Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-02-05 / 6. szám

‘Evangélikus Élet3 EVANGÉLIKUS ELET 2006. február 5. w- 3 Kerületi lelkészevangélizáció Balassagyarmaton Bábszínházát játszottak ► Egy közösség lelki élete akkor egészséges, ha vezetője hitben erő­sen és hivatásában örömmel tud foglalkozni a rábízottakkal. A gyü­lekezeteink épülését segítő lelki­gondozói beszélgetések, az igehir­detések, a látogatások, hittan- és bibliaórák csak hiteles és Istenre fi­gyelő lelkészek munkája nyomán lehetnek eredményesek. Ezért rendeznek kerületenként lelkész- evangélizációkat, ahol a résztve­vők személyes hitéletükről, Isten­nel való közösségükről beszélget­hetnek. Az idén január 28-án Balas­sagyarmat fogadta a mintegy hat­van „északi” lelkészt. A lelkészevangélizáció kezdetén D. Sze- bik Imre, az Északi Egyházkerület püspö­ke, a napot záró úrvacsorái istentisztele­ten pedig megválasztott, még beiktatás előtt álló utódja, dr. Fabiny Tamás szolgált igehirdetéssel. A két püspöki prédikáció között beszélgetésre nyílt lehetőség. A csoportos beszélgetések témája a lelkész személyes hite és szolgálata volt. A Borsod-Hevesi, az Észak- és a Dél-Pest Megyei, valamint a Nógrádi Egyházme­gye nagy számban jelen lévő lelkészei négy kis közösségben osztották meg egymással érzéseiket, Istennel való kap­csolatuk mélységeit. Az eleven eszmecserék, testvéri talál­kozások hiányát mindannyian érez­zük. Az evangélizáció - és az, hogy más, „magunkról magunknak” szóló témák gyakrabban kerülnek elő - a fra- ternitás (lelkészi testvériség, barátság) megerősödését szolgálja. A jelenlévők ezt élhették át akkor is, amikor a má­sodfelügyelő által bográcsban készített ebéd elfogyasztása után ellátogattak a Palóc Múzeumba. A kiállítótermekben hallható morajlás azt jelezte, hogy foly­tatódtak a délelőtti beszélgetések; senki sem nézegette egyedül a nógrádi népi élet emlékeit. A záró istentisztelet keretében Szabó András Nógrád megyei esperes egy ha­gyományos népi viseletbe öltöztetett babával és a köszönet, a hála szavaival búcsúzott el a hivatalban lévő püspök­ként utoljára jelen lévő Szebik Imrétől a kerület lelkészei nevében. Ezután az evangélikus hagyományokban gazdag és sok gyülekezetnek otthont adó Nóg­rád megye történetét feldolgozó könyv­vel köszöntötte a március 25-én Miskol­con beiktatandó Fabiny Tamást. Egy-egy ilyen beszélgetés, evangélizá­ció hagyományt teremtő alkalom lehet. Fabiny Tamás igehirdetésében erre utal­va emlékeztetett egy, a közelmúltban el­hangzott előadásának címére. Ecclesia Colloquensfelé - vagyis egymás megisme­rése, elfogadása és hordozása egyedül úgy valósulhat meg, őszinte testvéri kö­zösség, egészséges, szerető légkör csak úgy alakulhat ki, ha az egyháztagok be­szélgetnek: Istennel és egymással is. ■ Horváth-Hegyi Olivér Varázslatos, csodálatos világba utazhat­tak mindazok, akik múlt pénteken meg­érkeztek az Evangélikus Hittudományi Egyetem Teológus Otthonába a meghir­detett bábjátékos továbbképzésre. „A bábszínház a lehetetlen színháza, az át­változás csodája” - ezzel a mondattal nyitotta meg a hét végi együttlétet Kovács Hedvig. A bábművész a műfaj dramatur­giájáról beszélt. Arról, hogy mi a kü­lönbség az élő színpad és a bábszínpad között, és mire kell odafigyelni egy báb­előadás készítésénél. Hiszen itt