Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-08-20 / 34-35. szám

6 2006. augusztus 20-27. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS Háború és béke vágy ► Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 12-ei határozatában a harcok be­szüntetésére szólította fel Izraelt és a Hezbollah libanoni síita szervezetet. Lapzártánkkor még nem tudhattuk, hogy a szemben álló felek eleget tesznek-e a hétfő hajnalban életbe lépett tűzszünetnek. Az alábbiakban a keresztény világ „reakcióiból válogattunk”... Három keresztény világszervezet közös felhívása a közel-keleti békéért Az Izraeli Bibliatársulat segélyakciója Közös felhívást adott ki Genfben az Egy­házak Világtanácsa, a Lutheránus Világszö­vetség és a Református Világszövetség a liba­noni konfliktus felszámolása érdekében. A Felhívás az erőszak beszüntetésére című dokumentum aláírói arra kérik „Izraelt és a (libanoni síita) Hezbollahot, hogy vessen véget a harcoknak Libanonban”, valamint „az Egyesült Államokat, az Eu­rópai Uniót és az arab országokat, hogy vessék latba befolyásukat ennek érdeké­ben”. Kérik továbbá „az izraeli kor­mányt, a Palesztin Hatóságot és a (pa­lesztin kormányt vezető) Hamászt, hogy vessen véget a konfliktusnak Gázában”. A felhívást a több száz keresztény egyházat és hívek millióit összefogó há­rom világszervezet vezetői látták el kéz­jegyükkel: Samuel Kobia, az Egyházak Vi­lágtanácsának főtitkára, dr. Clifton Kirk­Két teljesen felszerelt mentőautót ado­mányozott Libanonnak XV/. Benedek pá­pa - számolt be róla a Kathpress katolikus hírügynökség. A gépkocsikat vatikáni sofőrök viszik el Brindisi dél-olaszorszá- gi kikötővárosba, ahonnan a napokban egy ENSZ-segélyszállítmány indul útnak a háborús térségbe. A katolikus egyházfő a Cor Unum Pá­pai Tanácson - a pápa jótékonysági tevé­kenységét koordináló vatikáni karitatív szervezeten - keresztül a libanoni-izrae­li határ mindkét oldalán élő, a konfliktus­ban érintett lakosság számára nyújtott A Németországi Protestáns Egyházak (EKD) elnöke, Wolfgang Huber evangéli­kus püspök a közel-keleti válságban szemben álló feleket békére szólította fel. A még több erőszakos fegyver beve­tése nem biztosabbá, hanem éppenhogy bizonytalanabbá teszi a helyzetet - je­lentette ki Breisgauban, egy nemzetközi kongresszuson. Az anglikán érsekkel, Rowan Williams egyházfővel együtt min­denkit felszólít az emberek, főként a gyermekek védelmére. „Nekünk, euró­A svájci protestáns egyházak segély- szervezete, a nálunk is jól ismert és be­csült HEKS európai partnerszervezetei­vel együtt elítéli a polgári személyek és intézmények elleni támadásokat a kö­zel-keleti térségben. Ezzel együtt gyors­segélyeket küld a szükségben lévő pol­gári lakosság megsegítésére Libanonba, Gázába. A HEKS emlékeztet arra, hogy a pol­gári lakosság védelméről szóló huma­nitárius nemzetközi jogi normát mind­egyik félnek be kell tartania. Követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242-es számú határozatának a betartását is, amelyben patrick, a Református és Mark S. Hanson, a Lutheránus Világszövetség elnöke. „Bármi is a valóság az egyik vagy a másik fél provokációit illetően a (liba­noni) konfliktusban, ez az erőszakspi­rál csak arra szolgál, hogy elpusztítsák Libanont, és sebeket ejtsenek Izraelen” - folytatódik a szöveg. „Sem a katyusa rakétáktól való rettegés, sem a libanoni házak, iskolák és falvak lerombolása nem segítheti elő a tartós békét a tér­ségben.” „Ideje, hogy mindkét fél lemondjon a hajthatatlanságról" - vélekednek az aláírók. „Izraelnek gyorsan ki kell vo­nulnia minden libanoni területről, a Hezbollahnak