Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-02-19 / 8. szám

‘Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2006. február 19. Wb 3 Közösséget építeni Buday Barnabás iktatása Amóton ► A Miskolctól néhány kilométerre északkeletre fekvő Amóton már a 16. szá­zad derekán éltek evangélikusok. Azóta harminchat lelkész szolgált a gyüle­kezetben. Buday Barnabást, a közösség új lelkészét Sándor Frigyes, a Borsod- Hevesi Egyházmegye megbízott esperese iktatta be az Amót-Ujcsanálosi Társult Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalába február 11-én az amó- ti evangélikus templomban. Az istentiszteleten D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. Buday Barnabás a budavári gyülekezet­ben nőtt fel. Konfirmáló lelkésze Szebik Imre volt. Meghatározóak voltak szá­mára a Surdon eltöltött nyári hónapok, amikor nagyapja lelkészi munkáját kö­vethette figyelemmel az ottani gyüleke­zetben. Tizenkét éves korától kántori szolgálatot végzett, tehát azt mondhat­juk, hogy belenőtt az egyházba. A fóti kántorképző és a gyenesdiási konferen­ciák formálták őt. Később - teológus­ként - Gyenesre már előadónak hívták. „A fasori gimnáziumi évek alatt cserkész lettem, majd később a 16-os csapat pa­rancsnoka. Nagyon sokat köszönhetek a velük együtt eltöltött időnek. Itt éltem meg először intenzíven, hogy Isten a kö­zösségen keresztül jön közel hozzám. Az az elhatározás, hogy emberekkel sze­retnék foglalkozni és közösséget építeni, a teológián erősödött meg bennem, mi­után visszajöttem Bielefeldből, ahol az ösztöndíjas éveket töltöttem” - vallotta a fiatal lelkész. Miután elvégezte a hittudományi egyetemet, az Országos Egyházi Iroda Ifjúsági Osztályán kezdett dolgozni; itt már „nagyban” végezhette az ifjúsági munkát. Szélrózsa találkozót, országos konferenciákat szervezett többedmagá- val, és részt vett a Cipő című ifjúsági ma­gazin szerkesztésében. 2002-ben Pilisre, később Kelenföldre, majd Ózdra, végül Amótra került. 2003 decembere óta a helyi gyülekezeti munka mellett a Mis­kolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészsé­gen az evangélikus gyülekezet szervezé­se is feladata. Szebik Imre iktatási prédikációjában elhangzott: a Szentlélek a lelkész szemé­lyes hitén keresztül formálja a gyüleke­zetei. „Arnótot bástyának mondhatjuk a borsodi vidéken. A gyülekezet mindig kitartott Krisztus mellett. Buday Barna­bást is úgy ismertük meg, mint akinek szívében van Krisztus. Csak az tudja vé­gezni a lelkészi szolgálatot, akinek a szí­vében ő ott él. Ne feledd hát, azért hív, hogy a lelki értékeket felvillantsd a gyü­lekezetben is” - biztatta az egyházkerü­let vezetője az ifjú lelkészt. Buday Barnabás íjn 4,12 alapján hir­dette Isten igéjét. „Személyes okok miatt választottam ezt az igét. Szeretném, ha szolgálatom egész ideje alatt a jánosi le­vélben található kitartó istenkeresés mozgatna. Ezt kívánom magamnak és a gyülekezetnek is: érezzük Isten jelen-létét akkor is, amikor kiszolgáltatottak va­gyunk, amikor határhelyzetekbe kerü­lünk. Tudnunk és hinnünk kell, hogy Is­ten közöttünk, a kapcsolatainkban rej­tőzik, de Jézus Krisztusban megláthat­juk azt a megszólítható Istent, aki egé­szen olyan lett, mint mi vagyunk” - mondotta. Külön öröm volt, hogy az újonnan beiktatott lelkész családtagjai is aktívan részt vettek az istentiszteleten. Bátyja, Buday Zsolt bényei lelkész a liturgiában szolgált, gyermekáldás előtt álló felesé­ge, Buday-Malik Adrienn pedig a kántori szolgálatot végezte. A köszöntők sorában Benczúr László, az Északi Egyházkerület felügyelője az újonnan iktatott lelkész szívére helyez­te: „Ha lelkész nagyapád, a közelmúlt­ban elköltözött Pusztay Laci bácsi itt len­ne, azt mondaná: »Az Úristen szeret té­ged. Az Úristen megajándékozott ezzel a gyülekezettel. Szeresd te is ezt a gyüle­kezetei!