Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-09-03 / 36. szám

4 2006. szeptember 3­KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS 200 évesek... Az Úr építi a(z) (egy)házát ► A takácsi evangélikusok je­les összefogással előkészí­tett ünnepi alkalmon, au­gusztus 20-án emlékeztek meg arról, hogy kétszáz év­vel ezelőtt kezdték el építe­ni a templomukat. Ugyan­csak az évfordulóra emléke­ző ünnepen avatta fel Ördög Endre esperes az új gyüleke­zeti termet. A „Takácsi Evangelica Kisded Gyülekezet” hosszú időn át több önálló gyülekezethez tartozott; a türelmi rendelet után a pápai gyülekezet Elbájaként működött. Istentiszteleteiket akkortájt a re­formátus templomban tartották, melynek használatáról azonban vita robbant ki a két felekezet kö­zött. A reformátusok ugyanis jelentősen emelni kívánták az addigi „kipenzált” bérleti díjat. Ez a feszültség vezetett ahhoz, hogy 1806-ban engedélyt kértek és kaptak a templom építésére. A templom 1806 és 1808 kö­zött épült késő barokk stílusban. A hármas tagolódású, oromza- tos homlokzat síkjából kilépő kétszintes torony gúlasisakú és órapárkányos volt. Ablakai a hosszanti oldalon helyezkedtek el. Az 1948-49-ben zajlott átépí­tés keveset őrzött meg az eredeti stílusjegyekből. A takácsi gyülekezet először 1831-ben akart önállóvá válni. Többszöri próbálkozás után vé­gül 1942-ben érkezett meg az ön­állóság állami elismerése. Ekkor valósulhatott meg a régi álom: lelkészt választhatott a gyüleke­zet. Addigra már iskolával és több ingatlannal is rendelkeztek. 1942. augusztus 30-án avatták fel az új iskolát, a gyülekezeti házat, és iktatták be a „takácsi misszió” első lelkészét, Boros Lajost. Sok megpróbáltatás és a régi, rossz állapotú gyülekezeti épület eladása után kezdődhetett el 2004-ben az új gyülekezeti ház építése. Átadásának, illetve fel­szentelésének ünnepén Ördög Endre esperes igehirdetésében részben a meghívón is szereplő ige (Zsolt 127,1-2) alapján szólt „Isten építkezéséről”. A mi tette­ink csak akkor érik el céljukat, ha Isten van velünk, és ő áldja meg a munkánkat. Az ő építése azon­ban nemcsak látványos épüle­tekben, hanem az épülő gyüleke­zetben fedezhető fel. A ma élő takácsi hívek össze­fogása reményt ad arra, hogy ez a maréknyi gyülekezet - a lelkész­lakás elkészülte után - rövidesen újra betöltetheti az 1981-ben megüresedett lelkészi állást. ■ Koczor György Bensőséges ünnepségek Beleden ► A beledi evangélikusok ün­nepi istentiszteletre gyűltek össze augusztus 20-án dél­előtt, hogy a közelmúltban renovált kétszáz éves temp­lomukban ünnepeljék meg a bicentenáriumot. Ebből az alkalomból „többszörös szolgálatra” kérték fel Ittzés Jánost, a Nyugati (Dunántú­li) Evangélikus Egyházkerü­let püspökét. Béres Lászlónak, a gyülekezet lel­készének a beszámolója szerint Beleden már a 16. század végén működött evangélikus gyüleke­zet. Az ellenreformáció végén Vadosfához mint artikuláris helyhez tartozott. A türelmi ren­delet után szervezkedni kezdtek a belediek, így 1787-ben - hetven­egy év után ismét - iskolát nyit­hattak. Akkoriban Mátis Mihály és Bödecs Ferenc pajtájában tartot­tak istentiszteleteket. 1796-ban érdekes módon az evangélikusok megkapták a katolikus templom kisebbik harangját, amelyet ha­ranglábra helyeztek. 