Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-09-03 / 36. szám

4

2006. szeptember 3KERESZTUTAK

‘Evangélikus ÉletS

200 évesek...

Az Úr építi a(z) (egy)házát

► A takácsi evangélikusok jeles összefogással előkészített ünnepi alkalmon, augusztus 20-án emlékeztek meg arról, hogy kétszáz évvel ezelőtt kezdték el építeni a templomukat. Ugyancsak az évfordulóra emlékező ünnepen avatta fel Ördög Endre esperes az új gyülekezeti termet.

A „Takácsi Evangelica Kisded Gyülekezet” hosszú időn át több önálló gyülekezethez tartozott; a türelmi rendelet után a pápai gyülekezet Elbájaként működött. Istentiszteleteiket akkortájt a református templomban tartották, melynek használatáról azonban vita robbant ki a két felekezet között. A reformátusok ugyanis jelentősen emelni kívánták az addigi „kipenzált” bérleti díjat. Ez a feszültség vezetett ahhoz, hogy 1806-ban engedélyt kértek és kaptak a templom építésére.

A templom 1806 és 1808 között épült késő barokk stílusban. A hármas tagolódású, oromza- tos homlokzat síkjából kilépő kétszintes torony gúlasisakú és órapárkányos volt. Ablakai a hosszanti oldalon helyezkedtek el. Az 1948-49-ben zajlott átépítés keveset őrzött meg az eredeti stílusjegyekből.

A takácsi gyülekezet először 1831-ben akart önállóvá válni. Többszöri próbálkozás után végül 1942-ben érkezett meg az önállóság állami elismerése. Ekkor valósulhatott meg a régi álom:

lelkészt választhatott a gyülekezet. Addigra már iskolával és több ingatlannal is rendelkeztek. 1942. augusztus 30-án avatták fel az új iskolát, a gyülekezeti házat, és iktatták be a „takácsi misszió” első lelkészét, Boros Lajost.

Sok megpróbáltatás és a régi, rossz állapotú gyülekezeti épület eladása után kezdődhetett el 2004-ben az új gyülekezeti ház építése. Átadásának, illetve felszentelésének ünnepén Ördög Endre esperes igehirdetésében részben a meghívón is szereplő

ige (Zsolt 127,1-2) alapján szólt „Isten építkezéséről”. A mi tetteink csak akkor érik el céljukat, ha Isten van velünk, és ő áldja meg a munkánkat. Az ő építése azonban nemcsak látványos épületekben, hanem az épülő gyülekezetben fedezhető fel.

A ma élő takácsi hívek összefogása reményt ad arra, hogy ez a maréknyi gyülekezet - a lelkészlakás elkészülte után - rövidesen újra betöltetheti az 1981-ben megüresedett lelkészi állást.

■ Koczor György

Bensőséges ünnepségek Beleden

► A beledi evangélikusok ünnepi istentiszteletre gyűltek össze augusztus 20-án délelőtt, hogy a közelmúltban renovált kétszáz éves templomukban ünnepeljék meg a bicentenáriumot. Ebből az alkalomból „többszörös szolgálatra” kérték fel Ittzés Jánost, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökét.

Béres Lászlónak, a gyülekezet lelkészének a beszámolója szerint Beleden már a 16. század végén működött evangélikus gyülekezet. Az ellenreformáció végén Vadosfához mint artikuláris helyhez tartozott. A türelmi rendelet után szervezkedni kezdtek a belediek, így 1787-ben - hetvenegy év után ismét - iskolát nyithattak. Akkoriban Mátis Mihály és Bödecs Ferenc pajtájában tartottak istentiszteleteket. 1796-ban érdekes módon az evangélikusok megkapták a katolikus templom kisebbik harangját, amelyet haranglábra helyeztek. 1804-ben viszont új harangot öntettek, amelyet az akkorra már megálmodott templomukba szántak.

Templomépítés céljára 1805- ben 176 négyszögölnyi kertet hasítottak ki a nemesség csordapásztorának az iskola mellett lévő káposztáskertjéből, és április 28-án el is helyezték az épület alapkövét. így még abban az évben elkészült az egyszerű, náddal fedett, torony nélküli imaház, melyet pontosan kétszáz évvel ezelőtt, 1806. augusztus 20-án szenteltek fel. 1825-ben tornyot építettek hozzá, majd négy évvel később önállósult a gyülekezet. Szomorú emlék a templom történetében, hogy 1859-ben tűzvész pusztította el a tetőszerkezetet, amelyet később újjáépítettek.

Az ünnepi istentisztelet ezúttal a templomban kezdődött, ahol az egyházkerület püspöke Jn 2,17 alapján prédikált. Hangsúlyozta, hogy eljön majd az idő, amikor nem lesz szükség templomra, de ma még nem élhet Isten népe templom nélkül - vagy nem Isten népe többé. Templomra szükség van, mert még nem jött el Isten országa. Majd a püspök - Reményik Sándor versét idézve - kijelentette, hogy csak az a közösség emlegesse büszkén az iskoláit, amely halálosan szereti a templomát. Egyházi iskoláink elmúlt másfél évtizedes történetében ezernyi seb, nyomorúság, kérdés fakadt ebből. Jézus tehát nem feleslegessé, hanem fontossá teszi a templomot.