«” Az alkalmat megtisztelte jelenlétével a Miskolci Egyetem általános rektorhe­lyettese, dr. Patkó Gyula is. ■ Horváth-Hegyi Olivér Egyházi vezetők Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél A négy történelmi egyház vezetői még ta­valy decemberben találkozót kezdemé­nyeztek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­kel. A megbeszélésre február 10-én került sor. A miniszterelnök a Parlament Nán­dorfehérvári termében fogadta az egyházi vezetőket. A találkozón dr. Erdő Péter bíbo­ros, prímás, esztergom-budapesti érsek, dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarorszá­gi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangé­likus Egyház elnök-püspöke vett részt. A közel másfél órás hivatalos megbe­szélésen az egyházi oktatási és szociális intézmények finanszírozásának eddig tisztázatlan kérdéseit tárgyalták meg. Egyetértés született az egyházi iskolák­nak járó kiegészítő normatíva kifizetésé­ről, amely a 2004. évi elszámolás alapján az iskolákat fenntartó egyházakat meg­illeti. A miniszterelnök további intézke­déseket ígért a szociális törvény végre­hajtásának biztosítására. Felvetődött to­vábbá az egyházi oktatási intézmények­ben dolgozók közalkalmazotti szintű bérezésének kérdése is. Arató Gergely, az Oktatási Minisztéri­um politikai államtitkára kérte, hogy az egyházi iskolák ne legyenek a választási kampány terepei. ■ HHO Egy százalék... A személyi jövedelemadóról szóló törvény immár kilencedik éve teszi lehetővé, hogy az állampolgárok a befizetett személyi jövedelemadójuk egy (1998-tól egy-egy) száza­lékáról jogszabály által meghatározott kedvezményezettek (közöttük egyházak) javá­ra rendelkezhessenek. Évről évre egyre nagyobb számú szervezet - alapítvány, közala­pítvány, társadalmi szervezet stb. - igazolja sikeresen, hogy rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek alapján részesülhet a magánszemélyek felajánlásaiból. A társadalmi szervezet, alapítvány, illetve a törvényben megjelölt nemzeti közin­tézményjavára az utóbbi évekberrkét és félszer többen rendelkeztek az egy százalé­kukról, mint ahányan az egyházak javára felajánlott támogatásról. Az előbbi kedvez- ményezetti szervezetekre benyújtott nyilatkozatokról az összes magánszemélyként adózó több mint 35%-a rendelkezett, az egyházak javára pedig alig 15%-uk. 2004-ben 127 egyháznak volt technikai száma; ezek 623 ezer érvényes nyilatkozat alapján összesen 3,5 milliárd forint támogatást kaptak azoktól az adófizetőktől, akik javukra döntöttek adójuk egy százalékáról. Mind a rendelkezők száma, mind pedig a támogatási összeg alatta maradt az előző évinek. Az állam a hatályos törvény alapján kiegészíti ezen összegeket: a mindenkori összes személyi jövedelemadóból befolyt pénz 0,9 százalékát is az egyházaknak juttatja. Mégpedig úgy, hogy az összeget elosztják a felajánlások számával, és az eredményként kapott pénzösszeg jár az egyházaknak minden felajánlás mellé. Tavaly a jövedelemadó­bevétel 0,9 százaléka 8,7 milliárd forint volt, így felajánlásonként még 13 844 forintot kaptak az egyházak. Ez a felajánláson felüli összeg a legtöbb esetben jelentősen meg­haladja az egyszázalékos felajánlásokból befolyt összegeket. Jellemző, hogy az egyhá­zak esetén az egy főre jutó átlagos felajánlás összege alig több mint 5500 forint. Érde­mes megemlíteni, hogy az evangélikus adózók felajánlásainak átlaga (6200 forint) a katolikusokénál 800, a reformátusokénál pedig közel 600 forinttal magasabb, míg a zsidó hitközségeknek felajánlókétól több mint 5300 forinttal elmarad. Többektől hallottam - felekezethez való tartozástól függetlenül -, hogy „nem ajánlottam fel az egyházamnak az i%-ot, mert az annyira minimális, hogy nem sok­ra mennek vele...” Nos, az előzőekben leírtak szerint 2004-ben e személyek döntésé­nek következményeként annyiszor 13 844 forinttal csökkent az egyházuknak juttatott támo­gatás összege, ahány an.