Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-01-15 / 3. szám
‘Evangélikus ÉletS EHE-MELLÉKLET 2006. január 15. III Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2006-2007-es tanévre Egyházunk lelkészeinek és hittanárainak képzése az Evangélikus Hittudomá- nyi Egyetemen (EHE) folyik. Várjuk azok jelentkezését, akik Jézus Krisztusban hisznek, és elhívást éreznek arra, hogy az evangélikus egyházban szolgáljanak. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a képzés lehetőségei a következők: A) Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra felkészítő egyetemi szintű teológiai tanulmányok A tanulmányi idő hat év. A képzés helye: Budapest. B) Nappali tagozaton bachelor szintű kateké- ta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest. C) Nappali tagozaton bachelor szintű kateké- ta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye az EHE-nek a Nyíregyházi Főiskolára kihelyezett tagozata. D) Levelező' tagozaton főiskolai szintű hittanárképzés A tanulmányi idő négy év. A képzés helye: Budapest. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem felvételi rendje a következő: A felvételi (szerzett) pontszámot a magyar nyelv és irodalom, valamint a hittan tantárgyból tett középszintű érettségi eredménye határozza meg. Hittan tantárgyból érettségi vizsgát azokban a középiskolákban lehet tenni, amelyeknek a helyi tantervében a hittan tantárgy szerepel. Akinek világi középiskolában nincs módja hittanérettségit tenni, vendégtanulói jogviszonyt létesíthet olyan egyházi iskolával, amelyben a hittan érettségi tárgy. A vendégtanulói jogviszony nem jár óralátogatási kötelezettséggel, azonban a négy év anyagából az érettségi vizsgát megelőzően osztályozóvizsgát kell tenni. Akinek eddig nem állt módjában hittan tantárgyból érettségi vizsgát tenni, felvételi vizsgát tesz az Evangélikus Hit- tudományi Egyetemen a középiskolai evangélikus hittantanterv anyagából. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a felvételt továbbra is alkalmassági vizsgához köti. Ennek főbb szempontjai a következők: 1. beszédtechnika, 2. ének, zenei hallás, 3. kommunikációs készség, 4. pszichológiai alkalmasság, 5. érdeklődés a keresztény egyház élete iránt, 6. motiváció, 7. elkötelezettség a keresztény élet folytatása mellett. A hozott pontok kiszámítása a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a választott tárgy utolsó előtti év végi és utolsó félévi érdemjegye, valamint az érettségi átlaga alapján történik. Az emelt szintű érettségi vizsgáért felvételi tantárgyanként 7, a nyelvtudásért legfeljebb két nyelvből középfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga esetén 7, felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pluszpont jár. Az EHE Rektori Hivatalában beszerezhető saját jelentkezési laphoz a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. érettségi bizonyítvány, 3. felsőfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha van, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező felsőfokú tanulmányokra alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány, 7. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkező családi és szociális körülményeit, gyülekezetével való kapcsolatát, valamint a jelentkezés indítékait, 8. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól - az illető gyülekezet lelkésze által - kiállított bizonyítvány, 9. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga-bizonyítvány, 10. a jelentkező nevére megcímzett és felbélyegzett normál méretű boríték. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is mellékelhetőek. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyház- községi lelkész által is hitelesíthető. A felvételhez szükséges annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező alkalmasságáról, aki az illető lelkipásztora volt az utóbbi időben. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvetlenül az EHE rektorának címezve. A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott, kitöltött jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 3000 forint felvételi eljárási díjnak 2006. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3., tel.: 1/469-1051, 1/383-4537). Az alkalmassági és az esetleges hittan tantárgyi felvételi vizsgára 2006. július 3-4-én kerül sor. A Magyarországi Evangélikus Egyház hittantanterve megtalálható az Evangélikus Közlöny 2004. július 30-ai számában, amely hozzáférhető a lelkészi hivatalokban. A gimnáziumi hittantankönyvek beszerezhetők a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24., tel.: 1/411-0385). ■ Szabó Lajos rektor AZ EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM 2006 februárjától 120 órás, akkreditált pedagógus-továbbképzést indít Teológiai továbbképzés egyházi iskolákban és óvodákban dolgozó pedagógusok részére címmel. A képzés időtartama 4 félév. Minden félévben 4 alkalommal (havonta egy szombati napon) történik a továbbképzés. Költségtérítés: előreláthatólag 30 000 Ft/félév. A továbbképzés célja azoknak a teológiai alapismereteknek az elsajátítása, amelyekre egyházi intézményekben dolgozó, felsőfokú teológiai végzettséggel nem rendelkező pedagógusoknak szükségük lehet. A továbbképzés jártasságot biztosít a Biblia tartalmi ismeretében és összefüggéseinek feldolgozásában, a bibliai kor történetének és földrajzának ismeretében, valamint a Biblia jelképrendszerében és értelmezési módjaiban. Segít eligazodni a keresztény hitvallások tartalmának és történetének világában, dogmatikai alapkérdésekben és a keresztény etika területén. Megismertet az istentiszteleti élettel, a lelkigondozás és a misszió lehetőségeivel, valamint segíti az egyházi életben való tájékozódást. Várjuk mindazok jelentkezését, akik egyházi iskolai vagy óvodai munkájuk színvonalas ellátásához segítséget szeretnének kapni, illetve teológiai alapismeretekre és az egyházi életben való tájékozódási készségre szeretnének szert tenni. A továbbképzéssel kapcsolatban bővebb információt nyújt Gömböcz Elvira (elvi- ra.gombocz@lutheran.hu; tel.: 1/469-1050). jelentkezési lap levélben, e-mailben vagy telefonon igényelhető (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; elvira.gom- bocz@lutheran.hu; 1/469-1050). jelentkezési határidő: 2006. január 31. Doktoranduszok és disszertációk a védés előtt ► Az idei tanévben az EHE két doktorandusza adta le elkészült disszertációját: Joób Máté (Gyakorlati Teológiai Tanszék, témavezető: dr. Szabó Lajos) és Orosz Gábor Viktor (Rendszeres Teológiai Tanszék, témavezető: dr. Reuss András). Az ősz folyamán mindketten jó eredménnyel teljesítették a doktori képzést lezáró szigorlatot is. A dolgozatok nyilvános védésére tavasszal kerül sor. Befejezett munkájukról és az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztem őket.- Miről szól a doktori disszertációja? Joób Máté: Dolgozatomat a magángyónás témájában írtam Az egyéni bűnbánat kvalitatív tartalomelemzése pasztorálpszi- chológiai szempontból címmel. Valójában egy empirikus kutatást végeztem annak feltárására, hogy miként vélekednek a magángyónásról azok, akik élnek is ezzel a lehetőséggel. Kutatásomban tehát nem annak a meghatározására törekedtem, hogy milyennek kellene lennie a magángyónás gyakorlatának, hanem elsősorban azt igyekeztem bemutatni, hogy milyen ma a bűnbánati gyakorlat, és ezt miként élik meg a bűnbánók a saját hitéletükben. A bűnbánók oldaláról és szemszögéből való vizsgálódás úgy vált lehetségessé, hogy egy felhíváson keresztül a különböző felekezetű híveket (evangélikus, katolikus, református, baptista) arra kértem, hogy írják le saját bűnbánati gyakorlatukkal kapcsolatos élményeiket és tapasztalataikat. Azt gondolom, hogy igen értékes forrásanyag gyűlt össze, amelyet aztán megpróbáltam rendszerezni, elemezni és olyan módon közvetíteni, hogy a kutatás eredményei beleilleszkedjenek a magángyónásról szóló teológiai és pszichológiai disputába. Orosz Gábor Viktor: Értekezésemben az emberi méltóság elvének a tárgyalásával arra kerestem a választ, hogy a genetikai forradalom korában mit jelent a reformátori idegen méltóság elve a preembrió státusa és a rajta végezhető preimplantációs genetikai diagnosztika - az anya testébe való beültetés előtt a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embrión végzett vizsgálat - kontextusában. Ezenkívül annak a kérdésnek a megválaszolására törekedtem, hogy milyen szempontok és kritériumok figyelembevételével vehet részt az egyház a humángenetika és az asszisztált humán reprodukció által felvetett kérdések társadalmi diszkusz- sziójában.