pedig ezzel egy időben be kell szüntetnie az izraeli lakosság el­leni akcióit.” M MTI már segítséget a Caritas Libanon és a fe­rences rend szentföldi szervezete útján. A pápa vasárnapi úrangyala imádsága alkalmából több ezer zarándok előtt Castel Gandolfóban, a pápák nyári rezi­denciáján ismét azonnali tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket. „Bár tudjuk, hogy a béke mindenekelőtt Isten adománya, amiért kitartóan kell imád­koznunk, emlékezzünk arra is, hogy minden jóakaratú ember kötelessége is, amely alól senki sem vonhatja ki magát” - hangsúlyozta XVI. Benedek. pai keresztényeknek kell ezeknek az em­bereknek a szószólóivá válnunk” - tette hozzá Wolfgang Huber. Az anglikán egyházfő arra bátorította az európai egyházakat, hogy igenis „árt­sák bele magukat" a politikába, azokba a vitákba, amelyek a hatalomról, az identi­tásról, az önállóságról és a menekültekről folynak. Egyházaik lelki háromszöge Eu­rópa és a Közel-Kelet népeinek a közössé­gét és egymás iránti bizalmát erősíti. H PAX News felszólítják Izraelt arra, hogy vonuljon vissza a megszállt területekről. A nem­zetközi államközösségnek - benne Svájcnak is - minden lehetséges esz­közzel el kell érnie az erőszak azonnali leállítását. Egyúttal követeli a svájci parlamenttől, hogy ha volt vagy van fegyverkezési együttműködés valame­lyik érintett féllel, azt azonnali hatállyal mondja fel. A HEKS felhívására svájci adakozók tömegei járultak hozzá ahhoz, hogy a leginkább rászorulóknak tiszta vizet, élelmiszert és gyógyszert juttassanak el. M PAX News Ima az iszlám világéit A Deutsche Evangelische Allianz ebben az évben is meghirdeti „Harminc nap ima az iszlám világért” elnevezésű akci­óját. A fohász szeptember 24-én kez­dődik, és október 23-án ér véget, azaz párhuzamosan zajlik majd az iszlám böjti hónappal, a ramadánnal. Egy saj­tóközlemény szerint a kezdeményezést azzal a céllal hirdetik meg, hogy a hívő­ket ily módon bátorítsák: foglalkozza­nak az iszlám országok és az ott élő ke­resztények jelenlegi helyzetével, vala­mint magával az iszlám hittel. Ehhez hozzátartozik az is, hogy ki-ki megpró­bál kapcsolatot kialakítani iszlám pol­gártársaival. M Glaube und Heimat A tévés evangélizátor Izrael mellett A világszerte (nálunk az ATV révén) is­mert televíziós evangélizátor, Pat Ro­bertson az izraeli miniszterelnöknél tett látogatáson biztosította Ehűd Olmertet arról, hogy imádkozni fog Izrael libano­ni győzelméért. .Azért vagyok itt, hogy elmondjam: sze­retem Izraelt. Azért vagyok itt, hogy el­mondjam: az amerikai evangéliumi ke­resztények Izraellel vannak küzdelmé­ben” - nyilatkozta Robertson. „Úgy gon­dolom, hogy az izraeli emberek megértik, hol vannak a barátaik, és nekik az ameri­kai evangéliumi-protestáns keresztények barátaik” - tette hozzá az evangélizátor. Az „iszlám fasizmus” hátterében szerinte nem a Hezbollah, hanem Irán áll. M PAX News Bármit gondoljunk is a libanoni háborúról, ta­gadhatatlan, hogy az egész világ mélységesen megdöbbent a közel-keleti országból érkező képsorok láttán. Valószínűleg a civil áldozatok magas száma miatt érezzük különösen pusztí­tónak a mostani konfliktust, pedig Libanon közelmúltja - sajnos - bővelkedik erőszakos cselekményekben. Ha keresztényként próbálunk meg valami­fajta ítéletet mondani a libanoni és észak-izra­eli emberek életét követelő, immáron több hete tartó vérontásról, feltétlenül más szempontokat kell szem előtt tartanunk, mint a politikai hír- magyarázóknak. Az evangélium szelleméből fakadóan a keresztény ember nem a háború önvédelmi, igazságos vagy igazságtalan volta körül kutakodik, hanem minden