így vélekedtek Az APEH adatai alapján 2004-ben 16 olyan egyház volt, amelynek ezernél többen juttatták el adójuk egy százalékát. Száznál kevesebb felajánlást több mint ötven egy­ház kapott. A legtöbb hívővel rendelkező Magyar Katolikus Egyháznak 405 ezer, a Magyarországi Református Egyháznak 120 ezer, a Magyarországi Evangélikus Egy­háznak 36 ezer, a Hit Gyülekezetének 11 ezer adózó tette meg a felajánlását. A foglalkoztatottak (többségükben adózók) vallási hovatartozására csupán a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a katolikus és a református foglalkoztatottaknak a 20, illetve 22, az evangélikus foglal­koztatottaknak pedig a 32 százaléka rendelkezett a támogatás odaítéléséről. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elégedettnek kellene lennünk ezzel az eredménnyel, hiszen 70 ezer olyan evangélikus foglalkoztatott van, aki valamilyen okból nem tartotta fontosnak a rendelkező nyilatkozat kitöltését. Pedig evangélikus egyházunk számára nagyon fontos lenne az ő aktivizálásuk is e téren, hiszen nálunk a legmagasabb az inaktív keresők és az eltartottak aránya. Korábban említettem már, hogy három történelmi egyháznál 2004-ben - kisebb mértékben ugyan, de - csök­kent a felajánlók száma. Többen úgy gondolják, hogy a mérséklődésben szerepet játszhatott az, hogy az elektronikus úton beküldött adóbevallásokkal együtt a rendel­kező nyilatkozatok - szintén elektronikus - űrlapját esetleg már nem továbbították az adóhatósághoz. Erre egyre jobban oda kell figyelnünk, hiszen évről évre több bevallást adnak be elektronikus úton. A személyijövedelemadó-bevalláshoz kapott útmutatóban részle­tesen szerepel a „rendelkezés a személyi jövedelemadó 1-1 százalékáról” című kitétel. Igen fontos, hogy az abban foglaltak szerint járjon el az adózó. Amennyiben a ren­delkező nyilatkozatát nem az abban foglaltak alapján készíti el, akkor az érvénytelen­nek minősül. (Tudomásunk szerint a legkisebb hiba miatt is évenként rengeteg nyi­latkozatot érvénytelenít az adóhatóság.) Közelednek a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásának határidői. Viseltes­sünk felelőséggel evangélikus egyházunk iránt azáltal is, hogy rendelkezünk az adónk egy százalékáról, és erre figyelmeztetjük barátainkat, ismerőseinket is. Egyházunk technikai száma: 0035, Magyarországi Evangélikus Egyház. Nagyon fontos, hogy ne felejtsék el február 20-ig átadni a rendelkező nyilatkozatokat a munkáltató­juknak, ha ők készítik el az adóbevallásukat! ■ Andorra Árpád A „Dél Keresztje” alatt A z induló püspökpublicisztikai ro­vat első írásai egyfajta bemutatko­zási szándékot is tükröznek. Le­tesszük névjegyünket: kik vagyunk, hon­nan jöttünk, hová szól a küldetésünk... Ebből a szempontból sajátos helyzetben írom ezeket a sorokat, hiszen egyházunk küldötteként igencsak dél felé készülök, az Egyházak Világtanácsa (EVT) Porto Alegrében tartandó nagygyűlésére. Mire ez a cikk Olvasóink kezébe kerül, ha Is­ten is úgy akarja, már Brazíliában, a Dél Keresztje csillagkép alatt készíthetem a következő tudósítást kedvenc evangéli­kus hetilapomnak. Kicsit erőltetett szójá­tékkal tudatos kétértelműséget is rejt írá­som címe. Két kérdésre keresem a vá­laszt: mit jelent a dél mint égtáj a keresz­tény egyházak világában, és mit jelent a Magyarországi Evangélikus Egyház éle­tében, ahol immár harmadik esztendeje szolgálok a Déli Egyházkerület püspöki keresztje „alatt”? Észak dél ellen? Valamikor, még a múlt században, évti­zedeken át úgy hittük, úgy tanították, hogy minden feszültség forrása Kelet és Nyugat ellentéte. Ez a harc lesz az a bizo­nyos végső, mindent eldöntő harc... S ez a küzdelem - sokunk számára várat­lanul hirtelen - meglepően békésen el­ÉGTÁJOLÓ dőlt. De a nyomasztó kontrasztok, konfliktusok nem tűntek el a világból, csak a „tájolás" változott. Manapság a szakemberek többsége úgy ítéli meg, hogy világunk jövendő sorsát a gazdag, túlfogyasztó, túlsúlyos észak és a sze­gény, túlszaporodó, alultáplált dél egyre élesebb és kíméletlenebb harca dönti el. De vajon hol állnak ebben a küzde­lemben a keresztények? A régi beidegző­dések azt sugallják: a keresztények biro­dalma a fehér észak, a más vallásúaké, netán pogányoké pedig a színes dél. De a friss statisztikai adatok lerombolják ezt az elavult világképet. 