Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-02-06 / 6. szám
8 200$. február 6. FÓKUSZ ‘Evangélikus Élet^ Az Evangélium Színház tavaszi örömhíre a színház barátai számára Február 26-án, szombaton 16 órakor a nagy sikerre való tekintettel újra játsszák Dürrenmatt A fizikusok című drámáját a Duna Palotában. Március 20-án, virágvasárnap 19 órakor színházi bemutató lesz: Németh László: A nagy család. További előadások: március 27-én, húsvétvasárnap 19 órakor; áprilisban szombatonként és vasárnaponként az esti és délutáni órákban. Jegyárusítás: hétfő, szerda, péntek délután 14 és 16 óra között a Duna Palota portáján (Budapest V., Zrínyi u. 5., tel.: 1/317-2790). Pályázat iskolaigazgatói állások betöltésére A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának megbízásából a MEE Oktatási és Iskolai Osztálya (1085 Budapest, Üllői út 24.) meghirdeti az alábbi iskolaigazgatói állásokat:- Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium (1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21.)- Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (2170 Aszód, Régész u. 34.)- Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (7150 Bonyhád, Kossuth L. u. 4.)- Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (4400 Nyíregyháza, Szent István u. 17-19.) Képesítési és egyéb feltételek a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről szóló törvénynek megfelelően:- egyetemi szintű pedagógus-oklevél,- legalább ötéves pedagógusi vagy egyetemi oktatói gyakorlat vagy- evangélikus lelkészi végzettséget igazoló oklevél és legalább ötéves, közoktatási intézményben szerzett oktatói, hitoktatói gyakorlat,- keresztény elkötelezettség,- evangélikus vallás,- konfirmáció, lelkészi ajánlás,- vezetői képességek megléte. Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb információk: Az állások elfoglalásának ideje: 2005. augusztus 1. A megbízás hatévi időtartamra szól. A pályázat benyújtásának határideje: 2005. február 19. A pályázat elbírálásának határideje: 2005. május 31. Juttatások a közalkalmazotti törvénynek megfelelően. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, önéletrajzát, részletes szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programját, szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelését. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó legmagasabb iskolai végzettségét igazoló irat (iratok) hiteles másolatát, érvényes erkölcsi bizonyítványt, lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől, lelkész esetében az illetékes püspöktől. Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről: Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási és Iskolai Osztály, Mihályi Zoltánná osztályvezető (1085 Budapest, Üllői út. 24., tel: 1/429-2035). Postacím: Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási és Iskolai Osztály, Mihályi Zoltánná, 1085 Budapest, Üllői út 24. Kérjük, a borítékra írják rá az intézmény megjelölésével: „Igazgatói pályázat”. Meghívó A Déli Evangélikus Egyházkerület konferenciát rendez gyülekezeti vezetők (lelkészek, felügyelők vagy gondnokok) részére március 4. és 6. között Kiskőrösön, az egyházközség imatermében (6200 Kiskőrös, Luther tér 3.). A konferenciára szeretettel hívjuk és várjuk testvéreinket. Imádkozzunk, gondolkodjunk és munkálkodjunk együtt! PROGRAM Március 4., péntek 17.00: Nyitóáhítat - Káposzta Lajos püspökhelyettes, esperes 17.25: Megnyitás - Szemerei Zoltán egyházkerületi felügyelő 17.30: Előadás - Merre tart egyházkerületünk? Öt év a számok tükrében - Szemerei Zoltán egyházkerületi felügyelő, Andorka Árpád egyházmegyei felügyelő, Barthel-Rúzsa Zsolt püspöki titkár 19.00: Vacsora a kollégiumban 20.30: Koncert - a kiskőrösi evangélikus ifjúság (Gospel Sasok) műsora Lupták György vezetésével 21.15: Esti áldás - Lupták György igazgató lelkész Március 5., szombat 7.00: Reggeli a kollégiumban 8.30: Áhítat - Kondor Péter esperes 9.00: Köszöntés - Barkóczi Ferenc, Kiskőrös polgármestere 9.15: Előadás - Misszió szórványhelyzetben? Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus püspök 10.00: Korreferátum - A misszió a világ evangélikusságának közösségében (az LVSZ 2004. évi missziói dokumentuma alapján) - Gáncs Péter püspök 10.30: Kávészünet 11.00: Hozzászólások, az előadások megbeszélése 12.30: Ebéd a kollégiumban 14.00: Fórum - Az egyházkerület és az egyházmegyei elnökségek válaszolnak az előzőleg a helyszínen leadott kérdésekre 15.30: Áhítat - Gáncs Péter püspök 15.45: Szabadidő (kávé, tea, pogácsa az imateremben) 17.00: Színházi előadás - Dürrenmatt: A fizikusok. Az Evangélium Színház előadása a művelődési házban (Petőfi tér 4.). A színházi előadásra a konferencia résztvevői az egyházkerület vendégei; a helybiztosítás érdekében kérjük, hogy részvételét külön jelezze a jelentkezési lapon! 20.00: Vacsora a kollégiumban Március 7., vasárnap 8.00: Reggeli a kollégiumban 10.00: Úrvacsorái istentisztelet a kiskőrösi evangélikus templomban Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi püspök igeszolgálatával 12.00: Ebéd, majd hazautazás A konferencia étkezési és szállásköltségeit a Déli Egyházkerület vállalja. A jelentkezéseket az illetékes egyházmegyék esperesi hivatalához kell eljuttatni február 14-ig. A pietizmus atyja - a magyarországi vallásszabadságért Spener halálának háromszázadik évfordulójára Dr. Fabiny Tibor A pietizmusra sokan úgy tekintenek, mint egy magába zárkózó, csak a lelkiekkel foglalkozó kegyességre. Ellenpéldaként ma, három évszázad távlatából úgy szeretnénk bemutatni a nagy pietis- ta teológust, mint akinek az élete a megfeszített Krisztust, de egyúttal a világ sorsáért érzett felelősségét is példázza. péseket is tesz a magyar protestánsok vallásszabadságának érvényre juttatása érdekében. Spenernek több erre vonatkozó levelét és javaslatát őrzik szlovákiai és német egyházi levéltárak az 1671 és 1689 közötti csaknem két évtizedből. Amikor értesül a cseh testvérek öreg felvidéki látnokának, Drábik Miklósnak pozsonyi kivégzéséről, 1671 októberében felháborodott hangú levélben ír fájdalmáról Mainzba a tudós filozófusnak, A 1706-ból származó metszeten Philipp jakob Spener Philipp Jakob Spener élete maradandó nyomot hagyott az egyház történetében. Bölcsője 1635-ben az elzászi Rap- portsweilerben ringott, koporsóját 1705 februárjában a berlini Nikolai-templom- ban ravatalozták fel. Strasburgi, bázeli, genfi, majd tübingeni tanulmányai során a lutheri ortodoxiának és Johann Amdt spiritualizmusának az ötvözete egy életre szóló szellemi-lelki töltést adott számára. Majna-frankfurti esperesként 1670- ben kezdett egy Collegia Pietatis nevű közösséget szervezni „komoly keresztények” számára, ám ennél szélesebb körök figyeltek fel az 1675-ben megjelent Pia desideria (Kegyes óhajok) című könyvére. Ebben élesen bírálta a korabeli egyházi állapotokat és a lutheri örökség elhanyagolását. Spener hat reformjavaslatot terjesztett elő könyvében: 1) Az Isten igéjével való intenzívebb foglalkozás. 2) A „lelki papság” gyakorlása, vagyis a laikusok bevonása a lelki munkába. 3) Annak komolyan vétele, hogy a kereszténység nem csupán ismeret, hanem tett és élet. 4) Szeretetteljes magatartás tanúsítása a vallási vitákban. 5) A teológiai oktatás megreformálása: a teológia gyakorlati összekapcsolása az istenfélő életvitellel. 6) Az igehirdetés hitépítő jellegének hangsúlyozása a retorikai helyett. A nagy feltűnést és még nagyobb hatást kiváltó munka szerzője javaslatait életének további három évtizedében igyekezett érvényre juttatni egyházában csendes szívóssággal és következetességgel. O ajánlotta az 1694-ben alapított hallei egyetem professzorául August Hermann Franckét, akinek tudományos és missziói munkássága, szellemi-lelki kisugárzása hosszú évtizedekre meghatározta a német teológiai gondolkodást. A történelmi pietizmust a lutheri reformáció gyakorlati megvalósulása egyik jeles megnyilvánulásaként tartja számon ma is a világ kereszténysége. Társadalmi, politikai felelősség is jellemezte azonban Spener életét és korának pietizmusát. Amikor tudomást szerez a magyarországi gyászévtized borzalmairól és a gályarabok szenvedéseiről, akkor nemcsak azzal érvel, hogy mindez Isten olvasztótégelye, amely hozzájárul a hit megtisztulásához, hanem gyakorlati léLeibniznek. A gályarabok szenvedésének hírére 1675 szeptemberében gyűjtést rendez kiszabadításuk érdekében. Egy novemberben keltezett levelében így ír: „Segítse őket az Úr, és csillapítsa a klérus dühöngését. Könyörüljön az Úr az ő egyházán!” Amikor a rabok megszabadultak a gályákról, de haza nem térhettek, Spener a szász választófejedelem és a holland rendek közbenjárását kéri Li- pót császárnál. A hontalan gályarabok közül néhány Spenert is felkereste Frankfurtban, aki többek között Nikléczy Boldizsár alsó- sztregovai lelkészünk (az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött) emlékalbumába 1676 augusztusában básének elnyomását, de kitartásra és állhatatosságra buzdít. A császárt és minisztereit a gyülekezeteket üldöző Saulus- hoz hasonlítja, de szerinte ezek is Paulu- sokká válhatnak, ha felismerik, hogy nem rugódozhatnak az ösztöke ellen (ApCsel 26,14). Thököly Imre felkelésének híre némi új reménységet ad - Spenernek. 1680 novemberében egy magyar evangélikusnak arról ír, hogy bár újra reméli, hogy az evangélikusok visszakapják egykori vallásszabadságukat, de az országot most a császár és a török is fenyegeti. A készülő soproni országgyűléstől sem remél sok előrehaladást. Buda visszafoglalása után Spener több levele is tükrözi azt a nézetét, hogy a magyarok ugyan megszabadultak egyik ellenségüktől, de a bécsi udvar még erősebben fogja folytatni a protestánsok elnyomását. Amikor 1686-ban a szász választófejedelem udvari prédikátorává lesz Drezdában, innen is újabb kísérleteket tesz az üldözések enyhítésére. 1687 februárjában egy magyarországi levélre válaszolva azt írja, hogy ha Jeruzsálem Babilon fogságában van is, könnyek között csak az imádság, a bűnbánat és a türelem, nem pedig a fegyver adhat reményt. Ezzel kimondatlanul is Thököly harcaira gondolhatott. Nem sokkal később, 1687 áprilisában tárgyalást folytat egy magas rangú osztrák tisztségviselővel, akinek felhívja a figyelmét a Liptó megyei és a Likava környéki evangélikus lelkészek elmozdítására, valamint a klérus túlkapásaira. A lelkiismereti szabadság elvére hivatkozva síkraszáll a vallási erőszak megszüntetéséért. A császárt végül Saul szomorú sorsára emlékezteti, miután Saul vérengző háza népe megölette a gibeónia- kat (2Sám 21,1). Spener 1687-ben két levelet is ír hazánkba. A júliusiban nemcsak fájlalja a „sokat szenvedett Magyarország” sorsát, hanem a Jelenések könyvére hivatkozva bizonyságot tesz az igazságos Úr ítéletéről. Az október végén írt levelében megemlíti, hogy a „liebes Ungarland” lakosai között számos kedves barátja van, akik félelem és reménység között hányódnak, és hiszi, hogy az Istentől kapott reménység legyőzi bennük a félelmet. 1688 folyamán Spener Pozsonyból kapott újabb üldözésekről beszámoló levelet. Ezt tüstént továbbította a választófejedelem udvarába, gyors közbenjájpiii .. Bili s. 7. A.A J>X. í>\. 7A / r~»i7v c \VQ.UsX\ DrtÁAiA/rr rfy+AUrf, a-* At S, cl>. Ijí. OrA^tH%C4 y j, fa.V'ftf MMyjtJfay íciUJ* jv*Á. jurtix. «•*»**, f 1 b (i **tú*/v IcA'tw 1 *ry, ftu7V»> J/vLAVftV *■' r iXjVmdt »*«>*1 késpenge bejegyzése Nikléczy Boldizsár gályarab emlékkönyvében torító és vigasztaló sorokat jegyzett be. 1677. januári levelében így ír erről: „Városunkba jött néhány magyar menekült. Elláttuk őket élelemmel, majd továbbmentek Németalföldre. Azt remélik, hogy majd hazatérhetnek, de ennek még sok az akadálya. Isten irányítsa az uralmon lévők szívét, hogy vissza ne éljenek hatalmukkal.” A frankfurti gyűjtés - úgy tűnik - szép eredménnyel járt, mert S'pener még 1677 őszén egy templomépítést tervező felsőmagyarországi evangélikus gyülekezetnek ír egy, a nekik szánt adományt kísérő levelet. Fájlalja a nyilvános istentiszteletek tilalmát és az evangélium hirdetérást kérve. Utolsó magyarországi levélváltása 1689 áprilisából ismert. Kifejeződik benne részvéte és a klérus túlkapásainak alapos ismerete. Philipp Jakob Spener egyházpolitikai súlya a drezdai udvarban ugyanebben az évben megszűnt. A pietizmus atyja kegy- vesztett lett a szász választófejedelem előtt, aki nem akarta megfogadni intéseit és tanácsait. Berlini évei alatt zajlott II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Ennek erkölcsi és anyagi támogatása azonban már a pietizmus másik nagy személyiségének, Spener legközelebbi munkatársának, August Hermann Franckénak a nevéhez fűződik.
