Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-03-12 / 11. szám
2006. március 12. *>• 5 ‘Evangélikus ÉletS HH ■ I KULTÚRKÖRÖK UMli 1111——1 Ml 1II miii|liilli—ilil'ir| inn n n ifi [ ji 1 1 1 mHitiiii'iiiii m 1 Ili—liil FiiilHI—BBlíill Új teremtés hajnala ► Lapunk 2006. február 5-1 számában ismertettem William Tyndale A Szentíráshoz vezető ösvény című művének tavaly év végén megjelent, kétnyelvű kiadását, amely a Magyar Luther Füzetek 9. számaként látott napvilágot. írásomban említettem, hogy később szólok majd egy másik, ugyancsak frissen kiadott műről, George Fíunsinger Új teremtés hajnala című munkájáról is. ígéretemhez híven az alábbiakban ez következik. A könyvecske a Hermeneutikai Füzetek című sorozat 29. száma. A hermeneutika görög szó, és azt a tudományágat jelöli, amely a szövegek értelmezésének alapelveit és módszereit határozza meg. Ez a teológiai gondolkodás rendszereiben azelőtt nem volt ismeretes, csak az elmúlt század második-felében vált jelentőssé, szinte kulcsfogalommá. Tudjuk, hogy az ókorban már Arisztotelész foglalkozott hermeneutikával, a mi korunkban pedig a megismerés elméletét jelenti, főleg a nyelvtudományok területén. A hermeneutikát a hívei ma nemcsak segédtudománynak tartják a teológiában, hanem Isten Igéjének valódi értékét kutató stúdiumnak, és azt állítják, hogy a célja helyes feleletet adni tudományosan Isten Igéjére. A hermeneutikai kutatás mindig két irányban mozog: szövegmagyarázat (explikáció) és helyes alkalmazás, aktivitásra buzdítás (applikáció),vagyis egyfelől a megértés tisztázása, másfelől a belőle fakadó mozgósítás (mobilizáció) a szándéka. Füzetünk az elmúlt fél évszázad olyan jelentős teológusaira utal, mint Kari Barth (dogmatika), Rudolf Buhmann (új- szövetségi teológia), Flans Frei (amerikai kutató teológus), Jürgen Moltmann (a reménység teológusa), Wolfliart Pannenberg (a kijelentés értelmezője), Paul Tillich (rendszeres teológus) stb. A sorozatszerkesztő, if), dr. Fabiny Tibor személyes ismerőse a szerzőnek, ösztöndíjasként szemináriumának hallgatója is volt 2004-ben Princetonban. George Hunsinger ismert princetoni teológus európai teológusok munkáira alapozza mondanivalóját, de önálló gondolata az, hogy nem a szó és betű szerinti értelmezést kutatja, nem is a szimbolikus értelmezést vagy az allegorikus magyarázás formáit, hanem új utat keres: nem a litterális információt, nem a Jézus Krisztuson tájékozódó realizmus módszerét követi, hanem meghagyja a titkot titoknak. Egyszerre veszi komolyan a történelmi valóságot és az idő feletti kinyilatkoztatást, az időbeli és az örökkévaló értelmet. Nem akarja feloldani az ellentétes kijelentéseket, hanem több oldalról (komplementárisán) mutatja be a „titkot”, közelíti meg az Ige mondanivalóját. Nem elégszik meg az úgynevezett liberális, racionalista értelmezéssel, amely nem tűri el a titkot, hanem keresi az istenit, „az elrejtőzködő Istent”, aki mégis kijelenti magát, megnyilatkozik az embernek, népének, amennyire teremtményeinek szükséges, elviselhető és hasznos. Más szavakkal: nem akarja Isten titkát megfejteni, inkább érzékelteti azt, hogy „többről van itt szó”, mint amit rációval, értelmünkkel kikutathatnánk. Tudatosítja a metaforák nagy jelentőségét. A metafora szó szintén görög kifejeHERMENEUTIKAI FÜZETEK 29. George Hunsinger Új TEREMTÉS HAJNALA Barth hermeneutikai realizmusa és a feltámadás I HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT j BUBAPEST, 2005 zés, jól ismert kulcsszó a nyelv- és irodalomtudományban: hasonlóságon alapuló névátvitelt jelent. A teológia tudományában aránylag új fogalom, az Istenről való beszédben rejlő hasonlóság és különbség kifejezésére használják. Rokon az analógia kifejezéssel, amely emberi nyelven próbálja Isten titkait közölni. Ezt a módszert használja az Újszövetség (például Róm 12,6), de már az Ószövetség is. A metafora nem oldja fel a felold- hatatlant, de megmutatja a mondanivaló lényegét. A könyv egyik különös érdeme, hogy újra előhozza a már feledésbe merülő Karl Barth Szentírás-értelmezését, ugyanakkor a feltámadás problematikáját is megpróbálja közelíteni. Mind Jézus, mind az emberek feltámadásának kérdése megvilágításra került az Újszövetség tartalma szerint. Fabiny Tibor előszavában megemlíti azt a vitát, amelyet a princetoni teológiai egyetemen folytattak, és azt állítja, hogy a kiadvány közel hozza a témát a magyar teológiai valósághoz is. Princeton így lehet hatással a budapesti teológusokra. Egyfelől a fundamentalista felfogást képviselő Reisinger János és Vankó Zsuzsa álláspontjáról van szó, másfelől Takácsné Kovácsházi Zelma. Bartha István, Csepregi András, Cserháti Márta, Németh Zoltán csoportjának felfogásáról, akik az új liberális, racionalista álláspontot képviselték a teológiai diszkusszió folyamán. A mű egy közvetítő álláspontot mutat be. Ezzel megoldást kínál a mai teológiai ifjúság vitájához. Mindkét csoport, ha más néven és más zászló alatt hajózik is, a mai teológia két szélsőségét képviseli. A nálunk „pietistáknak” nevezett csapat „egykönyvű” hallgatókból áll, akik „csak hisznek", és anatémát kiáltanak a más felfogásúakra, a másik csoport az úgynevezett „tudósok” csapata, ők sok mai külföldi teológusprofesszor ismeretében, szinte magasból kezelik a másik tábort. Az egyik csoport tagjai nem akarnak mást olvasni, csak a Bibliát, a másik csoport nagy tudásszomjjal mindent el akar olvasni, de nem ér rá foglalkozni a Szentírás egyházi használatával, mert azt nem tartja tudományosnak. Ezt a hermeneutikai füzetet úgy értékelhetjük, mint amely egy „kiváltképpen való utat” mutat (iKor 12,13), a Szentírás szeretetének és tudós exegéták megbecsülésének útját. így megmaradhat a hit, a remény, a szeretet, és ezek közül legnagyobb a szeretet... Füzetünk tulajdonképpen több kiadásból Fordítja anyagát, Hunsinger 1987 és 2004 között megjelent írásaiból. A fordítás kitűnő munkáját Tóth Sárának köszönjük, a lektorálás nem könnyű szolgálatát pedig Fabiny Tibornak, Kókay Nagy Viktornak, Lázár Viktóriának. A magam részéről hálás vagyok, hogy elolvashattam a füzetet. Őszintén ajánlom felsőéves teológushallgatóknak és gyakorló lelkész testvéreimnek is. Szívesen hallgatnék a témáról további teológiai diszkussziót. ■ Hafenscher Károly (id.) George Fíunsinger: Új teremtés hajnala - Barth hermeneutikai realizmusa és a feltámadás. Hermeneutikai Füzetek 29. Sorozatszerkesztő': Fabiny Tibor. Hermeneutikai Kutató- központ, Budapest, 2005. Ármegjelölés nélkül. Megrendelhető és megvásárolható a Hermeneutikai Kutatóközpontban (Károli Gáspár Református Egyetem, 1088 Budapest, Reviczky u. 4 /c, tel./fax: 1/483-2935)Erdélyi püspökök is önálló magyar karokat sürgetnek a Babes-Bolyai-egyetemen Erdélyi magyar püspökök és öt város polgármestere nyílt levélben kérték a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BB- TE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. A levelet február közepén egy kolozsvári sajtótájékoztatón mutatták be, és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetősége - Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus, Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspök - írta alá. Ugyancsak kézjegyével látta el a levelet Albert Álmos sepsiszentgyörgyi, llyés Gyula szatmárnémeti, Pap József gyergyó- szentmiklósi, Szász Jenő székelyudvarhelyi és Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezik: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Az aláírók meglepődéssel "tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. „Az önigazgatási jog kérlelhetetlen elutasítása az egyetem vezetősége által kikezdi a magyar professzorok, egész közösségünk méltóságát, és egy olyan patemalizmust jelenít meg, amelynek régen véget kellett volna vetni. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom, aminek elkerülhetetlen következménye az oktatás színvonalának a csökkenése és egyes oktatók más egyetemekre történő távozása” - áll a levélben. A levél aláírói közük: „Az egyetem vezetőségének jelenlegi álláspontja ránk nézve súlyosan sértő, ezért arra szólítjuk fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében.” M MTI A Da Vinci- kód újabb ' plágiumpere Az utóbbi évek legnagyobb figyelemmel kísért plágiumpere kezdődött múlt hétfőn Londonban, ahol két történész nyújtott be keresetet Dan Brown, A Da Vinci- Iwd című világsikerű könyv szerzője és kiadója ellen - ötletlopás címén. Michael Baigent és Richard Leigh azt állítja, hogy Brown az ő 1982-ben született, The Holy Blood and the Holy Grail (A szent vér és a szent grál) című, dokumentumjellegű könyvük tematikájára és felvetéseire építette fel művét, amelyet eddig több mint 30 millió példányban adtak el világszerte. Egyébként az ő alkotásukat is a Random House adta ki annak idején, vagyis saját kiadójukat idézték törvény elé. A bírósági eljárás akár a Brown- könyvből Tom Hanks főszereplésével készült film májusra tervezett bemutatóját is kérdésessé teheti. Dan Brown tavaly már megnyert egy hasonló plágiumpert, amelyet Lewis Perdue író indított ellene New Yorkban, ugyancsak azzal a váddal, hogy A Da Vind-kód az ő műveinek elemeiből építkezett. M MTI Kell egy csapat Egyesületet alapítanak az egyházi múzeumok Minarik Ede pályabérlő, mosodás örök érvényű óhaja vált valóra, amikor az Evangélikus Országos Múzeum igazgatójának, Harmati Béla Lászlónak az alapos előkészítő munkája, szervezése után az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ és hazai egyházi múzeumok képviselői összegyűltek a múlt héten. A Deák téri tanácsteremben tartott összejövetelen a római katolikus, református és evangélikus gyűjtemények munkatársai nem teológiai kérdésekről vagy az ökumené lehetséges útjairól tárgyaltak, hanem a múzeumok közti intézményes összefogás lehetőségeit kutatták. A szigorúan vett szakmai, muzeológiai, sőt jogi kérdéseket személyes élmények, sikerek és csalódások története színesítette. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy korunkban nagy szerepe van az összefogásnak. Civil egyesületként egyszerűbb megjelenni a világ előtt, nagyobb esély- lyel lehet pályázatokon indulni, s az egy- ■———«n——nrrTtTrrwttmn házi múzeumok - egymás szakmai munkáját segítve - a valódi célnak, a missziónak is hatékonyabb eszközei lehetnek. Bár még nem dőlt el, hogy miképpen lesz megvalósítható az intézményi tagság mellett szakmai segítők vagy pártolók csatlakozása, az azonban biztos, hogy az összefogást szélesíteni kell a görög katolikus, az ortodox és a zsidó gyűjtemények bevonásával. A Magyar Egyházi Levéltárak Egyesületéhez (MELTE) és az Egyházi Könyvtárak Egyesületéhez hasonlóan közös kiadványok, vándorgyűlések, konferenciák adnának teret a szakmai együttműködésre - akár az egész Kárpát-medencében is. A jelenlévők az alapszabály-tervezet alapján szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg a Magyarországi Egyházi Muzeális Gyűjtemények Egyesületének létrehozásáról, és előkészítő bizottságot alakítottak. ■ zzs wmmmmmmm-eimmimaaiimsmmmmmammmmmmm Közösen nyilatkoztak Az országgyűlési választások közeledtével mind feszültebbé váló belpolitikai légkörben nem lebecsülendő fegyvertény, hogy öt hazai újságíró-szervezet közös állásfoglalásban hívta fel tagjai figyelmét az elemi erkölcsi tisztességre, a szakma etikai normáinak betartására. Az Újságírás és valósághűség címmel rendezett konferencián elfogadott zárónyilatkozatot a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK), a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (Makúsz), valamint a Sajtószakszervezetnek és a Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) a vezető tisztség- viselői írták alá. (A nyilatkozat szövege a szervezetek weboldalain olvasható.) A további együttgondolkodást ígérő első közös szakmai tanácskozás helyszíne március másodikán a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának lágymányosi épülete, a konferenciát és a közös nyilatkozat megfogalmazását kezdeményező Protestáns Újságírók Szövetségének székhelye volt. Szent és profán a médiában „Alkalmas-e a »profán« média arra, hogy »szent« tartalmat közvetítsen?” - tette fel a kérdést referátuma elején Réz András a Kereszténység arcai című beszélgetéssorozat legutóbbi alkalmán. Az ismert esztéta az Evangélikus Hittudományi Egyetem dísztermében február 24-én elhangzott felvetésre adott nemleges válaszát kommunikációtörténeti áttekintésbe ágyazta. Előadásában a harmincas évek Amerikájából indulva jutott el a máig. Réz András kiemelte, hogy napjainkban a médiában közvetített tartalmak egymásba olvadnak, nem lehet „tisztán” kiemelni a spirituális mondanivalót. Ezért az értékek átadása - véleménye szerint - technikai eszközökön keresztül nem történhet meg hitelesen. A megoldást csakis az ember és ember közötti közvetlen kommunikáció jelentheti. Meghívott előadók Csorna Áron és Réz András Az Angyalfa Alapítvány és a Pillér Ifjúsági Kulturális Egyesület által szervezett rendezvény másik meghívott vendége, Csorna Áron lelkész, református zsinati szóvivő az egyház felelősségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egyháznak mindenképpen tovább kell adnia a rábízott kincset, az evangélium üzenetét. A nagy nyilvánosság pedig csak a médián keresztül érhető el - emelte ki. Az egyháznak az a feladata - húzta alá -, hogy ilyen módon is tudatosítsa a nézőkben és a hallgatókban: nem egy konzervatív és mereven elzárkózó intézménnyel állnak szemben, hanem egy emberi hangon, hitelesen és érthetően kommunikáló közösséggel. ■ G. Zs. Egyeztetés a zárányilatkozal szövegének végső megfogalmazásáról
