Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-09-24 / 39. szám
‘Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2006. szeptember 24. 3 A Déli Egyházkerület új felügyelőjének beiktatása 41 Folytatás az i. oldalról A székfoglalót követően elsőként Szemerei Zoltán köszöntötte meleg szavakkal Lengyel Annát, míg Gáncs Péter egy iparművészeti alkotást, az egyház- kerület emblémáját ábrázoló órát adott át a kerület búcsúzó világi vezetőjének. A továbbiakban Prőhle Gergely megválasztott országos felügyelő, Benczúr László, az Északi, Szabó György, a Nyugati Egyházkerület nem lelkészi vezetője, valamint D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök és Csepregi András, az Mikrofonváltás - Lengyel Anna és Szemerei Zoltán A Déli Egyházkerület új tisztségviselői Püspökhelyettes: Szabóné Mátrai Marianna Másodfelügyelő: Andorka Árpád Ügyész: dr. Font Éva GAS-előadó: Káposzta Lajos Evangélizációs és missziói felelős: Kis János Jelölő- és szavazatbontó bizottság: Buják Imre Jantos István Kendek György Lászlóné Házi Magdolna A Déli Egyházkerület országos testületekbe delegált küldöttei • Országos presbitérium lelkészi tag: Kondor Péter nem lelkészi tag: Szemerei Zoltán • Zsinat lelkészi tag:- Győri Gábor- Lázár Zsolt- Varsányi Ferenc nem lelkészi tag:- dr. Bácsi Hajnalka- dr. Barizs Gabriella- dr. Száraz Csenge A Déli Evangélikus Egyházkerület által meghirdetett Raffay-pályázat eredményhirdetése és a dolgozatok témái 1. díj: Deák László: Püspök, bibliafordító és nyakas ceglédi magyar (100 000 Ft) 2. díj (megosztott): Urbán Nóra: Rajfay és az Újszövetség (75 000 Ft) Zomboryné Bazsó Rozália: Egyházépítés, iskolaépítés (75 000 Ft) 3. díj: Csonkáné Szabó Magda: D. Dr. Raffay Sándor élete és munkássága (50 000 Ft) További pályázók: Böröcz Enikő: Raffay Sándor és a külföldi egyházi kapcsolatok: Kerepeszki Anikó: Raffay Sándor püspök és a zsidókérdés: Lengyelné Gergely Noémi: Raffay Sándor, a Pesti Ág. Hitv. Magyar Egyház lelkésze; Sárkányáé Horváth Erzsébet: D. Dr. Raffay Sándor élete és szolgálata; Zábori László: Raffay Sándor politikai nézetei. A Raffay-pályázat dolgozatai letölthetők a Déli Egyházkerület honlapjáról, a Déli Harangszó „Pályázatok" rovatából: http://del.lutheran.hu/palyazatok. Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztályának vezetője köszöntötte az újonnan beiktatott felügyelőnőt. Az ünnepi közgyűlés külön megköszönte a szolgálatot továbbadó Káposzta Lajos püspökhelyettes és Kráhling Dániel esperes hűséges munkáját. A közgyűlés végül a Déli Egyházkerület által meghirdetett Raffay-pályázat díjainak átadásával zárult. Délután került sor a Déli Egyházkerület alakuló és választó közgyűlésére, amelyen megválasztották a kerület új tisztségviselőit, valamint az országos testületekbe delegálandó kerületi jelölteket. A lezajlott szavazások közül kiemelkedő jelentőségű a püspökhelyettes megválasztása, ugyanis ezen az ülésen szintén nőt választottak a kerület vezetésének magas rangú tisztségébe: Szabóné Mátrai Marianna lett egyházunk első beiktatott női püspökhelyettese. ■ Petri Gábor Morálról ma mindenkinek Korunk erkölcsi problémái címmel rendezett háromnapos konferenciát a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT). A szeptember 14. és 16. között megtartott szimpózium a fővárosban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának dísztermében zajlott. A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaságnak ma mintegy hatszáz tagja van. Konferenciáikat, illetve közgyűléseiket évente egyszer tartják. Mostani összejövetelük fő témája az etika volt. A résztvevők más-más szempontból közelítették meg e kérdéskört. Színvonalas referátumok hangzottak el az etika keresztény alapjairól, valamint az erkölcsi értékek átadásának módszertanáról. A tanácskozás második napján az ötéves Ökumenikus Chartáról esett szó. A konferencián - dr. Korányi András, dr. Hafenscher Károly, valamint Kézdy Péter lelkészek személyében - evangélikus előadók is felszólaltak. ■ G. Zs. Az Északi Egyházkerület püspöke, dr. Fabiny Tamás újraszenteli az életveszélyes állapotból „életre keltett” ózdi evangélikus templomot Ózd -104 Az elmúlt vasárnap az ózdi egyházközség gyülekezeti termébe lépve egy tortán akadt meg a szemem, amelyen a 104-es számot pillantottam meg. Mire asszociál ilyenkor az ember? Valaki 104 éves. Nem tévedtem, ez így igaz, hiszen idén 104 éves az ózdi gyülekezet temploma, amelyet 