Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-02-13 / 7. szám

4 2005. február I3­KERESZTUTAK ‘Evangélikus Életit Cseh egyházi kárpótlás Évi egymilliárd korona összegű állami támogatást, járadékot szeretnének kap­ni a csehországi egyházak fél évszáza­don keresztül azért, hogy lemondjanak a kommunista rendszer idején tőlük el­vett, államosított vagyon visszaadásáról. A Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa ezt a szerdán nyilvános­ságra hozott javaslatot kompromisz- szumnak tekinti a kormány és az egyhá­zak között másfél évtizede dúló éles vi­tában, s úgy véli, hogy az ügy ilyesfajta rendezése mindkét fél érdekeinek meg­felelhet. Az egyházak ugyanakkor le­mondanának arról is, hogy papjaikat to­vábbra is az állam fizesse. A cseh kulturális tárca, amelynek jog­körébe az egyházi kárpótlás tartozik, azonnal „nem eléggé átgondoltnak” mi­nősítette a javaslatot, de jelezte, hogy kész megvitatni. A kormányzat azt sze­retné, ha az egyes felekezetek konkrét listát nyújtanának be követeléseikről, s a kérdést így külön-külön rendezhetné az állam mindenkivel. Ezt a megoldást el­sősorban a katolikus egyház ellenzi, amelynek a legnagyobbak a vagyoni kö­vetelései. A katolikusok szerint gyakor­latilag lehetetlen egy ilyen részletes lista kidolgozása és az egyes tételek értéké­nek indoklása, meghatározása a mai kö­rülmények között, amikor a vagyont év­tizedeken át mások használták. A tárca azzal érvel, hogy néhány kisebb egyház ezt már megtette. „Az egyházak lemondanának minden vagyonukról, amely 1948. február 25. után lett államosítva. A mintegy 130 ezer tétel becsült összértéke mintegy 100 milliárd korona” - nyilatkozta Karel Fojtík a Hospo- dárské Noviny című lapban. Megjegyezte, hogy a javaslat elfogadásával elmaradna a részletekről folytatandó, nyilvánvalóan hosszadalmas és indulatos vita. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a kár­pótlás ügyének lezárásával megnyílna az út a cseh-vatikáni szerződés aláírásához is. Csehország ugyanis egyike az utolsó posztkommunista államoknak, amelyek még nem írtak alá ilyen szerződést, és nem rendezték kapcsolataikat a Vatikánnal. Csehországban azonban a katolikus egyház társadalmi befolyása és alapja vi­szonylag gyenge, a csehek többsége ate­istának vallja magát. A keresztényde­mokrata párt támogatottsága is csak nyolc-tíz százalék körül mozog. A kormány 2004-ben nem egészen egymilliárd koronát adott az egyházak­nak a papok fizetésére, az egyházak mű­ködésére, az adminisztrációra, valamint az egyházi vagyon karbantartására. A javaslat értelmében fél évszázad el­teltével az egyházaknak önfenntartóvá kellene válniuk. M MTI Újabb feszültségek az ökumenében. A Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke, Walter Kasper kardinális szerint a modern bibliaértelmezések újabb fe­szültségek forrásává váltak az ökumené­ben. A liberális bibliamagyarázók prog­resszívnak adják ki magukat; valójában nagyon is zavarkeltőek. Ezen akadály le­küzdésére Walter Kasper a még intenzí­vebb, még elmélyültebb bibliakutatást javasolta. „A Biblia miatt távolodtunk el egymástól, s ezen csak az változtathat, ha a Biblia körül újra megtaláljuk az egy­séget s egymást” - mondta a kardinális az egyetemes imahét ajkalmából a ró­mai Szent Pál-bazilikában tartott öku­menikus istentiszteleten. M epd.de Főrabbi a pátriárkánál. Izrael askenázi főrabbija, Jona Metzger látogatást tett a je- ruzsálemi Örmény Patriarchátus köz­pontjában. A látogatás célja a szentföldi zsidó-keresztény kapcsolatok elmélyí­tésének szorgalmazása volt. Ez az alka­lom volt a nyitánya a rendszeres találko­zásoknak. A találkozó létrejöttében sze­repet játszott az is, hogy egy zsidó sze­minárium hallgatója tavaly megtámadta az örmény pátriárkát. A főrabbi hivatala egy közleményében megállapítja: „A fő­rabbi elítélte a vallási személyek elleni támadásokat, s