Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-02-13 / 7. szám
4 2005. február I3KERESZTUTAK ‘Evangélikus Életit Cseh egyházi kárpótlás Évi egymilliárd korona összegű állami támogatást, járadékot szeretnének kapni a csehországi egyházak fél évszázadon keresztül azért, hogy lemondjanak a kommunista rendszer idején tőlük elvett, államosított vagyon visszaadásáról. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ezt a szerdán nyilvánosságra hozott javaslatot kompromisz- szumnak tekinti a kormány és az egyházak között másfél évtizede dúló éles vitában, s úgy véli, hogy az ügy ilyesfajta rendezése mindkét fél érdekeinek megfelelhet. Az egyházak ugyanakkor lemondanának arról is, hogy papjaikat továbbra is az állam fizesse. A cseh kulturális tárca, amelynek jogkörébe az egyházi kárpótlás tartozik, azonnal „nem eléggé átgondoltnak” minősítette a javaslatot, de jelezte, hogy kész megvitatni. A kormányzat azt szeretné, ha az egyes felekezetek konkrét listát nyújtanának be követeléseikről, s a kérdést így külön-külön rendezhetné az állam mindenkivel. Ezt a megoldást elsősorban a katolikus egyház ellenzi, amelynek a legnagyobbak a vagyoni követelései. A katolikusok szerint gyakorlatilag lehetetlen egy ilyen részletes lista kidolgozása és az egyes tételek értékének indoklása, meghatározása a mai körülmények között, amikor a vagyont évtizedeken át mások használták. A tárca azzal érvel, hogy néhány kisebb egyház ezt már megtette. „Az egyházak lemondanának minden vagyonukról, amely 1948. február 25. után lett államosítva. A mintegy 130 ezer tétel becsült összértéke mintegy 100 milliárd korona” - nyilatkozta Karel Fojtík a Hospo- dárské Noviny című lapban. Megjegyezte, hogy a javaslat elfogadásával elmaradna a részletekről folytatandó, nyilvánvalóan hosszadalmas és indulatos vita. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a kárpótlás ügyének lezárásával megnyílna az út a cseh-vatikáni szerződés aláírásához is. Csehország ugyanis egyike az utolsó posztkommunista államoknak, amelyek még nem írtak alá ilyen szerződést, és nem rendezték kapcsolataikat a Vatikánnal. Csehországban azonban a katolikus egyház társadalmi befolyása és alapja viszonylag gyenge, a csehek többsége ateistának vallja magát. A kereszténydemokrata párt támogatottsága is csak nyolc-tíz százalék körül mozog. A kormány 2004-ben nem egészen egymilliárd koronát adott az egyházaknak a papok fizetésére, az egyházak működésére, az adminisztrációra, valamint az egyházi vagyon karbantartására. A javaslat értelmében fél évszázad elteltével az egyházaknak önfenntartóvá kellene válniuk. M MTI Újabb feszültségek az ökumenében. A Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke, Walter Kasper kardinális szerint a modern bibliaértelmezések újabb feszültségek forrásává váltak az ökumenében. A liberális bibliamagyarázók progresszívnak adják ki magukat; valójában nagyon is zavarkeltőek. Ezen akadály leküzdésére Walter Kasper a még intenzívebb, még elmélyültebb bibliakutatást javasolta. „A Biblia miatt távolodtunk el egymástól, s ezen csak az változtathat, ha a Biblia körül újra megtaláljuk az egységet s egymást” - mondta a kardinális az egyetemes imahét ajkalmából a római Szent Pál-bazilikában tartott ökumenikus istentiszteleten. M epd.de Főrabbi a pátriárkánál. Izrael askenázi főrabbija, Jona Metzger látogatást tett a je- ruzsálemi Örmény Patriarchátus központjában. A látogatás célja a szentföldi zsidó-keresztény kapcsolatok elmélyítésének szorgalmazása volt. Ez az alkalom volt a nyitánya a rendszeres találkozásoknak. A találkozó létrejöttében szerepet játszott az is, hogy egy zsidó szeminárium hallgatója tavaly megtámadta az örmény pátriárkát. A főrabbi hivatala egy közleményében megállapítja: „A főrabbi elítélte a vallási személyek elleni támadásokat, s