Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-02-06 / 6. szám
‘Evangélikus Életi? PANORÁMA 2005. február 6. 7 vangélikusnak látnia kell! Joseph Fie n n e s Molina Fiiuh Cox Ustinov Ganz LUTHER Aki migvalioz iái ia a világot Jjf^ MK.y SpTj.1 ‘jgf: 3g Jt írjon képaláírásokat! Nyerje meg a Luther-filmet DVD-n! Panorámaoldalunkat a film jelenetfotói szegélyezik. Azok között, akik beküldik szerkesztőségünk címére a sorszámmal ellátott fotókhoz illő képaláírásokat, kisorsoljuk a film - előreláthatólag májusban megjelenő - DVD-változatának három példányát. A „megfejtéseket” (vagyis a képek jobb alsó sarkában található sorszámokhoz rendelt képaláírásokat) március 21-ig kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére: Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra vagy nyílt postai levelezőlapra, kérjük, írják rá a „Luther-film” jeligét. A nyertesek nevét lapunk húsvéti számában közöljük. A jutalom DVD-ket a Budapest Film ajánlotta fel és küldi el - a megjelenést követő héten - a nyerteseknek. Ugyancsak a forgalmazó hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Luther-film csoportos megtekintéséhez a legtöbb hazai filmszínház kedvezményeket biztosít. Ezek mértéke és feltétele mozinként eltérő lehet, de bizonyos létszám felett „különvetítés” is igényelhető. Van, ahol a jegyekhez 290 Ft-ért (néhol ingyen) hasznos „tanulmányfüzetet” is kínálnak. LUTHER Színes német-amerikai film (2003) Rendező: Eric Till Főszereplők: Luther Márton Joseph Fiennes Bölcs Frigyes szász választófejedelem Sir Peter Ustinov Johann von Staupitz német Ágoston-rendi szerzetes Bruno Ganz X. Leó pápa Uwe Ochsenknecht V. Károly császár Torben Liebknecht Philipp Melanchthon Lars Rudolph Girolamo Aleander pápai követ Jonathan Firth Tetzel János dominikánus szerzetes Alfred Molina Andreas Karlstadt teológiaprofesszor Jochen Horst Bóra Katalin Clarie Cox www. luther-film. com i templom falai közül smen. Az alkotó nagyon szépen fejezte ki Lu- atta be őt. A színészválasztás is jó volt, igen al- jformálására. Örülök annak, hogy a film hangiért folytatott harcát. r az igazságot kereste. Nem erőszakkal, hanem anek meg kellene néznie, mert segít Luther éle- ilyen értelemben missziói célt is szolgál. Luther - hirdetik immár egy hete a plakátok a magyar mozik előtt; a 2003- ban készült német-amerikai film megérkezett hazánkba is. A szikár címválasztás szinte semmit nem előlegez meg a nézőnek, amikor jegyet vált a vetítésre. Talán jobb is így, hiszen Luthert - akárcsak a történelem más nagy hatású személyiségeit - oly sokféle jelzővel igyekeztek már megragadni, beskatulyázni és kisajátítani... Vajon milyen szájízzel fogunk távozni, amikor elsötétül a vászon? Már az első képsorok után magukkal sodornak bennünket az események. Az erdei vihar jelenete, ahonnan Luther fiatalon elindul a „hivatásos” vallásos élet útján az ágostonos rendház felé, feltárja a film alapvonásait is. Luther életútját sokszor felkavaró, mégis sodró, magával ragadó viharként eleveníti fel, amelyben minduntalan felszínre kerülnek a személyes, emberi vonások. A filmben bemutatott Luther nem a 19. század „eszmévé nemesült, tántoríthatatlan reformátora”, de nem is az amerikai álomgyár felületes, közhelyekből építkező akcióhős figurája. Ez a film becsületes alkotás. A reformátor páratlanul mozgalmas, sőt kalandos pályáját színesen igyekszik bemutatni emberi kapcsolatokban, korabeli egyházi és világi összefüggésekben, a nagypolitika vérre menő játékaiban, s közben nem tagadja el Luther életre-ha- lálra szóló istenkeresését és istenélményét sem. A küzdelem a kegyelmes Istenért, a szorongató élethelyzetekben újra és újra megszólaló „Tied vagyok, szabadíts meg!” imádsága, majd a felismert igazság lelkesítő öröme és gyötrelmes vállalása méltó helyet kap a filmes lehetőségek szabta keretben. S éppen ezzel együtt marad igazi történelmi film. Feltűnő, hogy az alkotók számos esetben lemondtak bizonyos hatásos lehetőségekről, hogy inkább hiteles, történelmi idézeteket adjanak a szereplők szájába. S ez mégsem darabolja szét a filmet, sokkal inkább izgalmas keretben mutatja be azt, hogy a ma szinte mindig elvontnak és nehezen érthetőnek tartott fogalmak - mint például a megigazulás kérdése - milyen felkavaró módon tartozhatnak (és sokszor öntudatlanul tartoznak is) az ember leglényegesebb és megoldandó gondjai közé. Persze minden művészi alkotás kényszerűen egyszerűsít is. Aki jobban ismeri Luther életrajzát, még a filmben bemutatott, 1530-ig terjedő időszakban is találhat hiányosságokat. Miközben az ágostonos lelki atya, Staupitz szinte végigkíséri a cselekményben, addig a reformátort kör (Melanchthon, Jonas, Bu- genhagen, Cranach) alig-alig jelenik meg. Kényszerű elnagyolást sejtet a fejedelmekhez fűződő összetett viszony, illetve az 1525. évi parasztháború eseményeinek ábrázolása. Ennek ellenére inkább méltatlan szakmai fanyalgásnak tartanám, ha ezt emelném ki. Mert a film mégis megvalósítja mindazt, amit az evangélikus reformációról ma színvonalas és izgalmas, ugyanakkor közérthető módon be lehet mutatni. S ezért leginkább hálás köszönettel tartozunk. Hiszen minden bizonnyal - többek között - hittanosok, konfirmandusok és bibliaórások sokaságának lesz még meghatározó egyházi élménye ez az alkotás. A filmvetítés után elsötétül a vászon, és újra kigyúlnak a fények. A szájízen azért ront valamit, hogy alig tucatnyian ülünk a moziteremben... S ezért nem csupán a közömbös emberiség, a téli hideg és sok egyéb, megszokott kifogás a felelős. Vajon az evangélikus egyház nem rendelkezik olyan világi sajtókapcsolatokkal és nyilvánossággal ma Magyarországon, hogy legalább felhívja a figyelmet széles körben arra a filmre, amelynek elsősorban mi magunk örülhetünk? Persze ez már nem a Luther- film kritikája, hanem egy újabb elhibázott, mai forgatókönyvé... ■ Dr. Korányi András