1902-ben szenteltek fel. A zsoltáros szerint az ember életkora hetven-nyolcvan év, melynek nagy része hiábavalóság. Aki századik esztendeje felé halad, azt mindig izgalommal kísérik szerettei, azt kívánva, hogy csak érje meg ezt a szép ünnepet... Sajnos néhány olyan testvéremet kellett már eltemetnem, aki egy-két év híján majdnem betöltötte ezt a kort. Nos, a „temetéshez” közeli állapotban volt a közelmúltban az ózdi gyülekezet temploma is. 2002-ben egy súlyos „betegség” támadta meg, a templom szinte az összedőlés határára került. Volt már a gyülekezetnek korábban is nehéz időszaka, de ennyire kilátástalannak az eltelt száz év alatt talán soha nem tűnt a jövő. Néhány évvel ezelőtt sokan úgy gondolták, a templom sorsa megpecsételődött: magától össze fog dőlni, esetleg le kell dózerolni, s talán plázát kell építeni a helyén. A templom története jól mutatja nemcsak a gyülekezet, hanem a város történetét is. Száz éve az itt élők nem tudták elképzelni az életüket Isten nélkül. Aztán jöttek az ateizmus és a szocializmus új „templomai”, az olvasztókemencék, melyekben nemcsak a vasércből olvadt ki a vas, hanem ezrek szívéből is kiolvadt az istenfélelem. Másfél évtizede aztán ezek is összedőltek; jött a munkanélküliség és a kilátástalanság. Jöttek sorra a hamis istenek hamis megoldásokat kínálva. Az ózdi evangélikus gyülekezet közössége azonban a templom oltárképén értük imádkozó Jézusra tekintett, és más jövőt látott... Négy esztendő múltán, szeptember 17-én újra megkondultak a harangok, zsúfolásig megtelt a templom, gyermeket kereszteltek, a gyülekezet tagjai pedig hosszú sorokban járultak a hálaadás poharához, hogy vendégek legyenek az Úr szent asztalánál- bizonyságot téve arról, hogy az ózdi gyülekezet él. A teljes belső felújításon és állagmegóvó renováláson átesett templom újraszentelésének ünnepi alkalmán Fabiny Tamás püspök a 84. zsoltár 2. és azt követő versei alapján hirdette Isten igéjét. „Mily kedvesek a te hajlékaid, ó, Seregek Ura!" Nemcsak a zsoltáros, hanem a mai zarándok gyülekezet hálaadó szavai is így szóltak, mert Isten új jövőt adott a gyülekezetnek. Az istentiszteletet követő közgyűlésen a gyülekezet felügyelőnője, Németh Mária köszönte meg a hívek áldozatkész szeretetét és munkáját. Köszöntők hangzottak az egyházmegye esperesének és felügyelőjének, valamint a történelmi egyházak képviselőinek a részéről. Meghatott szavakkal szólt a hívekhez a gyülekezet egykori lelkésze, Pintér Károly is. Tóth Melinda lelkésznő megköszönte az országos egyháznak és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az anyagi támogatását, a hívek áldozatos szeretetét és mindazok munkáját, akik nélkül nem kerülhetett volna sor az ünnepre. Mindezt abban a reményben, hogy hamarosan ismét sokakat vendégül láthat a gyülekezet- a felújítás alatt lévő orgona szentelésén. ■ Sándor Frigyes Hazugságtér és Szabadság tér ÉGTÁJOLÓ L ángoló autók Budapesten, a Szabadság téren. A tűzoltók nem képesek megfékezni azt a tüzet, amelyet a Magyar Televízió székháza előtt tüntető tömeg legradikálisabb tagjai lobbanta- nak. A lángok hamar átterjednek az egykori Tőzsdepalota ablakaira. Itt autók benzintankja robban fel, ott elhajított Molotov-koktél durran nagyot. A rendőrség előbb könnygázt vet be, majd egy muzeális vízágyú jelenik meg a tömeg oszlatására. Előbbi hatására levegő után kapkodnak az emberek, utóbbit viszont valósággal lefegyverzik: szánalmas locsolókocsivá válik az egykor rettegett, ám húsz éve nem használt tömegoszlató eszköz. A rendőrség előbb erőt demonstrálva zárt alakzatot vesz fel, majd látva a túlerőt, sorsára hagyja az épületet és a benne dolgozókat. Fejvesztettség mindenhol. A tömeg első soraiban randalírozókat futballmeccsekről ismerem. Ők azok az izomagyú nehézfiúk, akiknek talán fogalmuk sincs a mérkőzés eredményéről, mindig csak a balhét akarják. Itt is félmeztelenre vetkőzve hajigálják az utcaköveket. Ők nem tüntetők, hanem köztörvényes bűnözők. Alighanem sok a provokátor közöttük. E garázdák mögött azonban jó arcú fiúkat és lányokat látok. Az egyik kezében csokor virág, másikéban nemzetiszínű zászló. Őket nem a rombolás szándéka hozta ide, hanem a tiltakozás belső kényszere. Mert nem hisznek a fülüknek. Vasárnap óta egy nyomdafestéket nem tűrő végtelen mondatfolyamot ismétel a média. A többek szerint szándékosan kiszivárogtatott felvételen a szónok kötőszóként használ obszcén