Végezetül a püspök felhívta rá a figyelmet, hogy Isten népe tud ugyan templom nélkül ünnepelni és különleges napokat szervezni, de élni és megmaradni nem tud. „Ha elmúlik ez a pompásan szervezett nap, vajon ma-' rad-e valami a tűzből?” - tette fel a kérdést igehirdetése végén Ittzés János.

Az istentisztelet keretében - Tompáné Balogh Mária polgármester kérésére - a püspök áldást kért az új kenyérre, majd az ünnepi közgyűlés után a népes gyülekezet kivonult a régi evangélikus iskola épülete elé, ahol Ittzés János emléktáblát avatott az 1654. és 1948. között itt szolgáló tanítók, kántortanítók emlékére. Az ünnep percei ezzel még nem értek véget: a gyülekezet tagjai és a vendégek átvonultak a parókiával szemben található Árpád- kertbe, amelynek avatásán a polgármester és a püspök is köszöntötte az együttlevőket. Az elődök a honfoglalás ezredik évfordulójára alakították ki a falu eme kis terét, amelyet az idei ünnep tiszteletére felújították, rendbe tettek, fásítottak.

■ Menyes Gyula

• •

Otarcú ünnep - egy üzenet

Oltár- és orgonaszentelés Tatán

► A tatai evangélikusok augusztus 19-én ünnepelték gyülekezetük megalapításának nyolcvanadik évfordulóját. Ennek tiszteletére a hívek megszépítették templomuk oltárát, valamint új orgonát vásároltak a „vizek városában”.

Az úrvacsorával együtt ünnepelt istentisztelet keretében először Szarka István, a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperese szentelte fel a hajlék megújult oltárát, majd pedig Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, szentelte fel a templom új orgonáját. Az orgonajegyekkel és a külföldi testvérgyülekezeti segítséggel vásárolt modern, digitális, kétmanuálos hangszert - amely mögé Czékis Ernő fafaragó készített méltó hátteret - dr. Nagy Erzsébet szólaltatta meg (képünkön).

Ittzés János püspök Jn 6,35-40 alapján tartott igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a tatai evanSZEPTEMBER 12-18.

gélikusok ezúttal ötarcú ünnepet ülnek. A gyülekezet ugyanis egyaránt hálát adhat nyolcvan évvel ezelőtti alapításáért, a máig vezető, megtartó útért, valamint új orgonájáért, megújult oltáráért és nem utolsósorban az új kenyérért. „De vajon hogyan lesz ebből az öt üzenetből egy?” - tette fel a kérdést az igehirdető. „Csak Jézusban foglalható össze ez az öt igény. Mert Jézus nem hasonlítja magát, hanem egyértelműen kijelenti magáról, hogy ő az élet kenyere.” Végezetül a püspök Isten kegyelmére utalt, amely a hontalanság és üldöztetés után, Trianon keserű és gyászos hátterén mégis megengedte, hogy gyülekezetté szerveződjenek a tatai evangélikusok - először csak Komárom filiájaként, majd önállóan is.

Franko Mátyás, a gyülekezet lelkésze ünnepi köszöntésében elmondta, hogy azért esett erre a napra az egyházközség ünnepe, mert nyolcvan évvel ezelőtt, a gyülekezetté szerveződést megelőző években az akkor még szórványban élő evangélikusság mindig augusztus 20-a környékén gyűlt össze istentiszteletre.

Az ünnepi közgyűlésen - többek között - köszöntőt mondott még a finn és a luxemburgi testvérgyülekezet képviselője is. A tataiak ünnepségsorozata délután Tóka Szabolcs orgonaművész hangversenyével zárult.

■ M. Gy.

Ökumenikus nagygyűlés

► Az Európai Protestáns Egyházak Közössége Erősödő közösség - a protestantizmus arculata Európában (Strengthening Community - The Profile of Protestantism in Europe) címmel tartja hatodik nagygyűlését szeptember 12. és 18. között Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Az ősz legjelentősebb ökumenikus egyházi eseményének fő helyszíne továbbá - a nyitó, illetve záró istentiszteletnek otthont adó - Deák téri evangélikus, illetve Kálvin téri református templom. Szirmai Zoltánná külügyi osztályvezetőtől - aki evangélikus részről fő szervezőként koordinálja a programsorozatot - néhány fontos információt nyújtunk most át az EvÉlet olvasóinak.- Méltán nevezhetjük megtiszteltetésnek, hogy az Európai Protestáns Egyházak Közössége hatodik nagygyűlésének Budapest adhat otthont. A kétszáz hivatalos résztvevőről három vendéglátó egyház gondoskodik majd: a református, az evangélikus és a metodista.

