közreműködik az Anima Cantanda ve­gyes kar, illetve a pozsonyi kamarazene- kar szólistái. Akkordeonon Rajmund Ká- koni, hegedűn Milan Vonderka, gordon­kán Jan Pospísil játszik. A díszletért, a vi­lágításért és a videoprojektért a Robby Studio - Róbert Slovák és Katarina Kissová - a felelős. A produkció médiapartnere a Krest'an Dnes című csehországi keresz­tény internetes újság. A Krisztus megérintése az alkotók szán­déka szerint egyetemes szellemi és lelki üzenetet hordoz, ezáltal reménység sze­rint rendkívüli élményt nyújt majd a kö­zönségnek. A szervezők remélik, hogy magyarországi evangélikusok is kitünte­tik érdeklődésükkel a pozsonyi bemuta­tót, amelyre mindenkit szeretettel hív­nak és várnak. ■ Éva Bachletová Az egyházi muzsika világa Beszélgetés a Magyar Egyházzenei Társaság most megválasztott evangélikus elnökével ► Evangélikus elnököt választott legutóbbi közgyűlésén a Magyar Egyházzenei Társaság. A szervezet új vezetőjét, ifi. Hafenscher Károly lelkészt olvasóink ez idáig elsősor­ban az Országos Egyházi Iroda igazgatójaként ismerhették. Kine­vezése alkalmából ezért először zenei múltjáról kérdeztük őt.- Gyermekkorom óta része az éle­temnek a muzsika. Jártam zeneiskolába, elvégeztem a fóti kántorképzőt, és éne­keltem a Deák téri gyülekezet énekkará­ban, a Lutherániában is. Diákként egy­szerre több kórus tagja is voltam.- Úgy tudom, Foton nemcsak tanult, ha­nem tanított is.- Tizenhét évig taníthattam a Kántor­képző Intézetben. És mert a zenét és az éneklést a lutheránus egyházi élet elma­radhatatlan részének tartom, magától értődő volt, hogy tovább képezzem ma­gam ezen a számomra fontos területen. Ezért a teológiai stúdiumok után elvé­geztem a Zeneakadémia karvezetés sza­kát, és 1996 óta oktatok is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán.- Ennek ismeretében nem meglepő' a Magyar Egyházzenei Társasággal való kapcsolata...- Mivel egyházzenei körökben mo­zogtam, nemcsak hogy hallottam a tár­saság létrejöttéről 1992-ben, hanem az is egyértelmű volt számomra, hogy belép­jek a csapatba. Ez nem sokkal a szerve­zet megalakulása után meg is történt. Az elmúlt években aktívan kivettem a részem az ott folyó munkából. Négy évig tölthettem be az alelnöki tisztet, igyekezvén mindent megtenni a szerve­zet céljainak megvalósítása - az egyház­zenészek és az egyházzene iránt érdek­lődők összefogása, valamint a színvona­las egyházi zene megőrzése és tovább­fejlesztése - érdekében.- Miként éli meg hogy megválasztották a Magyar Egyházzenei Társaság új elnökévé?-Természetesen örömmel tölt el, és tu­dom, hogy egyben kihívást és nagy fele­lősséget is jelent számomra ez a feladat. Is­merve a felekezeti arányokat, természetes volt, hogy az ökumenikus szerveződésű, de katolikus többségű egyházzenei társa­ságban a római egyház adta az elnököt. Most megtört ez a hagyomány. Az elődök magasra teszik a lécet: két különleges adottságú ember, Dobszay László és Szendrei lanka után lépek az elnökök sorába.- A társaság vezetőjeként milyen konkrét el­képzelésekkel tekint a jövőbe?- Céljaim között szerepel a szakmai munka még intenzívebbé tétele, az ér­dekvédelem, valamint az összetartozás tudatának az erősítése. Hazánkban na­gyon színvonalas az egyházzenei okta­tás mind alap-, mind közép-, mind pedig felsőfokon. Számos jól képzett római katolikus és protestáns egyházzenész van; kérdés, hogy az egyes felekezetek megbecsülik-e ezt a kincset... ■ Gazdag Zsuzsanna Húsz szónokjelölt versenyzett Bonyhádon ► Hatodik alkalommal rendezték meg a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban az Ordass Lajos országos retorikaversenyt. Or- dass Lajos püspök hajdan ennek az intézménynek