Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-04-23 / 17. szám
4 '"SI 2006. április 23. KERESZTUTAK “Evangélikus Élet3 Az egyházak után politikusok is jogorvoslatot kérnek az Alkotmánybíróságtól ► A kormány semmibe veszi az Alkotmánybíróság döntéseit - hangzott el április 13-án az Országgyűlés képviselői irodaházában tartott sajtótájékoztatón, amelyre dr. Bakai István, ár. Salamon László és ár. Semjén Zsolt képviselő hívta meg az írott és elektronikus sajtó munkatársait. Az összejövetelen jelentették be, hogy a három politikus az egyházi iskolák és szociális intézmények védelmében beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). EMEIK-nagyhét ► Első ízben vett részt az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencián a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves teológusa, Köpfe Lídia, akit benyomásairól kérdeztünk. Mint ismeretes, a három legnagyobb hazai történelmi felekezet április 3-án fordult közös beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, nehezményezvén, hogy a kormány az ez évi költségvetési törvényt, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényt az egyházak és egyházi intézmények rovására módosította. Erre a jogorvoslati kérelemre „rímel” a három politikus beadványa, amely részben a vatikáni szerződésre, részben pedig korábbi alkotmánybírósági döntésekre alapozva tartja diszkriminatívnak, illetőleg alkotmányellenesnek a törvény- módosítást.- Nem privilégiumokat kérünk az egyházak számára, csupán az egyházi és az állami intézmények között jelenleg meglévő különbségtétel megszüntetését - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Semjén Zsolt, rámutatva, hogy a törvény nemcsak az oktatási, illetve szociális intézményeket hozná hátrányos helyzetbe, de akadálya lehet annak is, hogy-állami megfelelőjével ellentétben - költségvetési támogatásban részesüljön egy nyilvános egyházi könyvtár, köz- művelődési intézmény vagy múzeum. A kereszténydemokrata politikus az összejövetel végén még azt is hangsúlyozta, hogy valójában alapvetően nem is az egyházakról van szó. Ok az emberek személyes, szabad döntésének biztosításáért kérik az AB védelmét ebben a nem politikai, hanem tisztán emberjogi kérdésben. Azt szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság „állapítsa meg a nemzetközi szerződésből származó jogalkotási kötelezettség elmulasztását, és annak megszüntetéséről az adott költség- vetési éven belül érvényesíthető határidő kitűzésével rendelkezzék”.- Úgy hatott rám a helyszín, mintha hazám, Erdélyország mesevilágában járnék. Sötét fenyőerdők övezik a konferencia-központot.- Milyen benyomásokat szerezte! az összejövetelen?- Fontosnak tartom, hogy nem volt kötött ülésrend. Ez is kifejezte a központ mottóját: „Idegenként lépsz be, barátként távozol”. Ugyanakkor még nem vettem részt olyan alkalmon, ahol a generációs különbségek úgy eltűntek volna, mint itt. Meglepett, ahogyan az idősebbek hozzáálltak az ifjakhoz. A legfiatalabb konferenciázó még nem volt kétéves, a legidősebb viszont már túl volt a nyolcvanon. Számos „törzskonferenciá- zó” kisgyerekként kezdte, ezen az alkalmon pedig már boldog anyaként vagy apaként jelent meg a saját csemetéivel.- Milyen tanulságokat szűrte! le a beszélgetésekből?