Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-01-29 / 5. szám

„Fontos leszögezni: minden olyan követelés jogos, mely az egyházakon számon kéri a pártpolitikai semlegességet. A kritikus megnyilatkozások egy­beesését azonban hiba lenne ez utóbbi megsérté­seként értékelni, még a választási év hajnalán is.” !► Kampánykórkép - 8. oldal H „Az evangélikus Jánosé hite tárgyává teszi Mozartot, ■p !■■■ és ezzel súrolja a pseudoreligio, vagyis a valláspótlék li határát. Ezek után talán értjük, hogy a kultúra Mo- zartjából hogyan lehet Mozart-kultusz. A szép élvé­ig? zetéből vallási áhítat, ember csinálta menny.” V' >► Kultusz vagy kultúra? - 6. oldal „A Bibliát olvasva azt tanulhatjuk, hogy a szeretet törvénye azt mond­ja: menjünk, és segítsünk a rászo­rulóknak, a gyengébbeknek.” !► Afrika missziója Tolnában - 7. oldal Betegágyon a kórházlelkész !► 3. oldal Régi magyar prédikációk ► 3. oldal Balczó András hűségnyilatkozata ► 4. oldal Himnuszunk fordításai... ► 5. oldal Megtérés ► 9. oldal Egy költő Erdély „zúgából" ► 10. oldal SEMPER REFORMANDA „A madár dalol, s örül annak, amit tud, nem zúgolódik azért, mert nem tud beszélni. A kutya vidáman szök- del, és megelégedett, holott nincsen értelme. Minden állat megelégedett, és szeretettel, dicsérettel szolgál Is­tennek, csak az ember csalfa, önző a szeme, telhetetlen, és hálátlansága és gőgje miatt képtelen a megelége­désre; a legfelsőbb és legkiválóbb szeretne lenni, Istent nem akarja tisztelni, hanem elvárná, hogy Isten tisztelje őt.” H Luther Márton: A jó cselekedetekről (Takács János fordítása) Az ökumenikus imahét martfűi záróünnepén - Tamási József plébános meghívására - Gáncs Péter püspök prédikált a Szent Tamás római katolikus templomban. A kisváros­ban ’94-ben katolikus, ’96-ban pedig református templom épült. A népszámlálási adatok szerint kilencvenkilenc martfűi vallotta magát evangélikusnak. Pásztorolásuk Patkó Gyula szentes-tiszaföldvári lelkész feladata. Egész évben ökumené ► Az ökumenikus imahét minden év januárjában arra is emlékeztet ben­nünket, hogy a keresztények to­vábbra is megosztottságban élnek szerte a világon. Jó azonban látni, hogy bizonyos események alkal­mával átléphetők a felekezetek kö­zötti választóvaonalak. Mint min­den évben, az imahét ezúttal is öku­menikus ifjúsági istentisztelettel zárult a fővárosban, amelyen kato­likus, református, ortodox, evan­gélikus, baptista, metodista lelké­szek és fiatalok szolgáltak együtt ja­nuár 22-én, vasárnap. Idén is megtelt Lágymányoson a Magyar Szentek temploma fiatalokkal, akik az egyetemi és más budapesti gyülekezetek­ből érkeztek, hogy együtt demonstrálják a Krisztus-hívő fiatalok egységét, amely ­egyházak közötti ökumenikus együtt­működés, mely a „párbeszéd" és a „kö­zös nyilatkozatok” szintjén nyilvánul meg. A fiatalok a legtöbb esetben szinte nem is tudják, hogy pontosan mely kérdések vá­lasztják el egymástól az egyes felekezeteket. A hétköznapi együttműködésnek a feleke­zetek fölött kell állniuk, mert csak így vagyunk képesek hatékonyan reagálni az egyházakat az ifjúsági munka terüle­tén érő kihívásokra. Az e téren történő együttműködés egyik legjobb példája az Ökumenikus If­júsági Iroda (ÖKI), amelyet a katolikus, a református és az evangélikus egyház ala­pított 2000-ben. A három egyház felis­merte, hogy az ifjúsági munka terén va­ló közös fellépés mind egyházaink együttműködése szempontjából, mind a magyar társadalomban betöltött szere­pükből adódóan nagy jelentőségű. A gyakorlati megvalósításból adódó fel­adatok összefogására a három keresz­vábbá az egyházakhoz tartozó ifjúság érték- és érdekképviselete, illetve közéle­ti szerepvállalásának a segítése. E célból