Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-02-05 / 6. szám
‘Evangélikus Élet3 EVANGÉLIKUS ELET 2006. február 5. w- 3 Kerületi lelkészevangélizáció Balassagyarmaton Bábszínházát játszottak ► Egy közösség lelki élete akkor egészséges, ha vezetője hitben erősen és hivatásában örömmel tud foglalkozni a rábízottakkal. A gyülekezeteink épülését segítő lelkigondozói beszélgetések, az igehirdetések, a látogatások, hittan- és bibliaórák csak hiteles és Istenre figyelő lelkészek munkája nyomán lehetnek eredményesek. Ezért rendeznek kerületenként lelkész- evangélizációkat, ahol a résztvevők személyes hitéletükről, Istennel való közösségükről beszélgethetnek. Az idén január 28-án Balassagyarmat fogadta a mintegy hatvan „északi” lelkészt. A lelkészevangélizáció kezdetén D. Sze- bik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke, a napot záró úrvacsorái istentiszteleten pedig megválasztott, még beiktatás előtt álló utódja, dr. Fabiny Tamás szolgált igehirdetéssel. A két püspöki prédikáció között beszélgetésre nyílt lehetőség. A csoportos beszélgetések témája a lelkész személyes hite és szolgálata volt. A Borsod-Hevesi, az Észak- és a Dél-Pest Megyei, valamint a Nógrádi Egyházmegye nagy számban jelen lévő lelkészei négy kis közösségben osztották meg egymással érzéseiket, Istennel való kapcsolatuk mélységeit. Az eleven eszmecserék, testvéri találkozások hiányát mindannyian érezzük. Az evangélizáció - és az, hogy más, „magunkról magunknak” szóló témák gyakrabban kerülnek elő - a fra- ternitás (lelkészi testvériség, barátság) megerősödését szolgálja. A jelenlévők ezt élhették át akkor is, amikor a másodfelügyelő által bográcsban készített ebéd elfogyasztása után ellátogattak a Palóc Múzeumba. A kiállítótermekben hallható morajlás azt jelezte, hogy folytatódtak a délelőtti beszélgetések; senki sem nézegette egyedül a nógrádi népi élet emlékeit. A záró istentisztelet keretében Szabó András Nógrád megyei esperes egy hagyományos népi viseletbe öltöztetett babával és a köszönet, a hála szavaival búcsúzott el a hivatalban lévő püspökként utoljára jelen lévő Szebik Imrétől a kerület lelkészei nevében. Ezután az evangélikus hagyományokban gazdag és sok gyülekezetnek otthont adó Nógrád megye történetét feldolgozó könyvvel köszöntötte a március 25-én Miskolcon beiktatandó Fabiny Tamást. Egy-egy ilyen beszélgetés, evangélizáció hagyományt teremtő alkalom lehet. Fabiny Tamás igehirdetésében erre utalva emlékeztetett egy, a közelmúltban elhangzott előadásának címére. Ecclesia Colloquensfelé - vagyis egymás megismerése, elfogadása és hordozása egyedül úgy valósulhat meg, őszinte testvéri közösség, egészséges, szerető légkör csak úgy alakulhat ki, ha az egyháztagok beszélgetnek: Istennel és egymással is. ■ Horváth-Hegyi Olivér Varázslatos, csodálatos világba utazhattak mindazok, akik múlt pénteken megérkeztek az Evangélikus Hittudományi Egyetem Teológus Otthonába a meghirdetett bábjátékos továbbképzésre. „A bábszínház a lehetetlen színháza, az átváltozás csodája” - ezzel a mondattal nyitotta meg a hét végi együttlétet Kovács Hedvig. A bábművész a műfaj dramaturgiájáról beszélt. Arról, hogy mi a különbség az élő színpad és a bábszínpad között, és mire kell odafigyelni egy bábelőadás készítésénél. Hiszen itt különböző anyagok „testesítik meg” az embert, s a szerepjáték helyett a külső cselekmény a fontos. Törekedni kell arra, hogy a párbeszédek, monológok közben is peregjenek az események. A bábművészetben - a bábok művészi kidolgozottsága mellett - nagyon fontos a zene, a mozgás koreográfiája, a látvány és mindezek összhatása. Pemeki Jánosné a bábozás pszichológiájára hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy milyen gyógyító ereje van a műfajnak, és hogy segítségével miként lehet oldani a gyermekek feszültségét, a szorongást, megszüntetni a rémálmokat, de még a dadogást is. Az előadó a tizenegy résztvevő figyelmébe ajánlotta Jean Piaget pszichológus tanulmányait is. A harmadik bábművész előadó, Császár Ágnes különféle bábfajtákkal ismertette meg a jelenlévőket. Bemutatott néhány „alsó mozgatású” bábot (kesztyűs báb, síkbáb stb.), felső mozgatásút (marionettek) és hátulról mozgatottat (fekete színház, szórt fényes kínai árnyjáték). Hangsúlyozta, hogy léteznek e kategóriákba be nem sorolható bábok (maszk, kézpantomim) is. Rávilágított