Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-10-01 / 40. szám

2 2006. október i. FORRÁS ‘Evangélikus ÉletS SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 16. VASÁRNAP - Ef 3,13-21 Tetőbontó imádság ÉLŐ VÍZ Valami hiányzik Jó dolog, ha központi fűtés vagy távfűtés van az otthonunkban. Nem kell napon­ta vesződni, hamut kiszedni, begyújta­ni... És mégis: néha hiányzik, hogy nincs kályha vagy tűzhely. Felgyűlik sok papír vagy más limlom, amelyet a leg­jobb lenne elégetni - de nincs tűz... A tűz a Bibliában az ítéletnek is a szimbó­luma (lásd 5MÓZ 4,24). Ahogy a háztar­tásban olykor hiányzik a tűz, lelki érte­lemben úgy hiányzik az ítélet! Életünk tele van bűnnel: hazugsággal, csalással, gőggel, önzéssel - de nem vesszük észre, hogy ezek felett ott van Isten ítélete. Hiányzik ma az ítélet tüze! Pünkösd tüzes nyelvei is az ítéletre fi­gyelmeztetnek, ezért keseredik meg szí­vében a hallgatóság. Megértik, hogy a döntő Istennek az életünkről alkotott véleménye. Fontos pillanat volt Jákob életében, amikor az angyallal viaskodva azt a kérdést hallotta: „Mi a neved?" O pe­dig kimondta, és vállalta Isten ítéletét az­zal, hogy így felelt: „Jákob" - ami azt je­lenti: csaló... (lásd iMóz 32,23-33) Az első dolog: vállalni a nevemet. Vagyis alázattal vállalni azt, aki vagyok, amilyennek Isten lát. Úrvacsora előtt is elhangzik a liturgiá­ban a kérdés: vallod-e magad bűnösnek? Erre igent mondunk. Igen, bűnös va­gyok. Azonban ez önmagában nem elég. Megvallanom is nehéz, de még ne­hezebb harcolni a bűnöm ellen. Itt már fe­szültség van. Próbálom megtagadni a sa­ját énemet, a természetemet. Nem be­szélni sokat, nem ítélgetni, nem vádas­kodni, nem panaszkodni. Másoknak se­gíteni, egymás terhét hordozni... Mindenki bűnös. De van, aki beletö­rődik ebbe, és van, aki harcot kezd, pró­bál változni. Olyan ez, mint a kertben a gyomlálás. Milyen egy kert gyomlálás nélkül? Milyen egy lakás takarítás nél­kül? És milyen egy ember élete, ha nem harcol a bűnös szokások ellen, ha nincs az ítélet tüze?! Naponta újra kell kezdenünk a har­cot, mert mi tudjuk, hogy a hit, az új élet: harc. Pál erről ír Róm 7-ben: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó..."„Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat." (i8a.i9) Akkor hát mi a megoldás? Ha utolért az ítélet tüze, ha újat aka­rok kezdeni, egyetlen menekülés van: jézus, a Szabadító. Ő a kereszten megszerezte a szabadulás útját, a Bibliában naponta felkínálja az erőt, a vezetést. Ha valóban tűzre akarom vetni életem megítélt dol­gait, akkor igazi evangélium - örömhír - számomra, hogy a Biblia nem holt betű, hanem élő és életet változtató erő. ■ Gáncs Aladár SEMPER REFORMANDA „Isten jelenléte felől ne kételkedjünk, még ha úgy látnok is, hogy távol van; hiszen ő akkor is velünk volt, amikor nem gondoltuk és nem éreztük. Mert aki megvédelmezett sok nyomorúsá­gunkban, amikor saját erőnk már kime­rült - a kisebb bajban sem fog elhagyni, még ha úgy tetszik is, mintha elhagyott volna bennünket.” M Luther Márton: Tizennégy vigasztaló kép megfáradtaknak és megterhelteknek (Virág Jenőfordítása) www.evelet.hu Mint ismeretes, az Evangélikus Életben megjelenő írások egy hét késleltetéssel kerülnek az EvÉlet on-line adatbázisá­ba. A nyomtatott szám második olda­lának rovatai azonban a megjelenés­sel egyidejűleg teljes terjedelmükben elolvashatok, illetőleg letölthetők. A minap egyik kollégámat látogattam meg éppen, és akaratlanul is tanúja voltam egy telefonbeszélgetésnek. A gyüleke­zetükben az a szokás, hogy minden tanév elején a rendelkezésre álló adatok alapján levélben keresik meg azokat a családokat, ahol