Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-01-15 / 3. szám

‘Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2006. január 15. !► 3 Az útkereséstől a megszabadító igazságig Ndnai László Endre lelkésszé avatása Orosházán ► A Biblia gondolatvilága szerint a bölcsesség a spirituális tapasztala­tok iránti vágy felébredésével és a legmagasabb rendű ismeret, az Is­tenről való tudás elkötelezett kere­sésével kezdődik. „A bölcsesség kez­dete az Úr félelme.” A folytatást azon­ban a megszerzett tudásnak a gya­korlatban való alkalmazása teheti lehetővé. Ez az az út, amelyet Krisz­tus jelölt ki tanítványainak. Ezért amikor mestere hívására egy újabb tanítvány vág neki ennek az útnak, az mindig örömünnepet jelent a ke­resztény gyülekezet számára. Ilyen örömünnepre gyűlhettek össze a hívek az orosházi templomban ja­nuár 6-án Ndnai László Endre végzett teológus lelkésszé avatásán. Az avatás szolgálatát Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Ri- bár János, a Nyugat-Békési Egyházmegye esperese és dr. Cserháti Sándor, az Evangé­likus Hittudományi Egyetem Újszövetsé­gi Tanszékének professor emeritusa vé­gezte. Gáncs Péter személyes hangvételű igehirdetésében a napkeleti bölcsek pél­dájával illusztrálta az újonnan avatott lel­kész történetét és azt az utat, amely végül elvezette őt a lelkészi szolgálat vállalásá­hoz. Ok csak egyetlen módon bizonyo­sodhattak meg arról, hogy elméleti kö­vetkeztetéseik helyesek: hosszú útra kel­lett kelniük, hogy megláthassák, a feltéte­lezett helyen valóban megszületett a vi­lág Megváltója. A püspök felidézte a gyü­lekezet előtt azt a napot, amikor Nánai László azzal kereste fel őt, hogy sokfelé sok mindent tanult, de végül arra jutott, hogy az igazság felismerése csak akkor lehetséges, ha elméleti tudását a gyakor­latban is kipróbálja. A teológia iránti érdeklődése már egé­szen fiatalon kialakult; az ifiórákon, a hit érlelődésének időszakában meghatá­rozó szerepe volt akkori szegedi lelké­szének, a hitben és tudásban egyaránt sokat adó példaképnek, Ribár Jánosnak. Később, teológiai tanulmányai során pe­dig egy korábbi szegedi lelkész, dr. Cser­háti Sándor kísérte figyelemmel - irány­mutató teológusi, lelkipásztori példájá­val elöl járva - a felkészülését. László útja a lelkésszé avatásig nem volt nyílegyenes és töretlen. Teológus­évei alatt és után a saját alkalmasságában való kételyei és belső vívódásai több var­gabetűt is eredményeztek a sorsában, melyek külső szemszögből a kereső em­ber bizonytalan kerülőútjainak tűnnek. Ezeket bejárva a tudás birodalmának sokféle tartományában kutatta önmaga igazságát. E tapasztalatok segítették ah­hoz a felismeréshez, hogy az igazság csak akkor lehet felszabadító, ha - saját személyiségén átszűrve - hitelesen meg­élt és másoknak is átadható életgyakor­lattá válik. Tanult nyelveket, bölcsésze­tet, pszichológiát, filozófiát, jogtudo­mányt, de az értelemadás belső kénysze­re és a hitigazságok hívása végül mindig visszaterelte a - több mint tizenegy éven át folytatott - teológiai tanulmányok és az egyházi szolgálat útjára. A keresés és a tudás halmozása nemcsak a szellemi ho­rizontját szélesítette ki, hanem azt a bel­ső bizonyosságot is megérlelte benne, hogy tudatosan dönthessen Krisztus út­jának követése mellett. A hittudományi egyetemen 2000- ben végzett, majd doktori tanulmányo­kat folytatott négy éven át. Teológus­hallgatóként Chicagóban, doktoran- duszként pedig Sáo Leopoldóban töltött egy-egy ösztöndíjas évet. Január közepétől első szolgálati he­lyén esperesi segédlelkészként a lelki- pásztori-tanítói szolgálat mindenna­pos gyakorlatában megtapasztalhatja tudásának valódi értékét, és átadhatja mindazt, aminek az igazságáról meg­győződött. ■ Petri Gábor Szerintem... Fontosnak tartom, hogy a magyar társadalmi élet gazdag palettáján megjelenjenek a liberális színek. Az azonban, amit a kisebbik kormány­zó párt választási szlogenjével óriás­plakátokon képvisel, ellene mond mindenféle hazai és nemzetközi li­berális hagyománynak (Eötvös, De­ák, Vázsonyi). Szívesen felidézzük a SZDSZ egy­házi iskolában végzett vezetőinek az egykori, mára elfeledett ismereteiket, amelyek nemcsak a világ keresztény­ségében, hanem az európai kultúrá­ban is közismertek és mérvadóak: „Jöjjön el a te országod” - így hangzik a pontos mondat. Elfelejtettek volna helyesen ragozni? Plakáton, válasz­tási lógón furcsa lenne az ilyen hiba. Netán valaki ízléstelen játékot űz? Egy szent szöveget kificamít a „ma­kulátlan” jelzővel nem illethető napi politika szerint? Esetleg bántani akarja azokat (minket), akik számára kimondottan fájó, sőt a blaszfémia határát súrolja az áthallás: jöjjön el az én országom? Talán provokáció? Evangélikusként értetlenül állok ez előtt... Vagy sajnos túl jól értem? Dag Hammarksjöld, az ENSZ egy­kori főtitkára csúcspolitikusként ír­ta le az - énekeskönyvünkben is ol­vasható - imádságot: „Jöjjön el a te or­szágod -ne az enyém...” ■ Hafenscher Károly (ifj.) Evangélikus nőket kérdeztünk... Mit tervez 2006-ra? ► Egyházi és világi körökben is gyakran megesik, hogy az év végének közeled­tével vagy az új esztendő első napján ki-ki fogadalmakat tesz. Nagy elhatáro­zások születnek, amelyek aztán vagy megvalósulnak, vagy nem. Míg múlt heti számunkban - az „új év, új kezdet” jegyében - férfiakat kérdezünk, most ismert evangélikus hölgyektől érdeklődünk arról, milyen elképzelése­ket és terveket fogalmaztak meg magukban 2006-ra. Jansik Ildikó, a pilisi Izsóp együttes vezetője:- Reméljük, hogy régi titkos vágyunk teljesülhet ebben az esztendőben. Na­gyon örülnénk, ha a finn Pekka Nyman el tudna jönni Magyarországra Jakaranda nevű csapatával, és szervezhetnénk ne­kik egy olyan koncertkörutat, amelyen az Izsóppal együtt lépnének fel. A sze­mélyes találkozást azért is tartanám fon­tosnak, mert Pekkáék példaképet jelen­tenek számunkra; ők az afrikai dallamo­kat megszólaltató, Zumpepe című cédánk „ihletői” is. A közös koncert lenne az alapja a következő albumunknak is, amely - elképzeléseink szerint - élő koncertfelvételt tartalmazna. Általános­ságban véve az a tervünk, hogy minél több gyülekezetbe eljussunk az Izsóppal és az Izsópkával, énekünkkel és zenénk­kel örömet szerezve az embereknek. * * * Lengyel Anna rádiós újságíró:- Mindenekelőtt szeretnék egy kicsit „lelassulni” 2006-ban, mert túl gyors volt a „pörgés” az elmúlt másfél eszten­dőben. Remélem, folytathatom a 2006. január i-jétől - számomra ismeretlen, rejtélyes okból - megszüntetett Egy csepp emberség című sorozatomat a Ma­gyar Rádióban. A rádió vezetői - az el­nök, az alelnökök, főszerkesztők - mindannyian a Kossuth adó legsikere­sebb műsorának tartották a sorozatot. A hallgatók kedvence volt. Még soha nem fordult elő, hogy egy közszolgálati műsor pénzt is hozzon a konyhára. Az Egy csepp emberség sorozat alapján ké­szült három kötet sokmilliós nyereséget eredményezhetett. Sok emberem van még, értékesek, érdekesek... Férjem­mel, Rados Péterrel az idén három köny­vet is megjelentetünk a Kairosz Kiadó segítségével: egyet-egyet Duray Miklós­ról, Hídvégi Mátéról és dr. Tulassay Tivadar­ról. Ebben az évben is eleget kell ten­nünk sok-sok meghívásnak, hiszen az adventkor megjelent könyvünk kap­csán - Egy cseppben az ember - Lengyel An­na leveleskönyve - országszerte egyre több városban várnak bennünket. Nem lehet mindig „ezerrel" élni, ez amúgy sem normális! Hiszen mindennap azt imád­kozom: „Legyen meg a te akaratod!” * * * Polgár Rózsa Kossuth-díjas textilművész:- Karácsony előtt egy héttel érkez­tünk haza - egy év után - a férjemmel, D. dr. Harmati Béla püspökkel a német- országi Wittenbergből, úgyhogy elő­ször is a lakásunkban kell rendet ten­nünk. Az otthonteremtés mellett felké­rések sokaságának kellene eleget ten­nem ebben az esztendőben is, több, más alkotókkal közösen rendezendő ki­állításra hívtak meg. Például az Oroshá­zi Városi Képtár életmű-kiállítást ren­dez a tavasszal. Az egyéni terveim között az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára va­ló emlékezés szerepel, a történteknek a magam eszközeivel szeretnék emléket állítani. Igaz ugyan, hogy ebben a témá­ban korábban már elkészítettem Szabad­ság című munkámat, de most egy másik „’56-os terven” dolgozom; már körvona­lazódott a fejemben, hogy mit is szeret­nék megvalósítani. Emellett az elvégzen­dő feladatok sorát gyarapítja az is, hogy továbbra is tagja vagyok a Képző- és Iparművészek Szövetségének. Idén le­zatomat 1968-ban ugyanis a pünkösdi szokásokról írtam, és azóta is gyűjtöttem az anyagot ezzel a témával kapcsolatban. Egy kényszerpihenő - lábtörés - tette le­hetővé számomra, hogy rendezzem és rendszerezzem a jegyzeteimet. Remé­lem, hogy hamarosan könyv formájában is napvilágot láthat e munkám a Néprajzi tanulmányok című sorozatban. A további tervek között szerepel a tanítás - egye­bek mellett az Evangélikus Hittudomá­nyi Egyetemen is -, valamint egy számí­tógépes szokáskatalógus elkészítése, amelyet majd a világhálón olvashatnak az érdeklődők. \ szék hetvenesztendős, de még dolgo­zom, amíg Isten és az erőm engedi. * * * Tátrai Zsuzsanna, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudomá­nyos főmunkatársa:- Tavaly 250 éves a konfirmáció Magyaror­szágon címmel szerveztünk egy kétnapos konferenciát a néprajz iránt érdeklődők számára. Ebben az évben nyáron, június 28-29-én szeretnénk egy újabb tanács­kozást tartani, ezúttal a pünkösdről. Et­től a rendezvénytől függetlenül szemé­lyes terveim között is ennek az ünnep­nek a feldolgozása szerepel. Szakdolgo­* * * Kovácsné Tóth Márta vönöcki lelkész:- Az egyre táguló köröket legbelül kezdve, igyekezem családomat okosan szeretni és jól táplálni testüket-lelküket. Gyülekezeti lelkészi munkám központ­jának a lelkigondozást tartom, ezért to­vább kutatom a lélek titkait, hogy érzé­kenyebb és „lelkesebb” segítő lehessek. Az év legnagyobb gyülekezeti esemé­nye az ifjúsági színjátszó és önismereti kör megalapítása lesz. Hétfalusi csángó testvérgyülekezetünk küldöttségét - im­már hetedszer - a nyárra várjuk nagy szeretettel. A falu alpolgármestereként a jogosság és az irgalmasság harmóniájára törekszem. Az egyháznak a falu iránti felelősségét bel- és külföldi konferenciá­kon gondolom tovább. A Magyarorszá­gi Református Egyház Zsinati Irodájá­nak Missziói Irodája agrárszociális kér­désekkel foglalkozó tanácskozást szer­vez Monoszlón, erre meghívtak engem is. Ezenkívül részt veszek az Egyházak Világtanácsának városi és vidéki misszi­ójában - kelet-közép-európai képviselő­ként - az éves munkaülésen. Szenvedélyes kertészként pedig már rendezgetem a vetőmagokat, hogy mire jön a kikelet, kezdődhessen odakint is a munka... * * * Völgyessy Szomor Fanni előadóművész:- Kedves és egyúttal komoly felada­tomnak érzem, hogy 2006-ban is Isten szeretetét hirdessem dalaimmal az em­bereknek. Előadóművészként ezt kizá­rólag magas színvonalú produkcióval tudóm elképzelni, tehát a próbákban, a felkészülésben az idén sem lesz hiány. Jó lenne még több emberhez eljutni, hogy muzsikámmal rávezethessem hallgatói­mat; van értelme az életüknek, hogy fontosak, értékesek. Koncertjeim eddig ingyenesek voltak, és szeretném, ha ez így lenne a jövőben is - ennek megvalósítása szintén sok munkát igényel. Tavasszal egy nagyobb jótékonysági koncerttel egyaránt szeret­ném segíteni az Esztus-ház leendő lakó­it és támogatni a ház befejezését. Január­ban Szatmárban és Nagyváradon kon­certezem Szerelem emléke című lemezem anyagával; e koncertekre adományként saját CD-imet viszem. Mindezekkel egy időben új CD-m - amelynek a megjelenését karácsonyra tervezem - írásába és elkészítésének a megszervezésébe is belekezdek. Saját produkcióm mellett You and I nevű zene­karommal is sok koncertet tervezünk. Áprilisban legutóbb megjelent CD-nk akusztikus változatát vesszük fel. A lap olvasóit is szeretettel várom a koncertjeimre, melyekről a www.fanni- net.com oldalon találhatnak bővebb in­formációt. ■ Lejegyezte: Gazdag Zsuzsanna 4

Next

/
Thumbnails
Contents