továbbá arra, hogy valójában még a legegyszerűbb tárgyak, háztartási eszközök is használhatók bábként (például egy körömkefe sünként vagy egy olló boszorkányként). A képzésben részt vevők többsége készül az országos evangélikus bábversenyre, így az est hátralevő részében azokat a bibliai történeteket elemezték, amelyek a május 20-i verseny témái lesznek. A szombati nap a bábkészítés, illetve -előadások jegyében telt. Az egyik csoport Nabukodonozor álmát mutatta be felülről mozgatott bábokkal, a másik A nagylelkű fa című mesét játszotta el alulról mozgatott bábokkal és ámyjáték- kal, míg a harmadik csoport hátulról mozgatott bábokkal adott elő egy betlehemest. Mindez kiváló alkalom volt a különböző technikák, eszközök megismerésére: kiderült, hogy mire használható bábozásnál az írásvetítő, miként lehet megjeleníteni az álmot üvegfestékkel készült képpel... A képzés hátralevő része kesztyű- és fakanál bábok készítésével telt. A két nap során tanultak bizonyára minden résztvevőnek sok muníciót adtak - nem csupán a bábversenyre való készülődéshez, hanem általában a gyermekekkel való foglalkozáshoz, sőt a hitoktatáshoz is. ■ Oberling Zsanett Emléket állítottak... Az Északi Evangélikus Egyházkerület 2006. évi első presbiteri ülésének két napirendi pontja volt: a kerület újonnan megválasztott, még iktatás előtt álló püspökének, ár. Fabiny Tamásnak a bemutatkozása, valamint az Északi Egyházkerület területén szolgáló püspökök neveit és szolgálati idejét feltüntető márványtáblák átadása. A kerület jelenlegi földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a tiszai és az Északi (Dunáninneni) Egyház- kerület vezetőinek névsora került fel a püspöki hivatal folyosóját díszítő két márványtáblára, amely Benczúr László északi egyházkerületi felügyelő adománya. A püspöknévsor - a szolgálati évek feltüntetésével - Lőni Illéssel (1610-1618) kezdődik, és D. Szebik Imrével (1990-) zárul. A tábla átadásán a tizenkilenc tagú presbitérium és a püspöki hivatal munkatársai vettek részt. Horváth-Hegyi OLivÉR/elvétele Az Északi (Dunáninneni) Egyházkerület élete ÉGTÁJOLÓ H a földrajzi elhelyezkedését tekintjük, akkor kerületünk a budai hegyektől a Zempléni-hegységen át Kárpátaljáig terjed. Természeti adottságaira jellemzőek a hazai viszonylatban magas hegyek. Á Cserhát-Mát- ra-Bükk hármas hegykoszorú meghatározza a terület gazdasági, ipari és kereskedelmi lehetőségeit. Nagybörzsönyben és Recsken működött hazánk két aranybányája; sajnos az értékes kincs már a múlté. Szén- és lignitmezők gazdagították a területet; javarészt már kiaknázták a föld alól e fontos energiahordozókat is. Vas- és fémiparának, kohászatának főbb üzemei is becsukták a kapujukat. Ezért ezen a vidéken az országosnál magasabb a munkanélküliség. Nem feledhetjük, hogy ezen a tájon három világhírű borvidék is található: a tokaji, az egri és a gyöngyös-mátraaljai. Kerületünk déli határán már az Alföld távoli horizontot kínáló sík vidéke találkozik a Gödöllői-dombsággal. A terület történelmében gazdag múlt és sok szenvedés ölelkezik egymással. Buda törökellenes küzdelmei, Eger védőinek hősiessége, a Rákócziak bátor harcai, Kossuthnak a haza függetlenségéért való kiállása meghatározó az itt élők gondolkodásában és érzelemvilágában. A múltban a kerület sorsa mindig egybekapcsolódott a Felvidék evangélikus- ságáéval. Miskolc és Nyíregyháza, Kassa, Késmárk és Eperjes együtt alkották az előző évszázadok evangélikusainak otthonát. Ezek voltak a kerület korábbi evangélikusainak szellemi bázisai; később kiegészültek Balassagyarmattal és Budával. Nagy múltú gimnáziumok, tanítóképzők és teológiai akadémia működtek említett városainkban. Az Északi Egyházkerület elnevezés 1952 óta használatos; a zsinat ekkor alkotott a korábbi négy egyházkerület helyett kettőt. Ez a Soprontól Köleséig terjedő, fél országot magába foglaló terület vált kisebbé, amikor egyházunk zsinata 2000-ben hosszú viták, heves küzdelem után kialakította a jelenlegi három kerületet, köztük az Északi Evangélikus Egyházkerületet is. Kerületünkben 72 gyülekezet, 94 lelkész, három gimnázium, négy óvoda, egy általános iskola, két középiskolai kollégium és kilenc szeretetintézmény működik. Gyülekezeteink hat egyházmegyében élnek. Sajátosságunk, hogy az egyházközségek 4/5-e száz kilométernél közelebb van az egyházkerület székhelyéhez. Az