feltehetőleg hittanos korú gyermek él. A telefonáló egy hölgy volt, aki azt kér­te, hogy neki ne írjon a gyülekezet semmi­lyen levelet, őt ne tartsák számon. Azt mondta, hogy ő nem is akarja vallásosan nevelni a gyermekeit. Valaki, aki zaklatás­nak vette, hogy valahol gondoltak rá... Emlékszem, amikor egy szeretett pro­fesszorom noteszába kukkanthattam bele, és láthattam hosszú imalistáját: azoknak a nevét, akikért naponként imádkozott. Meglepődve fedeztem fel a saját nevemet. Meglepett, hogy valaki­nek fontos vagyok. Az én kedves taná­rom, aki engem kisgyermekkoromtól fogva ismer, naponta imádkozik értem! Meglepő és megrendítő is volt egyúttal. Mert vannak szeretteink, barátaink, akiknek naponta eszükbe jutunk. De ta­lán nem mindannyian imádkoznak is értünk mindennap. Imádkozni valakiért sokkal több, mint csak gondolni rá. Valaki azt mondta, másokért imád­kozni olyan, mint akár a tetőt is meg­bontani, hogy Jézus elé vigyünk valakit. És itt arra a történetre utalt, amikor a hordágyon fekvő bénát csak a tető meg­bontása árán, felülről kötélen leeresztve ► Mint ígértük, Paul Gerhardt életraj­za után ma énekszövegeit mutat­juk be. Ezek a költemények, ame­lyek szinte minden élethelyzetre példát adnak, énekeskönyvünk legkedveltebb énekei közé tartoz­nak többnyire kortárs kántor-ze­neszerzők dallamaival összekap­csolódva. (E. Zs.) „Légy ma is oltalmazom, / Én kegyelmes vigyázom, / Angyalaid mellettem, / Jár­janak körülöttem!” (EÉ 97,4) Míg az elmúlt héten a Paul Gerhardt életét mindvégig jellemző nehéz körül­ményekről írtam, ma verseire, énekeire szeretném irányítani a figyelmet. Ger- hardtnak százharmincnyolc költemé­nye maradt fenn, melyből huszonegyet énekeskönyvünkben is megtalálunk. Paul Gerhardt berlini éveiben a Niko­lai Kirchében (Miklós-templom) szol­gált. Ebben az időben nagyon jó kapcso­lat alakult ki közte és két kántora között. Johann Crüger, aki tanulóévei során Po­zsonyban is megfordult, már az 1640-es évektől gyűjtötte a megelőző korok gyülekezeti énekeit. Saját dallamokat is tudták Jézus elé juttatni. Ha nem ment az ajtón át, akkor bontsuk meg a tetőt! - Micsoda hitük volt a beteghordozók­nak, amikor erre a szokatlan lépésre szánták el magukat! Tudták, ennek a bé­nának Jézus az egyetlen esélye. És most Pál apostol térdel előttünk. O nem egy személyért, hanem egy gyüleke­zetért, de talán több gyülekezetért is kö­nyörög. Levelét ugyanis feltehetőleg kéz­ből kézbe, gyülekezetből gyülekezetbe ad­hatták. Közbenjáró imádság ez azokért a gyülekezetekért, ahol több-kevesebb időt töltött el, amelyek az ő apostoli, gyüleke­zetalapító munkássága során jöttek létre. Közbenjár, és Istennél a tetőt is bontogat­ja értük. Előbb-utóbb mindenhonnan to­vább kellett állnia, mert másik városba szólította őt a Lélek; a hátramaradtakat Is­tenre bízva, levelek útján és az értük mon­dott imádság erejével pásztorolja. S milyen fontos dolgokért könyörög! Hogy erősödjön meg a belső emberük a Krisztus lelke által, ahogy a filippieknek írja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Fii 4,13) Aztán azért kö­nyörög, hogy a Krisztus lakjon a szívük­ben a hitük által, mert tudja: ahol Krisz­tus az élet középpontja, ott az önös ér­dek már megszűnik létezni. Kéri azt is, hogy a szélesség, a hosszúság, a magas­ság és a mélység négy dimenziójában, vagyis teljes egészében fogják fel és is­merjék meg Isten Krisztusban testet öl­szerzett szép számban, és önálló gyűjte­ményt is megjelentetett 1647-ben Praxis pietatis melica címen. Hetvenhat koráldal- lama közül számunkra tán a legkedve­sebb a Jézus, boldogságom (EÉ 357). Crüger és Gerhardt 1657 és 1663 között dolgo­zott