Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-03-26 / 13. szám

2006. március 26. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS DIMM-A ko.t&s&k íslettffsztefete A fiatalok, keresők, kételkedők, új formákra vágyók istentisztelete - legközelebb április 2-án, 18 órakor a zuglói evangélikus templomban (Budapest XIV. kér.. Lőcsei út 32.). Megközelíthető a piros 7-es busszal a Bosnyák térig. HIRDETÉS Ezúton köszönjük, hogy az adományaikból és a felajánlott i%-okból összegyűlt egymillió forint lehetővé tette alapítványunk működését 2005-ben. Ezzel az 1992 és 2005 közötti támogatásaink teljes összege 12,4 millió forint lett, amelyet árva és krízishelyzetben lévő fiatalok segítésére fordítottunk. Kérjük, hogy személyi jöve­delemadójuk i%-ának felajánlásával ez évben is segítsenek - hogy segíthessünk. Sztehlo Gábor Gyermek- e's Ifjúságsegítő' Alapítvány (1014 Budapest,-Táncsics M. u. 28.). Alapítványunk közhasznú alapítvány. Adószámunk: 19663595-1-41. M egh ivó Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt az EKE tavaszi csendesnapjára, amelyet április i-jén, szombaton 10-től 16 óráig tartunk Szolnokon, az evangéli­kus templomban. A nap témája: „választás". Az igeszolgálatok témái:- Nincs más választás, dönteni kell! (Józs 24,15, Mt 6,24)- Hogyan választok, mi a döntéseim alapja? A nagy lehetőség vagy Isten áldásá­nak keresése? (iMóz 13,9-18) Válaszd a jobb részt (Lk 10,42)- A választás tétje: Életbe vágó döntés (5MÓZ 30,19) Kérjük, hogy mindenki hozzon magával ebédet; frissítőről a szervezők gondos­kodnak. Bővebb információt kérni az alábbi címen lehet: EKE Evangéliumi Alapítvány, 1068 Budapest, Szondi u. 95. Tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu. Meghívó kórházlelkészek és önkéntes lelkigondozók továbbképző' konferenciájára Időpont: április 1., szombat, 10 órától 15 óráig Helyszín: Országos Egyházi Iroda, 1085 Budapest, Üllői út 24. Téma: Gyógyító táplálékok, tápláló gyógyszerek Előadó: dr. Abrahámné dr. Mester Júlia orvos Fórumbeszélgetés, zenés meditáció, személyes beszélgetések. Minden érdeklő­dőt szeretettel várunk! Kérjük, lehetőség szerint jelezze részvételi szándékát az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Hont i Irén - 20/824-5629 vagy hirene@citromail.hu; Lukovits Eszter - 30/222-1200 vagy lukovits.e@freemail.hu. Szervező: Kórházmissziói Szolgálat HIRDETÉS M egh ivó Az Evangélikus Külmissziói Egyesület Dicsérje friss ajak az Urat! címmel külmisszi- ói napot szervez Békéscsabán április i-jén (szombaton) 10 órától 15 óráig az evan­gélikus gyülekezet termében (Luther u. 1.). Program: az Evangélikus énekeskönyv 124. éneke alapján • 10-10.45: Köszöntés - vendéglátók. „Hála, hogy ébren szentegyházad!" - kezdő­áhítat: Brebovszkyné Pintér Márta elnök • 10.50-12.00: „Néped imája nem hal el. / Már a nap távol testvért ébreszt.Mester- házy Andrea és Balázs szolgálata vetítéssel • 12.30-13.00: Ebédszünet • 13.30-14.00:.....magasztalja tetteid”-Bemutatkoznak a békéscsabaiak • 14.00-14.45: „Jőa nap, melyen majd együtt áld...”-Missziói lehetőségek fiatalok­nak - Ed és Annie Krämer, az Interserve munkatársai • 14.45-15.00: „Hajnali himnuszt néked zengtünk..."-Köszönő szavak: Ihrig Dénes, az EKME világi elnöke. „Mert tiéd az ország, / A hatalom és dicsőség” - Útra bocsá­tó áldás: Kondor Péter esperes Számítunk az idősebbek mellett a fiatalok részvételére is ezen az alkalmon, hi­szen a nap témája róluk és nekik szól! Az ország minden részéből szeretettel vár­juk az érdeklődőket: A Kelet-Békési és Nyugat-Békési Egyházmegye, valamint az EKME HIRDETÉS Déli Evangélikus Egyházkerület Gyülekezetvezetői találkozó - Bonyhád, április 28-29. Április 28., péntek • 17.00: Nyitóáhítat: Kráhling Dániel Megnyitás: Szemerei Zoltán • 17.30: Harmati Béla köszöntése + interjú (Szűcs Petra) • 18.00: Merre tart a világkereszténység? (vetítés) - Gáncs Péter • 19.15: Vacsora • 20.30: Zenés műsor: Kovács Gábor (Holló együttes) Április 29., szombat • 07.00: Reggeli • 08.30: Áhítat: Barthel-Rúzsa Zsolt • 09.00: A vezete's művészete - Káposzta Lajos és Koszorús Oszkár • 10.30: Szünet • 11.00: Merre tart egyházunk? - Új országos felügyelő • 12.00: Egyházkerületi hűségérmek átadása • 13.00: Ebéd • 14.00: Egyházkerületi pályázati díjak átadása • 14.30: Kerületünk a számok tükrében - Andorka Árpád Fórumbeszélgetés a kerületi felügyelőjelöltekkel, egyházmegyei elnökségekkel • 16.00: Záróáhítat: Gáncs Péter • 17.00: Vacsora Jelentkezni április 10-ig lehet a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatalában. Cím: 1088 Budapest, Puskin u. 12. Tel.: 1/338-2360; fax: 1/338-2302; e-mail: deli.keru- let@lutheran.hu. Dr. Frenkl Róbert töprengései A főváros egyik legnagyobb könyves­boltjának, az Alexandra Könyves­háznak a kávézójában dedikálta leg­újabb kötetét dr. Frenkl Róbert. Egyhá­zunk országos felügyelője ezúttal a Lege Artis Medicináé (LÁM) orvostudományi szakfolyóiratban 1990 óta megjelent írásait rendezte gyűjteményes kötetbe. Az egészségügy izgalmas kérdéseit boncolgató könyv múlt hét keddi be­mutatóján dr. Kapocs Gábor és dr. Neme- sánszky Elemér, a LÁM főszerkesztői, valamint Abody Rita író méltatták a Töp­rengéseim című kötet, illetőleg „töprengő szerzőjének” értékeit. Életről, halálról - böjtben ► „Minden, az élettel kapcsolatos manipulációra utaló gyakorlat teológiai te­kintetben veszélyes dolog” - így válaszolt kérdésemre jó néhány évvel ez­előtt a katolikus egyház egyik vezető személyisége. Hozzátette, ő személy szerint fogékony a tudomány nyújtotta lehetőségekre, de soha nem árt az óvatosság, kerülendő a gyors, egyértelmű állásfoglalás. Azért is, mert az esetek többségében (már ami az élettel kapcsolatos manipulációkat illeti) ál­láspontunk csak elutasító lehet, és nem jó, ha az egyház kényszerből, szükségből, őszintén - mindig mint az új utak ellenzője jelenik meg a köz­vélemény előtt. A fenti rövid eszmecsere jutott eszembe a Budapesti Európa Intézet által a közel­múltban rendezett, Az élet méltó befejezése címet viselő kerekasztalbeszélgetés-so- rozat kapcsán. A sorozat házigazdája Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudo­mányos Akadémia volt elnöke, a beszél­getéseket pedig Bitó László orvos-író ve­zeti, akinek az elmúlt évben jelent meg a Boldogabb élet - jó halál. Eutélia - eutanázia című könyve. Eddig két alkalomra került sor; még hármat terveznek. A kiindulópont; igény a mai ember halálával, ennek kö­rülményeivel, problematikájával való szembesülésre. Ritka törekvés ez napja­inkban. A fejlett világban jelentősen meg­hosszabbodott átlagos élettartam kivál­tott egyfajta sajátos, felelőtlen emberi magatartást. A „soha nem halunk meg” mentalitás, az elmúlás realitásának a gondolkodásból való száműzése szere­pet játszik abban, hogy a társadalom morális színvonala nem kielégítő. így ez a magatartásmód szinte törvénysze­rűen vezet oda, hogy keveseknek adatik meg az emberhez méltó eltávozás. Bitó szerint kétféle halál van. A türel­metlen, amely idő előtt, életünk valame­lyik korai szakaszában áll elénk, és amely ellen minden erőnkkel küzde- nünk kell. És az életünk végén ránk váró, elkerülhetetlen, türelmes halál, amely megvált égy leépülő test fokozódó meg­aláztatásaitól. Ez ellen értelmetlen küz­deni; boldogabban élhetünk, ha kibékü­lünk vele, felkészülünk rá. A kérdés örök, de alig vitatható, hogy a 20. század orvostudományának rend­kívüli fejlődése sajátos időszerűséget kölcsönöz a témának. Az egyik fókusz­pont a haldoklás folyamatának a meg­nyúlása, egyáltalán a halál fogalmának a meghatározása. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia jelenle­gi elnöke mondta az első kerekasztalvi- tában (melyben Heller Ágnes filozófus, Czeizel Endre orvos genetikus és Csányi Vilmos etológus vett még részt): .....kö­zö ttünk nincs igazi lényegi különbség az élet keletkezését illetően, a halál meg­határozása sokkal, de sokkal nehezebb.” Ez a vita az alapfogalmakat volt hiva­tott tisztázni. Egyetértés volt abban, hogy az állati és az emberi lét között a gondolkodás képessége és a nyelv mint eszköz jelenti a különbséget. Ember vol­tunk meghatározója az absztrakt gondo­latok átadására is képes kommunikáció. Genetikailag a fogamzást követő har­madik naptól szólhatunk - az újabb ku­tatások szerint - új életről, mert ekkor­tól határozza meg az anyai és apai DNS- ből létrejött új génkombináció az új egyénre jellemző fehérjék szintézisét. Addig a petesejt vezérel, de már jelen van természetesen az anyai és az apai szervezetből származó két félgenom. A tizenötödik naptól kezdődik meg a még mindenre képes őssejtekből a kétszáz különféle speciális (agy-, izom-, csont- stb.) sejt kifejlődése, elindítva az emberi szervek és testformák kialakulását. A gondolkodó személy és a pszicho­lógiai identitás kialakulása hosszú folya­mat, melyben a születés, az első lélegzet- vétel biológiailag, jogilag és szimboliku­san a legmeghatározóbb mérföldkő. Mindez azért is lényeges, mert az ember a kilenc hónapos magzati élet után még valójában koraszülött, önállóan nem életképes, védelemre, ellátásra, gondo­zásra szorul. Megdöbbenést keltett annak a Czei­zel Endre által elvégzett vizsgálatnak az eredménye, melyben a potenciális szü­lők nyilatkoztak arról, hogy elvetetnék- e a gyermeküket, megszakítanák-e a ter­hességet egy-egy adott betegség esetén. Az még érthető, hogy agy- és koponya­hiány, hasadt, nyitott gerinc, illetve Down-kór fennállásakor csaknem 100%- os az arány (99,98, illetve 96%), de a jól gyógyítható ajakhasadék (61%), a de­presszióra való hajlam (63%) és a kóros kövérség génjét hordozó (48%) esetek­ben már nehezebben fogadható el a döntés. És különösen rávilágít a gon­dokra a férfi homoszexualitásra való hajlam esetén adott 91 százalékos vá­lasz. A legszomorúbb tapasztalat vi­szont, hogy a terhes nő „válsághelyzete” miatt engedélyezett szociális indokú terhességmegszakítás csaknem mindig egészséges magzatok életének a kioltá­sát jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal közel­múltban megjelent adatai szerint 2005- ben 97 500 újszülött látta meg a napvilá­got - közel kétezer-négyszázzal több, mint 2004-ben -, de sajnos a halálozá­sok száma is növekedett. A 135 500 el­hunyt azt jelentette, hogy csekély mér­tékben, de nőtt a népességfogyás üteme 2004-hez képest. Egyidejűleg kell küzdenünk az elke­rülhető halálok számának mérséklődé­séért, illetve a haldoklók életének minő­ségéért. Nem szorul magyarázatra, hogy kultúránkban - vagy kulturálatlansá- gunkban... - a születés, élet, haldoklás, halál nagy kérdései, illetve az ezekhez való viszonyunk tükröződnek. Megdöbbentett, amikor egy hozzáér­tőnek idéztem Bitó Lászlóval folytatott vitánk egy mozzanatát, és ő határozot­tan úgy vélte: az orvos-író álláspontja áll közel a valósághoz. Magam úgy véltem, hogy az eltávozok többsége azért meg­felelő körülmények között „ül fel Kha- rón ladikjára”, ha fájdalmas is a kisebb­ség magas aránya, és cselekvésre ösztö­nöz. Bitó szerint 98 százalék azoknak az aránya, akiknek testi-lelki értelemben méltatlan körülmények között kell ké­szülniük életük befejező nagy esemé­nyére. Azt elismeri, hogy a „méltatlan” jelző nem jelenti mindig azt, hogy a tá­vozó már szinte vegetatív lény, de ez a kérdések egyik csomópontja. Az agyhalál mellett új fogalom a „szellemi halál”. Az orvostudomány és a technika fejlődésével szerveink - az agy kivételével - szinte a végtelenségig élet­ben tarthatók. Ezért véli úgy az író, hogy kivettük Isten kezéből a halált. Ha újra­indítottuk a beteg leállt szívét, vagy mes­terségesen életben tartjuk, nem tagad­hatjuk meg halálba segítését, amikor a haldokló erre kér. Erről szólt a második kerekasztal-be- szélgetés, amely a Rendelkezünk-e életünk­kel? címet viselte. Kulcsszavak: filozófiai megközelítések, etikai és teológiai vála­szok. Terápiás túlbuzgóság'. Kezelés­megtagadás, passzív és aktív eutanázia. Betelvén az élettel: a szabad akarat és a „Ne ölj!” parancsa. A beszélgetésben Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató- intézetének kutatója, Schöner Alfréd fő­rabbi, Gyenge Zoltán, a Szegedi Tudo­mányegyetem Társadalomtudományi Intézete Filozófiai Tanszékének egyete­mi docense, Beer Miklós váci megyés püs­pök és jelen sorok írója vett részt. Érdekes, hogy a részletkérdésekben - ha például az egészségügyi törvény által is lehetővé tett kezelésmegtagadás rész­letkérdés - alig volt vita. Legfeljebb pár­huzamosságok fordultak elő: mást- mást hangsúlyoztunk a hatalmas kér­déskörből. A zsidó-keresztény kultúra és a hu­manizmus a haldoklók gondozásában hasonló magatartást tételez föl. De a fő kérdésre adott válasz a kerekasztal résztvevőit és a hallgatóságot is meg­osztotta, ha nem is volt éles a szemben­állás. Az egyháziak - vagy „egyházköze­liek” - sem utasították el eleve az önren­delkezési jogot, a filozófus, a házigazda és a moderátor viszont ezt tekinti alap­nak, a további együtt gondolkodás ve­zérfonalának. A következő alkalmakon ugyanis már az orvostudomány és a jog konkrét kérdései kerülnek elő: a hal­doklás megrövidítése vagy meghosz- szabbítása, a visszaélések kiküszöbölé­sének a lehetőségei, a hospice esélyei, az eutélia fogalma. Azt hiszem, önmagában jó, hogy el­fogulatlanul, több tudomány nézőpont­jából, magas intellektuális szinten igyek­szünk foglalkozni az elmúlás problema­tikájával. Böjtben különösen időszerű ez. Ezt fejezte ki Bitó László sajátos exe- gézise a klasszikus jézusi mondásról: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint­ha valaki életét adja barátaiért.” (jn 15,13) Bi­tó László szerint felebaráti szeretetünk végső és önzetlen, boldogító megnyilvá­nulása lehet, hogy halálos ágyunkon át­adjuk helyünket a nap alatt az elkövet­kező nemzedékeknek. Erre a vitára is vonatkoztatható Bölcs­kei Gusztáv református püspök vélekedé­se az Abrahám és Izsák című Bitó-könyv­ről: „A sokszor olcsó megoldást kínáló programok, irányzatok, művek korában segíthet ez a könyv tépelődők, kételke­dők és hívők (akik nem mások hitét akarják egyszerűen átvenni, hanem ma­guk akarnak hinni) számára egyaránt." ■ Frenkl Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents