Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-04-23 / 17. szám
‘Evangélikus EletS KULTÚRKÖRÖK 2006. április 23. fip 5 Amerika történelmi arca A Wflss Albert-életműsorozat egy kevésbé ismert gyöngyszeme A MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJJAL KITÜNTETETT Evangélium Színház lyuk, számos gőzösük és szénbányájuk mutatja, hanem az a boldogság is, amelyet egymás oldalán találtak meg - annak ellenére, hogy szomszédaik és ismerőseik életük végéig lenézték őket származásuk miatt. A két címszereplő története mellett felfelvillannak a 19. századi Egyesült Államok főbb történelmi eseményei. Szinte csak Eliza és Jacob egymás iránt érzett szerelme állandó, minden más változik. Az egykori poros telepes vidékből, Bel Airből fényes és gazdag nagyváros - Bellaire - válik. A főszereplők szemszögéből élhetjük át a nagy történelmi eseményeket, folyamatokat: az indiánok viszszaszorítását, Észak és Dél megosztottságát, az északamerikai polgárháborút, a rabszolga-felszabadítást, illetve azt, hogy a Heathering- ton család anyagi támogatásának köszönhetően még a vasút is eljut a városba. Eliza és Jacob mindennapjait áthatja az Egyesült Államok telepeseire jellemző egyszerű, de mély vallásosság. A szerző a könyv történésein keresztül mutatja be, hogy az Egyesült Államokat olyan, többségükben protestáns telepesek hozták létre és építették meg, akiknek két dolgos kezük mellett maga az Úristen volt a legfőbb erejük (vö. Zsolt 127,1). Wass Albert tehát regényében megmutatta az Egyesült Államok igazi, történelmi arcát, melyet a jelen Amerikájának ellentmondásossága ellenére is lehet szeretni - vagy legalábbis tisztelni. Azonban talán ennél is fontosabb mondanivaló az a zsoltáros által megfogalmazott tanulság, mely Eliza és Jacob Heatherington életéből is kiviláglik: „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít." (Péld 10,4) ■ Chladek Tibor Wass Albert: Eliza és a ház, amit Jacob épített I—II. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005. Ára 1401 forint. Dísztárgy vagy fegyver? Beszélgetés a Balassi-kard alkotójával ► Minden évben február 14-én, Bálint napján adják át a lassan európai hírű irodalmi díjat, a Balassi Bálint- emlékkardot az arra érdemeseknek. Az idén Csoóri Sándor költő, író, forgatókönyvíró és Lucie Szy- manowska cseh műfordító vehetett át egy-egy szablyát. A kardot Fazekas József bonyhádi kardkovács- mester készíti. Fazekas József több mint tíz éve foglalkozik egyedi megmunkálású kések, kardok, tőrök kovácsolásával. Valamennyi művét hetekig formálgatja, edzi, csi- szolgatja, maga készíti a pengét, a nyelet és a tokot is. A március első hetében Budapesten megrendezett, Fegyver, horgászat, vadászat elnevezésű nemzetközi kiállításra inkább késeket hozott. Az egyik tőr nyelét nézegetem. „Mamutagyar - mondja. - Rengeteg van belőle, elsősorban Szibériában.” Izmos, markos ember, könnyű elképzelni őt kötényben az üllő mögött, másfél kilós kalapáccsal a kezében...- Hogyan kapta a megbízást a kard elkészítésére, és mikor került ki a keze alól az első' darab?- Egy újságíró barátom felhívott, hogy Balassi-díjat szeretne létrehozni, de még nem tudja, hogy mi legyen maga a díj. Mondtam, ha Balassi, akkor természetesen egy kard. Az elsőt még 1997-ben készítettem, a pengéjére pedig ezt marattam: „Ó én édes hazám, te jó Magyarország”. Az utóbbi években már kettőt készítek, mert általában egy költőt és egy Balassi-fordítót díjaznak. Természetesen nincs két egyforma Balassi-kard sem, hiszen mindegyik kézzel gyártott, egyedi darab. Egyébként pedig a végvári vitézek fegyverei között sem lehetett két tökéletesen egyforma.- Miért és mikor kezdett kardkovácsolással foglalkozni?- Mindig is érdekeltek a fegyverek - de soha nem az, miként lehet használni őket, hanem inkább a technika, amellyel elkészíthetem. Az izgatott, hogy a 21. század elején nem tudok megcsinálni egy olyan kardot, amilyet a 15. században naponta előállítottak. A technika fejlettebb, de a tudás elveszett. Persze nem ez volt az első foglalkozásom tizennyolc évesen. A gimnázium után elektroműszerészként kezdtem dolgozni, de voltam villanyszerelő és eladó is. A rendszerváltáskor azonban munkanélküli lettem, és úgy gondoltam, ideje, hogy a saját lábamra álljak. Ahhoz, hogy egzisztenciát teremtsek, kellett jó tíz év, mert nem volt alaptőkém. Az első késeket MÉH-telepről összegyűjtött csapágygyűrűkből készítettem. Kölcsönkértem egy kovácstűzhelyt, volt egy üllőm, a műhelyben egy satupad meg egy köszörű. Apránként vásároltam hozzá szerszámokat.