külön­böző anyagok „testesítik meg” az em­bert, s a szerepjáték helyett a külső cse­lekmény a fontos. Törekedni kell arra, hogy a párbeszédek, monológok köz­ben is peregjenek az események. A báb­művészetben - a bábok művészi kidol­gozottsága mellett - nagyon fontos a ze­ne, a mozgás koreográfiája, a látvány és mindezek összhatása. Pemeki Jánosné a bábozás pszichológi­ájára hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy milyen gyógyító ereje van a műfajnak, és hogy segítségével miként lehet oldani a gyermekek feszültségét, a szorongást, megszüntetni a rémálmo­kat, de még a dadogást is. Az előadó a ti­zenegy résztvevő figyelmébe ajánlotta Jean Piaget pszichológus tanulmányait is. A harmadik bábművész előadó, Csá­szár Ágnes különféle bábfajtákkal ismer­tette meg a jelenlévőket. Bemutatott né­hány „alsó mozgatású” bábot (kesztyűs báb, síkbáb stb.), felső mozgatásút (ma­rionettek) és hátulról mozgatottat (feke­te színház, szórt fényes kínai árnyjáték). Hangsúlyozta, hogy léteznek e kategóri­ákba be nem sorolható bábok (maszk, kézpantomim) is. Rávilágított továbbá arra, hogy valójában még a legegysze­rűbb tárgyak, háztartási eszközök is használhatók bábként (például egy kö­römkefe sünként vagy egy olló boszor­kányként). A képzésben részt vevők többsége ké­szül az országos evangélikus bábver­senyre, így az est hátralevő részében azo­kat a bibliai történeteket elemezték, ame­lyek a május 20-i verseny témái lesznek. A szombati nap a bábkészítés, illetve -előadások jegyében telt. Az egyik cso­port Nabukodonozor álmát mutatta be felülről mozgatott bábokkal, a másik A nagylelkű fa című mesét játszotta el alul­ról mozgatott bábokkal és ámyjáték- kal, míg a harmadik csoport hátulról mozgatott bábokkal adott elő egy bet­lehemest. Mindez kiváló alkalom volt a különböző technikák, eszközök megis­merésére: kiderült, hogy mire használ­ható bábozásnál az írásvetítő, miként lehet megjeleníteni az álmot üvegfes­tékkel készült képpel... A képzés hát­ralevő része kesztyű- és fakanál bábok készítésével telt. A két nap során tanultak bizonyára minden résztvevőnek sok muníciót ad­tak - nem csupán a bábversenyre való készülődéshez, hanem általában a gyer­mekekkel való foglalkozáshoz, sőt a hit­oktatáshoz is. ■ Oberling Zsanett Emléket állítottak... Az Északi Evangélikus Egyházkerü­let 2006. évi első presbiteri ülésének két napirendi pontja volt: a kerület újonnan megválasztott, még iktatás előtt álló püspökének, ár. Fabiny Ta­másnak a bemutatkozása, valamint az Északi Egyházkerület területén szolgáló püspökök neveit és szolgá­lati idejét feltüntető márványtáblák átadása. A kerület jelenlegi földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a tiszai és az Északi (Dunáninneni) Egyház- kerület vezetőinek névsora került fel a püspöki hivatal folyosóját díszítő két márványtáblára, amely Benczúr László északi egyházkerületi felügyelő adománya. A püspöknév­sor - a szolgálati évek feltüntetésé­vel - Lőni Illéssel (1610-1618) kezdő­dik, és D. Szebik Imrével (1990-) zárul. A tábla átadásán a tizenkilenc tagú presbitéri­um és a püspöki hivatal munkatársai vettek részt. Horváth-Hegyi OLivÉR/elvétele Az Északi (Dunáninneni) Egyházkerület élete ÉGTÁJOLÓ H a földrajzi elhelyezkedését te­kintjük, akkor kerületünk a bu­dai hegyektől a