szenvedőnek segédkezet nyújt. A vámszedőkkel, bűnösökkel egy asztalhoz ülő, a törvény betűje helyett an­nak szellemét fontosnak tartó, az irgalmas sa- maritánus példázatát elénk táró Jézus Krisztus tanítványaként nem is tehetünk másképp. Há­ború idején valóban nem fontos, milyen nem­zetiségű, hitű a szenvedő ember. A számtalan reakciót olvasva úgy tűnik, a libanoni konfliktus megítélésében a keresztény világ nagy önmérsékletet és valódi emberbaráti szeretetet tanúsít napról napra. Egyházi veze­tők szögezik le, hogy a rakéták nem tesznek kü­lönbséget az emberek között, s hogy a kereszté­nyeket, a muszlimokat és a zsidókat egyaránt fenyegeti az esztelen vérontás. A Vatikán kü- lönmegbízottat küld a térségbe, a pápa pedig békéről beszél. A református és evangélikus vi­lágszervezetek az Egyházak Világtanácsával együtt felhívást szövegeznek, és a helyszínen próbálják meg lecsendesíteni a feleket. Ayorki anglikán érsek éhségsztrájkot kezd, hogy ezzel is ráirányítsa a figyelmet a térségben élők szen­vedésére. Mindez azonban nem elegendő a há­ború azonnali befejezésére, ráadásul akadnak Az Izraeli Bibliatársulat segélyakciót in­dít galileai arab keresztények megsegíté­sére. Lakóhelyük, amely a libanoni határ közelében fekszik, különösen is sokat szenved a Hezbollah rakétabelövéseitől. A stuttgarti Német Bibliatársulat segítsé­gével négyezer Újszövetséget osztanak ki a hívők között. A Bibliatársulatok Világ- szövetsége Londonból húszezer dollár­ral támogatja az akciót. Az Izraeli Biblia­A SAT-7 nevű keresztény tévéállomás is megszenvedi a Közel-Keleten ural­kodó állapotokat. A SAT-7-et az ame­rikai Terence Ascott alapította 1996-ban. Felmérések szerint a nézőszám a Föld­közi-tenger területén, illetve a Perzsa (Arab)-öbölben heti öt és hatmillió kö­zött mozog. A keresztény tévéadó szo­rosan együttműködik a közel-keleti - többségében ortodox - egyházakkal. A kuratórium tagjai közt találjuk a ha­zánkban is ismert német evangélikus lelkészt, a Pro Christ igehirdetőjét, Ul­rich Parzanyt is. olyan keresztények, akik valamilyen rejtélyes oknál fogva igazságot kívánnak szolgáltatni az egyik félnek, miközben nyilvánvalóan a tűz­oltás volna a legsürgetőbb feladat. A Magyarországon leginkább az ATV-bői ismert Pat Robertson tiszteletes például nyíl­tan csak az egyik féllel szimpatizál, ami ön­magában nem volna baj, ha ez egyidejűleg nem jelentene lesújtó üzenetet a másik számá­ra. Hiszen így fogalmaz az Egyesült Államok egyik leghíresebb tévéprédikátora: „Azért va­gyok itt, hogy elmondjam: szeretem Izraelt. Azért vagyok itt, hogy elmondjam: az ameri­kai evangéliumi keresztények Izraellel vannak küzdelmében." Pal Robertson kimondta, hogy Izrael népével tart, egyetlen szóval sem utalt azonban a libanoni szenvedőkre, s így joggal keltette azt a benyomást, mintha csak az egyik féllel vállalna sorsközösséget (alighanem így is van). Hazánkban is akad olyan pártpolitikus­sá szegődött lelkész, aki csak az egyik ország­nak ajánlja fel segítségét, s a televíziós műsor­vezető kérdésére, hogy a másik féllel mi lesz, csak így válaszol: valahogyan majd csak meg­segíti őket az Isten. Valójában elegendő az evangéliumot fella­poznunk, hogy útmutatást leljünk. Jézus arra int bennünket, hogy szeressük egymást, s hogy az Isten szeretete mellett a másik nagy paran­csolat a mindenfajta feltételtől és körülménytől független emberbarátság, amely mindenfajta politikai, hadászati körülményt semmissé tesz. Jézus odafordult a szenvedőhöz, nem pedig azt mondta, hogy „majdcsak lesz valahogy". Ha mindehhez hozzávesszük, hogy mind Libanonban, mind Észak-Izraelben