Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-04-09 / 15. szám

4 2oo6. április 9. KERESZTUTAK Evangélikus EletS Szlovák teológushallgatók passiójárása Ne vidd a szerveidet a mennybe, mert ott tudják, hogy a földön van rájuk szükség! Szlovákiai teológusok - közöttük két magyar - látogattak hazánkba Szpisák Attilának, a Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség lelkészének vezetésével. A tizenhét fős kül­döttséget először dr. FabinyTamás, az Északi Egyházkerület püspöke fogadta. Az egyház- kerület lelkészi vezetője a testvéri beszélgetés során kifejezte azt a reményét, hogy a két­oldalú kapcsolatok a jövőben javulni fognak. Ennek érdekében meg is tette az első lé­pést: felvetette egy közös balatoni nyári csendeshét, illetve egy szlovákiai téli sítábor megszervezésének lehetőségét. Ezeken együtt lehetnének szlovák és magyar teológu­sok, erősítve a két ország evangélikus egyháza közötti kötelékeket. A püspöki hivatal­ban tett látogatás közös, latin nyelvű énekléssel fejeződött be. A március 31-től április 2- ig Magyarországon tartózkodó csoport a Nógrádi Egyházmegye szlovák hátterű gyüle­kezeteiben szolgált énekkel, bizonyságtétellel, igehirdetéssel és színdarabbal. Horváth-Hegyi OuvÉRfelvétele Lelkigondozás a hadseregben Szentszék és Magyarország 1994 január­jában kötött nemzetközi megállapodást. Az elmúlt tizenegy év a tanulás időszaka volt azzal a céllal, hogy elérjék: a katona számára a lelkész „bizalmi fórum” le­gyen - tette hozzá. Lackner Pál ezredes, protestáns tábori püspök arról beszélt, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnése után megváltozott a szolgálatot teljesítőkkel való kapcsolat- tartás módja, de a gyakorlatok most is nagyon jó alkalmat kínálnak arra, hogy a hivatásos, illetőleg a szerződéses katona és a lelkész találkozhasson egymással. Frölich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbi megemlítette, hogy a sere­gen belüli egyik feladatuk a zsidóság kö­rüli „homályt” oszlatni a katonák kö­zött. Mint megjegyezte: a három azonos jogkörrel rendelkező szolgálati ág har­monikusan együttműködik, és ezzel ki­csiben már megvalósították, amit nagy­ban a világon kellene: a különböző val­lások békés egymás mellett élését. M MTI PRÚSZ-elnökségi ülés Debrecenben Kihelyezett elnökségi ülést tartott a Protestáns Újságírók Szövetségének (PRÚSZ) el­nöksége március 28-án Debrecenben. Először a Kölcsey Ferenc Református Tanító­képző Főiskolára látogattak, ahol az intézmény vezetőjével, dr. Csorba Péterrel való ta­lálkozás után a Kölcsey Stúdió - Méliusz Rádió számára rögzítettek egy beszélgetést, majd a hallgatók kérdéseire válaszoltak. Délután a püspöki hivatalban Bölcskei Gusz­táv, a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületének püspöke fo­gadta az elnökségi tagokat. A jó hangulatú beszélgetésen Novotny Zoltán elnök részle­tesen is bemutatta a szervezet munkáját, és megköszönte a református egyház támo­gatását. A program lezárásaként a református kollégium oratóriumában kibővített elnökségi ülést tartottak, amelyen érdeklődők is megjelentek. Az újságíró-szervezet elnöksége aktuális kérdésekről, többek között új tagok felvételéről is döntött. A honvédségben működő tábori lelkészi szolgálatban a katolikus, a református, az evangélikus egyház, valamint a zsidó hitközség egyaránt saját értékrendje, ta­nításai és szokásjogai alapján él és tevé­kenykedik - mondta a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára a kato­nai lelkigondozásról tartott sajtótájékoz­tatón múlt hétfőn Szolnokon. Iváncsik Imre emlékeztetett rá, hogy a három azo­nos jogkörrel rendelkező szolgálati ágat, a katolikus és a protestáns tábori püs­pökséget, illetve a tábori rabbinátust a két világháború közötti minta alapján alakították ki, és egy kormányrendelet alapján 1994 óta működik. Alapvető el­várás, hogy a tábori lelkész ott legyen a katonák között. Ez az „ottlét” különösen a missziókban értékelődik fel, amikor a katonának a hazától, a családtól távol kell szolgálnia - mondta az államtitkár. Szabó Tamás dandártábornok, katoli­kus tábori püspök azt emelte ki, hogy a honvédségnél és határőrségnél végzett lelkipásztori munkáról az Apostoli „Felszabadultan” Rácsok mögött szabadon - rácsok nélkül szabadon elnevezéssel missziós napot tartottak április elsején a Váci Fegyház és Börtön kápolnájában. A rendezvényen az igehirdetés szolgálatát Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke végezte. Az intézet bibliaköre zenés bizonyságtételt tartott szabadul­tak bevonásával. Új érsek Svédországban Megválasztották a Svéd Evangélikus Egyház új érsekét. Az ötvennyolc éves Anders Wejryd eddig a váxjöi egyházkerü­let püspöke volt, ezentúl Uppsalában lesz a székhelye. Az érsekválasztáson a 320 szavazatból 176-tal választották meg K. G. Hammar érsek utódjának. A svéd egyházban egyébként tizenhárom püs­pök és egy segédpüspök áll az egyházke­rületek élén. ► A Deák téri Evangélikus Szabad- egyetemen Mihály Sándor, a Hunga- rotransplant Kht. Országos Koor­dinátori Központjának vezetője tartott előadást Transzplantáció és hit címmel március 22-én. Előadása után a szerv- és szövetadományo­zás aktuális problémáiról kérdez­tem őt.- Melyek azok a hétköznapinak mondható problémák, amelyekkel munkája során nap mint nap találkozik?- A szervadományozásról és transz­plantációról keveset beszélünk, pedig az egyetlen esély arra, hogy ne a tragédia vagy az ismeretlentől való félelem irá­nyítsa döntéseinket, az alapos tájékozó­dás, illetve egymás véleményének a megismerése. Szeretett hozzátartozóink elvesztésére nem lehet felkészülni, és ar­ra sem, hogy olyan betegség tör ránk, amelyet csak vagy leginkább szervátül­tetéssel lehet gyógyítani. Viszont arról, hogy a hozzánk közel állók - családta­gok, barátok - miként vélekednek ezek­ről a kérdésekről, tájékozódhatunk. Világméretű probléma a szervhiány, hiszen mindenhol nagyobb - egyszers­mind pedig gyorsabban is nő - a szerv- átültetésre várók száma, mint a rendel­kezésre álló szerveké. Így van ez Ma­gyarországon is, bár 2005-ben 283 do­norjelentés után 181 agyhalott vált tény­leges donorrá, és ez több, mint eddig bármikor. E szám összesen 418 szervát­ültetést tett lehetővé, ami szintén rekord adat, de még mindig messze elmarad az igényektől, hiszen a szervátültetésre vá­rók száma 1100-1200 között van.- A felismert agyhalott szerveinek optimális felhasználása mellett milyen alternatív lehető­ségek jelenthetnek megoldást?- Az élő donoros átültetési programok fejlesztése lehet a másik alternatíva, első­sorban a veseátültetések esetében. Erre a szervre várnak a legtöbben világszerte, így itthon is. Az élő donoros átültetések számának növelésével a jelenlegi eset­szám másfélszeresét lehetne elérni, ezál­tal lényegesen javulna a várakozók élet­esélye, hiszen rövidülhetne az egyébként évek óta egyre hosszabb várakozási idő.- Hogyan rendelkezik a magyar egészség- ügyi törvény a transzplantációval kapcsolat­ban? Kiből válhat potenciális donor?