Zempléni-hegy­ségen át Kárpátaljáig terjed. Természeti adottságaira jellemzőek a hazai viszony­latban magas hegyek. Á Cserhát-Mát- ra-Bükk hármas hegykoszorú meghatá­rozza a terület gazdasági, ipari és keres­kedelmi lehetőségeit. Nagybörzsönyben és Recsken működött hazánk két arany­bányája; sajnos az értékes kincs már a múlté. Szén- és lignitmezők gazdagítot­ták a területet; javarészt már kiaknázták a föld alól e fontos energiahordozókat is. Vas- és fémiparának, kohászatának főbb üzemei is becsukták a kapujukat. Ezért ezen a vidéken az országosnál ma­gasabb a munkanélküliség. Nem feledhetjük, hogy ezen a tájon három világhírű borvidék is található: a tokaji, az egri és a gyöngyös-mátraaljai. Kerületünk déli határán már az Alföld távoli horizontot kínáló sík vidéke talál­kozik a Gödöllői-dombsággal. A terület történelmében gazdag múlt és sok szenvedés ölelkezik egymással. Buda törökellenes küzdelmei, Eger védő­inek hősiessége, a Rákócziak bátor har­cai, Kossuthnak a haza függetlenségéért való kiállása meghatározó az itt élők gondolkodásában és érzelemvilágában. A múltban a kerület sorsa mindig egy­bekapcsolódott a Felvidék evangélikus- ságáéval. Miskolc és Nyíregyháza, Kassa, Késmárk és Eperjes együtt alkották az előző évszázadok evangélikusainak ott­honát. Ezek voltak a kerület korábbi evangélikusainak szellemi bázisai; ké­sőbb kiegészültek Balassagyarmattal és Budával. Nagy múltú gimnáziumok, ta­nítóképzők és teológiai akadémia mű­ködtek említett városainkban. Az Északi Egyházkerület elnevezés 1952 óta használatos; a zsinat ekkor al­kotott a korábbi négy egyházkerület helyett kettőt. Ez a Soprontól Köleséig terjedő, fél országot magába foglaló te­rület vált kisebbé, amikor egyházunk zsinata 2000-ben hosszú viták, heves küzdelem után kialakította a jelenlegi három kerületet, köztük az Északi Evangélikus Egyházkerületet is. Kerüle­tünkben 72 gyülekezet, 94 lelkész, há­rom gimnázium, négy óvoda, egy álta­lános iskola, két középiskolai kollégi­um és kilenc szeretetintézmény műkö­dik. Gyülekezeteink hat egyházmegyé­ben élnek. Sajátosságunk, hogy az egy­házközségek 4/5-e száz kilométernél közelebb van az egyházkerület székhe­lyéhez. Az írás címében zárójelbe tett „Du­náninneni” megjelölés arra utal, hogy kedves küldetésünknek és történelmi kötelességünknek tartjuk magyarhoni egyházunk két korábbi kerületének, az említett dunáninneni és a tiszai egy­házkerületnek a múltbeli örökségét számon tartani és ápolni. Egyházunk­nak ez a területi része korábban hordo­zott értékeket, jelentős események színhelye volt egy-egy gyülekezet; igyekszünk megakadályozni, hogy ez feledésbe merüljön. Ugyanakkor kerü­letünknek karaktert és önazonosságot biztosít a történelmi folyamatosság hangsúlyozása. (Ugyanígy hordozhat­ja Nyugati Egyházkerületünk a Dunán­túl, míg Déli Egyházkerületünk a ko­rábbi bányai egyházkerület történelmi örökségét.) Bár egyházkerületünkben három egy­házközség kifejezetten német alapítású (Budavár, Iklad és Nagybörzsöny), né­met nyelven csak a külföldről érkezett testvérek részére hangzik az evangélium Budavárban. A Nógrád, Észak- és Dél-Pest megyei egyházmegye gyülekezetei többségük­ben szlovák nyelvű híveink Felvidékről való idetelepítése révén jöttek létre a tö­rök hódoltság megszűnése után. Ám ma nyelvismeret