Hadd emeljek ki előzetesen két kiemelkedő fontosságú eseményt: a nyitónap során elsőként Mádl Ferenc professzornak, hazánk volt köztársasági elnökének az előadására kerül sor a Ráday Kollégiumban, a konferencia első napjának teológiai főelőadását pedig - a bevezetőben említett témában - dr. Wolfgang Huber német püspök, a Németországi Protestáns Egyházak (EKD) elnöke tartja.

A konferencia aktualitása, úgy vélem, nem szorul különösebb magyarázatra. Ahogyan arról a hírekből, a médiából valamennyien értesülhetünk, az Európai Unióban számos alkalommal vitát folytatnak a keresztény egyházak szerepéről, jeladatairól és az előttük álló kihívásokról. Ezért foglalkoznak most ezzel a témával a protestáns egyházak is: nevezetesen, hogy miként lehet részt venniük az EU kialakításában úgy, hogy egyidejűleg erősítsék az egyházi közösséget a protestáns felekezetek összefogásával.

Miért éppen Budapest lesz a konferencia helyszíne? 2001. június 19. és 25. között Belfastban volt az ötödik nagygyűlés, ahol a magyarországi küldöttek - Márkus Mihály református és dr. Harmati Béla evangélikus püspök- tolmácsolták a meghívást Budapestre. Ez is egy afféle „nyitási gesztus” volt az akkor még csak az Európai Unióba való belépésre készülő- Magyarország részéről; annak a szándéknak a kifejeződése, hogy ez a régió is bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe.

Szeretném kiemelni a konferencia spirituális jellegét is. A megnyitó istentiszteletre a Deák téri evangélikus templomban dr. Bölcskei Gusztáv református püspöknek, a református zsinat lelkészi elnökének a szolgálatával, a záró istentiszteletre pedig a Kálvin téri református templomban Ittzés János evangélikus elnök-püspök szószéki szolgálatával kerül majd sor. Természetesen minden reggel áhítattal kezdődik a nap.

Szeptember 17-én, vasárnap a kétszáz résztvevő részére a három vendéglátó egyház gyülekezetlátogatást szervez Budapesten és környékén. Sokan a külföldi vendégek közül prédikálnak is a vendéglátó gyülekezetekben, illetve köszöntőt mondanak.

Evangélikus részről egyházunk vezetői vesznek részt a konferencián; ott lesz hivatalos küldöttként D. Szebik Imre nyugalmazott püspök és dr. Szentpé- tery Péter docens. Meghívást kapott továbbá dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök és Dechert- né Ferenczy Erzsébet lelkész; ők a korábbi években jelentős munkát végeztek a közösség teológiai tanulmányi munkájában.

A téma alapján minden bizonnyal a világi média érdeklődését is felkelti majd az esemény.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a parlament elnöke, dr. Szili Katalin is fogadja a konferencia résztvevőit szeptember 15-én. Sajtótájékoztatóról is intézkedtek a szervezők: szeptember 7-én élőzetes tájékoztatót tartanak a MEÖT-székházban, majd pedig 18-án, a záró istentisztelet után a Ráday Kollégiumban kiértékelő sajtótájékoztatóval zárul az eseménysorozat.

Természetesen a konferencia során Magyarország is bemutatkozik: szeptember 14-én este magyar kulturális est keretében zenei programokkal várják a vendégeket. Másnap, 15-én pedig ki-ki ellátogathat érdeklődésétől függően a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, egy zsidó hitközségbe vagy a Magyar Ökumenikus Segélyszolgálathoz. Hadd hívjam fel a figyelmet egyházunk országos felügyelőjének, Profile Gergelynek az előadására is:-Egyház, állam, média címmel szintén azon a délutánon, szeptember 15-én hallhatjuk gondolatait a Zákeus Média Centrumban (1204 Budapest, Ady Endre u. 89.).

A nagygyűlés megszervezésére egy csapat alakult, melynek tagjai a vendéglátó egyházak képviselői közül kerültek ki: dr. Bóna Zoltán (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa), Regéczy Nagy Enikő (Magyar- országi Református Egyház), Szuhánszky Gábor (Magyarországi Metodista Egyház) és a Magyar- országi Evangélikus Egyház „színeiben” jómagam.

Fontos tudnivaló még a konferenciával kapcsolatban, hogy idén Budapesten a közösség életén belüli struktúraváltásra, átalakításra is sor kerül majd, továbbá személyi változások is várhatók. A megválasztandó új főtitkárt a záró templomi istentiszteleten fogják beiktatni.

Végezetül hadd tolmácsoljak egy meghívást az Olvasóknak: „Gyülekezeteinkből minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk a nagygyűlés nyitó és záró istentiszteletére!”

■ Lejegyezte: Kőháti Dorottya