- Magyarországon a feltételezett bele­egyezés elve alapján fogalmazták meg a szerv- és szövetadományozásról rendel­kező jogszabályt, vagyis ha valaki életé­ben nem tiltakozott az ellen, hogy szer­veit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor a szervek felhasz­nálhatók. Tiltakozás esetén az Országos Transzplantációs Nyilvántartásnak kell elküldeni a kitöltött formanyomtat-, ványt, amelyet bárki kérhet háziorvosá­tól; ezenkívül teljes bizonyító erejű ma­gánokiratban is lehet élni a tiltakozással. Tavaly huszonkét olyan eset is előfor­dult, hogy az agyhalott hozzátartozói tiltakoztak családtagjuk szervkivételével kapcsolatban. A hazai jogi szabályozás szerint csak az a tiltakozó nyilatkozat te­kinthető érvényesnek, amelyet az érin­tett tett a halála előtt, a gyakorlatban a kezelőorvosok mégis elfogadják a család véleményét. Holott sok esetben nem a halott személy akaratának ismeretében tiltakozik a család. Ilyenkor a problémát rendszerint az ismerethiány jelenti, amelynek az az oka, hogy a családban nem beszéltek a halálról, így persze a szervadományozás sem került szóba. Ha tehát a szervadományozással kap­csolatos vélekedéseket meg akarjuk vál­toztatni, akkor törekedni kell a hozzá­tartozók alapos tájékoztatására. A másik igen nagy és nehezen kezel­hető probléma, hogy laikus hozzátarto­zóként nehéz elfogadni az agyhalál té­nyét. Pedig az agyhalál halált jelent, mert ha bekövetkezik, akkor rövid időn belül minden más szerv is felmondja a szolgá­latot. Nincs visszaút. Minden ilyen eset megterheli az orvosokat, ápolókat is, akik a kezelést végzik, de a hozzátarto­zók azok, akiktől ez a helyzet kimond­hatatlanul sokat kíván: elfogadni az elfo- gadhatatlant...- Egyházunk néhány hónappal ezelőtt ki­adott egy nyilatkozatot a transzplantáció kér­déseivel kapcsolatban. Gyakorló keresztényként és a koordinációs központ vezetőjeként Ön ho­gyan foglalná össze röviden a szabadegyete­men elhangzott előadásának, illetve beszélgeté­sünknek a lényegét?- Krisztus önfeláldozása a szervado­mányozás példája is egyben, hiszen nem csupán egy szervét, hanem önmagát ad­ta azért, hogy mások élhessenek. ■ Orosz Gábor Viktor Sándy-kiállítás és könyvbemutató a HAP Galériában ► Különleges esemény színhelyéül szolgált március 14-én a budapesti HAP Galéria, amely nívós kiállítása­ival eddig is sokat tett a 20. századi magyar építészet megismertetésé­ért. A Magyar Építészeti Múzeum és az Evangélikus Országos Múzeum közös rendezésében megvalósult, Sándy Gyula építész (1868-1953) életművének keresztmetszetét be­mutató emlékkiálb'tás megnyitása­kor Bibó István művészettörténész méltathatta a szakma képviselői és az érdeklődő közönség előtt Sándy Gyula Hogyan lettem és hogyan vol­tam én templom-építő, -tervező és mű­vezető építész? címmel közreadott visszaemlékezéseit. A kiállítás arányosan mutatja be a gaz­dag és egységes Sándy-életmű legfonto­sabb építészeti megbízásait, épülettípu­sait, amelyek a 20. század első felének szerteágazó, sokat változó építészeti irányzatai között egyfajta állandóságot, következetes építészeti formálást képvi­selnek. A több mint ezerötszáz tervlap­ból álló, a II. világháború okozta veszte­ségek miatt csonka életműből kiváloga­tott tervek között többféle épülettípust ábrázolót láthatunk: a lakóépületek - villa, bérház, falusi kislakás, típusház, kastély -, gazdasági és ipari épületek egy-egy példája mellett számos középü­letet: postapalotákat, városházát, zsina­gógát, egyetemi épületet és legnagyobb számban evangélikus templomokat. Sándy Gyula a múlt század első felé­nek legfontosabb hazai templomépíté­szei közé tartozik: építészeti munkáinak legalább a fele templomtervezési megbí­zás volt, és ezek szinte kivétel nélkül evangélikus templomok; számuk - az átalakításokkal, bővítésekkel együtt - megközelíti a százat. A kiállításon látható tervek e gazdag életműnek csupán vázlatos bemutatását teszik lehetővé: a művek zöme pályázati terv, vázlatterv vagy koncepcióterv perspektívában ábrázolt, akvarellezett tervlapja. Az építész elmélyült, biztos épületszerkezeti tudásáról néhány - a rendezők által jól kiválasztott - mívesen rajzolt kiviteli és belsőépítészeti részlet­terv, valamint egyetemi jegyzeteinek lapjai tanúskodnak. A kiállított tervekből markánsan kiol­vashatók annak a „Sándy-stílusnak” a jel­lemzői, amelyek a középkori plébánia- templom torony-hosszhajó-szentély tí­pusából, a felvidéki pártázatos rene­szánsz formavilágának átvételéből, az úgynevezett „virágos reneszánsz” gazdag növényi ornamentikájából és a népmű­vészet formakincséből hoznak létre egy­fajta nemzeti neoreneszánsz irányzatot. Sándy templomainak középkorias formálására, térrendszerének konzerva­tív alakítására nagy hatással volt az a 20. század eleji evangélikus teológiai-litur- gikai irányzat, amelyet jánossy Lajos teo­lógiai professzor foglalt össze az 1944- ben megjelent Evangélikus templomok cí­mű kézikönyvben. Alapelve az a gondo­lat, mely szerint Luther - a régi egyház megújhodását szolgálva - nem alkotott külön templomtípust vagy templomstí­lust, így a középkori templomstílusok megfelelőek a lutheri új liturgikus térigé­nyek kiszolgálására, ugyanakkor a szó­székoltár nem része a lutheránus hagyo­mánynak, mert „nem a lutheri reformá­ció lelkűidéből született”. A kiállított tervanyag másik, jól körül­írható csoportját a centrális templomok alkotják, amelyek rendszerint nyolc­szögre vagy görögkereszt formájúra szerkesztettek. Ezek között sokkal több újszerű, kísérleti jellegű megoldással ta­lálkozhatunk. A kiállításmegnyitó alkalmával közre­bocsátott Sándy-kötet a Magyar Építé­szeti Múzeum forráskiadvány-sorozatá­nak hatodik köteteként jelent meg (a szö­veggondozás és szerkesztés Fehérvári Zol­tán, Hadik András, Prakfalvi Endre, valamint Zászkaliczky Zsuzsanna munkáját dicséri; a kiállítás katalógusának szövegét ugyan­csak Zászkaliczky Zsuzsanna írta). Visszaemlékezéseit az idős építész 1950 és 1953 között írta több levélrészlet­ben Amerikában élő leánya, Natália (Na- ti) számára. A teljes kézirat nem készült el, és az esetleges kiadás szándéka sem volt egyértelmű. A memoár így mozaik- szerűen, tagolás nélkül, az eredeti szö­veg szerint, csak a nyilvánvaló elírások javításával került a kötetbe. Belső felépí­tésében sem a szigorú kronologikus ren­det követi, hanem inkább témák, esemé­nyek köré rendezve beszéli el az életpá­lya egyes állomásait. Bibó István művészettörténész méltatja a Sándy Gyula életművét bemutató kötetet Az írásmű címében megfogalmazott kérdésre adott válasz rendkívül gazdag képet ad Sándy életpályájának első, mo­narchiabeli szakaszáról. A valóban for­rásértékű írás bepillantást enged a 20. század elejének építészeti világába Steindl Imre, Pecz Samu és Foerk Ernő mel­lett végzett munkák, tanulmányutak, to­vábbá kortársak és példaképek bemuta­tása révén, a megvalósuló épületek kivi­telezése és szerkezeti kialakítása kap­csán. Az írás sok apró és érdekes részle­te, epizódja olyan életszemléletről ta­núskodik, amelyet áthat a mély hitből fakadó életöröm. Köszönet illeti Sándy Gyula leszárma­zottad, hogy e gazdag életművet a kö­zönség és a szakma számára közkinccsé tették. ■ Kráhling JÁNOS Sándy Gyula: Hogyan lettem és hogyan voltam én templom-építő, -tervező és művezető építész? Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2005. Ara: 2500 forint. A könyv a Luther Kiadó köny­vesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Bu­dapest, Deák tér 4.) is kapható. A kiállítás meg­tekinthető a HAP Galériában (Budapest II. kér.. Margit krt. 24.) 2006. április 21-ig. Nyitva tar­tás: hétfőtől péntekig 14-től 19 óráig. FOTO: BOTTÁ DENES

Next

/
Thumbnails
Contents