Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-02-06 / 6. szám

‘Evangélikus Életi? PANORÁMA 2005. február 6. 7 vangélikusnak látnia kell! Joseph Fie n n e s Molina Fiiuh Cox Ustinov Ganz LUTHER Aki migvalioz iái ia a világot Jjf^ MK.y SpTj.1 ‘jgf: 3g Jt írjon képaláírásokat! Nyerje meg a Luther-filmet DVD-n! Panorámaoldalunkat a film jelenetfotói szegélyezik. Azok között, akik beküldik szerkesztőségünk címére a sorszámmal ellátott fotókhoz illő képaláírásokat, kisorsoljuk a film - előreláthatólag májusban megjelenő - DVD-változatának há­rom példányát. A „megfejtéseket” (vagyis a képek jobb alsó sarkában található sorszámokhoz rendelt képaláírásokat) március 21-ig kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére: Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra vagy nyílt postai levelezőlapra, kérjük, írják rá a „Luther-film” jel­igét. A nyertesek nevét lapunk húsvéti számában közöljük. A jutalom DVD-ket a Budapest Film ajánlotta fel és küldi el - a megjelenést köve­tő héten - a nyerteseknek. Ugyancsak a forgalmazó hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Luther-film csoportos megtekintéséhez a legtöbb hazai filmszínház ked­vezményeket biztosít. Ezek mértéke és feltétele mozinként eltérő lehet, de bizo­nyos létszám felett „különvetítés” is igényelhető. Van, ahol a jegyekhez 290 Ft-ért (néhol ingyen) hasznos „tanulmányfüzetet” is kínálnak. LUTHER Színes német-amerikai film (2003) Rendező: Eric Till Főszereplők: Luther Márton Joseph Fiennes Bölcs Frigyes szász választófejedelem Sir Peter Ustinov Johann von Staupitz német Ágoston-rendi szerzetes Bruno Ganz X. Leó pápa Uwe Ochsenknecht V. Károly császár Torben Liebknecht Philipp Melanchthon Lars Rudolph Girolamo Aleander pápai követ Jonathan Firth Tetzel János dominikánus szerzetes Alfred Molina Andreas Karlstadt teológiaprofesszor Jochen Horst Bóra Katalin Clarie Cox www. luther-film. com i templom falai közül smen. Az alkotó nagyon szépen fejezte ki Lu- atta be őt. A színészválasztás is jó volt, igen al- jformálására. Örülök annak, hogy a film hang­iért folytatott harcát. r az igazságot kereste. Nem erőszakkal, hanem anek meg kellene néznie, mert segít Luther éle- ilyen értelemben missziói célt is szolgál. Luther - hirdetik immár egy hete a pla­kátok a magyar mozik előtt; a 2003- ban készült német-amerikai film meg­érkezett hazánkba is. A szikár címvá­lasztás szinte semmit nem előlegez meg a nézőnek, amikor jegyet vált a ve­títésre. Talán jobb is így, hiszen Luthert - akárcsak a történelem más nagy hatá­sú személyiségeit - oly sokféle jelzővel igyekeztek már megragadni, beskatu­lyázni és kisajátítani... Vajon milyen szájízzel fogunk távozni, amikor elsö­tétül a vászon? Már az első képsorok után magukkal sodornak bennünket az események. Az erdei vihar jelenete, ahonnan Luther fia­talon elindul a „hivatásos” vallásos élet útján az ágostonos rendház felé, feltárja a film alapvonásait is. Luther életútját sokszor felkavaró, mégis sodró, magával ragadó viharként eleveníti fel, amelyben minduntalan felszínre kerülnek a sze­mélyes, emberi vonások. A filmben be­mutatott Luther nem a 19. század „esz­mévé nemesült, tántoríthatatlan refor­mátora”, de nem is az amerikai álom­gyár felületes, közhelyekből építkező akcióhős figurája. Ez a film becsületes alkotás. A refor­mátor páratlanul mozgalmas, sőt kalan­dos pályáját színesen igyekszik bemu­tatni emberi kapcsolatokban, korabeli egyházi és világi összefüggésekben, a nagypolitika vérre menő játékaiban, s közben nem tagadja el Luther életre-ha- lálra szóló istenkeresését és istenélmé­nyét sem. A küzdelem a kegyelmes Iste­nért, a szorongató élethelyzetekben újra és újra megszólaló „Tied vagyok, szaba­díts meg!” imádsága, majd a felismert igazság lelkesítő öröme és gyötrelmes vállalása méltó helyet kap a filmes lehe­tőségek szabta keretben. S éppen ezzel együtt marad igazi történelmi film. Feltűnő, hogy az alkotók számos eset­ben lemondtak bizonyos hatásos lehe­tőségekről, hogy inkább hiteles, törté­nelmi idézeteket adjanak a szereplők szájába. S ez mégsem darabolja szét a fil­met, sokkal inkább izgalmas keretben mutatja be azt, hogy a ma szinte mindig elvontnak és nehezen érthetőnek tartott fogalmak - mint például a megigazulás kérdése - milyen felkavaró módon tar­tozhatnak (és sokszor öntudatlanul tar­toznak is) az ember leglényegesebb és megoldandó gondjai közé. Persze minden művészi alkotás kényszerűen egyszerűsít is. Aki jobban ismeri Luther életrajzát, még a filmben bemutatott, 1530-ig terjedő időszakban is találhat hiányosságokat. Miközben az ágostonos lelki atya, Staupitz szinte végigkíséri a cselekményben, addig a reformátort kör (Melanchthon, Jonas, Bu- genhagen, Cranach) alig-alig jelenik meg. Kényszerű elnagyolást sejtet a fejedel­mekhez fűződő összetett viszony, illet­ve az 1525. évi parasztháború esemé­nyeinek ábrázolása. Ennek ellenére in­kább méltatlan szakmai fanyalgásnak tartanám, ha ezt emelném ki. Mert a film mégis megvalósítja mindazt, amit az evangélikus reformációról ma szín­vonalas és izgalmas, ugyanakkor köz­érthető módon be lehet mutatni. S ezért leginkább hálás köszönettel tar­tozunk. Hiszen minden bizonnyal - többek között - hittanosok, konfir­mandusok és bibliaórások sokaságá­nak lesz még meghatározó egyházi él­ménye ez az alkotás. A filmvetítés után elsötétül a vászon, és újra kigyúlnak a fények. A szájízen azért ront valamit, hogy alig tucatnyian ülünk a moziteremben... S ezért nem csupán a közömbös emberiség, a téli hi­deg és sok egyéb, megszokott kifogás a felelős. Vajon az evangélikus egyház nem rendelkezik olyan világi sajtókap­csolatokkal és nyilvánossággal ma Ma­gyarországon, hogy legalább felhívja a figyelmet széles körben arra a filmre, amelynek elsősorban mi magunk örül­hetünk? Persze ez már nem a Luther- film kritikája, hanem egy újabb elhibá­zott, mai forgatókönyvé... ■ Dr. Korányi András

Next

/
Thumbnails
Contents