rendszeres a kapcsolattartás az ifjúság- politika kormányzati és civil szakembe­reivel, közösségeivel. Az OKI legismertebb munkaterülete az ifjúsági fesztiválokon kifejtett misszi­ós munka, a Közös Pont missziós sátor megszervezése és vezetése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sátorba betérők által feltett kérdésekre - például jó és rossz problematikája, a szeretet és a gyűlölet, a szenvedés témája -, amelyek a nem val­lásos embereket elsősorban érdeklik, a különböző felekezeteknek szinte ugyan­az a válaszuk. A felekezetek közötti közös pont azon­ban a Jézus Krisztusba vetett hit, amelyet mindannyiunknak hirdetnünk kell és meg kell élnünk a világban, s amelyben mind­annyian egyek vagyunk. Ezért minden fe­lekezet felelős Krisztus testének darabok­A 2006. évi ökumenikus imahetet hivatalosan záró ifjúsági istentisztelet szolgálattevői a Magyar Szentek templomában mint az az igehirdetésben elhangzott - sokszor szorosabb, mint feltételezik. Hi­szen az emberek életében jelen lévő öku­mené túlmutat a dogmatikai vitákon,1 és több dolog köti össze a különböző fele­kezetű hívőket, mint ahány elválasztja őket egymástól. De mi történik egész év­ben, milyen ökumenikus tevékenység fo­lyik az ifjúság körében? Nos, az ökumenének a hétköznapok­ban való megélése, megvalósítása sokkal előrébb tart a fiatalok között, mint az tény egyház állami támogatást is fel­használva hozta létre az irodát. Az ÖKI feladata - többek között - az ifjúsági munka közös területeinek információ- gyűjtéssel, szervezéssel, kiadványokkal, források felkutatásával való támogatása. Az ÖKI a három egyház ifjúsági mun­katársai számára rendszeres találkozó­kat szervez, valamint a különböző köz­testületekbe, tanácsokba delegált egyhá­zi képviselők munkájának segítését, ko­ordinálását végzi. Az iroda feladata to­ra szaggatásáért; ebben mindenkinek egyenlő része volt. „Kifelé” azonban egy­ségünket kell hangsúlyoznunk, mert csak így vehetjük fel a versenyt az egyre jobban elanyagiasodó világgal. Nemcsak az öku­menikus imahét keretein belül lehet és kell együttműködnünk, hanem a mindennapi életben is szükség van a „hétköznapi öku- menére”, amint ezt az Ökumenikus Ifjúsá­gi Iroda is példázza. ■ Barthel-Rúzsa Zsolt egyetemi lelkész A magyar kultúra napja Evangélikus iskolák országos versenye ► Az idén már negyedik alkalommal ünnepelték művészeti versennyel evan­gélikus diákok a magyar kultúra napját. Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium által meghirdetett országos megmérettetésen ebben az esztendőben is szép számmal vettek részt: január 20-án huszonhét szava­ló és tizenhárom népdaléneklő diák produkcióját értékelte a szigorú zsűri. A már hagyományosnak számító esemény megrendezéséhez az iskola a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályától kapott anyagi segítsé­get, ez tette lehetővé az esemény színvonalas megrendezését. « >► írásunk az 5. oldalon Megemlékezések határon innen és túl A magyar kultúra napján a Himnusz születésének 183. évfordulójára emlékeztek janu­ár 22-én, vasárnap Szatmárcsekén. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon írta a költe­ményt a szatmári településen. A település református templomában tartott ünnepsé­gen - amelyen a kormány képviseletében Veres János pénzügyminiszter vett részt - ökumenikus istentisztelet keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapes- ti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Bölcskei Gusztáv, a Magyar- országi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke hirdetett igét. A szertartás után a megemlékezés résztvevői a szatmárcsekei református temetőben főhajtással tisztelegtek Kölcsey Ferenc sírjánál. * * * Erdélyben a politikai, a tudományos, a kulturális és az egyházi élet legjelentősebb he­lyi képviselőivel találkozott múlt szombaton Szili Katalin. Az Országgyűlés elnökét a magyar kultúra napja alkalmából hívták meg Marosvásárhelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vendégeként. A házelnök vasárnap délután Nagyvá­radra utazott. Itt először a püspöki palotában folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel, valamint a város evangélikus és unitárius vezető lelkészeivel, este pedig részt vett és köszöntőt mondott a színház és kultúra napja alkalmából ren­dezett díszünnepségen a Nagyváradi Színházban. H MTI Ünnepi est a Művészetek Palotájában ► Nemzeti imádságunk, a Himnusz születésnapja a magyar kultúra napja. Ez alka­lomból az idén is országszerte összegyülekeztek mindazok, akik ápolják és fi­gyelemmel kísérik a Kárpát-medence szellemi életének múltját, jelenét és jö­vőjét. Budapesten, az alig egy éve felépült Művészetek Palotájának hangver­senytermében a Németh László Kulturális Alapítvány rendezett ünnepséget január 22-én. Az estre a történelmi egyházak vezetői is meghívást kaptak. A rangos eseményen a Budapesti Filmharmóniai Társaság Zenekara és a Danubia Szimfoni­kus Zenekar - Győriványi Ráth György vezényletével - Dohnányi, Brahms, Kodály és Bar­tók műveiből adott elő. Köszöntőjében az alapítvány elnöke, Pálinkás József elmond­ta: a kultúra varázslat, mely érző, értő és alkotó emberré avat minket. A magyar kul­turális élet szereplői - éljenek és alkossanak bárhol a világon, s műveljék a kultúra bármely területét - mindenekelőtt értéket teremtenek, amelynek gyökerei magyar gyökerek. A magyar kultúra nemzetünk megmaradásának biztosítéka. „S ahogyan a világnak nincs értelme haza nélkül, a hazának nincs levegője kultúra nélkül” - fejez­te be ünnepi beszédét a volt oktatási miniszter. A telt házas est folyamán nem csupán jelképesen formálódhattak egy egésszé a Kárpát-medence művészei. A Vörösmarty Mihály, Csengey Dénes, Juhász Ferenc és József Attila szellemi örökségéből színpadra vitt darabot a beregszászi, szabadkai, nagyváradi, komáromi színház színészei adták elő prózában, táncban, zenében. Pártpolitizálástól mentes ünnepi beszédében Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Pol­gári Szövetség elnöke a magyarokról és a kultúráról szólt. Kiemelte, hogy Budapest utcáin ma nem egykönnyen lehet találkozni a magyar kultúrával. Bármilyen más kul­túrával hamarabb lehet kapcsolatot találni, legyen az észak- vagy dél-amerikai, nyu­gat-európai, esetleg afrikai. „Ahogy elöntött minket a világ minden tájáról a kulturá­lis termékek áradata, mi, magyarok valahogy elbizonytalanodtunk. Ezért nehéz ma hazánkban szembetalálkozni a magyar kultúrával” - fejtette ki a pártelnök. Továbbá hangsúlyozta: „Új színházakat, múzeumokat, hangversenytermeket, alkotóházakat, operákat, művészeti palotákat kell építenünk, mert ezek lehetnek a nemzeti kultúra erődítményei és védőbástyái.” Szólt arról is, hogy az előttünk álló években a globali­zációt kell megszelídítenünk és a magunk javára fordítanunk. „Adjon a Gondviselő elegendő erőt, hogy a magyar kultúrában véghezvigyük a változást!” - zárta végül gondolatait Orbán Viktor. Végül álljon itt az ünnepségen elhangzott idézet Vörösmarty Mihály Jóslat című ver­séből: „Mert még neked virulnod kell, 0 hon, / A szellemek kincsével gazdagon. / Fut, fárad a sok ide­gen. / Miért? hogy tápja meglegyen, /S mi tőlük várjuk a csodát / Fölékesítni e hazát? / E jog nekünk / Szent örökünk [...] És még neked virulnod kell, 0 hon, / Mert Isten, ember virraszt pártodon. ” ■ Horváth-Hegyi Olivér * ♦ i 1 í

Next

/
Thumbnails
Contents