1804-ben viszont új harangot öntettek, amelyet az akkorra már megál­modott templomukba szántak. Templomépítés céljára 1805- ben 176 négyszögölnyi kertet ha­sítottak ki a nemesség csorda­pásztorának az iskola mellett lé­vő káposztáskertjéből, és április 28-án el is helyezték az épület alapkövét. így még abban az év­ben elkészült az egyszerű, náddal fedett, torony nélküli imaház, melyet pontosan kétszáz évvel ezelőtt, 1806. augusztus 20-án szenteltek fel. 1825-ben tornyot építettek hozzá, majd négy évvel később önállósult a gyülekezet. Szomorú emlék a templom tör­ténetében, hogy 1859-ben tűz­vész pusztította el a tetőszerkeze­tet, amelyet később újjáépítettek. Az ünnepi istentisztelet ezút­tal a templomban kezdődött, ahol az egyházkerület püspöke Jn 2,17 alapján prédikált. Hangsú­lyozta, hogy eljön majd az idő, amikor nem lesz szükség temp­lomra, de ma még nem élhet Is­ten népe templom nélkül - vagy nem Isten népe többé. Temp­lomra szükség van, mert még nem jött el Isten országa. Majd a püspök - Reményik Sándor versét idézve - kijelentette, hogy csak az a közösség emlegesse büsz­kén az iskoláit, amely halálosan szereti a templomát. Egyházi is­koláink elmúlt másfél évtizedes történetében ezernyi seb, nyo­morúság, kérdés fakadt ebből. Jézus tehát nem feleslegessé, ha­nem fontossá teszi a templomot. Végezetül a püspök felhívta rá a figyelmet, hogy Isten népe tud ugyan templom nélkül ünnepel­ni és különleges napokat szer­vezni, de élni és megmaradni nem tud. „Ha elmúlik ez a pom­pásan szervezett nap, vajon ma-' rad-e valami a tűzből?” - tette fel a kérdést igehirdetése végén Itt­zés János. Az istentisztelet keretében - Tompáné Balogh Mária polgármes­ter kérésére - a püspök áldást kért az új kenyérre, majd az ün­nepi közgyűlés után a népes gyü­lekezet kivonult a régi evangéli­kus iskola épülete elé, ahol Ittzés János emléktáblát avatott az 1654. és 1948. között itt szolgáló tanítók, kántortanítók emlékére. Az ünnep percei ezzel még nem értek véget: a gyülekezet tagjai és a vendégek átvonultak a parókiá­val szemben található Árpád- kertbe, amelynek avatásán a pol­gármester és a püspök is köszön­tötte az együttlevőket. Az elődök a honfoglalás ezredik évforduló­jára alakították ki a falu eme kis terét, amelyet az idei ünnep tisz­teletére felújították, rendbe tet­tek, fásítottak. ■ Menyes Gyula • • Otarcú ünnep - egy üzenet Oltár- és orgonaszentelés Tatán ► A tatai evangélikusok au­gusztus 19-én ünnepelték gyülekezetük megalapítá­sának nyolcvanadik évfor­dulóját. Ennek tiszteletére a hívek megszépítették templomuk oltárát, vala­mint új orgonát vásároltak a „vizek városában”. Az úrvacsorával együtt ünne­pelt istentisztelet keretében elő­ször Szarka István, a Fejér-Komá­romi Evangélikus Egyházmegye esperese szentelte fel a hajlék megújult oltárát, majd pedig Ittzés János, a Nyugati (Dunántú­li) Evangélikus Egyházkerület püspöke, szentelte fel a temp­lom új orgonáját. Az orgonaje­gyekkel és a külföldi testvér­gyülekezeti segítséggel vásárolt modern, digitális, kétmanuálos hangszert - amely mögé Czékis Ernő fafaragó készített méltó hát­teret - dr. Nagy Erzsébet szólaltat­ta meg (képünkön). Ittzés János püspök Jn 6,35-40 alapján tartott igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a tatai evan­SZEPTEMBER 12-18. gélikusok ezúttal ötarcú ünne­pet ülnek. A gyülekezet ugyanis egyaránt hálát adhat nyolcvan évvel ezelőtti alapításáért, a máig vezető, megtartó útért, valamint új orgonájáért, megújult oltárá­ért és nem utolsósorban az új ke­nyérért. „De vajon hogyan lesz ebből az öt üzenetből egy?” - tet­te fel a kérdést az igehirdető. „Csak Jézusban foglalható össze ez az öt igény. Mert Jézus nem hasonlítja magát, hanem egyér­telműen kijelenti magáról, hogy ő az élet kenyere.” Végezetül a püspök Isten kegyelmére utalt, amely a hontalanság és üldözte­tés után, Trianon keserű és gyá­szos hátterén mégis megenged­te, hogy gyülekezetté szerveződ­jenek a tatai evangélikusok - elő­ször csak Komárom filiájaként, majd önállóan is. Franko Mátyás, a gyülekezet lel­késze ünnepi köszöntésében el­mondta, hogy azért esett erre a napra az egyházközség ünnepe, mert nyolcvan évvel ezelőtt, a gyülekezetté szerveződést meg­előző években az akkor még szórványban élő evangélikusság mindig augusztus 20-a környé­kén gyűlt össze istentiszteletre. Az ünnepi közgyűlésen - töb­bek között - köszöntőt mondott még a finn és a luxemburgi test­vérgyülekezet képviselője is. A tataiak ünnepségsorozata dél­után Tóka Szabolcs orgonamű­vész hangversenyével zárult. ■ M. Gy. Ökumenikus nagygyűlés ► Az Európai Protestáns Egyházak Közössége Erősödő közösség - a protestantizmus arculata Európában (Strengthening Community - The Profile of Protestantism in Europe) címmel tartja hato­dik nagygyűlését szeptember 12. és 18. között Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Az ősz legjelentősebb ökumenikus egy­házi eseményének fő helyszíne továbbá - a nyitó, illetve záró istentiszteletnek otthont adó - Deák téri evangélikus, illetve Kálvin téri református templom. Szirmai Zoltánná külügyi osz­tályvezetőtől - aki evangélikus részről fő szervezőként koor­dinálja a programsorozatot - néhány fontos információt nyúj­tunk most át az EvÉlet olvasóinak.- Méltán nevezhetjük meg­tiszteltetésnek, hogy az Európai Protestáns Egyházak Közössége hatodik nagygyűlésének Buda­pest adhat otthont. A kétszáz hi­vatalos résztvevőről három ven­déglátó egyház gondoskodik majd: a református, az evangéli­kus és a metodista. Hadd emeljek ki előzetesen két kiemelkedő fontosságú ese­ményt: a nyitónap során első­ként Mádl Ferenc professzornak, hazánk volt köztársasági elnöké­nek az előadására kerül sor a Rá­day Kollégiumban, a konferencia első napjának teológiai főelőadá­sát pedig - a bevezetőben emlí­tett témában - dr. Wolfgang Huber német püspök, a Németországi Protestáns Egyházak (EKD) elnö­ke tartja. A konferencia aktualitása, úgy vélem, nem szorul különö­sebb magyarázatra. Ahogyan arról a hírekből, a médiából va­lamennyien értesülhetünk, az Európai Unióban számos alka­lommal vitát folytatnak a ke­resztény egyházak szerepéről, jeladatairól és az előttük álló ki­hívásokról. Ezért foglalkoznak most ezzel a témával a protes­táns egyházak is: nevezetesen, hogy miként lehet részt venniük az EU kialakításában úgy, hogy egyidejűleg erősítsék az egyházi közösséget a protestáns feleke­zetek összefogásával. Miért éppen Budapest lesz a konferencia helyszíne? 2001. június 19. és 25. között Belfast­ban volt az ötödik nagygyűlés, ahol a magyarországi küldöttek - Márkus Mihály református és dr. Harmati Béla evangélikus püspök- tolmácsolták a meghívást Bu­dapestre. Ez is egy afféle „nyitási gesztus” volt az akkor még csak az Európai Unióba való belépés­re készülő- Magyarország részé­ről; annak a szándéknak a kifeje­ződése, hogy ez a régió is bekap­csolódhasson a nemzetközi vér­keringésbe. Szeretném kiemelni a konfe­rencia spirituális jellegét is. A megnyitó istentiszteletre a Deák téri evangélikus templomban dr. Bölcskei Gusztáv református püs­pöknek, a református zsinat lel­készi elnökének a szolgálatával, a záró istentiszteletre pedig a Kálvin téri református templom­ban Ittzés János evangélikus el­nök-püspök szószéki szolgálatá­val kerül majd sor. Természete­sen minden reggel áhítattal kez­dődik a nap. Szeptember 17-én, vasárnap a kétszáz résztvevő részére a há­rom vendéglátó egyház gyüleke­zetlátogatást szervez Budapesten és környékén. Sokan a külföldi vendégek közül prédikálnak is a vendéglátó gyülekezetekben, illetve köszöntőt mondanak. Evangélikus részről egyhá­zunk vezetői vesznek részt a konferencián; ott lesz hivatalos küldöttként D. Szebik Imre nyu­galmazott püspök és dr. Szentpé- tery Péter docens. Meghívást ka­pott továbbá dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök és Dechert- né Ferenczy Erzsébet lelkész; ők a korábbi években jelentős mun­kát végeztek a közösség teológiai tanulmányi munkájában. A téma alapján minden bi­zonnyal a világi média érdeklő­dését is felkelti majd az esemény. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a parlament elnöke, dr. Szili Katalin is fogadja a konferencia résztvevőit szeptember 15-én. Sajtótájékoztatóról is intézked­tek a szervezők: szeptember 7-én élőzetes tájékoztatót tartanak a MEÖT-székházban, majd pedig 18-án, a záró istentisztelet után a Ráday Kollégiumban kiértékelő sajtótájékoztatóval zárul az ese­ménysorozat. Természetesen a konferencia során Magyarország is bemutat­kozik: szeptember 14-én este magyar kulturális est keretében zenei programokkal várják a vendégeket. Másnap, 15-én pedig ki-ki ellátogathat érdeklődésétől függően a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemre, egy zsidó hitköz­ségbe vagy a Magyar Ökumeni­kus Segélyszolgálathoz. Hadd hívjam fel a figyelmet egyházunk országos felügyelőjének, Profile Gergelynek az előadására is:-Egy­ház, állam, média címmel szintén azon a délutánon, szeptember 15-én hallhatjuk gondolatait a Zákeus Média Centrumban (1204 Budapest, Ady Endre u. 89.). A nagygyűlés megszervezésé­re egy csapat alakult, melynek tagjai a vendéglátó egyházak képviselői közül kerültek ki: dr. Bóna Zoltán (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csa), Regéczy Nagy Enikő (Magyar- országi Református Egyház), Szuhánszky Gábor (Magyarországi Metodista Egyház) és a Magyar- országi Evangélikus Egyház „színeiben” jómagam. Fontos tudnivaló még a konfe­renciával kapcsolatban, hogy idén Budapesten a közösség éle­tén belüli struktúraváltásra, át­alakításra is sor kerül majd, to­vábbá személyi változások is várhatók. A megválasztandó új főtitkárt a záró templomi isten­tiszteleten fogják beiktatni. Végezetül hadd tolmácsoljak egy meghívást az Olvasóknak: „Gyülekezeteinkből minden ér­deklődőt szeretettel hívunk és várunk a nagygyűlés nyitó és zá­ró istentiszteletére!” ■ Lejegyezte: Kőháti Dorottya

Next

/
Thumbnails
Contents