Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-03-12 / 11. szám
6 -41 2006. március 12. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Eutanáziáról Apácán ► A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Brassói egyházmegyéjének lelkészei február 22-én értekezleten találkoztak egymással Apácán, a nemrég felavatott oktatási központban. Az összejövetel fő témája az eutanázia kérdése volt; erről tartott előadást Simon László helyi lelkész. Orange or blue? Shakespeare-i kérdés mai változata - avagy nyelvlecke kezdőknek és haladóknak Nyitóáhítatában Székely Levente tatrangi lelkipásztor ötvened vasárnapjának igehirdetési alapigéjéről beszélt. Kiemelte az ige központi üzenetét: nem Isten van a népért, hanem a nép van Istenért. Ezt a gondolatot következetesen továbbvitte az előadásban is, hiszen ez az egyetlen teológiai szempont, amely felől meg lehet közelíteni a problémát: nem Isten van az emberért, hanem az ember van Istenért. Az előadás világosan és érthetően tárgyalta mindazokat a kérdéseket, amelyek az eutanázia immár több évtizedes problémájával kapcsolatosak. Érdekes volt hallani más vallások nézőpontjait és véleményét is: elgondolkodtató, hogy vannak olyan tanítások, amelyek teljesen más szempontból közelítik meg az élet és halál kérdését. Már értékrendszerek, más világnézetek más véleményt eredményeznek, amelyeket azonban fenntartással kell kezelnünk, hiszen a krisztusi megváltás egyházunk számára nem egy oldalági tanítás, nem egy opció a vallás számára. És ez továbbvezet az élet értékének a kérdéséhez. Az eutanázia tulajdonképpen a teológia minden ágának problémát jelenthet, és súlyos kérdéseket vet fel: Isten minden- hatóságának a kérdése kegyelmének és akaratának a határait feszegeti. Külön probléma a kérdés poimenikai és homile- tikaf kezelése: az igehirdetésben mennyire lehet erről a kérdésről tanítani, illetve melyek a lelkigondozás lehetőségei ilyen helyzetekben? Hiszen a klasszikus, bűneinkkel való szembesítés mint a Krisztusban felajánlott kegyelemre vezető módszer nem minden esetben alkalmazható. Találó volt a megfogalmazás, amely az előadást követő beszélgetés során hangzott el: „Az eutanázia nem a halál, hanem az élet kérdése.” Valóban életkérdés, és nem is csupán a testi, anyagi élet kérdése, hanem a lelki élet igazi nagy próbája lehet ez. „Én vagyok az út. az igazság és az élet" - mondja Krisztus, és nem véletlen a sorrend sem: ezen az úton ismerhetjük csak meg azt az igazságot, amely kiemel minket a lelki halál állapotából. A lelki halál nem függ szívünk dobogásától, agyunk működésétől. Beállhat jóval korábban, évekkel földi halálunk előtt. Ez még veszélyesebb halál, mint a földi, anyagi test elmúlása, hiszen ennek nincs folytatása; a lelki halál az örök halált jelenti. Ebből pedig csak Krisztus kegyelme menthet ki bennünket. Az előadás után Adorjáni Dezső Zoltán püspök es Fehér Attila tanácsos vezetésével az országos egyház, majd Zelenák József vezetésével az egyházmegye adminisztratív problémáit tárgyalták meg a jelenlévők. Végül a lelkészi kar virággal köszöntötte Kovács László nyugalmazott lelkészt 91. születésnapja alkalmából. A lelkészértekezletet ő zárta imádsággal és áldással. ■ Hankó Szilamér ► Miért pont orange (narancssárga) és blue (kék)? Ez a két szín uralta a „terepet” az Egyházak Világtanácsának 9. nagygyűlésén. Nem a dekoráció kellékei voltak, hanem egy új szavazási, döntési rendszer jelképei. Ennek jóvoltából nem nyertesek és vesztesek jöttek ki a teremből egy-egy szavazás után, akiknek el kell fogadniuk a többség véleményét, hanem olyan testvérek, akik figyelnek egymásra, és addig nem fejezik be a megbeszélést, tanácskozást, amíg nem jutnak egyetértésre, konszenzusra. Ez vált a gyűlés egyik kulcsszavává. Consensus-making procession, vagyis egyetértést előkészítő/létrehozó folyamat - éz volt a hivatalos kifejezés. Van mit tanulnunk belőle a mi egyházi gyakorlatunkban is. Sok türelem, sok idő kell hozzá, míg minden kisebbségben maradinak meghallgatjuk a véleményét, újra meg újra átgondoljuk a sajátunkat, de megéri. Az óriási csarnokban rögtön látszott