írás címében zárójelbe tett „Dunáninneni” megjelölés arra utal, hogy kedves küldetésünknek és történelmi kötelességünknek tartjuk magyarhoni egyházunk két korábbi kerületének, az említett dunáninneni és a tiszai egyházkerületnek a múltbeli örökségét számon tartani és ápolni. Egyházunknak ez a területi része korábban hordozott értékeket, jelentős események színhelye volt egy-egy gyülekezet; igyekszünk megakadályozni, hogy ez feledésbe merüljön. Ugyanakkor kerületünknek karaktert és önazonosságot biztosít a történelmi folyamatosság hangsúlyozása. (Ugyanígy hordozhatja Nyugati Egyházkerületünk a Dunántúl, míg Déli Egyházkerületünk a korábbi bányai egyházkerület történelmi örökségét.) Bár egyházkerületünkben három egyházközség kifejezetten német alapítású (Budavár, Iklad és Nagybörzsöny), német nyelven csak a külföldről érkezett testvérek részére hangzik az evangélium Budavárban. A Nógrád, Észak- és Dél-Pest megyei egyházmegye gyülekezetei többségükben szlovák nyelvű híveink Felvidékről való idetelepítése révén jöttek létre a török hódoltság megszűnése után. Ám ma nyelvismeret hiányában már nincs igény rendszeres szlovák nyelvű istentiszteletekre. A nyíregyházi tirpákok Szarvas kirajzásai, eredetileg ők is a Felvidékről indultak. Korábban voltak háromnyelvű gyülekezeteink is (például Aszódon, Miskolcon), ma már azonban kizárólag magyar nyelven prédikálunk. Különböző kegyességi hagyományok élnek - elsősorban vidéki - gyülekezeteinkben. A bibliás, énekelni szerető nógrádi hívek, a szlovák eredetű testvérek templomszeretete közismert. A lakosság városba költözése következtében e nemes evangélikus hagyományok több vidéki városban élő gyülekezetünk életében is fellelhetők. Kerületünk területén működik egyházunk egyetlen leányanyaotthona - Gödöllőn - és a legnagyobb szeretetotthon a főváros II. kerületében, Hűvösvölgyben. Évente tartott lelkészevangélizáció- ink és felügyelőtalálkozóink örömmel várt alkalmak és igen látogatottak. A piliscsabai missziói otthon sok lehetőséget kínál gyülekezeteinknek az elcsen- desedésre. Az elmúlt években új templomok épültek kerületünkben (Pásztó, Budaörs, Nyírtelek, Erdőkertes, Nyíregyháza-Em- maus, Encs, Békásmegyer-Csillaghegy, Budapest-Farkasrét, Budapest-Buda- hegyvidék), s új gyülekezetek kezdték el önálló szolgálatukat (Budaörs, Pesthi- degkút, Piliscsaba). Nagyon reméljük, hogy ez a sor még tovább folytatódik Budakeszi, később Pásztó és Encs gyülekezeteivel. Gyülekezeteink többsége nagy élni akarásról tesz tanúságot. Lelkészeink munkatársak toborzásával vonzó és új egyháztagokat hívogató szolgálatot végeznek. Az énekkarok tevékenysége istentiszteletet gazdagító, közösségformáló erő. A sokféle csoportmunka városi gyülekezeteinkben új lehetőségekre ad alkalmat. Ilyen például a nyugdíjas- bibliaóra, a baba-mama kör vagy a gyü- lekezetimunkás-képzés. Több gyülekezetünk élénk kapcsolatot ápol egy-egy finn, német, szlovák, norvég, erdélyi és felvidéki magyar egyházközséggel. Szórványgyülekezeteink mindennapos harcot folytatnak életben maradásukért, városi eklézsiáink pedig elköltözött és újonnan érkező testvéreink felkutatásáért. Némelyek példás lelkigondozói szolgálata teszi lehetővé, hogy a cipszer, buléner, magyar, sváb és német, valamint szlovák kegyesség jól megférjen kerületünk egy-egy gyülekezetében, tudva, hogy az evangélium által maga Krisztus formálja egy hívő közösséggé a máshonnan indult, de ugyanazon cél felé tartó evangélikus testvéreinket. Kerületünk sajátossága, hogy jelentős görög katolikusság, nagy létszámú reformátusság és kuriózumként néhány ortodox gyülekezet is él benne. Evangélikusokként kitüntetett megbízatásunknak valljuk összetartozásunk sokféle jelének felmutatását. Meggyőződéssel valljuk a zsoltáros szavainak igazságát: „O, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor." (Zsolt 133,1.3) Tanintézetekkel megáldott gyülekezeteink templomai hétről hétre megtelnek iskoláink diákjaival. Öröm végigpásztázni tekintetünkkel a jövendő nemzedék fiataljain. Nagy reménységgel hordozzuk őket imádságainkban. Jézus szava mindnyájunknak eligazító szó: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők aki én- bennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni." (Jn 15,5) D. Szebik Imre püspök (Északi Egyházkerület) « * Á Nagy Petra bemutatja díjnyertes bábműsorát