kölcsönös megbecsülés­re szólított fel mindazon hitek és vallá­sok képviselői között, amelyek Izrael­ben és szerte a világon léteznek.” H eni.ch Az amerikai református egyház hon­lapja tudtul adja, hogy a jelentős egyház missziói szolgálata megbízta Richard és Carolyn Otternesst azzal, hogy vegyen részt a Magyarországi Református Egy­ház cigánymissziójában. „A romák min­den más csoportnál erősebb diszkrimi­náció célpontjai Európában” - mondja az amerikai reformátusok missziójának európai referense, Duncan Hanson. „Bizo­nyos roma közösségekben ioo%-os a munkanélküliség.” A házaspár nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos orszá­gokban is segíteni szeretné az ilyen irá­nyú missziós munkát. M rca.org Az ateizmusnak rosszak az esélyei - je­lentette ki Allster McGrath oxfordi anglikán teológiaprofesszor és egyháztörténész. Szerinte az ateisták a posztmodern kor­ban túlzottan intoleránsak, így elveszítik a közgondolkodásra való befolyásukat. Már a tudomány is kétségbe vonja az ate­izmus tarthatóságát. 2001-ben száz tanul­mányt készítettek különböző intézetek a hit és az egészség kapcsolatáról. Közülük hetvenkilenc megerősítette, hogy pozitív összefüggés van a hitbeli elkötelezettség és az egészségi állapot között. Az ateiz­mus leáldozásához nagyban hozzájárult a szovjet uralom összeomlása is. Amerikai vallásstatisztikusok felmérései bizonyít­ják, hogy az emberiség egyre vallásosabbá válik, kiváltképp a nagy világvallások nö­vekvő befolyása következtében. H idea.de Zimbabwei törvényhozók bírálata egy püspökről. Az afrikai Zimbabwe törvényhozói bírálták Harare anglikán püspökét, Nolbert Kunongát, mondván, hogy az egyházi vezető visszaélt a biza­lommal, amikor a főváros egyik legna­gyobb negyedének lelkészét felfüggesz­tette állásából. Paul Gwese gyülekezeti lel­kész ugyanis lehetőséget adott Priscilla Misihairabwi-Mushonga képviselőnőnek arra, hogy a hálaadó istentiszteleti szol­gálat során nagy értékű adományt ajánl­jon fel a gyülekezetnek, illetve a rászoru­lóknak. A képviselőnő a zimbabwei el­lenzék, a Demokratikus Változás Moz­galom külügyi szóvivője, emellett elkö­telezett keresztény. M enixh USA kontra Kanada homoszexuális ügyekben. Az USA szociálisan konzer­vatív gondolkodású erői nagyarányú győzelmet arattak a legutóbbi választá­son, hiszen tizenegy államban elutasí­tották a homoszexuálisok közötti há­zasságot. Ezzel szemben Kanadában a parlament februárban törvényt akar al­kotni az azonos neműek házasságköté­sének törvényesítéséről. Már a legutóbbi hírekben érzékelhető az egyre nagyobb mérvű társadalmi vita hullámverése az országban, melynek során a Kanadai Egyesült Egyház püspöke levélben for­dult a parlamenti képviselőkhöz, arra kérve őket, hogy alaposan gondolják át majdani döntésüket. M RNS KÉSZÜLÜNK A NŐK 2005. ÉVI ÖKUMENIKUS VILÁG IMANAPJÁRA 4. A katolikus egyház Lengyelországban ► Lengyelországban a keresztény­ség több mint ezeréves múltra te­kint vissza. Az első keresztény közösség Cirill és Metód missziói munkája nyomán keletkezett. A szervezett egyházi élet az első uralkodódinasztia idején indult meg. Amint már volt róla szó, Mi- eszko herceg 966-ban megkeresz- telkedett, és egységbe tömörítet­té az ország középső vidékének szétszórt szláv törzseit. Gnieznót nemcsak a lengyel nép, de a len­gyel keresztény egyház bölcsőjé­nek is tartják. Lengyelország lakosságának 93%-a ró­mai katolikus, s nagyobb részük gyako­rolja is a hitét. Sőt azt is el kell monda­nunk, hogy a lengyel nép számára a nemzet és az egyház szoros egységet al­kot. Néhány példa erre: a negyvenéves kommunizmus idején egyetlen szocia­lista rendszerű ország népe sem volt olyan következetes hitének megvallásá- ban és gyakorlásában, mint a lengyelek. A Lenin nevét viselő hajógyár kapuja fö­lött a lengyel zászló volt kitűzve a cí­merrel és Mária képével. Az egyház döntő befolyása nélkül nem valósulha­tott volna meg a ’89-es békés rendszer- változás sem. Az egyház és társadalom közvetlen kapcsolatáról a „háromlépcsős” törté­nelmi múlt tanúskodhat: Gniezno, Cze­stochowa, Krakkó. (Amikor Wyszynski bíboros a háború utáni időkben külö­nösen magas rangú vendégeknek rövi­den be akarta mutatni ezeréves hazája történelmét, ezt az utat járta végig ve­lük.) Gniezno Lengyelország és a ke­reszténység ezeréves hitének, valamint nemzeti egységének a bölcsője is. 2000- ben az ezeréves évforduló alkalmával az első vértanú, Adalbert hamvait is ide te­mették el újra. Itt van a lengyel keresz­ténység fundamentuma, ahogy II. János Pál pápa mondotta. A „zarándokút" második állomása Czestochowa, a Fekete Madonna kegy­helye. Az ő története 1655-re nyúlik vissza. A svéd háború idején, amikor az egész ország megszállás alatt volt, egye­dül a Jasna Gorán emelkedő kolostor és környéke népe állt ellen az erőszaknak. A király, a nép, a hősies prior és a papok egységesen könyörögtek és harcoltak; a svédek negyvennapi küzdelem után fel­adták az ostromot. 1656-ban a lembergi katedrálisban a király és a bíboros „örök időkre” Lengyelország királynőjévé nyil­vánította Máriát. Ez az esemény döntő­en meghatározta a nép kegyességét és a nemzet sorsát. Az ország feldarabolása, a függetlenség elvesztése után a Madon­na ikonja a nemzeti egység és a függet­lenség reménységének szimbólumává vált. 1918-ban, a függetlenség kivívásá­nak idején az első nemzeti zászlón ezért jelent meg együtt a fehér sas és a Fekete Madonna képe. Ez a második világhábo­rúban, a sok szenvedés között, majd a kommunista rendszer idején is reményt és lelki tartást adott. A harmadik állomás Krakkó. A Wa- welen emelkedő királyi vár és a katedrá- lis, a koronázó templom az egyház és a világi hatalom egymásmellettiségének jelképe. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a lengyel katolicizmus államegy­ház lenne. A félreértést korrigálhatja Sta­nislaus püspök mártírhalála. Ez jóval az­előtt történt, hogy a királyi vár vagy a katedrális felépült volna. A püspök 1079-ben halt vértanúhalált a templom oltára előtt, amikor a királlyal szembe- szállva az egyház jogát védte. Ez mind a mai napig jelképezi azt, hogy az egyház­nak kötelessége szembeszállni a világi hatalommal, amikor az az emberi mél­tóságot Sérti. A később felépült katedrá­lis altemplomában együtt nyugszanak a királyok, a lelki vezetők, de a politikai elit tagjai is. Az évszázados tradíció „három stáci­ója" után az egyház a ’89-es rendszer- változás után új kihívásokkal került szembe. Megvalósult a hőn áhított sza­badság, de a társadalom megosztottá vált. A pluralizmusnak nemkívánatos következményei is voltak. A nyugati ci­vilizációval együtt járó szabad erkölcsi- ség beáramlása egyszerre lehetőséget, de fenyegetettséget is jelentett. Külön­böző felmérések szerint a megkérde­zettek 51%-a ma úgy vélekedik, hogy a püspökök és a papok ne szóljanak bele politikai kérdésekbe. Nőtt az abortu­szok és a válások száma, kérdésessé vált az iskolákban a kötelező hitoktatás fenntartása. A kisegyházakkal szembe­ni magatartásról is különböznek a véle­mények, és viták folynak avval kapcso­latban, hogy egyenlők-e vagy sem. So­kak szemében az a régi vélemény, hogy a nemzet és a katolicizmus egy és ugyanaz, a nacionalizmus kísértését rejti magában. Mindez korántsem azt jelenti, hogy a lengyel katolikus egyház válságban van, hiszen a lakosság jó 90%-a még ma is gyakorolja vallását. Arról van szó, hogy a felvetett, mai kérdésekre meg kell talál­nia az egyháznak a helyes, őszinte és megalapozott válaszokat. ■ Keveháziné Czégényi Klára A czestochowai kolostor madártávlatból ■in ii—I ...in... mi— ^^mwBzrásmrMr mar mk mwBHMH A p oznani aranykápolna, I. Mieszko herceg és „Vitéz" Boleszláv nyughelye Egy Fekete Madonna-ábrázolás

Next

/
Thumbnails
Contents