együtt Berlinben, itt született két hálaadó énekünk: Dicsérjük Istent! (EÉ 52) és Mind adjon hálát Istennek (EÉ 54). Paul Gerhardt nevét talán nem is ismernénk, ha Crüger nem figyelt volna fel lelkésze saját költeményeire, melyeket - a ba­rokk kornak megfelelően - mindig egy- egy konkrét alkalomra, beszélgetésre, is­tentiszteletre írt. Crügert halála után Johann Georg Ebe- ling követte a kántori állásban. Ebeling szintén írt koráldallamokat, s bár önálló énekeskönyvet nem szerkesztett, 1666-67-ben megjelentette Paul Ger­hardt áhítatait. Az ő dallamával csendül fel Gerhardt éneke: O. én lelkem, mért csüg­gedsz el? (EÉ 341). Paul Gerhardt verseit e két jeles mun­katársáén kívül több más szerző dalla­mával énekeljük az egyházi esztendő minden állomásán. Adventben: Jenek, hí­vek, Jézus elé (EÉ 138); Mint fogadjalak téged (EÉ 141). Karácsonykor: lm, jászlad mellett térdelek (EÉ 161) - ez J. S. Bach egyetlen A VASÁRNAP IGÉJE tött szeretetét, és ez a teljesség határozza meg egész életüket. - Miért könyörög te­hát, amikor a rábízott gyülekezetekért ereszkedik térdre? Azért, hogy - Pál ked­véit, gyakran használt és sokatmondó kifejezésével élve - a gyülekezet, az egyes emberek „Krisztusban” létezze­nek, éljenek. Tehát a Krisztussal való leg­teljesebb testi és lelki közösség legyen életük alapja, értelme, beteljesülése. S hogy mindez miért fontos? Mert az egyén és a gyülekezet csak ebben az egy­ségben tud talpon maradni, megállni a viharokban. Csak ebben a közösségben tudja a rábízott örömhírt hitelesen meg­élni és kívánatossá tenni mások számá­ra. A közbenjáró imádságnak pedig nagy ereje van. S most rám nehezedik a kérdés. Lelké­szek! Imádkoztok-e így a gyülekezetért? Tudtok-e térde ereszkedni és az Isten ajta­ján dörömbölni, hogy a legfontosabbat, a „Jézus Krisztus belső ismeretét” (Högman kovács tanácsa Paavo Ruotsalainen finn pa­rasztprófétának) adja meg a rátok bízot­taknak? És ti, gyülekezetek! Intádkoztok- e a papjaitokért? Hogy ugyanez a belső is­dallama énekeskönyvünkben! Böjtben: Ó, Krisztus-fő, sok sebbel (EÉ 200) - H. L. Hasslemek, a kor híres zeneszerzőjének nálunk szintén egyetlen dallamával; A Bárány hordja csendesen (EÉ 370). Pünkösd­kor: Ki a legnagyobb öröm vagy (EÉ 237): Szentlélek, öröm Lelke (EÉ 238). De énekeljük verseit reggel: Ébredj fel, szívem, vigadj (EÉ 97) és este: Már nyugosz- nak a völgyek (EÉ 113)— H. Isaac dallamával. S biztosan sokunkat vigasztaltak már Paul Gerhardt sorai: „Ha Istenem velem van, / Ki lehet ellenem?” (EÉ 325); vagy nyújtottak útmutatást életünk állomása­in: „Hagyd az örök Istenre / Minden te utadat...” (EÉ 342); Légy csendes szívvel, légy békével (EÉ 340). Paul Gerhardt verseit germanisták ku­tatták. Százharmincnyolc költeményé­ben ötvenhat versformát használ, mely­ből tíz új és saját forma. Kedvelt témái közé tartozott az út-utazás-vándorlás, a szavak konkrét és átvitt értelmében egy­aránt. Verseiben nagyon gyakran - összesen harmincegyszer - használja a nap szót mint az élet, az öröm, az újra­kezdés lehetőségének szimbólumát. E cikk rövid terjedelme miatt nem le­het felsorolni minden éneket és minden kedves verssort. Érdemes azonban ala­meret vezérelje őket, és a Krisztus szerete- te hangozzék a szószéketekről erővel, az Isten erejével? Ha így lenne, kevesebb len­ne a panasz, a kritika, a keserűség és a csa­lódottság. Pál apostol most mindannyi­unkat térdre kényszerít... S akkor majd tudjuk őt, a Teremtőt di­csőíteni is. Mert ez a könyörgés Isten ha­talmas ívű dicsőítésével végződik. És ez így is van rendjén. Mert a gyülekezet Ura nem a lelkész, hanem az elhívó és felha­talmazó Isten. Mert a lelkész Ura meg nem a presbitérium, hanem ugyanaz az Úr, akié „a dicsőség az egyházban Krisztus Jé­zus által nemzedékről nemzedékre, örökkön- örökké" (21. vers). Mi, emberek, nélküle mindent elrontanánk. Nélküle dado­gunk a szószéken, erőtlen a bizonyság- tételünk, unalmas a kereszténységünk. De vele, a vele való egységben leszünk használhatókká. Mert ő tesz azzá. ■ Lupták György Imádkozzunk! Urunk, magasztalunk téged, hogy nem vagy elérhetetlen messzeségben tő­lünk, hanem Jézus Krisztusban egészen közel jöttél hozzánk. Magasztalunk az ő áldozatá­én. Kinyitjuk most a szívünket, hogy eggyé le­hessünk vele. Jézus Krisztus! Formáld át az éle­tünket. Légy láthatóvá rajtunk, életünkben, szavainkban. Magunkban semmik vagyunk. Segíts, hogy a világ téged ismerjen meg ben­nünk. Amen. CANTATE fürtn tVfi«: brtrg t(í ynfcrCÉfott posan átlapozni énekeskönyvünket s énekelni, imádkozni Gerhardt sorait, sőt prédikálni róla! Olyan emberről lehet szólni, akinek reménysége soha el nem fogyott. Végrendeletében fiának hátrahagyott sorai mindannyiunk életét kísérhetik: „Imádkozz szorgalmasan, tanulj valami becsületeset, élj békességben, szolgálj másoknak, maradj meg hitedben és hit­vallásodban, így egyszer majd megelé­gedve és boldogan távozol a világból. Ámen.” Mindennapjaink állandó hálaadó imádsága lehet: „Hogyne dicsérném az Istent / Zengedező énekkel, / Ki dolgá­ban oly bölcs, oly szent, / És jót tesz min­denekkel! / Ő minden áldások Atyja, / Csupa jóság, szeretet, / Ki engem böl­csen vezet, / És hű szívét hozzám hajtja. / Minden elhagy, elfeled, / Isten vég nél­kül szeret.” (EÉ 53,1) ■ W. Kinczler Zsuzsanna LAPUNK OLVASHATÓ A VILÁGHÁLÓN IS A WWW.EVELET.HU CÍMEN. Oratio oecumenica [Lelkész:] Istenünk, aki szent Fiad kereszthaláláért megbocsátod bűneinket, és föltámadása által örök élet­re vezetsz bennünket, hallgass meg minket, amikor há­laadással könyörgünk hozzád! [Lektor:] Könyörgünk önmagunkért és minden ke­resztény testvérünkért. Segíts, hogy minden szavunkkal és cselekedetünkkel feltámadott Urunkról tanúskod­junk! Tégy alkalmassá bennünket szolgálatodra! Őrizz meg attól, hogy méltatlan viselkedésünkkel szégyent hozzunk szent nevedre! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk hazánkért, népünkért. Őrizd meg minden bajtól és veszedelemtől! Könyörülj az egész teremtettségen! Szabadítsd meg a múlandóság átkától! Vedd le róla a bűn és a halál bilincseit! Hozd el hamar örök országodat, amelyben békesség és öröm uralkodik! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk azokért, akik betegek és hal­doklók körül teljesítenek szolgálatot. Add, hogy a testi gondoskodás mellett az evangélium erejével is vigasz­talják elesett embertársaikat! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk mindazokért, akik a hitükért és az evangéliumért szenvednek üldöztetést vagy hát­rányos megkülönböztetést. Segítsd őket, hogy mindvé­gig állhatatosak maradjanak, és a hit harcát győzelem­mel vívják meg! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk a betegekért: erősítsd és gyó­gyítsd őket! Rendelj melléjük őrző angyalokat és segítő embertársakat! Könyörgünk a haldoklókért: tartsd meg őket az örök élet reménységében! Könyörgünk a gyá­szolókért: Szentlelkeddel vigasztald és bátorítsd őket! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Hallgass meg minket, Urunk, és újítsd megj életünket Szentlelkeddel! Őrizz meg minket szeretet- ben, míg eljön a teljesség, amikor megváltott gyerme­keidet Összegyűjtőd örök országodban, a mi Urunk, Jé­zus Krisztus által. [Gyülekezet:] Ámen. ISMERJÜK MEG ÉNEKEINKET! 9. „Legyen szívem szállásod”

Next

/
Thumbnails
Contents