volt a diákja, ezért kiemelten fontosnak tartják emléke megőrzését. A versenyre evangélikus iskoláknak, valamint az Arany János tehetséggondozó programban részt vevő intézmé­nyeknek a tanulóit invitálták a szervezők. Az idén tíz iskola képviseletében húsz középiskolás mérte össze szónoki képességeit a kétnapos rendezvényen primer, illetve magiszter kategóriában (utóbbiba azok tartoznak, akik már he­lyezettek voltak retorikai vagy országos magyar anyanyelvi versenyen). Az első napon az előre megadott témá­ról kellett ötperces szónoklatot tartani­uk a résztvevőknek. A primer kategória témája az Egyén és/vagy közösség, míg a magiszter kategóriáé a Hagyományőrzés volt. A zsűri az első versenyfeladat meg­oldását jó színvonalúnak ítélte; a beszé­dek retorikai szempontból jól szerkesz­tettek voltak, csak azt nehezményezték, Jászó Anna főiskolai tanár, az ELTE Böl­csészettudományi Kar Főiskolai Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője, Zászkaliczky Pál az Ordass Lajos Baráti Kör képviseletében és Novotné Bán Erzsé­bet Tolna megyei szaktanár-szaktanács­adó - mindkét kategóriában odaítélte a három-három emlékplakettet, melyeket Bertalan Tamás készített Ordass Lajosról. hogy a diákok közül többen nem tudták kívülről a szövegüket. A versenynek mindig a második nap­ja a legizgalmasabb a résztvevők és a hallgatóság számára egyaránt. Ekkor a helyszínen választható témák - A hata­lom dicsőség: Nem esik messze az alma áfájá­tól; Szigor vagy szeretet a nevelésben; Kegyes hazugság vagy kegyetlen őszinteség - vala­melyikéről kell háromperces beszédet mondaniuk húszpercnyi felkészülés után. A háromtagú zsűri - Adamikné A primer kategóriában a nagykani­zsai Kupó Péter bizonyult a legjobb szó­noknak, megelőzve az orosházi Molnár Gábort és a békéscsabai Lehoczki Adriennt. A magiszterek mezőnyében a győri Por­törő Adám lett az első helyezett az oros­házi Héjjá Márk és a balassagyarmati Markó László előtt. A nyerteseket Ada­mikné Jászó Anna meghívta a novem­berben megrendezendő Kossuth Lajos szónokversenyre. ■ Máté Réka Nyári kántorképző tanfolyamok A tanfolyamok ideje, részvételi díj, tanfolyamvezető: Továbbképző: június 18. (hétfő) - 23. (szombat), 9000 Ft, Ecsedi Zsuzsa I. : június 28. (csütörtök) - július 14. (szombat), 25 000 Ft, Bence Gábor II. : július 19. (csütörtök) - augusztus 4. (szombat), 25 000 Ft, Ördög Endre III. : augusztus 6. (hétfő) - augusztus 22. (szerda), 25 000 Ft, Kertész Botond Jelentkezési határidő: május 21. Jelentkezni (rövid zenei életrajzzal és gyülekezeti lelkészi ajánlással) a következő címen lehet: Kántorképző Intézet, 2151 Fót, Berda József u. 3. A MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJJAL KITÜNTETETT Evangélium Színház DUNA PALOTA (Budapest V., Zrínyi u. 5.) 2007. április i-jén, virágvasárnap este 7 órakor bemutatja Heltai Jenő: Egy fillér Álomjáték három felvonásban szereplők: O. Szabó István Jászai-díjas, Forgács Szilvia, Kárpáti Tibor, Szőlőskei Tímea, Martin Adél, Gyurin Zsolt, Farkas Tamás, Szoboszlai Éva, Lénárt László, Mucsi Sándor, Szabó Péter, Medgyessy Pál Történik a költő lakásán, Irénnél, az orvos rendelőjében és a pokolban Díszlet- és jelmeztervező Hums Anna Mária Zenei szerkesztő Pacher Gréti Maszk Lampé Anikó Rendező Udvaros Béla további előadások: április 8., vasárnap délután 3 óra április 28., május 19., 26., szombat délután 3 óra április 15., 22., május 13., június 3., vasárnap este 7 óra Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonszámon, valamint hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (tel.: 1/235-5500). Helyárak: 2200,1700,1400 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents