Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-03-26 / 13. szám

"Evangélikus Élet®? EVANGÉLIKUS ÉLET 2006. március 26. 3 Miskolc felkészült a püspökiktatásra 4) Folytatás az 1. oldalról Fellegvárt Zoltán igazgató arról tájékozta­tott, hogy a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakkö­zépiskola diákjai a vendégek eligazításá­ban, a parkolók őrzésében és a fogadás le­bonyolításában segédkeznek majd. (Az iktatásra érkezők szombaton ingyen használhatják az erre kijelölt parkolóhe­lyeket, amelyeket 11 óráig a városi rendőr- kapitányság munkatársai felügyelnek, 11 óra után pedig - tanári felügyelet mellett - a diákok vigyáznak. A parkolókba érke­zők egy Luther-rózsás „parkolójegyet” kapnak, ez igazolja, hogy a püspökiktatá­son vesznek részt, illetve ezzel lehet in­gyenesen igénybe venni a parkolókat.) Mivel a gimnáziumnak csak egy ki­sebb tornaterme van, az istentiszteletet követő fogadás a templomtól mintegy hétszáz-nyolcszáz méterre lévő Her­mann Ottó Gimnázium sportcsarnoká­ban (Tizeshonvéd u. 21.) lesz. Az ünnepi istentisztelet Maga a püspökiktatás a mindenkori el­nök-püspöknek a feladata, Fabiny Ta­mást tehát Ittzés János, a Nyugati (Du­nántúli) Egyházkerület püspöke iktatja hivatalába, de a liturgia szolgálatában részt vesz D. Szebilj Imre, az Északi Egyházkerület nyugállományba vo­nult püspöke és Gáncs Péter, a Déli Egy­házkerület püspöke is. Mellettük - zsoltárolvasásra - Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi püspök és Pátkay Róbert nyugal­mazott londoni egyházi vezető áll még az oltárhoz. A zenei szolgálatot az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének oktatói - dr. Finta Gergely orgonaművész, Csorba István karnagy és Johann Gyula egyetemi lelkész - irányít­ják. (Közreműködik az EHE kórusa, tér-, illetve toronyzenéléssel pedig, az intéz­mény központi fúvósegyüttese.) Az ünnepi istentiszteleten nem lesz úrvacsora. Elsősorban a templom szűk mozgástere miatt kellett így dönteni. Sándor Frigyes szerint a püspöki döntést az is indokolja, hogy úrvacsora esetén a szertartás nagyon elhúzódna. (Fabiny Tamás egy nappal korábban, péntek dél­után az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalának a kápolnájában - családja és közvetlen munkatársai körében - vesz úrvacsorát.) Az új püspököt egyébként az egyház- kerület hagyományai szerint a budavári templomban is beiktatják parókus lel­késznek. Erre az ünnepi alkalomra ápri­lis 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor kerül majd sor. ■ Vitális Judit Okkal feltételezhetjük, hogy a március 25-ei püspökiktatáson részt venni szándékozók előfizetői az Evangélikus Életnek; a lapot ők még az esemény előtt - legkésőbb pénteken - kézhez kapják. Számukra így minden bizonnyal hasznosíthatók az alábbi „közlekedési információk" is. iV i . n C:' LÓGD A LOSK&SZ Mátyási* *,. 2 io O # Attila O U. N i </> 0 > IC u­0­LimJ> & it rt HUNYADI Q rmomig WH Xmr Kossuth 3 gSa 0S­33 CD 13 .ggyesaüa .. .ÜN*'­Ftil&áy-h.-—. i Daák x E moczy téf te malom* 0 „ $ OéméAsa Németig zsebet Si izecF tár Hmm) CHENYIISTV __ Sain kapu Zfmócn-tii? Béke « r°ra^aV w. _______JL_____SÓT________ ’A uasi rét. templom J U 0 Ui-'W . A püspökiktatds helyszínének megközelítése A Miskolc-Tiszai pályaudvarra érkezőket „Püspökiktatás” felirattal ellátott autóbuszok szállítják a helyszínre. Indulási idejük: 10 óra, illetve 10 óra 10 perc. A buszok a főbejárat elől indulnak. A templom az i-es és 2-es villamossal is meg­közelíthető: a Tiszai pályaudvartól az ötödik, Városház elne­vezésű megállónál kell leszállni, ahol a vendégeket Luther- rózsás kitűzőt viselő diákok segítik. Az ünnepi alkalmat követő fogadásra a vendégeket szin­tén a „Püspökiktatás” felirattal ellátott autóbuszok szállít­ják. A vonattal hazautazókat a fogadás helyszínéről az au­tóbuszok a 16.40-kor Nyíregyháza felé induló gyorsvonat­hoz és a Budapest felé 17.05-kor induló intercityhez viszik ki. A személygépkocsival vagy autóbusszal érkezőket a mel­lékelt térkép segíti az eligazodásban. A több mint kétszáz gépkocsit befogadó, őrzött, ingyenes parkoló a Kis Hunyad, a Dayka Gábor és a Hunyadi utcában található. A temp­lomudvarba gépkocsival behajtani nem lehet! 1 A templom 2 Lelkészi parkoló 3 Személygépkocsi-parkoló 4 Buszparkoló Zsinatra hangoló A zsinat a 15. ülésszakán elfogadta a 2005. évi törvénykönyvet, amely azóta az Evangélikus Közlöny különszámaként meg is jelent. A jelenleg folyó általános tisztújítás már e törvények szerint zajlik. A zsinat plenáris ülése a 2006. évben először április i-jén ül össze. Ennek az egynapos ülésszaknak a témái között minden bizonnyal a nyugdíjtörvény elő­zetes vitája tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre. A zsinat arról fog tárgyal­ni, hogy a nyugdíjrendszert az egyházon belül működtessük-e, vagy csatlakoz- zunk-e az állami nyugdíjbiztosítókhoz. További témák az ülésszak napirend­jéről: a 2006-ban megválasztandó zsinat ügyrendje: az elvált lelkészekről szóló beadvány tárgyalása; a magasabb egy­házkormányzati szintek felügyelőiről szóló, a korhatárral kapcsolatban felve­tődött kérdések. Az ülésszakról az Evangélikus Elet ápri­lis 9-i számában számolunk be. ■ Muntag András zsinati gazda mtaammmmmBKmmmmmmmtsBmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Kistormási (r) omlás Amint erről a Tv2 Tények című műsora március 15-én tudósított, megsüllyedt a kistormási evangélikus templom tor­nya, a kis Tolna megyei település egyet­len temploma életveszélyessé vált. Gáncs Péter püspök és Szemerei Zoltán egyházkerületi felügyelő március 19-én a helyszínen tájékozódott a válságkezelés lehetőségeiről. A folyamatban lévő szakértői vizsgálat nyomán születhet csak felelős döntés a műemlék épület megmentésére. A Magyarországi Evangélikus Egyház Építési és Műemléki Osztályának veze­tője, Mekota Ervin arról tájékoztatott, hogy lapzártánk reggelén konkrét aján­latot kapott a földfelszín alatti talajréte­gek, esetleges üregek feltérképezésére. A cég ezt a mérést egy hazánkban ez idáig még nem használt georadarral végezné, amely közel húszméteres mélységig, há­rom dimenzióban képes megmutatni a talajrétegeket, illetőleg azok szerkezetét. H EvÉlet-infó mmmmmmimmm Böjti csend és közéleti felelősség ÉGTÁJOLÓ <í) A címben szereplő szavak, tudom, csak gondolataimban kapcso­lódnak össze, szerves, tartalmi kapcsolatot keresni közöttük nincs ér­telme. Az egyidejűség miatt kerültek mégis egymás mellé. Mert ezekben a böjti hetekben lett hangsúlyossá ben­nem az első, egyházi és társadalmi köz­életünk sajátos párhuzamos feladatai és jelenségei miatt pedig a másik. Remé­lem, nem lesz hiábavaló, ha megosztom gondolataimat olvasóinkkal. * * * Pár nappal ezelőtt tévés szakemberek­kel a hangfelvételek „sűrítésének” forté­lyairól beszélgettünk. Arról az eljárás­ról, amellyel a modern digitális techni­kával rögzített beszédet „szünetmente­síteni” lehet, vagyis könnyedén ki­vághatok a felvételből a szavak közti szünetek, az előadónak vagy felolvasó­nak a hosszabb-rövidebb hallgatásai. Mivel ezek az értelmező csendek köny- nyebben érthetővé teszik a beszédet, a technikai beavatkozás gyakran az ért­hetőség kárára van, mert a kimetszett csendek nélkül egybefolyóvá, folyama­tos duruzsolássá válhat a jól formált élő előadás is. A beszélgetés közben egészen várat­lanul egy negyven évvel ezelőtti olvas­mányélmény villant eszembe. A híres német író, Heinrich Böll egyik novellája volt ez, amely teológiai hallgató korom­ban - nem túlzás - szinte letaglózó ha­tással volt rám. Az írás főszereplője egy rádiótechnikus, akinek meghökkentő szenvedélye van: csendet gyűjt! így mond­ja: „Ha vágni kell a szalagot, mert a szereplők szünetet tartanak, sóhajtanak, lélegzenek vagy egyszerűen elhallgatnak, nem dobom a szemét­kosárba, amit kivágunk, hanem összegyűj­töm... Összeragasztom, és este otthon leját­szom magamnak a szalagot. Nem sok az egész, még csak három percem van, de hát itt ritkán hallgatnak." Ránk is, mai korunkra különösen is jellemző diagnózis: itt ritkán hallgatnak! Harsány, fülre káros decibelekkel, lélek­re káros indulatokkal teledübörgött éle­tünkben nekünk is halaszthatatlan szük­ségünk lenne Murke doktor - így hívják a Böll-novella technikusát - tudomá­nyára. Keresnünk kell, s ha másként nem megy, meg kell teremtenünk a nélkülöz­hetetlen csendet, a Léleknek lelkünk szá­mára nélkülözhetetlen csendjét, mert csak ebben hallhatjuk meg a Mester sza­vát. Mert már Illés története (iKir 19,9—15a) óta tudhatjuk, hogy zúgó szél­ben, viharban és földrengésben, pusztító tűzben nem hallhatja meg az ember az Úr szavát. Ahhoz csend kell, amelyben a halk és szelíd hang is érthetően szól. Azt mondják, a földi élettől búcsúzó költőóriás, Goethe utolsó szavai ezek vol­tak: Mehr Licht - több fényt! Mi ne hagyjuk a végére a fontos, élet- és lélekmentő imádságot: belső csendességért, lelki gazdag­ságért és békességért könyörgünk. Tedd szá­munkra áldotta és gazdaggá ezt a böjti időt, Urunk! * * * Ami a közéleti felelősséget illeti, csak egyetlenegy kérdést szeretnék most szó­ba hozni. És elsősorban nem is társadal­mi közéletünk időszerű témája, a közel­gő választások miatt. Bár ebben az össze­függésben sem lehet eléggé hangsúlyoz­ni, milyen fontos a választásokon való felelős részvétel. Ez - meggyőződésem szerint - olyan morális kötelessége min­den választópolgárnak, amely alól sem­milyen mondvacsinált indokkal nem lenne szabad kivonnunk magunkat. Az egyházunkban folyó általános tisztújítás folyamata ezen túl is próbára teszi közéleti felelősségünket. Az - a po­litikai választásoktól függetlenül is - kü­lön kérdés, jó-e, hogy a tisztújítás négy­lépcsős folyamata az egész évet megha­tározza. Hiszen az egyházközségi s vele párhuzamosan az országosfelügyelő­választás, az egyházmegyei, egyházke­rületi és országos szinten folyó választá­si eljárás nemcsak a jelölőbizottságoktól kíván rendkívüli helytállást, de a gyüle­kezeti közgyűlések alkotó tagjait is igénybe veszik az olykor hosszadalmas, többórás közgyűlések. S tartok tőle, hogy egyre kevesebb lesz majd a lelkese­dés, s egyre kisebb a készség, hogy egy­háztagjaink aktívan részt vegyenek a döntéshozatalban. Feltett szándékom, hogy 2007-ben ja­vasolni fogom: gondoljuk át, hogy a két alsó szint (egyházközség, egyházmegye) választási ciklusát valamiképp toljuk el a két magasabb (egyházkerület, országos) egyházkormányzati szinthez képest. Bí­zom benne, hogy kedvező visszhangra, egyetértésre talál majd ez a kezdemé­nyezés. Hogy ez miként lesz megoldha­tó, arra egyházunk következő zsinatá­nak kell megadnia a választ. De most még itt vagyunk e próbás fo­lyamat elején. Még sokszor szólítanak különféle urnák elé bennünket. Kérem és biztatom minden hittestvéremet: vegyük komolyan feladatainkat, és éljünk joga­inkkal! Akkor egyházi és társadalmi köz­életünkben szavazatainkkal mi is hozzá­járulhatunk ahhoz, hogy az eredmények valóban a demokrácia szabályai szerint, a többség akarata szerint alakuljanak. Ez pedig nem kis lépés a kölcsönös bizalom megteremtéséhez vezető úton. Ittzés János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület

Next

/
Thumbnails
Contents