Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-09-03 / 36. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2006. szeptember 3. 5 Ökumenikus gospelfesztivál A Megasztár-döntős Póka Angéla koncertje nyitotta meg múlt szombaton Solymáron a VI. országos ökumenikus gospelfesz- tivált. A történelmi egyházakhoz kötődő, keresztény könnyűzenét játszó együttesek sorában a Luptdk György evangélikus lelkész-esperes vezette kiskőrösi Gospel Sasok képviselték a hazai evangélikusságot. Idén összesen tizenkét zenei formációt lát- hatott-hallhatott a közönség, melyek képviselői a technikai szünetekben „prózában” is bizonyságot tettek hitükről Csűrös Csilla műsorvezető mikrofonja előtt. Ökomenikus gospelkórus a lutheránus Svédországból Visszatérő világhírességek - Bolyki Brothers A fő szervező, Jeney Erzsébet balján a fesztivál fővédnöke, Mádl Dalma Megasztárok bizonyságtétele - Póka Angéla és Varga István Bajor-magyar testvérkapcsolataink története St. Sebald, Nürnberg - Budavár, 1983-2006 Gyönyörű kiállítású, színes borítólapjain a nürnbergi St. Sebald evangélikus székesegyháznak és budavári templomunknak az oltárterét bemutató, több mint kétszáz oldalas, német nyelvű kötet fekszik előttem az íróasztalomon. Magyarra fordított címe: Erős vár a mi Istenünk! - A testvérgyülekezetek kapcsolatainak krónikája a St. Sebald és a budapesti budavári gyülekezet között. Szerzője egy fiatal, huszonöt éves teológiai hallgató Nürnbergből: Holger Mánké. Holger még március elején keresett föl azért, hogy megismerhesse bajor-magyar evangélikus testvéregyházi kapcsolataink kezdeteit, és beszámolhasson róluk színes, érdekes és rengeteg képpel teli, most megjelent könyvében. Kevesen tudják: mai sokoldalú, bajor-magyar testvéregyházi kapcsolataink kezdetei immár több mint húsz évre, az 1983-as jubileumi Luther-emlékévre nyúlnak vissza. Ez az év már a közeledés és a párbeszéd kezdete volt a Nyugat és a szocialista Kelet között itt, Európában. Reformátorunk születésének ötszázadik évfordulójára egy széles körű ökumenikus összefogással létrejött magyar delegációval kerestük föl Türingiában - akkor még a „keleti blokkban” - legelőször Wartburg sziklavárát, Luther német bibliafordításának a színhelyét. Itt rendezték meg a világméretű Luther-emlékün- nepet az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség és más egyházak részvételével. Utána egy kisebb csoport - Werner Leich püspök vezetésével - a nyugatnémet Nürnberg városába ment át, benne a teljes magyar ökumenikus küldöttséggel. Itt legelőször a magyar ökumenikus delegáció képviseletében május 8-án, vasárnap reggel és délelőtt, két ünnepi emlék-istentisztelet tartására kértek föl a St. Sebald evangélikus székes- egyházban. Másnap delegációnk és mintegy száztíz helyi és környékbeli bajor evangélikus lelkész tartott közös teológiai konferenciát az egyház küldetéséről az átalakuló Európában és a világban. Első konferenciánk „alapító tagjai” között meg kell említenem bajor részről E. Bibelriether és Noack lelkészek, L. Markért diakóniai és dr. Ingeborg Böckel gyülekezeti vezetők, magyar részről pedig Fa- biny Tibor professzorunk és Hecker Frigyes metodista szuperintendens nevét. Az utóbbiak mindketten előadók voltak ezen a bajor-magyar találkozáson. Az 1983-as kezdet után a felejthetetlen 1984-es budapesti VII. evangélikus világgyűlésen folytatódott a testvérkapcsolatok továbbépítése. Jelentős bajor, benne nürnbergi csoport vett részt a gyűlés munkájában. A következő évek során főleg Johannes Hanselmann müncheni bajor püspök építette tovább a két gyülekezet kapcsolatait valóban széles körű bajor-magyar testvéregyházi kapcsolattá. A könyv előszavában Szebik Imre püspök számol be a következő évek fejlődéséről. Ami az ifjú szerző könyvében engem külön is megragadott, az az volt, hogy a színes, értékes kötet további, nagyobb része a nürnbergi és budavári fiatal gyülekezeti tagok kölcsönös látogatásairól és táborozásairól szól. Számos személyes interjúban szólnak mindkét részről a jelen és a jövő föladatairól a két gyülekezetben. És ez így van jól, hiszen a testvérkapcsolatok majd az ő kezükben és szívükben fejlődnek tovább! Befejezésül hadd idézzem ennek a remélhetőleg teljes egészében magyarul is megjelenő kötetnek a végéről az ifjú szerző magyar nyelvű sorait. „Mindenkit, aki eddig még nem volt Nümberg- ben, szívélyesen meghívok, hogy látóChronik d er Ge