Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-02-19 / 8. szám
8 2 oo6. február 19. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletB Az általános tisztújítás évében ► Van-e olyan szavazásra jogosult, felnőtt magyar állampolgár, aki ne tudná, hogy 2006 az országgyűlési választások éve? De vajon tisztában van-e azzal minden konfirmált evangélikus, hogy az idei esztendő egyházunkban is a „tisztújítások esztendeje’? És vajon tisztában van-e azzal minden egyháztag, hogy hol mikor milyen szolgálatra lehet tisztségviselőt jelölnie, illetőleg választania? Őszinték leszünk: szerkesztőségünkben sem akadt, aki az egyházunk egész struktúráját érintő tisztújítás „menetrendjét” hibátlanul fel tudta volna idézni, jóllehet a múlt évben - egész pontosan: az Evangélikus Élet október 16-i (42.) számában - lapunk ezt nagy vonalakban már ismertette... Hivatalosan ez évben jár le a tisztükre 2000-ben hat évre megválasztott egyházi testületek és tisztségviselők mandátuma, amelyek és akik „jogosítványaikat” természetesen az újonnan megválasztandó testületek hivatalba lépéséig gyakorolják. Most, hogy a többlépcsős, lényegében egész esztendőn át tartó folyamat első fázisaként február végéig minden gyülekezetünkben befejeződik a jelöltlista összeállítása (az országos és az egyházmegyei közgyűléseken pedig a jelöltlisták véglegesítése), Muntag András zsinati gazdát hívtuk segítségül, aki készséggel vállalkozott arra is, hogy az általa készített táblázathoz szóbeli kiegészítést fűzzön. Köszönettel tartozunk továbbá Garai András presbiter munkatársunknak,aki vállalta, hogy saját, nyíregyházi gyülekezetében összegyűjti a jelölések- választások rendjével kapcsolatos kérdéseket, bizonytalanságokat. EvÉlet: Kezdjük talán elvi alapvetéssel: a november elsejével hatályba lépett új, módosított zsinati törvények mit tartottak szem előtt az egyházi tisztújítás gyakorlati lebonyolítását illetően? Muntag András: Az az elv, hogy először az egyházközségi testületeket és tisztségviselőket kell megválasztani. Ők választják meg azután küldötteiket az egyházmegyei testületekbe. Amikor „feláll” az egyházmegye, ott saját tisztségviselőik mellett szintén választanak küldötteket - az egyházkerületbe. Az egyház- kerület azután saját alakuló ülésén választja meg saját tisztségviselőit - és küldötteit az országos testületekbe. EvElet: Ha a gyakorlat ezt az elvet követné, akkor talán nem is volna több kérdésünk Van azonban néhány tisztség, amely kilóg ebből a sorból... Muntag András: Igen, néhány tisztség esetében másként zajlik a választás. Köztudomású, hogy a püspöknek nem hatéves ciklusra szól a mandátuma. Csakhogy az egyházkerület felállásához nem elégséges a lelkészi vezető megléte, szükség van hozzá „világi vezetőre” - egyházkerületi felügyelőre - is, akit viszont újonnan kell választani. Az országos presbitérium összehívásához pedig országos felügyelőre van szükség. Egy szinttel „lejjebb”, az egyházmegyében a lelkészi és a világi vezető egyaránt ciklikusan tölti be a tisztét, ezért az egyház- megyei közgyűlés összeüléséhez új esperesre meg új egyházmegyei felügyelőre egyaránt szükség van. Tehát őket egy fázissal korábban kell megválasztani. Mivel a törvényhozók nem akarták, hogy az egyházkerületi felügyelő választása ütközzön az országos felügyelőével, az országos felügyelő megválasztása már márciusban megtörténik. EvElet: Mondjuk hogy érthető... Vizsgáljuk meg akkor a tisztújítás különböző fázisainak naptári beosztását! Muntag András: Saját presbitériumát és tisztségviselőit - továbbá, ahöl van, képviselő-testületét - minden egyházközség márciusban választja meg. Ugyanezen a közgyűlésen adja le szavazatát egyházmegyéje esperesére, az egyházmegyei felügyelőre és az országos felügyelőre. Júniusban összeül az új egyházmegyei közgyűlés, amely megválasztja tisztségviselőit. Mivel az egyházkerületi felügyelőt - az egyházkerület püspökéhez hasonlóan - az egyházkerület egyházközségeinek közgyűlései választják, az egyházközségeknek (szintén júniusban) ismét kell egy választó közgyűlést tartaniuk, amelyen a kerületi felügyelőjelöltek valamelyikére voksolhatnak. Innen már egyszerűbb a folyamat: szeptemberben megalakul az új egyházkerületi közgyűlés, decemberben pedig összeül a két új országos egyházi testület - a zsinat és az országos presbitérium. EvElet: Ne áltassuk magunkat azzal, hogy minden evangélikus tisztában van egyházunk szervezeti felépítésével! Bár természetesen lapunkban is írtunk már róla, de e helyütt talán nem árt újfent megemlíteni, hogy a ténylegesen tehát decemberben kezdődő önkormányzati ciklusban eggyel kevesebb országos testülettel számolhatunk: a közgyűlés „jogosítványait” - országos szinten - a zsinat veszi át. Muntag András: Eleddig a Magyar- országi Evangélikus Egyház (MEE) legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb ön- kormányzati testületé valóban az országos közgyűlés volt, míg a zsinatot egyházunk törvényhozó, illetőleg - az országos ügyész által felterjesztett jogszabályok esetében - a jogszabályok összhangjára felügyelő szerveként definiálta a MEE törvénykönyve. Idén decembertől azonban a zsinati és közgyűlési feladatokat egy testület látja el, amely ezentúl egyházunk legfőbb képviseleti szervének tekintendő. Ahol a jogszabály közgyűlést említ, ott ezután - országos vonatkozásban - a zsinat értendő. Az országos presbitérium - némiképp szintén megnövelt hatáskörrel - maradt az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő és (meghatározott hatáskörben) döntéshozó, irányító testületé. EvElet: A tavaly módosított zsinati törvény megfogalmazása szerint a MEE országos szervezeti szintjén - két presbitériumi ülés között - a vezetést és a kapcsolattartást az országos elnökséggyakorolja. Míg azonban jelenleg az országos elnökségnek - az országos felügyelő mellett - az egyházkerületek püspökei és felügyelői egyaránt tagjai, addig a módosított törvény már csak az országos felügyelő és az elnökpüspök kettősét nevezi „országos elnökségnek”. Elnök-püspök elvileg a három egyházkerületi püspök bármelyike lehet. De kik tesznek javaslatot az országos felügyelő személyére? Muntag András: Az országos jelölőbizottság gyűjtötte be az ajánlásokat az egyházmegyék presbitériumaitól, de ezt a bizottságot tulajdonképpen bárki megkereshette a javaslatával. EvElet: Lapunk megjelenésének hetében, február iy-én ülésezik az országos közgyűlés. A jelölőbizottság e grémium előtt ismerteti az országos felügyelői tisztre javasoltak neveit. Abból lesz hivatalosan is jelölt, akinek választhatóságát a közgyűlés jóváhagyja. Tehát a jelölő- bizottságnak nincs arra joga, hogy töröljön bárkit is a listáról, de a közgyűlés ezt megteheti? Muntag András: A jelölőbizottság előterjesztésének - véleményem szerint - úgy kellene kinéznie, hogy felsorolja az összes nevet, amelyet ajánlottak, és mindegyik mellé odaírja, hogy az illető hány egyházmegyétől kapott ajánlást. Minden jelöltről megállapítja, hogy megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha nem, akkor persze megjelöli, hogy kik azok, akik a törvény szerint az adott tisztségre nem választhatók. Akik több ajánlást kaptak, mint a törvényben rögzített határérték, kötelezően felkerülnek a jelöltek listájára. A többiek közül a jelölőbizottság - indoklással - további neveket javasolhat. Ez az előterjesztés. A közgyűlés felülbírálhatja a beterjesztett listát. A lényeg, hogy a jelöltlista véglegesnek csak a közgyűlés jóváhagyásával tekinthető. Röviden tehát: ajelölőbizottság jó előterjesztésével meg tudja könnyíteni a közgyűlés munkáját, de a végső szót a közgyűlés mondja ki. Ez után küldik ki az országos felügyelővé választható jelöltek névsorát a gyülekezeteknek, amelyek ugyanígy kapnak egy-egy listát; ez utóbbiakon az esperesjelöltek, illetve az egyházmegyei felügyelőjelöltek nevei szerepelnek. A gyülekezetek azon az egyházközségi közgyűlésen adják le szavazatukat ezen listák valamelyik jelöltjére, amelyiken saját tisztségviselőiket, saját presbitereiket, illetőleg egyházmegyei küldötteiket választják meg. EvElet: A jelöltlistákat véglegesítő közgyűlésekre még ebben a hónapban mindenütt sort kell keríteniük az egyházközségeknek, míg a választó közgyűlésekre márríus folyamán... Mi történik, ha a demokratikus szabályok