1900-ban a keresz­tények 81%-a fehér volt, ám 2005-re ez az arány 43%-ra csökkent. Megdöbbentőek a World Christian Database összehason­lító számai: az északi féltekén 3000 nép­csoport n 300 felekezetben 3500 külön­böző nyelven vallja Urának Jézus Krisz­tust, míg délen 6000 népcsoport, 22 500 felekezetben, 10 000 nyelven! Nem véletlen, hogy az EVT, a Luthe­ránus és a Református Világszövetség mai vezetőit - régi kifejezéssel - a har­madik világ úgynevezett ifjú egyházai adják. Az adatok ismeretében azon sem lepődhetünk meg, hogy az 1948-ban Amszterdamban született EVT, Canber­ra és Harare után, immár harmadik nagygyűlését rendezi a déli féltekén, Porto Alegrében; ez alkalommal az eu­rópai egyházak küldötteinek száma mintegy százzal kevesebb, mint leg­utóbb Zimbabwében volt... Csak remélhetjük, hogy a Dél Kereszt­je alatt összegyülekező ökumenikus vi­lágtalálkozó nem észak és dél konfliktu­sáról szól majd, és imádkozhatunk érte, hogy ne így legyen. A kereszténység ne a világ feszültségeinek tükröződése le­gyen, hanem az igazságos átformálódás, a békés kiengesztelődés, a testvéri meg­értés és együttműködés modelljévé vál­jék. Erre bátorít az egész nagygyűlés - magyarra nehezen fordítható - tömör imamottója: „God, in your grace, trans­form the world!”, azaz „Isten, kegyelmed szerint formáld át a világot!" És itthon? Hála Istennek, egyházunkban nem fe­nyeget az égtájak, a 3+1 kerület konflik­tusa, miközben nyíltan vállalt célunk az egyházkerületek identitástudatának, sa­játos színeinek erősítése. Melyek a sajá­tosan déli - déli egyházkerületi - színek? Csak néhányat szeretnék felvillantani. Örülünk, hogy egyházkerületünk szá­mos gyülekezetében tovább él a szlovák és német kegyesség. Ha az egykori anya­nyelv már nem is feltétlenül gyakorolt és élő nyelv, fontos megőrizni és ápolni az énekekben, a liturgiában és egyéb spiri­tuális tradíciókban élő, a mát is gazdagí­tó, színesítő örökséget. A „déli mentalitás” jellemzője a nyi­tott vendégszeretet. Talán nem véletlen, hogy az eddigi országos evangélikus ta­lálkozók házigazdáinak többsége délről jelentkezett, és a tervezett első magyar evangélikus világtalálkozónak is Orosháza ad majd otthont ez év októberében. Több mint szimbolikus gesztus az is, hogy immár két éve, tavasztól őszig, hétköznap délutánokon is hívogatnak a nyitott templomkapuk a főváros szívé­ben, a Deák téren... De más irányban is szeretnénk nyi­tott, befogadó, segítő közösséggé for­málódni, hogy oldani próbáljuk' a ha­zánkban is nyilvánvalóan meglévő és részben fokozódó „észak-déli”, azaz tár­sadalmi, gazdasági feszültségeket. En­nek jegyében kezdte el 2005 adventjé- ben speciális oktató-nevelő, emberek át­formálását segítő szolgálatát egyházunk - eddig még egyetlen - bentlakásos nép­főiskolája, a Tessedikkel a 21. századba - Második Esély Népfőiskola Szarvason. Öröm és sajátos szín, hogy több mint egy évtizede működik kerületünkben egy másik népfőiskola is. Sárszentlőrin- cen a békés és konstruktív magyar-ro­ma együttéléshez kínálnak követendő modellt: képzés, munkahelyteremtés, teleház stb. Ha úgy tetszik, ez is a ma­gyarországi „észak-dél” kérdés kezelésé­nek példaértékű kísérlete. De rengeteg még a megoldatlan prob­léma, egyéni és közösségi krízis az egy­házkerületben. Az örömök mellett gyakran válik nagyon nehézzé a külön­ben oly szépen csillogó „dél keresztje”... Úgy sejtem, napi könyörgésemmé fog válni a nagygyűlés imamottójának testre szabott változata: „Isten, kegyelmed for­máljon át engem, és formálja át egyhá­zunkat, egyházkerületünket is...” Gáncs Péter püspök (Déli Egyházkerület) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents