Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-01-15 / 3. szám
IV Mt 2006. január 15. EHE-MELLÉKLET ‘Evangélikus ÉletS Tanszékek bemutatkozása Ószövetségi Tanszék Az Ószövetség „életigenlő” könyv. Az Ószövetségi Tanszék munkájának - mind az oktatás, mind a kutatás területén - fontos alapelve, hogy rámutasson: az ószövetségi textusok közel állnak mindennapi életünkhöz, kérdéseinkhez. Az előadásokon, szemináriumokon igyekezünk minél többet felismerni abból az üzenetből, amely az ember életét támogató Isten szeretetéről beszél. A tanszék munkájának fontos része a héberoktatás, illetve az eredeti héber szöveg interpretációja. Az Ószövetség a szószéken című sorozattal a vasárnapi prédikációhoz próbálunk segítséget nyújtani. A tanszék a megszokott munkaformákat kiegészíti hazai és nemzetközi kiállítások látogatásával, német professzorokkal és hallgatókkal közösen tartott szemináriumokkal, hazai és külföldi vendég előadókkal, nemzeti, illetve nemzetközi konferenciákkal. Kutatási területeink mostanában főleg a bölcsességirodalomra és a Zsoltárok könyvére irányulnak. Hatalmas gyarapodást jelentett az a nagylelkű ajándék, amelyet dr. Diet- helm Conrad marburgi egyetemi tanár a rendelkezésünkre bocsátott, miután nyugdíjba vonult. Ez a nagy könyvtár Izrael történetére, valamint régészeti kérdésekre koncentrál. Hausmann Jutta tanszékvezető Újszövetségi Tanszék Milyen pergamentekercsekre másolták az Újszövetség számunkra elérhető legrégebbi kéziratait? Kire vonatkozik a Jelenések könyvében olvasható, elhíresült 666? Milyen körülmények között szenvedett hajótörést Pál apostol? Milyen műhelytitkai vannak a bibliafordításnak? Miért árulta el mesterét Júdás? Legfőképpen pedig: miként tudhatunk meg minél többet Jézus Krisztusról? - Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk az Újszövetségi Tanszéken. Professzorok és óraadók, doktoranduszok és hallgatók műhelymunkája során igyekszünk egyre közelebb jutni a hiteles válaszokhoz. A tanulmányok elején a lelkész szakosoknak meg kell ismerniük a bibliai görög nyelv fortélyait, hogy aztán az írásmagyarázat, más szóval exegézis során behatóan tanulmányozhassák az Újszövetség üzenetét. Az értelmezés elvi kérdéseivel a bibliai hermeneutika foglalkozik. A bibliaismeretre épülő újszövetségi bevezetés az egyes iratok tartalmát, szerzőségét, keletkezési körülményeit és címzettjeit vizsgálja. A rendelkezésünkre álló huszonhét könyv tanítását az újszövetségi teológia összegzi. Az oktatók által írt tanulmányok, könyvek formálódásában nagy szerepük van a hallgatóknak is, hiszen értelemszerűen ők jelentik az első hallgatókat, olvasókat. A tanszék munkatársai fontosnak tartják az egymással és a hallgatókkal folytatott folyamatos párbeszédet azzal a céllal, hogy a teológiai munka mindvégig a hitépítés szolgálatában maradjon. Fabiny Tamás tanszékvezető Rendszeres Teológiai Tanszék A rendszeres teológia feladata a keresztény tanítás összefoglalása és védelme. A keresztény hit összefoglalása: Az evangélium ránk bízott drága kincsét (2Tim 1,14) úgy kell megőrizni, hogy továbbadjuk. E feladat teljesítése közben egyrészt ragaszkodnunk kell az eredeti evangéliumhoz, mert nincs új evangélium, másrészt kortársaink számára érthetően kell szólnunk. Ennek a kettős feladatnak a szorításában él minden kor igehirdetője és a mindenkori teológia. A rendszeres teológia ennek a műhelye. A keresztény hit védelme: nem is olyan régen még vallástalan világról beszéltünk, ezért az elméletben és a gyakorlati életfolytatásban megnyilvánuló hitetlenséggel szemben kellett állást foglalni. Ma, miközben a hitetlenség továbbra is jelen van, a vallási dolgok iránt egyre inkább érdeklődő világ vesz körül bennünket. Az emberek jóformán mindent elhisznek, mindenfélében hisznek, szinte nincs olyan gondolat, amely ne lenne képes híveket toborozni. A teológia feladata, hogy mérlegre tegye az egyház tanítását, a keresztény hit tartalmát, és őrizze a hit tisztaságát, elválasztva az igazat a