met nd epartru zwischen Si. Setíalá iind Buda pester Buí^gStí|in Vorwort« von Bischof D. Imre Szebik ~ und von Oberkirchenrjrt Michael Martin, Erinnerungen von Bischof D. Dr. Dr Gyula Nagy, Interviews mit Diakoniepräsident Dr. Ludwig Markert und Pfarrer Gerhard Schorr gasson el Nürnbergbe, keresse föl a Sebald-templomot, és személyesen is megismerkedjen az emberekkel gyülekezetükből. Gyülekezetünkért és a minket összekötő testvérkapcsolatokért is kérjük Isten gazdag áldását! Viszontlátásra Nümbergben!" ■ Dr. Nagy Gyula Zsuzsát beválasztották ► A helyzet ismerős: reality, azaz valóságshow indul az egyik kereskedelmi tévécsatornán. A válogatásra egy tizenhét éves lány, Zsuzsa is jelentkezik, akit beválaszt a bizottság. Itt most megmutathatja. De mit is? Kinek? Miért? Erről szól a Continental színtársulatának az Alá(Való) Világ című, másfél órás színdarabja (szerzője Schósz Éva), melyet tizenháromszor mutattak be augusztusban az országban. A történet mai: egy tévéfüggő átlagcsaládban él Zsuzsa, a középiskolás diák, akire a különböző sorozatok miatt nem ér rá a családja. Mindig van valami a tévében, amit nézni kell! Nem hallgatják meg élményeit, nem vigasztalják meg, ha gondja van, és nem kap választ a kérdéseire sem. A buszon egy mellé keveredő keresztény lány mesél neki Jézusról, a Megváltóról. Ez látszólag nem tesz rá nagy hatást. Ezután jelentkezik egy valóságshow válogatójára, és bekerül a műsorba. A műsorvezető különböző próbatételekre hívja a résztvevőket: csábítás, asztaltáncoltatás, versenyivás a sön- tésben... Noha Zsuzsának egyre kevésbé tetszenek a feladatok, valami miatt mégis mindig megfelel. Pedig nem is megy bele a buliba!... A végén annyira jól veszi az akadályokat, hogy meg is nyeri a versenyt. Éppen ez az, ami „megvilágosítja”: amikor sikert ért el egy-egy feladatnál, az az akkor elmondott imái miatt történt. És neki ettől kezdve az a feladata, hogy a kapott isteni szeretetet továbbadja azoknak, akikkel találkozik. így sikerül lelket adnia közönyös családtagjainak és vigaszt nyújtania egy hozzá hasonló sorsú fiatalnak az autóbuszon. A tizenhat főből álló társulat Miskolc után többek között Kecskemét, Várpalota, Győr, Monor, Pécel és Soltvadkert művelődési házaiban mutatkozott be. Költségeiket (napi 78 ezer Ft-ot) adományokból teremtették elő. Az Alá(Való) Világ minden településen megállná a helyét - a társulat várja a meghívásokat. ■ Ifj. Káposzta Lajos Megalakult a Túróczy-hagyaték Alapítvány Történelme folyamán egyházunknak számos kiváló képességekkel megáldott embere volt. Lelkészek, püspökök és úgynevezett világi emberek egyaránt. Közéjük tartozott a múlt században Túróczy Zoltán püspök is (1893-1971), aki az első világháború idején fejezte be teológiai tanulmányait. Lelkészi és püspöki pályája (1917— 1957) - Amóton, Ózdon, Győrött, Nyíregyházán, majd újra Győrött, s végül Budapesten, a budavári gyülekezetben - átívelte az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaitól (1918) a Magyar Népköztársaság kikiáltásáig (1949) tartó történelmi korszakot. A legkritikusabb időben, 1948-ban volt elnöke egyházunk zsinatának, amely az állam és egyház viszonyának rendezése érdekében megkötötte a Magyar Népköztársaság kormányával az egyezményt. (Szolgálatának ellentétes értékelése mind a mai napig fennáll.) Püspöki hagyatékából a megszokottnál sokszorosan több dokumentum került egyházi levéltárainkba. Az állami levéltárak is sok adatot őriznek róla. Jó ideje napirenden volt már egy alapítvány létrehozásának a gondolata; az alapítvány feladata Túróczy Zoltán életének, püspöki szolgálatának és teológiájának feltárása és értékelése. Ez valósult meg augusztus 25-én Budapesten. Az a meggyőződés hatotta át az alapítvány életre hívása érdekében a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházában összegyűlteket, hogy Túróczy Zoltán szellemi hagyatéka nem avult el, ma is az evangélium eleven erejével szóh'tja meg az embert. Határozat született a Túróczy-hagyaték Alapítvány megalakításáról; a vonatkozó törvény értelmében választható nyílt vagy zárt alapítvány közül az alapítók az előbbi mellett döntöttek. Kialakult az alapítvány működésének megkezdését biztosító alapítók köre, és összeállt a hattagú kuratórium, ám hátra van még a törvényes bejegyzés. Kérjük az alapítvány munkájára Isten áldását! „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,7-8) ■ Tekus Ottó
