Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-04-23 / 17. szám

4 '"SI 2006. április 23. KERESZTUTAK “Evangélikus Élet3 Az egyházak után politikusok is jogorvoslatot kérnek az Alkotmánybíróságtól ► A kormány semmibe veszi az Alkotmánybíróság döntéseit - hangzott el április 13-án az Országgyűlés képviselői irodaházában tartott sajtótájé­koztatón, amelyre dr. Bakai István, ár. Salamon László és ár. Semjén Zsolt képviselő hívta meg az írott és elektronikus sajtó munkatársait. Az össze­jövetelen jelentették be, hogy a három politikus az egyházi iskolák és szo­ciális intézmények védelmében beadvánnyal fordult az Alkotmánybíró­sághoz (AB). EMEIK-nagyhét ► Első ízben vett részt az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencián a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves teológusa, Köpfe Lídia, akit benyomásairól kérdeztünk. Mint ismeretes, a három legnagyobb hazai történelmi felekezet április 3-án fordult közös beadvánnyal az Alkot­mánybírósághoz, nehezményezvén, hogy a kormány az ez évi költségvetési törvényt, illetőleg a szociális igazgatás­ról és szociális ellátásokról szóló tör­vényt az egyházak és egyházi intézmé­nyek rovására módosította. Erre a jog­orvoslati kérelemre „rímel” a három politikus beadványa, amely részben a vatikáni szerződésre, részben pedig ko­rábbi alkotmánybírósági döntésekre alapozva tartja diszkriminatívnak, ille­tőleg alkotmányellenesnek a törvény- módosítást.- Nem privilégiumokat kérünk az egyházak számára, csupán az egyházi és az állami intézmények között jelenleg meglévő különbségtétel megszüntetését - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Semjén Zsolt, rámutatva, hogy a tör­vény nemcsak az oktatási, illetve szociá­lis intézményeket hozná hátrányos helyzetbe, de akadálya lehet annak is, hogy-állami megfelelőjével ellentétben - költségvetési támogatásban részesül­jön egy nyilvános egyházi könyvtár, köz- művelődési intézmény vagy múzeum. A kereszténydemokrata politikus az összejövetel végén még azt is hangsú­lyozta, hogy valójában alapvetően nem is az egyházakról van szó. Ok az embe­rek személyes, szabad döntésének bizto­sításáért kérik az AB védelmét ebben a nem politikai, hanem tisztán emberjogi kérdésben. Azt szeretnék, hogy az Al­kotmánybíróság „állapítsa meg a nem­zetközi szerződésből származó jogalko­tási kötelezettség elmulasztását, és an­nak megszüntetéséről az adott költség- vetési éven belül érvényesíthető határ­idő kitűzésével rendelkezzék”.- Úgy hatott rám a helyszín, mintha hazám, Erdélyország mesevilágában jár­nék. Sötét fenyőerdők övezik a konfe­rencia-központot.- Milyen benyomásokat szerezte! az össze­jövetelen?- Fontosnak tartom, hogy nem volt kötött ülésrend. Ez is kifejezte a központ mottóját: „Idegenként lépsz be, barát­ként távozol”. Ugyanakkor még nem vettem részt olyan alkalmon, ahol a ge­nerációs különbségek úgy eltűntek vol­na, mint itt. Meglepett, ahogyan az idő­sebbek hozzáálltak az ifjakhoz. A legfia­talabb konferenciázó még nem volt két­éves, a legidősebb viszont már túl volt a nyolcvanon. Számos „törzskonferenciá- zó” kisgyerekként kezdte, ezen az alkal­mon pedig már boldog anyaként vagy apaként jelent meg a saját csemetéivel.- Milyen tanulságokat szűrte! le a beszélge­tésekből?