egy-egy hozzászólás után, hogy milyen a közhangulat. Narancssárga erdő, s közte néhány kék cédula, vagy a hideg kék elsöprő többsége. Kavarognak fejemben a sokat használt szavak, érdemes lett volna számolni, melyek a leggyakrabban előfordulók. Biztos, hogy egyik volt a diversity, amely sokféleséget, sokszínűséget jelent. Sok minden van e szó mögött: sokszínű ételek, különleges ízek, ruhák színpompás egyvelege. De az is, hogy mi, emberek mennyire sokfélék vagyunk: fehérek, feketék, sárgák, „tejcsokik”. Különböző égtájak, ismeretlen országok, különböző társadalmi rendszerek, különböző keresztény felekezetek, vallási csoportok képviselői. S lám, a példa: lehet békességben beszélgetni, együtt törekedni valami újra, valami másra, valami többre-jobbra, mint ami eddig volt. Lehet türelmesen szólni a másikhoz, megvárni a sorunkat a hosszú sorban a busznál vagy az önkiszolgáló étteremben, toleránsnak mutatkozni, amikor itthon már dühöngenénk... Bible-group - azaz bibliaköri csoport. Az egyik legnagyobb élményt számomra a kiscsoportban töltött órák jelentették. Milyen másképp látunk egy-egy bibliai szakaszt a saját helyünkön! Banglades- ben, Burmában, Tanzániában vagy Dél- Afrikában mást és mást jelenthetnek a samáriai asszony történetének mondatai, de végül is Jézus életet formáló szavait közös kincsként éltük meg. Nyilván mást jelent a tanítványok veszekedése az első helyért Indiában, a kasztrendszer szégyenletes világában, mint nekünk, de Isten hozzánk forduló szerete- te mind nekik, mind nekünk nyújthat erőt, vigasztalást. Division. Sajnos az is kiderült, hogy az emberi problémák, az egyházi nyomorúságok mindenütt jelen vannak. A megosztottság ördöge szinte mindenütt rombol. Ahol természetesnek kellene lennie az egységnek (gyülekezetekben, lelkészek között), ott sem az. Őszintén tudtunk együtt könyörögni saját nyomorúságainkra gondolva: Kyrie eleison - a mélységből kiáltok hozzád, Uram... Sprituality, vagyis lelkiség. Ezen a világ- találkozón nagy hangsúlyt kaptak a reggeli és esti áhítatok. Teljes^ istentiszteletet úrvacsorával sajnos nem tudunk együtt ünnepelni, mert a dogmatikai különbözőségek még nem engedik... Mégis nagy élmény volt a közös istentiszteleti sátorban együtt dicsérni Istent, együtt figyelni az igére, együtt énekelni - nem véletlenül írom dőlt betűvel, kiemelve, mert ott tényleg szólt az ének -, együtt imádkozni. Végre átélhettem, ami itthon olyan kevésszer adatik meg: élmény az istentisztelet, öröm részt venni benne, látszik az embereken, hogy az evangélium részesei. Nem lógó orrú, savanyú ábrá'zatú, komoly vagy komolykodó emberek vesznek körül, hanem vidámak, felszabadultak, „lazábbak”, mint mi itt, Európában. Symbolic action, vagyis jelképes cselekedet. Minden reggeli áhítaton más volt a jelkép, amelyet Bibliával és gyertyával együtt hoztak a bevonuláskor: lánc, napraforgó, kenyér, víz, ikon, kehely, vetőmag. Ezek határozták meg a tematikát azon a reggelen, kapcsolódva az aznapi igéhez. Könnyen megjegyezhető, egyszerű dolgok, amelyek azonban gazdagítják, színesebbé teszik az istentiszteletet. Mutirao - portugál szó, találkozási helyet jelent. Olyasmi, mint a lehetőségek piaca nálunk. Egy hatalmas csarnokban helyet kapnak az egyházak különböző munkaágai. Bemutatkozhatnak, felkeltik az érdeklődést, beszélgetnek az arra járóval. Döbbenetes, hogy mennyiféle munkaágban van otthon az egyház. Így, dőlt betűvel kiemelve, akkor is, ha egy-egy területen csak egy-egy felekezet dolgozik. Csak néhány példa: kopt testvéreink dolgoznak az utcagyerekek között, Afrikából több szervezet is próbál az AIDS betegséggel szembeszállni, segíteni a megelőzésben, befogadni a már fertőzötteket. Segélyakciók zajlanak a cuna- mi utáni tragikus helyzet enyhítésére. Dolgoznak a gyerekmunka megszüntetését és tisztességes munkahelyek létrehozását szorgalmazók, a víz igazságosabb elosztását sürgetők, a foci-vb-hez kapcsolódó prostitúció felszámolásáért küzdők és így tovább. Sorolhatnám, miközben arcok villannak fel, személyes beszélgetések jütnak eszembe... Mindent összevéve elgondolkoztató, megszégyenítő, de egyben bátorító is látni, hogy az élet milyen sok területén dolgozik az egyház. Soha nem felejtve, hogy az erőforrásunk Isten kegyelme! Magunktól nem megy, de küldetésünk, hogy jobbítsuk a világot ott, ahová minket helyezett az Úr, azokkal az eszközökkel, amelyek elérhetők számunkra. „God, in your grace, transform the world!” Ezt az egy rövid mondatot mindenkinek „illik” most már értenie. Kö- nyörgünk Istenhez, hogy kegyelme szerint formálja át a világot, az egyházat, egyházunkat! Van miből! ■ Gáncs Péterné A sárospataki könyvek a Nemzeti Múzeumban A Nemzeti Múzeumban egy könyvtár hangulatát felidézve készítették el az Oroszországból hazakerült sárospataki könyveket bemutató kiállítást. A felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű ősnyomtatványok és könyvek február 22-én érkeztek Budapestre. Az állapotfelmérést és állagmegóvást végző szakemberek a nemzeti bibliotékában végiglapozták mind a 136 kötetet, és úgy találták, hogy a könyvek kiállíthatóak, bár a nyomtatványok mintegy fele később komolyabb restaurálást fog igényelni. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai négy nap alatt készítették el a tárlatot, a 136 kötetet a múzeum kupolatermében tizenhárom tárlóban helyezték el. A kupolaterem központi helyére kerültek azok az üvegtárlók, amelyekben a legértékesebb könyvritkaságok láthatóak; ilyen például Hartmann Schedel 1493-as világkrónikája, a Cronicarum Libri. A sárospataki könyveket bemutató kiállítást Sólyom László köztársasági elnök - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében - nyitotta meg. A tárlat június 15-ig tekinthető meg. Ave Maria, az első katolikus város Az Egyesült Államokban hamarosan megkezdődik Ave Mariának, az ország első katolikus városának építése, amelyben ismeretlen lesz az abortusz, a pomófilm vagy a fogamzásgátló. A város 230 millió dolláros, vagyis csaknem 49 milliárd forintos költséggel Miami Beachtől 120 kilométerre északnyugatra épül fel - olvasható a NEWSru nevű orosz hírportálon. Az ötlet a Domino pizzériahálózat alapítójának, a pizzapápaként ismert Tom Monaghannak a nevéhez fűződik. A hatvannyolc éves üzletember 1998-ban adta el egymilliárd dollárért (212 milliárd forintért)'vállalatát, és az ebből befolyt pénz egy részét kívánja a projektre fordítani. Terve megvalósításához már megvásárolt egy kétezer hektáros területet. Elsőként a városmagot képző templom és katolikus egyetem épül fel. A tervek szerint a katolikus várost háromezren lakják majd, s ötezer diák népesíti be az egyetem campusát. Mint Tom Monaghan tervezi, városa gyógyszertáraiban tilos lesz fogamzásgátlót és óvszert árusítani, a helyi kábeltelevízió műsorából pedig kiiktatják nemcsak a pornófilmeket, de már a kicsit sikamlós alkotásokat is. Tom Monaghannak nem kell félnie, hogy Ave Maria kísértetváros lesz, hiszen a szigorú szabályok ellenére máris hétezren jelentkeztek, hogy szívesen költöznének a katolikus településre. WMTí HIRDETÉS __________________________________________________________________________________________________________________________ Keresse f el a bibliai események helyszíneit lelkészi vezetésű zarándokútjainkon! Ez évben is több útra hívjuk. Szentföldi (izraeli) látogatás: Jézus nyomában május 4-11. és szeptember 7-14. között (Jeruzsálem, Betlehem, Názáret, Kapernaum, a boldogmondások hegye, Genezáreti-tó, Tibériás, Holt-tenger stb.). Részvételi díj: 236 000 Ft. Érdeklődéstől függően szervezés alatt:- október 2-9. között az őskeresztény ökumenikus zsinatok városainak felkeresése Törökországban (Isztambul, Rodostó, Trója, Izmir stb.). Részvételi díj: körülbelül 245 000 Ft.- szeptember 20-27. között egyiptomi út (Kairó, gízai piramisok, Asszuán, Luxor, Királyok völgye, Alexandria stb.) Részvételi díj: körülbelül 245 000 Ft. Az árak magukban foglalnak minden költséget (négycsillagos szálloda félpanzióval, repülőjegy, illetékek, a helyi közlekedés, belépőjegyek, magyar nyelvű szakértő idegenvezetés). Tájékoztatás levélben vagy telefonon: Ökumenikus Tanulmányi Központ, 1114 Budapest, Bocskai út 15. Tel./fax: 1/466-4790, mobil: 70/508-7624. Porto Alegre