kölcsönös megbecsülésre szólított fel mindazon hitek és vallások képviselői között, amelyek Izraelben és szerte a világon léteznek.” H eni.ch Az amerikai református egyház honlapja tudtul adja, hogy a jelentős egyház missziói szolgálata megbízta Richard és Carolyn Otternesst azzal, hogy vegyen részt a Magyarországi Református Egyház cigánymissziójában. „A romák minden más csoportnál erősebb diszkrimináció célpontjai Európában” - mondja az amerikai reformátusok missziójának európai referense, Duncan Hanson. „Bizonyos roma közösségekben ioo%-os a munkanélküliség.” A házaspár nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos országokban is segíteni szeretné az ilyen irányú missziós munkát. M rca.org Az ateizmusnak rosszak az esélyei - jelentette ki Allster McGrath oxfordi anglikán teológiaprofesszor és egyháztörténész. Szerinte az ateisták a posztmodern korban túlzottan intoleránsak, így elveszítik a közgondolkodásra való befolyásukat. Már a tudomány is kétségbe vonja az ateizmus tarthatóságát. 2001-ben száz tanulmányt készítettek különböző intézetek a hit és az egészség kapcsolatáról. Közülük hetvenkilenc megerősítette, hogy pozitív összefüggés van a hitbeli elkötelezettség és az egészségi állapot között. Az ateizmus leáldozásához nagyban hozzájárult a szovjet uralom összeomlása is. Amerikai vallásstatisztikusok felmérései bizonyítják, hogy az emberiség egyre vallásosabbá válik, kiváltképp a nagy világvallások növekvő befolyása következtében. H idea.de Zimbabwei törvényhozók bírálata egy püspökről. Az afrikai Zimbabwe törvényhozói bírálták Harare anglikán püspökét, Nolbert Kunongát, mondván, hogy az egyházi vezető visszaélt a bizalommal, amikor a főváros egyik legnagyobb negyedének lelkészét felfüggesztette állásából. Paul Gwese gyülekezeti lelkész ugyanis lehetőséget adott Priscilla Misihairabwi-Mushonga képviselőnőnek arra, hogy a hálaadó istentiszteleti szolgálat során nagy értékű adományt ajánljon fel a gyülekezetnek, illetve a rászorulóknak. A képviselőnő a zimbabwei ellenzék, a Demokratikus Változás Mozgalom külügyi szóvivője, emellett elkötelezett keresztény. M enixh USA kontra Kanada homoszexuális ügyekben. Az USA szociálisan konzervatív gondolkodású erői nagyarányú győzelmet arattak a legutóbbi választáson, hiszen tizenegy államban elutasították a homoszexuálisok közötti házasságot. Ezzel szemben Kanadában a parlament februárban törvényt akar alkotni az azonos neműek házasságkötésének törvényesítéséről. Már a legutóbbi hírekben érzékelhető az egyre nagyobb mérvű társadalmi vita hullámverése az országban, melynek során a Kanadai Egyesült Egyház püspöke levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, arra kérve őket, hogy alaposan gondolják át majdani döntésüket. M RNS KÉSZÜLÜNK A NŐK 2005. ÉVI ÖKUMENIKUS VILÁG IMANAPJÁRA 4. A katolikus egyház Lengyelországban ► Lengyelországban a kereszténység több mint ezeréves múltra tekint vissza. Az első keresztény közösség Cirill és Metód missziói munkája nyomán keletkezett. A szervezett egyházi élet az első uralkodódinasztia idején indult meg. Amint már volt róla szó, Mi- eszko herceg 966-ban megkeresz- telkedett, és egységbe tömörítetté az ország középső vidékének szétszórt szláv törzseit. Gnieznót nemcsak a lengyel nép, de a lengyel keresztény egyház bölcsőjének is tartják. Lengyelország lakosságának 93%-a római katolikus, s nagyobb részük gyakorolja is a hitét. Sőt azt is el kell mondanunk, hogy a lengyel nép számára a nemzet és az egyház szoros egységet alkot. Néhány példa erre: a negyvenéves kommunizmus idején egyetlen szocialista rendszerű ország népe sem volt olyan következetes hitének megvallásá- ban és gyakorlásában, mint a lengyelek. A Lenin nevét viselő hajógyár kapuja fölött a lengyel zászló volt kitűzve a címerrel és Mária képével. Az egyház döntő befolyása nélkül nem valósulhatott volna meg a ’89-es békés rendszer- változás sem. Az egyház és társadalom közvetlen kapcsolatáról a „háromlépcsős” történelmi múlt tanúskodhat: Gniezno, Czestochowa, Krakkó. (Amikor Wyszynski bíboros a háború utáni időkben különösen magas rangú vendégeknek röviden be akarta mutatni ezeréves hazája történelmét, ezt az utat járta végig velük.) Gniezno Lengyelország és a kereszténység ezeréves hitének, valamint nemzeti egységének a bölcsője is. 2000- ben az ezeréves évforduló alkalmával az első vértanú, Adalbert hamvait is ide temették el újra. Itt van a lengyel kereszténység fundamentuma, ahogy II. János Pál pápa mondotta. A „zarándokút" második állomása Czestochowa, a Fekete Madonna kegyhelye. Az ő története 1655-re nyúlik vissza. A svéd háború idején, amikor az egész ország megszállás alatt volt, egyedül a Jasna Gorán emelkedő kolostor és környéke népe állt ellen az erőszaknak. A király, a nép, a hősies prior és a papok egységesen könyörögtek és harcoltak; a svédek negyvennapi küzdelem után feladták az ostromot. 1656-ban a lembergi katedrálisban a király és a bíboros „örök időkre” Lengyelország királynőjévé nyilvánította Máriát. Ez az esemény döntően meghatározta a nép kegyességét és a nemzet sorsát. Az ország feldarabolása, a függetlenség elvesztése után a Madonna ikonja a nemzeti egység és a függetlenség reménységének szimbólumává vált. 1918-ban, a függetlenség kivívásának idején az első nemzeti zászlón ezért jelent meg együtt a fehér sas és a Fekete Madonna képe. Ez a második világháborúban, a sok szenvedés között, majd a kommunista rendszer idején is reményt és lelki tartást adott. A harmadik állomás Krakkó. A Wa- welen emelkedő királyi vár és a katedrá- lis, a koronázó templom az egyház és a világi hatalom egymásmellettiségének jelképe. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a lengyel katolicizmus államegyház lenne. A félreértést korrigálhatja Stanislaus püspök mártírhalála. Ez jóval azelőtt történt, hogy a királyi vár vagy a katedrális felépült volna. A püspök 1079-ben halt vértanúhalált a templom oltára előtt, amikor a királlyal szembe- szállva az egyház jogát védte. Ez mind a mai napig jelképezi azt, hogy az egyháznak kötelessége szembeszállni a világi hatalommal, amikor az az emberi méltóságot Sérti. A később felépült katedrális altemplomában együtt nyugszanak a királyok, a lelki vezetők, de a politikai elit tagjai is. Az évszázados tradíció „három stációja" után az egyház a ’89-es rendszer- változás után új kihívásokkal került szembe. Megvalósult a hőn áhított szabadság, de a társadalom megosztottá vált. A pluralizmusnak nemkívánatos következményei is voltak. A nyugati civilizációval együtt járó szabad erkölcsi- ség beáramlása egyszerre lehetőséget, de fenyegetettséget is jelentett. Különböző felmérések szerint a megkérdezettek 51%-a ma úgy vélekedik, hogy a püspökök és a papok ne szóljanak bele politikai kérdésekbe. Nőtt az abortuszok és a válások száma, kérdésessé vált az iskolákban a kötelező hitoktatás fenntartása. A kisegyházakkal szembeni magatartásról is különböznek a vélemények, és viták folynak avval kapcsolatban, hogy egyenlők-e vagy sem. Sokak szemében az a régi vélemény, hogy a nemzet és a katolicizmus egy és ugyanaz, a nacionalizmus kísértését rejti magában. Mindez korántsem azt jelenti, hogy a lengyel katolikus egyház válságban van, hiszen a lakosság jó 90%-a még ma is gyakorolja vallását. Arról van szó, hogy a felvetett, mai kérdésekre meg kell találnia az egyháznak a helyes, őszinte és megalapozott válaszokat. ■ Keveháziné Czégényi Klára A czestochowai kolostor madártávlatból ■in ii—I ...in... mi— ^^mwBzrásmrMr mar mk mwBHMH A p oznani aranykápolna, I. Mieszko herceg és „Vitéz" Boleszláv nyughelye Egy Fekete Madonna-ábrázolás