kereszté­nyek (is) élnek, a háború máris a mindennap­jaink szerves részévé vált. Az egészben az a legborzasztóbb, hogy Jézus követőinek való­ban semmi közük mindahhoz, ami a Közel- Keleten jelenleg folyik. Bár Libanon lakossá­társulat mindkét fél szenvedő áldozatai és hozzátartozói számára igyekszik se­gítséget nyújtani, ugyanakkor felhívást intézett testvérszervezeteihez, hogy ter­mészetbeni támogatást is juttassanak a szociális és lelki szükségben élőknek. (Az Izraeli Bibliatársulatot 1966-ban ala­pították. Jeruzsálem mellett, Názáretben és Tel-Avivban is van lerakatuk.) M PAX News A Glaube und Heimat című német heti­lap a közelmúltban közzétette az adó európai referensének, a dán Kurt Johan- sennek a szavait. Elmondása szerint a bej­rúti stúdiókat ez idáig még nem érte kár az izraeli bombatámadások során. Az áramellátásban, a távközlésben, valamint az intemetszolgáltatásban ta­pasztalt fennakadások azonban csak­nem teljesen lehetetlenné tették, hogy a munka a megszokott mederben folyjék. Az állomás és a libanoni személyzet rá van utalva a világ keresztényeinek az imáira. gának mintegy negyven százaléka keresztény, valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis arab és muszlim országnak látjuk a szó legnemesebb értelmében multikulturális Libanont. Az ott élő keresztény közösség tagjai következetesen ellenzik a síita Hezbollah háborús politikáját, de alighanem ugyanilyen érzésekkel fogadják a nap mint nap civilek életét követelő izraeli légitámadásokat is. (A főleg keresztények lak­ta, Bejrúttól keletre eső Hadat városát például pusztán azért támadták meg a zsidó állam ka­tonái, mert közel esik a baabdai elnöki palotá­hoz. Vagy ott van Bejrút keresztény negyede, amely a távolabb eső határ menti terület miatt bűnhődik). A túloldalon sem jobb a helyzet. Az izraeli Naharíjában például keresztények, zsidók, drú- zok zsúfolódnak össze az óvóhelyeken, és ret­tegve várják az újabb, Libanon felől érkező ra­kétatámadást. Voltaképpen ki harcol ki ellen? Ezt még a fe­lek sem tudják pontosan, vagy legalábbis nem tudatosítják magukban. Izrael szerint ők a Hez­bollah ellen indítottak önvédelmi hadjáratot, de mindeközben módszeresen elpusztítják egész Libanont, békés keresztény, muszlim polgáro­kat ölnek meg, műemlékeket, kórházakat, hida­kat, utakat rombolnak. A Hezbollah állítólag a zsidó államot célozza rakétáival, de mindeköz­ben saját hittestvéreit is eltalálja, és újfent csak keresztényeket (is) gyilkol tömegével. Bibliai tájakon pusztít a halál mostanság. Akármelyik nap hadszíntérré válhat az észak­izraeli Galilea, Názáret városa éppen úgy, mint Kfar Náhum, amelyet felénk leginkább csak Kapemaum néven ismernek. A régmúlt idők emlékénél azonban fontosabbak az em­berek, akik - mint bárki a földkerekségen - mindössze békében szeretnének élni. Rájuk gondoljunk a haditudósításokat hallgatva. ■ Szentesi Zöldi László Mentőautókat küldött Libanonba XVI. Benedek M MTI „Az egyházak ártsák bele magukat a politikába!” A HEKS az erőszak ellen Hol fekszik a bibliai Kána? A tudósok kétségbe vonják, hogy az izraeli légicsapást szenvedett dél-libanoni Qana azonos lenne a bibliai Kánával. A szentírási csoda - amikor Jézus egy esküvőn borrá változtatta a vizet - helyszíneként a szakemberek inkább az izraeli Kfar Kanát nevezik meg. Ebben a - Názáretből Tiberiasba vezető út mentén fekvő - helységben ma nyolcezer, többségében arab lakos él. Más régészek ellenben a Szentírásban említett Kánát Khirbet Kana romvárosnak feleltetik meg. H Glaube und Heimat Háború és patikamérleg Veszélyben a SAT-7 keresztény tévéadó

Next

/
Thumbnails
Contents