Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-09-17 / 38. szám

6 2006. szeptember 17. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Jubileumi tanévnyitó-41 Folytatás az i. oldalról Hosszú előkészítő tárgyalások után, 2005. december 22-én Gaál Gyula, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója fogadta a Déli Egyházkerület elnökségét; ezen a napon írták alá a kölcsönös szándéknyilatkoza­tot: a MÁV Zrt. kész eladni, a Magyaror­szági Evangélikus Egyház pedig - kedve­ző részletfizetési feltételekkel - kész megvásárolni a gimnázium épületéhez közel lévő ingatlant. Egyházunk vezetői és az elnök-vezérigazgató ez év július 19- én írták alá az adásvételi szerződést. A jubileumi tanévnyitó istentisztele­ten tartott igehirdetésében Gáncs Péter a Nagytemplom nemrégiben felavatott új oltárképének üzenetére irányította a bé­késcsabai diákok és tanárok figyelmét. A tanév kezdetén mind a tanulók, mind a tanárok között vannak új arcok, és fon­tos, hogy Krisztus arcának világosságá­ban fedezzék fel és ismerjék meg egy­mást régiek és újak, éppúgy, ahogy a tanév új feladatait és kihívásait is Krisz­tus fényében kell szemlélniük. Kolarovszki Zoltán igazgató elsősorban a gyerekekhez intézte ünnepi beszédét, melyben kiemelte, hogy diákok, tanárok és dolgozók együtt örülhetnek az iskola százötvenedik születésnapjára kapott kollégiumnak. Ezzel az ajándékkal im­már négy szervezeti egységet foglal ma­gában az intézmény, ezért - ahogy ezt a gimnázium igazgatója a reklámnyelv egy fordulatát kölcsönözve megfogal­mazta - úgy is mondhatnánk: az iskola „négy az egyben”. (Mivel a törvényi elő­írás szerint egy intézmény nevében min­den szervezeti részegységet fel kell tün­tetni, ezért az iskola amúgy sem rövid hivatalos neve tovább bővült, s jelenleg így hangzik: Békéscsabai Evangélikus Gim­názium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégi­um és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.) A kollégium szentelésének szolgála­tát az egyházmegye lelkészeinek köré­ben Gáncs Péter püspök végezte. Az al­kalmon jelen volt Papp János, Békéscsaba polgármestere, aki rövid köszöntő be­szédet is intézetf az ünneplő gyülekezet­hez. Az avatás utáni állófogadáson Szemerei Zoltán, a Déli Egyházkerület bú­csúzó felügyelője köszöntötte a jelenlé­vőket, és az egyházkerület emblémáját ábrázoló üvegfestményt ajándékozott a kollégium vezetőjének, Szarvasné Bondár Irénnek Az egyház hetedik, a kerület harmadik és az egyházmegye első kollégiumának épülete jó műszaki állapotban, szép kör­nyezetben, megfelelő kiszolgáló létesít­ményekkel, szolgálati lakásokkal, sport­pályákkal együtt, ideális adottságokkal szolgálhatja a térség - nem csak evangé­likus - közoktatásának ügyét. ■ Petri Gábor Iskolaváltás Egyáltalán nem az volt bennünk, hogy ha,jegyháziasak'’ vagyunk, ha egyházias a nevünk, ha egy- házias a múltunk, akkor gyerünk, egyházi iskolába a gyerekekkel! Sőt: nem kell mindig máshova kívánkozni, mint ahol vagyunk - gondoltuk Nem kell a világ csúfsága elől bemenekülni az egy­ház valamelyik intézményébe. Nem kell annyira aggódni, hogy a világ rossz hatással lesz csemeté­inkre. Inkább az volt bennünk, hogy hátha éppen a magunk bérházában, utcájában, kerületében és persze gyülekezetében lehetünk eszköz az Úristen kezében. Aztán lassan hagytuk magunkat rábe­szélni az egyházi iskolára, és már csak reménykedtem, hogy hétköznapjainkban akad még fórum a világ számára, talán edzésen vagy zeneórán. A sikeres felvételit szorongással meg-megtűzdelt nyár követte, és az iskolaváltás feletti izgalom­nak csak a tanévet megelőző összeszoktató „csendeskétnap" vetett véget. A hazaérkező buszból már csupa mosolygós és helyes gyerek szállt le. Őket pedig csupa mosolygós és helyes szülő várta: együtt volt a csupa hasonló és ismerős stílusú társaság. A sok mosolygósság és helyesség mellett azonban egyre csak arra gondoltam, hogy túlságosan „magunk között vagyunk”, hogy fogva tart a hasonló­ság, és hogy mi lesz ebből. Csak egy dologra nem számítottam: hogy az évnyitón nem a stílusról lesz szó. Hogy nem az egy- háziasságot hangsúlyozzák, és nem a világból való kivonulást éreztetik. Semmitmondó tanévnyitó beszédekhez szokott fülemet váratlanul érte a prédikáció lelkisége, váratlanul ért a fiatal lelkésznő közvetlen hangja, fiatalosan vidámra színezett stólája, Krisztusról szóló bizonyságtétele. A néma­sághoz és passzív hallgatáshoz szokott szülői jelenlétemet váratlanul érte a közös éneklés aktivitá­sa. A számos korái és liturgikus éneksor engem is bekapcsolt a tanévnyitóba: énekelve hívtuk a Szentleiket, énekelve imádkoztunk a diákokért és a tanárokért. Váratlanul ért Isten jelenléte, és éppen egy tanévnyitón. ■ Ittzés Szilvia A Déli Egyházkerület elnökségének tagjai - Gáncs Péter püspök, Szemerei Zoltán egy­házkerületi felügyelő -, valamint Mihályi Zoltánná, az Országos Egyházi Iroda Oktatá­si Osztályának vezetője szeptember 6-án látogatást tettek a Szarvas-Újtemplomi Egyházközség idén induló új evangélikus általános iskolájának első osztályában. A Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda nevű in­tézmény tizenkét gyermekkel indította el első osztályát. Gáncs Péter és Mihályi Zol­tánná énekeskönyvekkel és igés matricákkal ajándékozta meg a gyerekeket, míg az elsősök saját készítésű ajándékaikkal viszonozták a gesztust. Szemerei Zoltán az egy­házkerület emblémáját ábrázoló üvegfestményt adott át az intézmény igazgatójá­nak, Deméné Gede Erikának. ■ Petri Gábor felvétele Egységes értékrend jegyében Interjú Kolarovszki Zoltánnal, békéscsabai oktatási intézményünk igazgatójával ► Egyházunknak - s benne a Déli Egyházkerületnek - egyháztörté- neti-jelentőségű dátuma volt 2006. szeptember 5-e, az új békéscsabai evangélikus kollégium felszentelé­sének a napja. A teljes nevén immár Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intéz­mény - nem mellesleg - fennállá­sának százötvenedik évfordulóját ünnepli az idén. A kettős ünnep al­kalmából Kolarovszki Zoltán igazga­tó adott interjút lapunknak.- Milyen előzményei voltak a kollégium megvásárlásának?- A békéscsabai evangélikus gimnázi­um 1992-ben indult újra. Mindjárt a kez­deteknél világos volt, hogy az intéz­ménynek hosszú távon szüksége lesz egy kollégiumra, ahol az iskola egyházi jellegéhez igazított nevelőmunka is foly­hatna. A kollégium ügye 2003-ban, Gáncs Péter püspök beiktatásával - aki püspöki programjában nagy hangsúlyt fektetett a gimnázium bővítésére - ka­pott új lendületet. Fontos megemlíteni, hogy a kollégiumvásárlás tervét a város vezetése is támogatta. A remény akkor csillant meg igazán, amikor kezdett egy­értelművé válni, hogy a MÁV egyre ke­vésbé képes fenntartani a humán szférá­ban működtetett intézményeit...- A MÁV eladási és az egyház vételi szán­déka tehát találkozott egymással...- Természetesen e szerencsés kezdet után sem ment minden olyan egyszerű­en. Rengeteg bonyolult és alapos körül­tekintést igénylő finanszírozási, munka­jogi, üzemeltetési, szervezési kérdést kellett tisztázni a tárgyalások során. De utólag nyugodt szívvel elmondható - és ezt az elért eredmények is igazolják -, hogy az egyház tárgyaló delegációjának tagjai kiváló munkát végeztek. Minden nyitott kérdésben sikerült a gimnázium számára kedvező konszenzusra jutni. Hálás köszönet illeti az egyházunkat képviselő kiváló csapat tagjait a kitartó és szakszerű munkáért, név szerint: Helf- rich Pétert, az ingatlanrendezési osztály vezetőjét, Mihályi Zoltánná oktatási osz­tályvezetőt, Kondor Péter esperest, Benkő Ingrid jogtanácsost és Csorba Gábor gaz­dasági osztályvezetőt.- És természetesen Kolarovszki Zoltán igazgató úr is tagja volt a delegációnak Emlí­tette, hogy a tárgyalások során kedvező feltéte­leket sikerült kiharcolni.- Az adásvételi szerződésben rögzí­tettük, hogy a kifizetés öt részletben tör­ténik. A 92,5 milliós első részlet után négy éven át 80 millió forintot kell tör- lesztenünk. A MÁV részéről elsődleges szempont volt a 2005/2006-os tanév kollégiumi diákjainak automatikus átvé­tele az idei tanévre, valamint a kollégiu­mi dolgozók változatlan feltételek mel­lett történő munkáltatása - ezeket a fel­tételeket készséggel foglaltuk bele az alapítványi szerződésbe.- A kollégium épülete jó állapotban van. Elmondható-e ugyanez a belső viszonyokra, amelyekkel együtt kellett átvenni az intéz­ményt?- Szerencsére minden téren kiváló ál­lapotokról számolhatok be. A százhúsz férőhelyes kollégium teljes kihasznált­sággal működik. Hetvenötén gimnáziu­munk és szakközépiskolánk tanulói, a többi külsős diák. A kollégiumhoz tar­tozik a szép kertben elhelyezkedő Tagá- nyi-villa is, ahol egyrészt konferenciák szervezésére nyílik lehetőség, másrészt - egyes termeiben - a művészeti oktatás műtermeit rendeztük be. A telken talál­ható még kézilabda- és teniszpálya is. A belső viszonyok tekintetében is rendkívül jól járt a gimnázium. A kollé­gium nagyon jó hírnévnek örvend a vá­rosban. Az eddigi kollégiumvezetők ki­váló rendet és megfelelő nevelési elveket valósítottak meg a kollégiumi életben. Az itt végzett nevelőmunka annyira ki­fogástalan, hogy ehhez nekünk már csak az evangélikus egyházi jelleget kell hozzátennünk - ami elsősorban a lelké­szek feladata lesz. Itt említem meg, hogy a következő tanévtől már iskolalelkészt is szeretnénk alkalmazni, hiszen 753 diá­kot oktató intézményünk - különösen a kollégiummal kiegészülve - megkívánja egy teljes munkaidejű iskolalelkészi stá­tus létrehozását.- Ahogy a tanévnyitó beszédben is hallot­tuk: ez az iskola most már „négy az egyben” tí­pusú intézmény. Mi teremti meg a sokféle rész- egység mögött az egységet?- Mind a négy oktatási és nevelési te­rületen hasonló céljaink vannak: nem­csak oktatásra, a tudás átadására törek­szünk, hanem a nevelésre, a személyiség formálására, a világnézeti és erkölcsi ér­tékek átadására is. Úgy gondolom, a mi intézményünkben egységes értékrend húzódik meg mind a négy terület mö­gött. Az Evangélikus Élet olvasóit aligha fogja meglepni, hogy intézményünk azokat a magasabb rendű, evangélium­ban lefektetett erkölcsi értékeket, törvé­nyeket próbálja meg érvényesíteni az oktatás mindennapjaiban, amelyeket az evangélikus egyház hirdet és képvisel. ■ -PETRI­Csillagászati motívumo' ► Az égitestek az Isten által terem­tett világ szépségeinek legmonu- mentálisabb hordozói. Égboltra te­kintő értelmes teremtményként az ember a hosszú évszázadok alatt megfogalmazott liturgikus énekeibe igen gyakran szőtte bele a csillagok világát. írásunkban eze­ket az emb'téseket nem vallási és egyházi vonatkozások mentén, ha­nem a tudományos hátterüket be­mutatva vesszük számba az Evan­gélikus énekeskönyv 2006. évi, új ki­adása alapján, mondanivalónkat kiegészítve egy-egy hozzájuk kap­csolódó énekrészlettel. Mi valljuk: hiszünk Istenben, / Menny, föld nagy Teremtőjében... (247) A 20. század világnézeti szempontból talán legjelentősebb tudományos ered­ménye a világegyetem tágulásának felfe­dezése, illetve az ősrobbanás elméleté­nek a megalkotása volt. Ennek során be­bizonyosodott, hogy az általunk belát­ható és általunk lakott, „kézzelfogható” univerzum nem az idők kezdete óta meglevő, változatlan egység, hanem egy megközelítőleg 13,7 milliárd esztendeje létező világ, amely egy elképzelhetetle­nül sűrű és forró kiindulási pontból ke­letkezett, és azóta folyamatosan tágul. Bár korunk zömében materialista fel­hangokkal népszerűsített tudománya nem mondja ki: mindez a teremtett világ, hiszen azzal minden tudományos állás­pont egyetért, hogy ennek a folyamat­nak volt kezdete, és volt valamilyen ha­tás, amely a tágulást, később pedig az égitestek, majd az élőlények keletkezé­sét beindította, ennek törvényszerűsége­it megalkotta. Számunkra, hívő keresz­tények számára ennek eredete, az isteni szándék nyilvánvaló, a nem hívők tábo­rában pedig még keresik a legjobbnak tűnő magyarázatot... Amikor látom a te műveidet, / A napot, holdat, a csillagos eget... (44) * * * Mert számtalan sok nagy világot / Ő hintett szét körös-körül. / Tündöklő fényt szórva rája. / Mi földünk is az ő csodája... (60) Az univerzum legfontosabb „építőkö­veit” a hatalmas csillagvárosok, a galaxi­sok adják. A megközelítőleg százmilliárd galaktika között többféle megjelenésű, típusú objektum előfordul, vannak spi­rálisak, elliptikusak, illetve szabálytalan alakúak. A csillagvárosok közepén „fa­lánk” fekete lyukak szívják magukba a környező csillagokat, és válnak egyre na­gyobb és nagyobb tömegűvé. Maguk a galaxisok halmazokat, illetve szuperhal­mazokat alkotnak, megteremtve a világ- egyetem legnagyobb léptékű egységeit. Azt, hogy a már kisebb távcsövekkel is elmosódott ködfoltként látható égitestek nem a mi galaxisunk, a Tejútrendszer tagjai, szintén csak az elmúlt században tudták tudományos úton bizonyítani a csillagászok. Ennek ellenére az ember mindig is sejtette, feltételezte és remélte, hogy léteznek „másik világok”. Jövendőkön átlát, / Világoknak Atyja. A csillagok IS az idők forgását / Bölcsen igaz­gatja. (62) * * * Feljött már a csillag, leszállóit az est. (127) Egy-egy galaktikát átlagosan százmil­liárd, kozmikus gáz- és porfelhőkből születő csillag alkot. Az alapvetően gömbszimmetrikus, a különböző fizikai viszonyok miatt azonban bizonyos ese­tekben torzult formájú égitestek óriási nukleáris „reaktorok”, melyek fénnyel árasztják el környezetüket. Méretük igen különböző, így például a mi csilla­gunk, a Nap egyébként hatalmas izzó gömbként is csak a sárga törpecsillagok közé tartozik, ugyanis léteznek e mére­tet jóval meghaladó óriáscsillagok is, va­lamint ellenpólusként olyan barna tör­pék, amelyek mindössze a nagyobb mé­retű bolygók tartományába esnek. A csillagok az ember számára igen extrém fizikai környezettel bírnak, a hőmérsék­let a belsejükben több millió, és a felszí­nükön is több ezer fok. A csillagok halála újjászületést is jelent, hiszen ekkor keletkeznek azok a fontos kémiai elemek, amelyek nemcsak a ké­sőbb születő égitestek, hanem az embe­rek szervezetét is alkotják: a mi testünk is a csillagokban „legyártott” anyagokból áll, magunk is „csillagporból” születünk. Ott látjuk majd testben / Az örök Atyának / Örökkön tündöklő szép csillagát: / A gyer­mek Jézust... (163) * * * Kelj fel, kelj fel, fényes nap, / Áraszd ránk vilá­godat! (265) Földünk közvetlen kozmikus környe­zetét a bolygók és holdjaik, valamint a Naprendszer kisebb objektumai, a kis­bolygók, a meteorok és az üstökösök al­kotják - középpontban éltető csilla­gunkkal, a Nappal. Az emberi léptékkel nehezen felfogható, 1,3 millió kilométer átmérőjű hatalmas gázgömb hidrogén­ből épül fel, belsejében pedig a leg­könnyebb elem héliummá alakul át, biz­tosítva ezzel a növények, az állatok és az ember életéhez szükséges kisugárzott energiát. Az egymásra épülő rétegekből álló égitest felszínén már kisebb távcsö­vekkel is számos jelenség figyelhető meg, köztük a sokszor a Föld méretét is jóval meghaladó nagyságú napfoltok vagy a napfogyatkozásokkor szabad szemmel is látható, többféle formát fel­Két nyelven tanulnak

Next

/
Thumbnails
Contents