- Honnan tanulta a szakmai fogásokat?- Saját gyakorlatomból. Autodidakta módon képeztem magam, főleg a. kardkészítésben. Késes szakma volt, de kardkészítő nemigen akadt. Én pedig nem apróztam el, rögtön a kardokkal kezdtem. Hadtörténeti kiadványokat, újságokat forgattam, de a legtöbbet a saját gyakorlati kudarcaimból tanultam. Sokszor abba akartam hagyni a dolgot, de aztán egy óra múlva újrakezdtem. Előfordult, hogy háromnapi munkámat tettem tönkre tizenöt másodperc alatt. Bosz- szantó, amikor kardot szeretnék, végül pedig két tőr lesz belőle.- Milyen kardokat rendelnek Öntől?- A legnépszerűbbek a szamurájkardok, amelyeket a keleti harcművészetet gyakorlók keresnek. Ha valaki hosszabb ideig űzi ezeket, rájön, hogy ősi szamurájcsaládból származik, és rögtön szüksége lesz egy kardra - mosolyog. - Sokan keresik még a gótikus pallost és a végvári szablyákat is, de nagyon sokféle kardot kértek már tőlem.- Gondolt már arra, hogy művészi fokon ugyan, de mégiscsak gyilkolásra szánt eszközöket készít?- Ezt még az elején végiggondoltam. Imádkozom azért, hogy az én kardjaim a saját véremen kívül másét ne ontsák. Munka közben ugyanis időnként véletlenül összekaszabolom magam. Ezeket a késeket, kardokat én nem szúróeszközöknek, hanem műtárgyaknak látom, és a vásárlók is dísztárgyakként veszik őket. Reménykedem abban, hogy Isten nem engedi, hogy az általam készített kardokkal bárki is életeket oltson ki. ■ Jánosi Vali ► A marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában számos értékes Wass Albert-kötet jelent meg a szerző életművét közlő sorozat részeként. Nemcsak azért érdemes megvásárolni e köteteket, mert a kiadó az erdélyi magyarok szociális támogatására használja fel a bevételt, hanem azért is, mert a sorozat révén számos kevésbé ismert vagy eddig csak angol nyelven megjelent könyvet is olvashatunk a szerzőtől. Például az Eliza és a ház, amit Jacob épített című kétkötetes regényt, mely az Egyesült Államok történelmének egy szeletével foglalkozik igen olvasmányosan. A második világháború után fennálló politikai viszonyok között nem látták volna szívesen sem Magyarországon, sem az időközben Romániához csatolt Erdélyben a „fasisztának” bélyegzett írót. Wass Albert az emigránsok keserű kenyerét ette az Egyesült Államokban, s bár magyarságát és Erdély-szeretetét ott is megőrizte szívében, sosem tagadta, hogy hálás volt az őt magyarként befogadó országnak. Hálája kézzelfogható jeléül nem kizárólag a magyarság történelmével foglalkozó regényeket írt, hanem amerikai témájú történelmi regényeket is - az amerikai olvasóközönségnek, angol nyelven. Az Eliza és a ház, amit Jacob épített című könyvvel a szerző méltó emléket állított a vadnyugat első telepeseinek, akik szinte a semmiből teremtettek maguknak és családjuknak megélhetést és egzisztenciát. A két kezükkel országot építő puritán telepesek életfelfogását kifejezetten hűen tudta ábrázolni az író. A szóban forgó könyv főszereplője - ahogy egy történelmi regényben illik - valóságos személy, Jacob Heatherington. A főhős tizennyolc éves korában az önállósodás útjára lép, s elszegődik az Ohio folyó környékének legrátermettebb kereskedőjéhez, John Einkhez. Miközben Fink feleségével együtt a folyón lehajózik New Orleansba, hogy szénbányájának termését eladja az ottani piacon, Jacobra marad a bánya. Jacob keményen dolgozik, s munkájának eredményeképpen nagy haszonra tesz szert, mert jó áron eladja az általa kifejtett szenet az Ohión hajózó gőzösöknek. Mikor gazdája visszatér, a nagy hasznot megfelezik, és Heatherington önálló vállalkozásba kezd: saját szénbányát nyit. A főhős életre szóló társra lel a folyóparti kisváros, Bell Air kocsmárosának nevelt lányában, Eliza Armstrongban, akit kétévnyi ismeretség és udvarlás után feleségül is vesz, miután a kislány édesanyja meghal. Eliza és Jacob nagyon boldogok együtt, s mindketten keményen dolgoznak. Jacob a banyájában, Eliza pedig otthon, az egyre növekvő gyermeksereg mellett. Munkájuk eredményeképpen az analfabéta bányászból és az árva leányból egész Ohio partvidékének leggazdagabb házaspárja lesz. Gazdagságukat azonban nemcsak fényűző kastéDUNA PALOTA Budapest V., Zrínyi u. 5. 2006. május 5-én, pénteken este 7 órakor bemutatja Hubay Miklós Egy faun éjszakája, avagy Hová lett a Rózsa Lelke? című tragédiáját két részben. szereplők: Nizsinszkij Romy, a felesége Emy, az anyósa Oktáv, az anyós férje Ariella, négyéves kislánya Csincsilla (Gyagilev) Ballerino, a táncos (Lifar) Wilson amerikai elnök Dr. Zara, a gyógyszálló igazgatója Marcus, a szálló portása Gorilla, Wilson testőre Ismeretlen katona Lénárt László Buzogány Márta Borbáth Otília Bánfjy György Kossuth-díjas kiváló művész Csodó Lórin Kárpáti Tibor Szabó Péter Bitskey Tibor Kossuth-díjas érdemes művész Farkas Tamás Gyurin Zsolt Mucsi Sándor Medgyessy Pál Történik Sankt Moritzban 1919 április elején, nagyszombaton és a húsvétvasárnapra virradó éjszakán Díszlet- és jelmeztervező: Hums Anna Mária Zenei szerkesztő: Pacher Gréti Koreográfus: Major Rita Rendező: Udvaros Béla további előadások: május 7., 28. (vasárnap) - délután négy óra; május 13., 20., 27. (szombat) - délután 3 óra; június 4., pünkösdvasárnap - este 7 óra; június 5., pünkösdhétfő - délután 3 óra. Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonszámon, és kivételesen május 2-től hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (telefonszám: 1/235-5500). Helyárak: 1800,1400,1200 forint. Színházunk huszonnegyedik bemutatóját láthatja most a közönség. Ezúttal egy újabb magyar remekíró, Hubay Miklós művét mutatjuk be. Hőse a 20. század első évtizedeinek világhírű táncfenoménja, Nizsinszkij, akinek táncos maszkjában Hubay Miklós szól hozzánk. Az ő keserveit siratja el, azokat a lehetőségeket, amelyekkel nem hagyták élni. E drámában mégis „táncol”, átmenti életünkbe a művészetet, azt a Hubay-Nizsinszkijt, aki volt, és aki lehetett volna. A Hová lett a rózsa lelke? rekviem és leszámolás; az író az őrület évei után a téboly árkait lépte át e drámai példázattal. És mi teszi magyarrá? Hubay nemzeti hovatartozása, Nizsinszkij magyar felesége, az első világháború tragikusan alakuló befejezése. A dráma sugárzásában a pusztuló, arcát vesztő Európa romjai alatt Nizsinszkijben Magyarország, a magyarság, ez a kis haza harcol létéért a belső őrület és külső téboly szorításában. A döblingi zseniális őrülthöz hasonlítható Nizsinszkij tébolya. De míg az egyik a szabadságharc vérbe fojtása ellen tiltakozik, a másik a legalább olyan súlyos trianoni megtörettetés ellen. A tragédiát szatirikusán kíséri végig Wilson amerikai elnök világméretű blöfforgiája, mely Európának és az egész emberiségnek megváltást hirdet. Végül a kettős cím értelmezéséhez: Debussy ismerte Nizsinszkijt, s az ő számára komponálta híres táncát (Egy faun délutánja). Párizsban ő táncolta a bemutatón. Carl Maria von Weber Felhívás keringőre című művében pedig ő táncolta a Rózsa Lelkét! E gondolatok jegyében kérjük fel önöket - egy drámai táncra. Budapest, 2006 tavaszán, húsvét után Albert Gábor Godspell - „Isten beszéde” A Godspell című kétórás musicalt mutatja be országszerte a kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnázium diákszínpada. Stephen Schwartz keresztény témájú zenés darabját dr. Lénárt Attila reTidezte, és harminchárom 14-18 éves fiatal dolgozott a sikeren - köztük számos evangélikus is. Szeptember óta heti egy-két próbával készültek a tavaszi turnéra. A történet egyszerű: közénk, ma élő földi emberek közé megérkezik Jézus, és tanít minket. Vannak köztünk, akik „beszólnak” neki, mások bántják, kinevetik, és ellene tesznek. Vannak azonban olyanok is, akik szívesen és örömmel fogadják tanítását. A darab végén - a közönséggel együtt - ők kerülnek többségbe. Közben egyre-másra felcsendülnek azok az énekek, melyeket a hívő fiatalok már ismerhetnek: akár bibliaóráról, akár a Continental Singers szabadtéri műsoraiból vagy éppen híres musicalszámokként. Az előadások célja az, hogy a bibliai történeteket és példázatokat közel hozza olyanokhoz is, akik nem vagy csak keveset jártak hittanra. A csoport tizenhat szolgálatának néhány állomása Kiskunhalason kívül: Soltvadkert, Kecel, Tompa, Orgovány, Csurgó és Pécs. És ha a siker tapsban mérhető, akkor álljon itt egy adat: Solt- vadkerten a visszatapsolás negyedórán át tartott! ■ K.L. A SZERZŐ FELVÉTELE