hiányában már nincs igény rendszeres szlovák nyelvű istentisztele­tekre. A nyíregyházi tirpákok Szarvas kirajzásai, eredetileg ők is a Felvidékről indultak. Korábban voltak háromnyelvű gyülekezeteink is (például Aszódon, Miskolcon), ma már azonban kizárólag magyar nyelven prédikálunk. Különböző kegyességi hagyományok élnek - elsősorban vidéki - gyülekezete­inkben. A bibliás, énekelni szerető nóg­rádi hívek, a szlovák eredetű testvérek templomszeretete közismert. A lakos­ság városba költözése következtében e nemes evangélikus hagyományok több vidéki városban élő gyülekezetünk éle­tében is fellelhetők. Kerületünk terüle­tén működik egyházunk egyetlen leány­anyaotthona - Gödöllőn - és a legna­gyobb szeretetotthon a főváros II. kerü­letében, Hűvösvölgyben. Évente tartott lelkészevangélizáció- ink és felügyelőtalálkozóink örömmel várt alkalmak és igen látogatottak. A pi­liscsabai missziói otthon sok lehetősé­get kínál gyülekezeteinknek az elcsen- desedésre. Az elmúlt években új templomok épültek kerületünkben (Pásztó, Budaörs, Nyírtelek, Erdőkertes, Nyíregyháza-Em- maus, Encs, Békásmegyer-Csillaghegy, Budapest-Farkasrét, Budapest-Buda- hegyvidék), s új gyülekezetek kezdték el önálló szolgálatukat (Budaörs, Pesthi- degkút, Piliscsaba). Nagyon reméljük, hogy ez a sor még tovább folytatódik Budakeszi, később Pásztó és Encs gyüle­kezeteivel. Gyülekezeteink többsége nagy élni akarásról tesz tanúságot. Lelkészeink munkatársak toborzásával vonzó és új egyháztagokat hívogató szolgálatot vé­geznek. Az énekkarok tevékenysége is­tentiszteletet gazdagító, közösségfor­máló erő. A sokféle csoportmunka váro­si gyülekezeteinkben új lehetőségekre ad alkalmat. Ilyen például a nyugdíjas- bibliaóra, a baba-mama kör vagy a gyü- lekezetimunkás-képzés. Több gyülekezetünk élénk kapcsola­tot ápol egy-egy finn, német, szlovák, norvég, erdélyi és felvidéki magyar egy­házközséggel. Szórványgyülekezeteink mindennapos harcot folytatnak életben maradásukért, városi eklézsiáink pedig elköltözött és újonnan érkező testvére­ink felkutatásáért. Némelyek példás lelki­gondozói szolgálata teszi lehetővé, hogy a cipszer, buléner, magyar, sváb és né­met, valamint szlovák kegyesség jól megférjen kerületünk egy-egy gyüleke­zetében, tudva, hogy az evangélium által maga Krisztus formálja egy hívő közös­séggé a máshonnan indult, de ugyan­azon cél felé tartó evangélikus testvérein­ket. Kerületünk sajátossága, hogy jelen­tős görög katolikusság, nagy létszámú reformátusság és kuriózumként néhány ortodox gyülekezet is él benne. Evangéli­kusokként kitüntetett megbízatásunk­nak valljuk összetartozásunk sokféle je­lének felmutatását. Meggyőződéssel vall­juk a zsoltáros szavainak igazságát: „O, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor." (Zsolt 133,1.3) Tanintézetekkel megáldott gyüleke­zeteink templomai hétről hétre megtel­nek iskoláink diákjaival. Öröm végig­pásztázni tekintetünkkel a jövendő nemzedék fiataljain. Nagy reménységgel hordozzuk őket imádságainkban. Jézus szava mindnyájunknak eligazító szó: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők aki én- bennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni." (Jn 15,5) D. Szebik Imre püspök (Északi Egyházkerület) « * Á Nagy Petra bemutatja díjnyertes bábműsorát

Next

/
Thumbnails
Contents