szerint tartott választás eredménytelennek bizonyul? Muntag András: Az országos jelölőbizottság a választó közgyűléseket a március 11. és 20. közötti időszakra írta ki. Tehát 12-én kell lebonyolítani az elsőt - ha ez nem hoz végleges eredményt, akkor pedig 19-én a másodikat. Az is előírás, hogy egy közgyűlést megtartani akkor lehet, ha két héttel előtte meghirdették. Az első és a második forduló időpontja között egy hét van. Ez azt jelenti, hogy úgy kell meghirdetni a közgyűlést két héttel az első forduló előtt - például ajánlatos úgy megszövegezni a meghívót -, hogy „ha az első vasárnapon nem kapunk eredményt, akkor a második fordulót a következő vasárnapon tartjuk meg”. Közgyűlés egyébként hétköznapra is összehívható, de ezt nyilván a helyi viszonyok döntik majd el. EvElet: Van-e az egyházközségi presbitériumok létszámára vonatkozó törvényi előírás? Muntag András: A presbitérium választott tagjainak száma hat és negyven fő közé kell, hogy essen. Ezzel kapcsolatban két végletes vélemény szokott elhangozni. Az egyik az, hogy legyen minél kisebb létszámú, hogy dolgozni lehessen benne. A másik álláspont szerint mindenkinek, aki presbiter akar lenni, lehetővé kell tenni a presbitériumi tagságot. Ezt a gyülekezeti hagyományok meg a munka hatékonysága egyaránt befolyásolja, és helyben kell dönteni. De ezt előre meg kell határozni, még mielőtt a gyülekezeti tagok leadnák szavazatukat! EvÉlet: Külön presbitériumot kell-e választani leány-, illetve társgyülekezetekben, vagy ugyanaz a közös presbitérium látja el a feladatokat itt is, ott is? Muntag András: A leánygyülekezetnek és a társgyülekezetnek van saját presbitériuma. Ez a saját presbitérium a „részegyház” saját ügyeit intézi. Tehát ha egy egyházközség több „részből” áll, mindegyik „résznek” meg kell választania saját presbitériumát. Ezenkívül kell egy közös presbitérium is, amely a közös ügyeket tárgyalja. Lehet, hogy ez évente csak egyszer ül össze, mondjuk a költségvetés elfogadására, de rAindenkép- pen gondolni kell arra, hogy vannak közös feladatok, és ezt egy közös presbitériumnak kell ellátnia. EvElet: Az egyházközségi felügyelőre is érvényes-e az az egyházmegyei, egyházkerületi és országos felügyelőre vonatkozó előírás, hogy a tisztségét legfeljebb hetvenedik életévének betöltéséig láthatja el? Muntag András: Nem, esetükben nincs ilyen előírás. EvElet: A gyülekezet felügyelőjének, másodfelügyelőjének és a többi gyülekezeti tisztségviselőnek, valamint a különböző bizottságok elnökeinek és tagjainak egyben a presbitérium választott tagjainak is kell-e lenniük, vagy ez nem kötelező? Muntag András: A törvény azt mondja, hogy a presbitériumnak hivatalból tagja a gyülekezet összes tisztség- viselője. A törvény egyébként felsorolja, hogy kik tekintendők mindenképp tisztségviselőnek: a felügyelő, a másodfelügyelő, a gondnok, a pénztáros, a kántor és a számvevőszéki elnök. A lényeg azonban a gyülekezet működőképessége. Az, hogy a presbitériumba olyanok kerüljenek be, akik valóban a gyülekezetért dolgoznak. Ha van a gyülekezetben egy olyan bizottság, amely - mondjuk - megszervezi a bibliaórákat, tehát ha egy adott bizottságnak a vezetője valóban komoly munkát végez a gyülekezet számára, akkor úgy gondolom, hogy ezt a munkát illő egy tisztséggel elismerni - én mindenképp bevenném a tisztségviselők közé, hogy a presbitériumnak „hivatalból” tagja lehessen. EvElet: Az egyházmegyei presbitériumnak a jövőben nem szavazati jogú tagja a számvevőszéki elnök, a segélyszolgálati (GAS-) és a gyűjteményi felelős? Muntag András: így van. Az egyházmegyei presbitériumnak hét szavazati jogú tagja van. De hogy ki szavazati jogú tag, vagy ki nem, az csak „éles esetekben” érdekes. Ha jól megy a munka az egyházmegyében, akkor a presbitériumi ülésen az vesz részt, aki dolgozik. Arra az esetre pedig, ha vitára kerül a sor, ha megoszlanak a vélemények, az az előírás vonatkozik, hogy az a hét ember szavaz, akit a törvény megnevez. EvÉlet: Az egyházmegyei jegyzőkönyvvezető sem minősül egyházmegyei tisztségviselőnek? Muntag András: Az egyházmegye nem választ most külön jegyzőt, hanem azt mondja, hogy az espereshelyettes és a másodfelügyelő látja el ezt a feladatot. Ok felelősek azért, hogy jegyzőkönyv készüljön az ülésekről. EvÉlet: Az egyházmegyében nem kell ügyészt, bírót, jogászt sem választani? Muntag András: Nem kell, de lehet. Az elmúlt hat évben a gyakorlat azt mutatta, hogy egyetlen egyházmegye kivételével sehol sem sikerült betöltetni ezeket a tisztségeket, ezért nem gondoljuk, hogy a törvénynek elő kellene írnia ezt a kudarcra esélyes „akciót”. EvÉlet: Az egyházmegyei jelölőbizottságnak még a régi vagy már az újonnan választott egyházközségi presbitériumot kell megkeresnie, amikor jelölteket kér az új esperesi és egyházmegyeifelügyelői tisztségre? Muntag András: Februárban még minden egyházközségben a régi presbitérium működik. A választásig a régi testületek látják el a feladatokat, a választás után pedig az újak. EvÉlet: Az esperessé választhatóságnak nincs más feltétele, csak az, hogy ajelölt az egyházmegye valamelyik egyházközségében lelkészi állást töltsön be? Muntag András: .. .és az, hogy nappali tagozaton szerzett lelkészi oklevéllel kell rendelkeznie - más feltételt nem ír elő a törvény. EvÉlet: Rendelkezik viszont a presbiterek választhatóságának kritériumairól. Ki a „rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, aki minden, nem lelkészi egyházi tisztségre megválasztható’? Van-e ennek a megfogalmazásnak egységes értelmezése, vagy mindenki a saját felfogása szerint értelmezheti? Muntag András: Szeretnénk, ha egy tisztségviselő a saját körében példát mutatna. Aki nem tud a saját házasságával, gyerekének nevelésével, munkahelyi gondjaival „megküzdeni”, az valószínűleg egyházi tisztségével sem tud majd. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nagyon nehéz jogi kategóriába sorolni azt, hogy ki tekinthető rendezett életvitelűnek, és ki nem. Nyilván az a közösség, amely megválaszt valakit, fogja eldönteni, hogy az illető alkalmas-e arra a tisztségre, vagy sem. Szóval ez nehéz kérdés: nem hiszem, hogy lenne ember, aki definiálni tudná, hogy mik a rendezett életvitel ismérvei. MIKOR? MI A TEENDŐ? HOL/HOVÁ? 2006 február elejéig ajánlások beküldése (esperes-, egyházmegyei és országos felügyelőválasztáshoz) az egyházmegyei és az országos jelölőbizottságnak február végéig a jelöltlista összeállítása a jelöltlista véglegesítése egyházközségekben, egyház- megyei és országos közgyűlésen március 30-ig választó közgyűlés egyházközségekben saját tisztségviselők, presbitérium, esetleg képviselőtestület, valamint az egyházmegyei közgyűlési küldött megválasztása, szavazat leadása az egyházmegyei elnökség tagjaira és az országos felügyelőre májustól az új egyházmegyei elnökségek beiktatása május elejéig ajánlások beküldése az egyházkerületi felügyelőválasztáshoz az egyházkerületi jelölőbizottságnak május végéig a jelöltlista összeállítása a jelöltlista véglegesítése az egyházkerületi közgyűlésen június 30-ig az új egyházmegyei az egyházmegyei közgyűlésen közgyűlés alakuló ülése saját tisztségviselők, presbitérium, továbbá az egyházkerületi közgyűlési küldött, a zsinati tagok megválasztása június 30-ig t választó közgyűlés egyházközségekben szavazat leadása az egyházkerületi felügyelőre augusztustól az új egyházkerületi felügyelők beiktatása szeptember 30-ig az új egyházkerületi egyházkerületi közgyűlésen közgyűlés alakuló ülése saját tisztségviselők, továbbá az országos presbiterek, a zsinati tagok és az országos munkaági bizottsági tagok megválasztása szeptember 30-ig további zsinati tagok választása EHE, missziói és szeretet- intézmények, közoktatási intézmények októbertől az új országos felügyelő beiktatása (még márciusban választották a gyülekezetek) december i-jéig a zsinat megalakulása, zsinati zsinaton választások zsinat saját tisztségviselői, országos tisztségviselők, zsinati bizottsági tagok megválasztása december 15-ig az országos presbitérium országos presbitériumi ülésen megalakulása 1-1 országos munkaági bizottsági tag megválasztása 2007 március 15-ig a munkaági bizottságok megalakulása június 30-ig az intézményi igazgatótanácsok tagjainak megválasztása intézményi, egyházi (fenntartói) tagok választása