- Mióta foglalkozik a témával? Joób Máté: Meglehetősen régóta. Az alapvizsga után egy évet töltöttem a Helsinki Egyetemen. Ott került hozzám közel a téma. Persze nem csak tudományos szinten, hiszen északi testvéreinknél elevenebben él a magángyónás gyakorlata a gyülekezetekben. Mint említettem, a diplomamunkámban is ezzel a kérdéssel foglalkoztam. Régi szerelem... Orosz Gábor Viktor: 2001 márciusától.- Milyen érzés befejezni egy disszertáció írását? Joób Máté: Természetesen nagyon jó. A munka vége felé a feleségem gyakran kérdezte vacsora közben, amikor láthatóan máshol jártak a gondolataim, hogy most éppen melyik fejezeten gondolkodom. A dolgozat leadását követően nemcsak én szabadultam fel, hanem az egész családom is. Persze van bennem egy kis bizonytalanság is, hogy vajon sikerült-e mindent úgy megírnom, ahogyan szerettem volna, és vajon mit szólnak majd az opponensek. A legdominánsabb érzés bennem azonban mégis a köszönet azért a sok segítségért és türelemért, amelyet a családomtól, a gyülekezetemtől és a témavezetőmtől kaptam. Sokszor hallották tőlem azt a mondatot, hogy már a végén vagyok... Orosz Gábor Viktor: Ahogyan mondani szokták: befejezni nem lehet, csak abbahagyni. Valójában én még ez utóbbira sem vagyok igazán képes... És az idén persze meg is kell védeni a munkámat.- Milyen felfedezéseket tett az évek kutatómunkája során? Hogyan tudná összefoglalni az eredményt? Joób Máté: Az első kérdésre a válaszom a disszertációm, a másodikra a tézisfüzetem. Persze azt sem szeretném elhallgatni, hogy milyen hitmélyítő munka volt számomra ez a kutatás. Talán a témának is köszönhetően sokszor csodálkoztam rá Isten hosszútűrésére és irgalmára. Orosz Gábor Viktor: Az emberi méltóság elve és a megigazulástan kapcsolata a felelősségvállalás kompromisszumokon keresztüli megvalósítását teszi lehetővé: az ember idegen méltósága a kompromisszumkészség szabályozó elve. Ebben a lehetőségben jelenik meg a preimplantációs genetikai diagnosztika alkalmazása is. A súlyos genetikai rendellenességet mutató pre-embriók beültetésének mellőzése erkölcsileg vállalható, amennyiben olyan korlátok között valósul meg, hogy nem vezet az emberi élet önkényes értékek és kritériumok alapján történő szelekciójához, és figyelembe veszi, hogy a pre-embrió ontológiai és morális státuszának korrelációban kell állnia a gyakorlati határokkal. Az ember idegen méltóságának elve a társadalmi együttélés kontextusában valósul meg, abban a horizontális relációban, amelyben az ember „vertikalitása” reményként jelenik meg: a születés és a halál korlátái között az emberre bízatott élet és méltósága Isten kezében van. A problémák felelős megoldására irányuló törekvések - a genetikai forradalom korában még inkább - a keresztény ember istenképűségét tükrözik. A kialakuló nyilvános diskurzusban az egyháznak részt kell vállalnia, nem csupán reakciójával, hanem agitációjával is: témákat nem csupán felvállalnia, hanem a keresztről szóló beszéd perspektívájából fölvetnie is szükséges. Ha nem vesz részt a párbeszédben, vagy azt saját orientációs hátterének felmutatása nélkül teszi, akkor a hallgatás olcsó kompromisszumával elégszik meg a drága kompromisszum helyett, amely éppen a dialógus során megszólaltatott perspektíva által válik drágává, nem pedig maradéktalan elfogadás eredményeként.- Mit üzen doktorandusztársainak, illetve azoknak, akik ezután fognak jelentkezni az EHE doktori iskolájába? Joób Máté: Doktorandusztársaim- nak kívánom, hogy el tudják kezdeni az írást, dolgozzanak sokat, és érezzék meg a kairoszt, amikor be kell fejezniük a munkájukat. A jelentkezőknek pedig annyi motivációt, hogy kitartson a munka végéig. Ehhez az szükséges, hogy legyenek személyesen motiválva a tudományos munkára, válasszanak olyan témát, amely valóban érdekli őket, és amellyel az egyház javát is szolgálhatják. Ha mindhárom megvan, akkor örömteli lesz a munkájuk, és elviselhető lesz az a lemondás, amely szükséges ahhoz, hogy el is készüljön az értekezésük. ■ Gömböcz Elvira 4 V