- Nagyon pici a világ. Örömmel ta­pasztaltam, hogy a történelmi Magyaror­szág legdélkeletibb csücskében fekvő szülőfalumat és otthoni lelkészemet is is­merik Németországnak ezen a táján. A határon túlra való kerülés megerősítette Idén is megjelent a Keresztény-Zsidó Társaság évkönyve, amely évről évre na­gyobb terjedelemben és egyre gazda­gabb tartalommal örvendezteti meg szé­lesedő olvasótáborát. Huszonhat szer­zője több nyelven, természetesen főleg magyarul közöl elsősorban vallási, de irodalmi, történeti és szociológiai tárgyú tanulmányokat is. Benyik György tanszékvezető pro­fesszor (Szegedi Hittudományi Főiskola) a Tóra korai keresztény értelmezését elemzi, Borsányi-Schmidt Ferenc, az Orszá­gos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR- ZSE) docense a haszidizmust ismerteti; Domonkos István önéletrajza igazi 20. szá­zadi magyar zsidó sors. Fabiny Tamás püs­pök, az Evangélikus Hittudományi Egye­tem tanszékvezető professzora Júdásnak a zsidó szépirodalomban való megítélé­séből válogat, a század legjobb zsidó író­it hozva példának. Halmos Sándor docens (ORZSE) Brück Gyula debreceni zeneszer­zőnek állít emléket. Haraszti György, az ORZSE tanszékvezető professzora a Bu­dán felavatott Igazak Falát üdvözli, hang­súlyozva, hogy az általa is közölt lista - amely sok ismert nevet tartalmaz - még nem teljes; Pokomi Zoltán, a Fidesz - Ma­gyar Polgári Szövetség alelnöke szép be­szédet mondott az avatáskor, amelyet szintén olvashatunk a kötetben. Hídvégi Márton egyetemi tanár a nagy- közönség által is jól ismert kutatói mun­kásságából Márton Áron püspök betegsé­gét mutatja be. Jakab Attila vallástörté­nész keresztény teológiai irányzatokat vázol, Kalota József érseki vikárius a hazai ortodoxia képviselőjeként írt az év­könyvbe. Karasszon István, a Károli Gás­pár Református Egyetem tanszékvezető professzora Ezsaiás próféta alakját eme­li ki a történelmi homályból, Kármán az összetartozás tudatát és azt a szerete­ted amellyel testvér testvért lel föl az azo­nos anyanyelvet beszélő emberben. Úgy vélem, a határon túli magyarok identitás­tudatának megőrzéséhez szervesen hoz­zájárulnak ezek a konferenciák. Magyar­nak és embernek megmaradni a globali­zálódó világ dzsungelében nem könnyű. Csak az értheti ezt meg igazán, aki huza­mosabb ideig élt már távol a hazájától.- Mi ragadott meg legmélyebben a konfe­rencián?- A nagycsütörtök esti istentisztelet. Gyertyafény mellett ültük körül a tea­mécsesekből kirakott keresztet. Nekem ebben az áhítatos hangulatban igét kel­lett olvasnom. A meditációt és az úrva­csoraosztást ijj. Joób Olivér lelkész tartot­ta - tolószékhez kötve. Ez volt életem legmeghittebb nagycsütörtöke. Az alá­zatnak és Isten tiszteletének ilyen meg­rendítő példájával még nem találkoz­tam. Sokáig ültem csendben, és bámul­tam a pici kis fényeket. S akkor hitelessé váltak számomra Jézus szavai: „Elég ne­ked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlen­ség által ér célhoz." (2Kor 12,9) György, az ORZSE tanszékvezető pro­fesszora az európai felvilágosodásnak a zsidó liturgikus zenére gyakorolt hatá­sát vizsgálja, sok érdekes példával. Lebo- vits Imre a múlt kezdetét és végét keresi önéletrajzában, Lichtmann Tamás pro­fesszor pedig a zsidó irodalom jövőjét, sok idézettel, tisztázva a fogalmakat. Németh Pál református lelkész, főisko­lai docens az iszlám misztikával foglal­kozik, Oláh János, az ORZSE docense Jó­nás történetét eleveníti fel a midrások- ból. Nándorfehérvár évfordulója ad ak­tualitást a Kapisztrán János korábbi tevé­kenységével foglalkozó írásnak. Schoner Alfréd főrabbi, az ORZSE rektora a 21. század eleji magyar zsidó család külön­leges problémáit taglalja, amelyeket a soa és a diktatúra évtizedei okoztak, fel­csillantva a jövő reménységét. Gondo­latébresztő tanulmánya héberül is olvas­ható a kötet végén. Staller Tamás rektor­helyettes az európai judaizmushoz fűz kulturális reflexiókat, Szécsi József, az OR­ZSE docense az imádság történetébe ve­zeti be olvasóit - angolul is. Szigeti Jenő adventista teológiai pro­fesszor Michnay László lelkésznek állít emléket, aki a nehéz időkben kiállt az ül­dözöttekért. Tokics Imre, az Adventista Teológiai Főiskola dékánja Jeremiás szimbolikus cselekedeteit idézi fel. Török Csaba katolikus lelkész a hit szemszögé­ből vizsgálja kultúrák pluralizmusát és párbeszédét - német nyelven is. Mint látható, széles skálán mozognak a kötet írásai, sok tárgyat ölelnek fel, de a célja mindegyiknek közös: előmozdíta­ni egymás megismerését és a különböző felekezetek közötti megértést. Ezt a ne­mes gondolatot szolgálja az idei Keresz­tény-Zsidó Teológiai Évkönyv is! ■ Róbert Péter Pészah ünnepe ► A zsidóság a pészah ünnepét Ni­szán hónap 15. napjának előestéjé­től, azaz 14-étől a hónap 21. (Izrae­len kívül a 22.) napjáig tartja. A pészah a tavasznak, a természet új­jászületésének, valamint a kovász- talan kenyérnek az ünnepe, ami­kor a zsidó nép az Egyiptomból va­ló kivonulásra, a rabszolgaságból történt szabadulásra is emlékezik. A történetet - Izrael elnyomatását, Mó­zes és Áron isteni küldetését, a fáraó kér- lelhetetlenségét, az Egyiptomot sújtó tíz csapást, majd a zsidók megmenekülését - Mózes második könyvének első tizen­öt fejezete írja le. A pészah elnevezés is in­nen ered (szó szerint az elkerülés ünne­pe); arra utal, hogy a kivonulás előtt a ti­zedik csapás - az elsőszülöttek halála - elkerülte a zsidók házait. Az ünnep hét (Izraelen kívül nyolc) napig tart. A régi időkben ugyanis a hó­napok kezdetét jelző újhold megjelené­sét Jeruzsálemben figyelték, s arról sür­gősen értesítették a többi hitközséget. Az Izraelben élő zsidók nappal füst-, éjjel tűzjelekkel továbbították távolabb - pél­dául Babilonban és Perzsiában - élő test­véreiknek az újhold beköszöntésének hí­rét, de ellenségeik hamis jelekkel megza­varták őket. Ezután lovas futárok vitték a hírt, ám idővel ezt is megakadályozták, ezért a bizonytalanság miatt sokáig ket­tős ünnepet (két széderestét) tartottak. A 4. századtól kezdve a tudósok már pon­tosan ki tudták számítani a jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszte­letből megmaradt a két széder. Pészah a szabadság ünnepe is; ilyen­kor az emberi szabadság teljességét hir­detik. Az ünnep a széderestével kezdő­dik: szertartásos, meghatározott rend szerint zajló családi étkezés - egyfajta szeretetvendégség - keretében dramati­zálva felidézik a kivonulás történetét. A széderasztal terítéke és étkei szimboli­kus jelentéssel bírnak. Az ünnep hét (nyolc) napja közül az első a kivonulás­ra, az utolsó pedig a Nádas-tengeren va­ló átkelésre emlékeztet (a közbeeső na­pok úgynevezett félünnepek). Ez volt az a tenger, amelyen Isten száraz lábbal át­vezette a zsidókat - az őket üldöző egyiptomi sereget viszont elpusztította. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától kezd­ve áz utolsó napi Mázkírig, az elhunyta­kért mondott imáig. A zsidó húsvét egy másik elnevezése „a kovásztalan kenyér ünnepe”. Ugyanis amíg tart, nem szabad kovásszal készült kenyeret enni, sőt pészah előnapjára min­den kovászos élelmiszert el kell távolítani a házból. Pészahkor kizárólag erre a célra fenntartott főzőedényeket, tálakat-tányé­rokat szabad használni (a nagyon vallá­sos zsidóknál erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn). A rabbinikus sza­bályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő erre az időszakra, így a zsidó nők rituális tavaszi nagytakarítást végeznek. A zsidók ilyenkor csak kovász nélküli tésztaféleséget fogyasztanak, ez a pász- ka (héberül) vagy macesz (jiddisül). A pászka lisztből és vízből készült, gyor­san sütött ostyaféleség. A bibliai magya­rázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, a zsi­dók keletlenül, kovász nélkül vitték ma­gukkal a tésztát. A maceszt „lehem óni"- nak, a „nyomorúság kenyerének” is ne­vezik, ami arra utal, hogy a szolgaság évei alatt is ezt fogyasztották. Magyarországon, Erdélyben a 16. szá­zadban jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete. Már ők is megemlékeztek a zsidók egyiptomi ki­vonulásáról („pogácsás ünnep"), s meg­ülték a széderestét is. A pészah és a húsvét időpontja kez­detben egybeesett. A 2. századtól kezdve a húsvét egy héttel a zsidó ünnep után került, a formális szétválasztást pedig 325-ben a niceai zsinat végezte el. A Ger- gely-naptár szerint az idén április 12-én este kezdődött a zsidó húsvét. ■ Bognár Anna ■ GaZsu HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________ Pályázat óvodavezetői állásra A Nagytarcsai Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a Szi­várvány Evangélikus Keresztyén Óvoda vezetői állására. A pályázat feltétele:- legalább 5 éves óvodapedagógusi gyakorlat- vagy evangélikus lelkészi végzettséget igazoló oklevél és legalább 5 éves köz­oktatási intézményben szerzett hitoktatói gyakorlat;- keresztény elkötelezettség, legalább 5 éves aktív evangélikus gyülekezeti tagság;- konfirmáció, lelkészi ajánlás. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. május 31. Az állás elfoglalásának ideje: 2006. augusztus 1. Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről: Nagytarcsai Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2142 Nagytarcsa, Sztehlo Gábor u. 1., Baranka György lelkész; tel.: 28/450-177, 20/824-3841; e-mail: gbaranka@freemail.hu. HIRDETÉS Számítógépes oktatás lelkészek és segítőik részére A 2006 tavaszára korábban meghirdetett tanfolyamok közül néhányat lemon­dunk, és új időpontokat hirdetünk meg. Az eredeti időpontban nem tartjuk meg a Szöveg 1., Szöveg 2., Süni és Linux elnevezésű tanfolyamokat, részben a jelentkezők alacsony száma, illetve időpontütközés miatt. A szövegszerkesztési tanfolya­mokra új időpontokat hirdetünk meg: 2006. május 11. - Alapfokú szövegszerkesztés (Szöveg 1.) A szövegszerkesztést rendszerbe állítva magyarázzuk el. Nemcsak az egyes gombok és menüpontok jelentéséről lesz szó, hanem a helyes munkamenetről és a szövegszerkesztés logikájáról, formázási egységeiről is. 2006. május 18. - Haladó szövegszerkesztés (Szöveg 2.) A Szöveg t. tanfolyam anyagára építve összetett feladatokat hajtunk végre, illet­ve a hozzájuk szükséges eszközök használatát tanuljuk meg: fejlécek, sablonok, stílusok használata és körlevelek készítése. A tanfolyamok egynaposak, 9.30-tól 17 óráig tartanak. Helyszín: az Üllői út 24. szám alatti épület 2. emeleti tárgyalója. Előzetes jelentkezés szükséges Csüllög Péter rendszergazdánál (tel.: 20/8242-012, e-mail: Peter.Csullog@lutheran.hu). Egy tanfolyamon legfeljebb 10 fő vehet részt. A tanfolyami díj (mely az ebédet is magában foglalja) 2500 Ft. Az útiköltséget a résztvevők állják vagy gyülekeze­tük fizeti (az országos egyház nem nyújt költségtérítést). A gépkocsival érkezőknek sajnos nem tudunk parkolási lehetőséget biztosíta­ni az Üllői út 24.-ben. Parkolás céljából javasoljuk a városszéli nagyobb parkolók, majd a tömegközlekedés használatát. A környező utcák őrzött parkolóiban kor­látozott számban, díjfizetés ellenében lehet parkolni. Őrzött parkoló található a Mária utcában, a Bródy Sándor utcában és a Corvin mozi mögött. Dr. Balsai István, dr. Semjén Zsolt és dr. Salamon László ■ P.K. Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2005

Next

/
Thumbnails
Contents