- Nagyon pici a világ. Örömmel tapasztaltam, hogy a történelmi Magyarország legdélkeletibb csücskében fekvő szülőfalumat és otthoni lelkészemet is ismerik Németországnak ezen a táján. A határon túlra való kerülés megerősítette Idén is megjelent a Keresztény-Zsidó Társaság évkönyve, amely évről évre nagyobb terjedelemben és egyre gazdagabb tartalommal örvendezteti meg szélesedő olvasótáborát. Huszonhat szerzője több nyelven, természetesen főleg magyarul közöl elsősorban vallási, de irodalmi, történeti és szociológiai tárgyú tanulmányokat is. Benyik György tanszékvezető professzor (Szegedi Hittudományi Főiskola) a Tóra korai keresztény értelmezését elemzi, Borsányi-Schmidt Ferenc, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR- ZSE) docense a haszidizmust ismerteti; Domonkos István önéletrajza igazi 20. századi magyar zsidó sors. Fabiny Tamás püspök, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora Júdásnak a zsidó szépirodalomban való megítéléséből válogat, a század legjobb zsidó íróit hozva példának. Halmos Sándor docens (ORZSE) Brück Gyula debreceni zeneszerzőnek állít emléket. Haraszti György, az ORZSE tanszékvezető professzora a Budán felavatott Igazak Falát üdvözli, hangsúlyozva, hogy az általa is közölt lista - amely sok ismert nevet tartalmaz - még nem teljes; Pokomi Zoltán, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke szép beszédet mondott az avatáskor, amelyet szintén olvashatunk a kötetben. Hídvégi Márton egyetemi tanár a nagy- közönség által is jól ismert kutatói munkásságából Márton Áron püspök betegségét mutatja be. Jakab Attila vallástörténész keresztény teológiai irányzatokat vázol, Kalota József érseki vikárius a hazai ortodoxia képviselőjeként írt az évkönyvbe. Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető professzora Ezsaiás próféta alakját emeli ki a történelmi homályból, Kármán az összetartozás tudatát és azt a szereteted amellyel testvér testvért lel föl az azonos anyanyelvet beszélő emberben. Úgy vélem, a határon túli magyarok identitástudatának megőrzéséhez szervesen hozzájárulnak ezek a konferenciák. Magyarnak és embernek megmaradni a globalizálódó világ dzsungelében nem könnyű. Csak az értheti ezt meg igazán, aki huzamosabb ideig élt már távol a hazájától.- Mi ragadott meg legmélyebben a konferencián?- A nagycsütörtök esti istentisztelet. Gyertyafény mellett ültük körül a teamécsesekből kirakott keresztet. Nekem ebben az áhítatos hangulatban igét kellett olvasnom. A meditációt és az úrvacsoraosztást ijj. Joób Olivér lelkész tartotta - tolószékhez kötve. Ez volt életem legmeghittebb nagycsütörtöke. Az alázatnak és Isten tiszteletének ilyen megrendítő példájával még nem találkoztam. Sokáig ültem csendben, és bámultam a pici kis fényeket. S akkor hitelessé váltak számomra Jézus szavai: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." (2Kor 12,9) György, az ORZSE tanszékvezető professzora az európai felvilágosodásnak a zsidó liturgikus zenére gyakorolt hatását vizsgálja, sok érdekes példával. Lebo- vits Imre a múlt kezdetét és végét keresi önéletrajzában, Lichtmann Tamás professzor pedig a zsidó irodalom jövőjét, sok idézettel, tisztázva a fogalmakat. Németh Pál református lelkész, főiskolai docens az iszlám misztikával foglalkozik, Oláh János, az ORZSE docense Jónás történetét eleveníti fel a midrások- ból. Nándorfehérvár évfordulója ad aktualitást a Kapisztrán János korábbi tevékenységével foglalkozó írásnak. Schoner Alfréd főrabbi, az ORZSE rektora a 21. század eleji magyar zsidó család különleges problémáit taglalja, amelyeket a soa és a diktatúra évtizedei okoztak, felcsillantva a jövő reménységét. Gondolatébresztő tanulmánya héberül is olvasható a kötet végén. Staller Tamás rektorhelyettes az európai judaizmushoz fűz kulturális reflexiókat, Szécsi József, az ORZSE docense az imádság történetébe vezeti be olvasóit - angolul is. Szigeti Jenő adventista teológiai professzor Michnay László lelkésznek állít emléket, aki a nehéz időkben kiállt az üldözöttekért. Tokics Imre, az Adventista Teológiai Főiskola dékánja Jeremiás szimbolikus cselekedeteit idézi fel. Török Csaba katolikus lelkész a hit szemszögéből vizsgálja kultúrák pluralizmusát és párbeszédét - német nyelven is. Mint látható, széles skálán mozognak a kötet írásai, sok tárgyat ölelnek fel, de a célja mindegyiknek közös: előmozdítani egymás megismerését és a különböző felekezetek közötti megértést. Ezt a nemes gondolatot szolgálja az idei Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv is! ■ Róbert Péter Pészah ünnepe ► A zsidóság a pészah ünnepét Niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 21. (Izraelen kívül a 22.) napjáig tartja. A pészah a tavasznak, a természet újjászületésének, valamint a kovász- talan kenyérnek az ünnepe, amikor a zsidó nép az Egyiptomból való kivonulásra, a rabszolgaságból történt szabadulásra is emlékezik. A történetet - Izrael elnyomatását, Mózes és Áron isteni küldetését, a fáraó kér- lelhetetlenségét, az Egyiptomot sújtó tíz csapást, majd a zsidók megmenekülését - Mózes második könyvének első tizenöt fejezete írja le. A pészah elnevezés is innen ered (szó szerint az elkerülés ünnepe); arra utal, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás - az elsőszülöttek halála - elkerülte a zsidók házait. Az ünnep hét (Izraelen kívül nyolc) napig tart. A régi időkben ugyanis a hónapok kezdetét jelző újhold megjelenését Jeruzsálemben figyelték, s arról sürgősen értesítették a többi hitközséget. Az Izraelben élő zsidók nappal füst-, éjjel tűzjelekkel továbbították távolabb - például Babilonban és Perzsiában - élő testvéreiknek az újhold beköszöntésének hírét, de ellenségeik hamis jelekkel megzavarták őket. Ezután lovas futárok vitték a hírt, ám idővel ezt is megakadályozták, ezért a bizonytalanság miatt sokáig kettős ünnepet (két széderestét) tartottak. A 4. századtól kezdve a tudósok már pontosan ki tudták számítani a jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszteletből megmaradt a két széder. Pészah a szabadság ünnepe is; ilyenkor az emberi szabadság teljességét hirdetik. Az ünnep a széderestével kezdődik: szertartásos, meghatározott rend szerint zajló családi étkezés - egyfajta szeretetvendégség - keretében dramatizálva felidézik a kivonulás történetét. A széderasztal terítéke és étkei szimbolikus jelentéssel bírnak. Az ünnep hét (nyolc) napja közül az első a kivonulásra, az utolsó pedig a Nádas-tengeren való átkelésre emlékeztet (a közbeeső napok úgynevezett félünnepek). Ez volt az a tenger, amelyen Isten száraz lábbal átvezette a zsidókat - az őket üldöző egyiptomi sereget viszont elpusztította. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától kezdve áz utolsó napi Mázkírig, az elhunytakért mondott imáig. A zsidó húsvét egy másik elnevezése „a kovásztalan kenyér ünnepe”. Ugyanis amíg tart, nem szabad kovásszal készült kenyeret enni, sőt pészah előnapjára minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a házból. Pészahkor kizárólag erre a célra fenntartott főzőedényeket, tálakat-tányérokat szabad használni (a nagyon vallásos zsidóknál erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn). A rabbinikus szabályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő erre az időszakra, így a zsidó nők rituális tavaszi nagytakarítást végeznek. A zsidók ilyenkor csak kovász nélküli tésztaféleséget fogyasztanak, ez a pász- ka (héberül) vagy macesz (jiddisül). A pászka lisztből és vízből készült, gyorsan sütött ostyaféleség. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, a zsidók keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát. A maceszt „lehem óni"- nak, a „nyomorúság kenyerének” is nevezik, ami arra utal, hogy a szolgaság évei alatt is ezt fogyasztották. Magyarországon, Erdélyben a 16. században jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete. Már ők is megemlékeztek a zsidók egyiptomi kivonulásáról („pogácsás ünnep"), s megülték a széderestét is. A pészah és a húsvét időpontja kezdetben egybeesett. A 2. századtól kezdve a húsvét egy héttel a zsidó ünnep után került, a formális szétválasztást pedig 325-ben a niceai zsinat végezte el. A Ger- gely-naptár szerint az idén április 12-én este kezdődött a zsidó húsvét. ■ Bognár Anna ■ GaZsu HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________ Pályázat óvodavezetői állásra A Nagytarcsai Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a Szivárvány Evangélikus Keresztyén Óvoda vezetői állására. A pályázat feltétele:- legalább 5 éves óvodapedagógusi gyakorlat- vagy evangélikus lelkészi végzettséget igazoló oklevél és legalább 5 éves közoktatási intézményben szerzett hitoktatói gyakorlat;- keresztény elkötelezettség, legalább 5 éves aktív evangélikus gyülekezeti tagság;- konfirmáció, lelkészi ajánlás. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. május 31. Az állás elfoglalásának ideje: 2006. augusztus 1. Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről: Nagytarcsai Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2142 Nagytarcsa, Sztehlo Gábor u. 1., Baranka György lelkész; tel.: 28/450-177, 20/824-3841; e-mail: gbaranka@freemail.hu. HIRDETÉS Számítógépes oktatás lelkészek és segítőik részére A 2006 tavaszára korábban meghirdetett tanfolyamok közül néhányat lemondunk, és új időpontokat hirdetünk meg. Az eredeti időpontban nem tartjuk meg a Szöveg 1., Szöveg 2., Süni és Linux elnevezésű tanfolyamokat, részben a jelentkezők alacsony száma, illetve időpontütközés miatt. A szövegszerkesztési tanfolyamokra új időpontokat hirdetünk meg: 2006. május 11. - Alapfokú szövegszerkesztés (Szöveg 1.) A szövegszerkesztést rendszerbe állítva magyarázzuk el. Nemcsak az egyes gombok és menüpontok jelentéséről lesz szó, hanem a helyes munkamenetről és a szövegszerkesztés logikájáról, formázási egységeiről is. 2006. május 18. - Haladó szövegszerkesztés (Szöveg 2.) A Szöveg t. tanfolyam anyagára építve összetett feladatokat hajtunk végre, illetve a hozzájuk szükséges eszközök használatát tanuljuk meg: fejlécek, sablonok, stílusok használata és körlevelek készítése. A tanfolyamok egynaposak, 9.30-tól 17 óráig tartanak. Helyszín: az Üllői út 24. szám alatti épület 2. emeleti tárgyalója. Előzetes jelentkezés szükséges Csüllög Péter rendszergazdánál (tel.: 20/8242-012, e-mail: Peter.Csullog@lutheran.hu). Egy tanfolyamon legfeljebb 10 fő vehet részt. A tanfolyami díj (mely az ebédet is magában foglalja) 2500 Ft. Az útiköltséget a résztvevők állják vagy gyülekezetük fizeti (az országos egyház nem nyújt költségtérítést). A gépkocsival érkezőknek sajnos nem tudunk parkolási lehetőséget biztosítani az Üllői út 24.-ben. Parkolás céljából javasoljuk a városszéli nagyobb parkolók, majd a tömegközlekedés használatát. A környező utcák őrzött parkolóiban korlátozott számban, díjfizetés ellenében lehet parkolni. Őrzött parkoló található a Mária utcában, a Bródy Sándor utcában és a Corvin mozi mögött. Dr. Balsai István, dr. Semjén Zsolt és dr. Salamon László ■ P.K. Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2005