hamistól. Teológiai ítélőképesség: a tanulmányaikat most folytató teológiai hallgatók - emberi számítás szerint - lelkészként és hittanárként szolgálnak majd olyan évtizedekben, amelyeknek a kihívásait ma még elképzelni sem tudjuk. Ezért nem elég a mai kész válaszokat megtanulniuk, hanem el kell jutniuk arra a szintre, hogy Jézus Krisztus evangéliumához feltétlenül ragaszkodva, de korukhoz szólva végezzék szolgálatukat a jövőben. Reuss András tanszékvezető Egyháztörténeti Tanszék Az Egyháztörténeti Tanszék évtizedek óta részt vesz a nemzetközi reformációtörténeti és pietizmuskutatás- ban, ezen szakterületek hagyományos nagy központjain kívül jó szakmai kapcsolatokat tart fent bécsi, pozsonyi, eperjesi, kolozsvári és szebeni kutatókkal is. A Magyarország és Erdély a kora újkori európai eszmetörténetben című kutatási együttműködés keretében a reformáció és a pietizmus szerepét vizsgáltuk a hazai kisebbségi anyanyelvi kultúrák fejlődésében, tekintettel a következő feladatokra és témákra: I. Evangélikus lelkészi (tanítói) életrajzi adattár elkészítése (16-18. század). Lezárult a névtárhoz való anyaggyűjtés; az ordinációs matrikulák névanyagán túl a kiválasztott (a reformáció kezdeteitől 1781-ig tartó) korszakból fennmaradt gyülekezeti anyakönyvek, közgyűlési és vizitáci- ós jegyzőkönyvek, valamint névtárak adatait vettük föL Az elektronikusan rögzített adatbázis (kiegészítve a nyomtatott névtárak adataival) eddig mintegy 4000 evangélikus lelkész és tanító pályájának adatait tartalmazza. Az adatok többsége - részben a felekezeti megoszlás, részben a kutatói módszer által determináltan - Magyarország mai területére, kisebb részben a Felvidékre és Burgenlandra, valamint elszórtan a történelmi Magyarország keleti és déli megyéire vonatkozik. II. A reformáció és felekezeti ortodoxia hatása a hazai evangélikus egyházi élet kialakulására (1522-1722). 1. Reformátori tanok jelentkezése a magyarországi németség körében 1526-ig. 2. A latin iskolák szerepe a magyarországi lutheránusok kulturális orientációjában. 3. Hitvallás és anyanyelvűség Eszak-Magyarországon a 16. század második felében. III. A pietizmus hatása a hazai kisebbségi anyanyelvi evangélikus egyházi élet gazdagodására (1681-1781). 1. Pietizmus és anyanyelvűség az iskolákban. 2. Bécsi és sziléziai pártfogók segítsége német és cseh könyvek kiadásához. Csepregi Zoltán tanszékvezető Egyházzenei Tanszék Egyetemünk Egyházzenei Tanszékén evangélikussá- gunk zenéjének elméleti hátterét és gyakorlatát szeretnénk továbbadni. Például énekeink keletkezésének körülményeit, teológiai hátterét, alkalmazásuk lehetőségeit. Hallgatóink megismerkedhetnek a legfontosabb liturgikus énekkultúrákkal, más órákon pedig énekkari és orgonaműveket hallgatunk és elemzünk abból a szempontból, hogy miként illeszkedtek egy-egy kor liturgiájába, és miként alkalmazhatók ma. Az egyéni és közös zenélésre (énekkar, liturgikus éneklés, fúvószenekar, orgona- és harmóniumórák) főleg szabadon választható órák keretében nyílik lehetőség. Finta Gergely tanszékvezető Vallás- és Társadalomtudományi Tanszék A tanszék tárgyainak ez lehetne a mottójuk: „Mi és mások.” Két fő területtel foglalkozunk. Az első a szimboli- ka/ökumenika (felekezettudomány), amelynek keretében más egyházakkal és a kereszténységből kinőtt egyéb közösségekkel ismerkednek meg a hallgatók. A másik a vallástörténet és világvallások. Itt részben a már nem gyakorolt, illetve a ma is élő legfontosabb vallásokkal foglalkozunk. A szemináriumon pedig mindenki elmélyülhet valamelyik vallásban, több vallás összehasonlításában vagy valamilyen általános vallási témában. Vendég előadók meghívására is sor kerül. Fontos, hogy ahol csak lehet, első kézből tájékozódjunk. Kapcsolatunk van a német protestáns egyházak fele- kezettudományi intézetével, a német egyházak világnézeti megbízottaival és a budapesti Ökumenikus Tanulmányi Központtal. Szentpétery Péter tanszékvezető Gyakorlati Teológiai Tanszék és Gyakorlati intézet Szószék, oltár, katedra, keresztelőkút, temető. Négy- szemközti beszélgetés, igehirdetés, esketés, tanítás, konfirmáció. A gyakorlati teológia az egyházi szolgálattal kapcsolatos teológiai kérdéseket igyekszik föltenni és rájuk választ keresni. A kérdések nemcsak így kezdődnek: „Hogyan...?” Hanem így is: „Mit, miért, kicsoda, kinek...?” Vagyis a gyakorlati teológia nem csak a technikai kérdésekre specializálódik. Sokkal inkább az egyházi szolgálat mibenlétét, tartalmát szeretné mindig újra megfogalmazni, a gyülekezeti tagok helyzetét, életét megérteni és a keresztény közösség megélését segíteni. És szüntelenül keresi azokat a formákat, amelyek segítségével hallhatóvá, láthatóvá és életet újítóvá válhat az evangélium az adott korban, helyzetben és közösségben. Ennek a feladatnak megfelelően elméleti kérdésekkel és a megvalósítás mindennapi tennivalóival foglalkozik a Gyakorlati Teológiai Tanszék és a Gyakorlati Intézet. A tanszék inkább az elméleti kérdésekre koncentrál, az intézet profilja a gyakorlat. Hogyan valósulhatna meg mindez, ha nem dolgoznánk szoros együttműködésben a gyülekezetekkel, iskolákkal és egyéb egyházi intézményekkel? Természetes, hogy a gyakorlati tanszék az a hely, ahonnan ki- áramlanak a hallgatók a gyülekezetekbe, iskolákba, hogy a szolgálat helyszínén szembesüljenek mindazzal, ami majd rájuk vár, és megtegyék az első szárnypróbálgatásokat. Hogy miként birkózunk a kezdeti nehézségekkel, annak tanúi és segítői lehetnek gyülekezetek, lelkészek és tanárok egyaránt. Ezért ők mindnyájan a munkatársaink. Nem pesszimista ítélőbírók, hanem a munkatársaink, akiknek a közreműködése nélkül nem tehetnék meg a lelkészjelöltek az első hivatásbeli lépéseiket. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki munkatársként, segítő lelkülettel és védelmező szeretettel veszi körül hallgatóinkat. Az idén sok hallgatónk hitoktatási gyakorlatot végez, intenzív az evangélikus iskolákkal, az ott dolgozó hittantanárokkal való együttműködés. Nagyon jó dolog megtapasztalni a nyitottságukat és a felelősségérzetüket. Hosszú távú, folyamatos együttműködés alakult ki azokkal a gyülekezetekkel és lelkészekkel, akik a hatodéves képzés keretében partnereink. Ma már elképzelhetetlen volna, hogy ilyen gyakorlat nélkül lelkészi szolgálatba léphessen valaki. És talán már olyan sincs egyházunkban, aki a gyakorlati év fontosságát és hasznát komolyan vitatná. A gyakorlati teológiai munka azonban nem csak a képzés keretében működik együtt az egyházzal és a lelkészekkel. Rendszeresen indítunk műhelymunkát lelkészek egy-egy csoportjával közösen. Ez a közös munka az egyházi szolgálat egy-egy aktuális területét igyekszik teológiai és gyakorlati módon feldolgozni. Ebben az évben a lelkészi munkaközösségek országos szövetségével közösen indítottunk egy munkacsoportot, amely a konfirmáció témakörében dolgozik. Megpróbálunk szembesülni azokkal az égető kérdésekkel, amelyek e szolgálati ág kapcsán ma előttünk állnak. Szeretnénk közösen tenni valamit azért, hogy azok a fiatalok - még mindig sokan vannak! -, akik évről évre részt vesznek a konfirmáció folyamatában, ne csupán túlessenek egy tradicionálisan jelentős, ám felejthető éven. hanem megszeressék egyházukat, de legfőképpen a Krisztus-követő életformát. Szeretnénk, ha bárkinek, aki meghallja ezt a szót: gyakorlati teológia, az együttműködés és a közös felelősség jutna eszébe. Szabóné Mátrai Marianna, a Gyakorlati Intézet vezetője Egyházi médiamunka Néhány éve alapvető médiaismereteket is tanítunk az egyetemen abból a felismerésből kiindulva, hogy a leendő lelkészeknek és tanároknak igencsak járatosnak kell lenniük a modem kommunikációban. Ennek jegyében egy-egy félév súlypontja lehet az írott vagy az elektronikus sajtó. Megismerkedünk például azzal, hogy miként kell gyülekezeti hírlevelet, újságot szerkeszteni, milyen újságírói műfajok vannak, miként készülnek a rádiós vagy televíziós műsorok. Azzal számolunk, hogy adott esetben a kamera bármelyik oldalán állhatunk majd: vagyis igyekszünk felkészülni arra, hogy miként kell interjút adni, milyen feladatokkal jár egy televíziós istentisztelet, illetve miként készíthetünk akár önállóan is filmet gyülekezetünk életéről. Fabiny Tamás A mellékletet Gömböcz Elvira szerkesztette. Fotók: Bottá Dénes, Benkóczy Péter. Zeneélet és kántor szak az egyetemen Egyetemünkön élénk zeneélet folyik. Az énekkar, a liturgikus kórus és a fúvósegyüttes rendszeres közreműködője az egyetem istentiszteleteinek és ünnepélyeinek. A „házon belül” végzett tevékenység mellett minden zenei együttes rendszeresen vállal szolgálatot gyülekezeti alkalmakon, zenés áhítatokon is. Munkánk „hangzó cégére” a 2003 őszén a Luther Kiadó gondozásában megjelent Veni Creator Spiritus című CD-lemez. Mindeddig a jövő lelkészei és hittantanárai körében folyt a munka. A jövőben azonban szeretnénk, ha egyházunkban is lehetővé válna a felsőfokú kántorképzés. Az elmúlt hónapok folyamán ennek tervezése volt egyik legfontosabb feladatunk. A tervezéskor a következő szempontok vezérelték a tanszék tanárait. Luthernek a zenével kapcsolatos pozitív értékítélete nyomán az egyházzene egyik virágkorát élte. Ugyancsak a reformátor tevékenységének köszönhetően bontakozhatott ki a kántori tevékenységnek a kiemelt megbecsülése és az az iskolarendszer, amely több évszázadon át biztosította az evangélikus egyházzene magas színvonalát. Hazánkban a 19. és 20. század folyamán evangélikus tanítóképzőkben képzett kántortanítók tevékenysége biztosította az igeszolgálat mellett a zenei szolgálat kiegyensúlyozott voltát kisebb és nagyobb gyülekezetekben egyaránt. A II. világháború utáni évtizedek nehéz körülményei között a felsőfokú egyházzenészképzés kérdése egészen a budapesti Zeneakadémia egyházzene tanszakának a megindulásáig megoldatlan maradt. E tanszakon nagyobb arányban találunk evangélikusokat, mint hazánk lakossága körében. A történelmi körülmények folytán fellépő hiány leküzdésére - ahogyan ezt már korábban minden hazai felekezet felismerte - más képzési formát is szükséges biztosítani. Erre a feladatra szeretné felkínálni egyetemünk a jövőben a felsőfokú hároméves alapképzést. Az a tervünk, hogy a lelkész és hittantanár szakos hallgatók számára kiírt egyházzenei tantárgylistát a kántori tevékenység elméleti és gyakorlati tárgyaival egészítjük ki úgy, hogy a kántori tevékenységnek mind a pedagógiai, mind a karvezetői, mind az orgonás részében színvonalas, jól hasznosítható alapozást, ismereteket és készségfejlesztést kapjanak majdani hallgatóink. Tervezett képzésünk az ifjúsági zene színvonalas ápolását is segíteni szeretné. Célunk, hogy a kántor szakon végzettek hatékony munkatársai legyenek gyülekezetüknek, segítsék a gyülekezeti éneklés ébrentartását és megelevene- dését, kórust szervezzenek és színvonalas orgonás szolgálatot végezzenek, zenei és pedagógiai eszközökkel támogassák egyházunk liturgikus életének megújulását. A lelkész- és hittantanárképzéssel való számos párhuzam lehetőséget adna arra, hogy a jövő egyházi munkásai egy szellemi műhelyben nevelődjenek, ezáltal erősödjön a különböző szolgálati területek közötti jobb megértés és együttműködés. Másfelől az áthallgatás lehetőségét biztosítva mód nyílna arra, hogy a kántor végzettség mellett a hittantanárit is megszerezzék hallgatóink. Munkánkkal a fóti kántorképző évtizedes hagyományokon alapuló, de folyton megújuló tevékenységéhez is igyekszünk kapcsolódni azáltal, hogy az ott végzettek számára felsőfokú továbbtanulási lehetőséget szeretnénk kínálni. Tantervűnk azonban olyanok számára is biztosítaná az egyházzenei ismeretek elsajátítását, akik még nem tanultak egyházzenét, de rendelkeznek kellő zenei előképzettséggel. Tervezetünket támogatta az Országos Presbitérium és egyházunk zenei bizottsága is. A kántor szak tervét a tavaszi félév folyamán szeretnénk benyújtani a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. Reményeink szerint 2007 őszén indulhat el a képzés. ■ Finta Gergely i