kifejezéseket. Érezhetően nagyon büszke a szókimondására. Jobb érzésű lapok csak sűrű kipontozással hozzák ezt a szöveget. Megannyi pontocska az „sz”, a „k”, az ,,f’ és a „b" betűk után. A szapora beszédű előadó a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József kései utóda pártja frakciójának tagjai előtt szónokol. Hallva a szöveget nem egyszerűen az obszcén szavak fájnak, hanem a következő beismerés vág mellbe: „Nyilvánvaló- an végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. (...) És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a sz.. .ból visszahoztuk a kormányzást a végére." Ezek a mondatok 2006. május végén hangzottak el, alig néhány héttel az után, hogy ugyanő naponta többször szinte önkívületben sorolta az állítólagos sikereket. A többség hitt neki, meg is nyerte az országgyűlési választásokat. Ám most bevallja, hogy hazudott, hazudtak. A virágcsokros lányt és a zászlós fiút alighanem ennek a folyamatos haZudo- zásnak a felismerése hozta ide, a Szabadság térre. Róluk beszélek, nem a néhány száz garázdáról. Mert ők azért jöttek virággal és zászlóval, hogy érzékeltessék: becsapták őket. Ők még a bocsánatkérést is el tudták volna fogadni. Ha a miniszter- elnök a szemükbe néz, és azt mondja: nem mondtunk igazat. Bocsássatok meg! Ám a májusi szavak nem hozzájuk, hanem róluk szóltak. Megint csak eszköznek tekintették őket. Jóhiszeműségükkel visszaéltek. Bevallottan csakis a szavazataikra volt szüksége a hatalomnak. Ez a beszéd nem katartikus, hanem blaszfemikus. A kormány talpon maradását ezekkel a szavakkal vezeti be: „Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége és trükkök százai (...) segítette, hogy ezt túléljük." Ez a szóhasználat a kampányban már megszokott „istenemre mondom" fordulatot idézi. És akkor még nem szóltunk az „ebben a k... országban" sajátos szónoki fordulatáról. Hitünk szerint mindenki előtt nyitva áll a metanoia, a megtérés lehetősége. Az ószövetségi Jákob megvallja, hogy csalással szerezte meg az apai áldást. Szándékosan félrevezette övéit, ezért skarlát betűként kell hordoznia a megbélyegző „csaló” nevet. Ám az Isten angyalával végigtusakodott éjszaka után új nevet kap: Izráel, Isten harcosa. Az Újszövetségben pedig Zákeus az, aki vagyonát tisztátalan eszközökkel szerezte meg. Ám miután Jézussal találkozott, beismeri bűnét. Jóvátételül szét is osztja azt a szegények között, sőt négyszeresét adja vissza a csalárdul szerzett javaknak. Jézus ezért joggal mondhatja még az egykori fővámszedőről is: „Ma lett üdvössége ennek a háznak...” Az evangéliumi példázat tud továbbá egy fiúról is, aki képes így szólni apjához: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened...” Jákob, Zákeus és a tékozló fiú szemébe tudtak nézni azoknak, akiknek fájdalmat és csalódást okoztak, akiket félrevezettek és becsaptak. Ők valóban véget vetettek a hazudozásnak. Ám a miniszterelnök - megtámogatva szerecsenmosdatók seregével - azt akarja elhitetni, hogy ez az elhíresült beszéd jelenti az új kezdetet. Büszke ezekre a szavakra. Bátornak nevezi magát. Nem bocsánatot kér, hanem dicsekszik. Katarzist szeretne elérni, a szükséges mélység nélkül. De a virágcsokros lány és a zászlós fiú már nem hisz neki. Mint ahogy az államelnök sem tartja elfogadhatónak ezt a magatartást. Egészen pontosan így fogalmaz: , A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak.” Ezt követően az államfő morális válságról beszél, amelyet szerinte csak fokoznak a miniszterelnök reakciói. Nem szabad elfelejteni, hogy éppen fél évszázaddal vagyunk 1956 októbere után. Ez az éjszaka azonban nem a forradalom folytatása. Amikor a miniszterelnök ezekkel a szavakkal tekint vissza az elmúlt évekre: „hazudtunk reggel, éjjel meg este”, akkor talán maga sincs tudatában annak, hogy szabadon Örkény István valóban katartikus vallomását idézi fel: „Hazudtunk reggel, hazudtunk este, hazudtunk minden hullámhosszon." Felelőtlenség ezért így fogalmazni: „Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek." Szeptember 18. rettenetes éjszakáján kiderült: az emberek nem hazamentek a Parlament elől, hanem a Magyar Televízióhoz. A többit pedig már ismerjük. Szeretném, ha már hazamennének. Ha végre nyugalom lenne és béke. Látom, amint a lány a virággal elhagyja a teret, oldalán ott a fiú a zászlóval. És bárcsak látnám Jákobot, Zákeust és a tékozló fiút is! Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület
