Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-12-11 / 50. szám

4 2005. december ii. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet3 Második esély Szarvason Világhírű tudósokat neveltek Kamarakiállítás a Fasor volt tanárai tiszteletére 4» Folytatás az i. oldalról Az új intézmény munkatársai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az elkövetke­zendő két és fél év alatt hathetes turnu­sokban 312 embernek nyújtanak kép­zést. Elsősorban azok jelentkezését vár­ják Szarvas száz kilométeres körzetéből, akiknek elavult, piacképtelen a szakkép­zettségük, vagy lemorzsolódtak az isko­larendszerből. Ugyancsak várják a mun­ka nélküli nőket és a fogyatékkal élőket, illetőleg a megváltozott munkaképessé­gűeket, az idős munkavállalókat és a ro­ma származásűakat, valamint azokat, akiknek számítástechnikai, vállalkozási vagy angol nyelvi ismeretekre van szük­ségük. ti modulokkal egészül ki. Az oktatási módszer sem megszokott: az informális képzés tapasztalat- és élményszerző ta­nulást tesz lehetővé. A képzés célja, hogy a hallgatókban szunnyadó képes­ségeket kibontakoztassa, tudatosítsa, to­vábbá hogy a körülöttük és a bennük le­vő értékekre felhívja a figyelmet, és spiri­tuális élményekhez juttassa őket. Az intézmény a Tessedik Sámuel ut­cai volt általános iskola felújított épüle­tében kapott helyet. Az avatóünnepség keretében Gáncs Péter, a Déli Egyházke­rület püspöke felszentelte az épületet, majd ünnepi beszédet mondott ár. Őry Csaba, az Európai Parlament képviselő­je, Gulyás Kálmán egyházi ügyekért fele­lős államtitkár és Babák Mihály, Szarvas Angolóra a népfőiskolán A képzés a hagyományos iskolarend­szerben megszokottól eltérően modul­rendszerben zajlik, amely viszonylagos szabadságot ad az egyes modulok tartal­mát illetően. A konkrét tananyagot min­dig az intézménybe érkező hallgatók előismeretei határozzák meg: tudás­szintfelmérés alapján összeállított egyé­ni fejlesztési tervekkel dolgoznak a kép­zésben részt vevő munkatársak. A kom­petenciaalapú alapkészség-fejlesztés szakmai ismeretekkel és lelki-önismere­város polgármestere. Az ünnepségen részt vett Lázár Zsolt, az ótemplomi evangélikus gyülekezet lelkésze, a pro­jekt vezetője, illetve számos, a térség­ben szolgáló lelkész; közreműködtek a Benka Gyula Evangélikus Általános Is­kola tanulói. A november 28-án elindult képzésen huszonöt hallgató - 18 és 55 év közötti­ek, közülük tizenhat nő és kilenc férfi - kezdhette meg tanulmányait. ■ TUSKEFY Az esélyegyenlőségért 4t Folytatás az 1. oldalról Az egyházi vezetők egyeztették állás­pontjukat, valamint az ezekkel kapcso­latos feladatokat. Ehhez kapcsolódóan december 5-én Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, Bölcs­kei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egy­ház elnök-püspöke, valamint Streit Sán­dor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, melyen elhangzott, hogy 1990-ben, a rendszer- változás kezdetén az állam és az egyhá­zak közeledése, együttműködése indult el. Azóta az egyház vezetői és szakértői nyitottak a konstruktív tárgyalásra, de továbbra is kérdés, hogy az állami veze­tés miként kíván ebben partner lenni. Felelősséget érezve az egyházi intéz­ményekben oktatott 108 ezer diákért, a szociális intézményekben gondozott 14 ezer idős, beteg, rászoruló emberért, illet­ve intézményeik 14 ezer munkatársáért az egyházak aggodalmukat fejezik ki az oktatási és szociális szférából történő je­lentős forráselvonás miatt. Az egyházak különösen is méltánytalannak tartják, hogy a 2006. évi költségvetési törvény tervezete tovább diszkriminálja az egyhá­zi szociális és közoktatási intézményeket, az állami és önkormányzati intézmé­nyeknél nagyobb terhet hárítva rájuk. A jövő évi költségvetési elvonások az egyházi oktatási, szociális intézmények és közgyűjtemények fizetésképtelensé­gét eredményezhetik, valamint veszé­lyeztetik működőképességüket és fenn­tarthatóságukat. A négy történelmi egyház kéri a tör­vényhozókat, hogy kerüljék el olyan, az alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság korábbi határozataival is ellentétes törvé­nyek megalkotását, amelyek a társadalom bizonyos csoportjai, különösen a vallásos emberek és az egyházaik által fenntartott intézmények számára további súlyos esélyegyenlőtlenséget eredményeznek. ■ Horváth-Hegyi Olivér Vasárnapi vendégszolgálat Az idei adventben, december 4-én ismét több száz határon túli lelkész látogatott el Ma­gyarországra, hogy vendégszolgálatukkal a magyar reformátusság együvé tartozását fe­jezzék ki. 2006 tavaszán pedig anyaországi lelkipásztorok szolgálnak újra a határon tú­li gyülekezetekben. Közös déli könyörgés December 5-ére emlékezve déli könyörgést tartottak országgyűlési képviselőknek és mindenkinek, aki ezen a napon imádságos szívvel akart elmélkedni keresztény nemzeti felelősségünkről. Az alkalom helyszíne a Hold utcai református templom volt. A kö­nyörgést Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bölcskei Gusztáv református püspök és Böjté Csaba dévai ferences szerzetes vezette. Az alkalmon jelen volt Orbán Viktor Fidesz-el- nök és Mádl Ferenc volt államfő is, illetve részt vettek rajta szovátai árvaházi gyermekek is. M www.reformatus.hu ► 1905-ben egy fiatalember három beadványt nyújtott be a berni szabadalmi hivatalban. E három tanulmánnyal - melyek egyike A speciális relativitásel­mélet címet viselte - megváltoztatta a világról való gondolkodásunkat: Eins­tein dolgozatai alapjaiban rengették meg a klasszikus fizika sziklaszilárd ala­pokon állónak tűnő építményét. Ennek az eseménynek a századik évfordu­lóját, 2005-öt az ENSZ a fizika évének nyilvánította. A Budapest-Fasori Evan­gélikus Gimnázium és a Volt Növendékek Egyesülete ebből az alkalomból rendezett kamarakiállítást november 30. és december 14. között a gimnázi­um egykori kiváló fizikatanárainak, Mikola Sándornak, Rátz Lászlónak, Renner Jánosnak és Vermes Miklósnak a tiszteletére. A kiállítás megnyitóján elsőként dr. Odor László, a gimnázium igazgatója mondott köszöntő szavakat. Örömét fejezte ki, hogy a fizika évében a fasori gimnázium olyan kiváló, tudós fizikatanárok emlé­kének adózhat, akiknek a tanítványai kö­zül többen is jelentős mértékben hozzá­járultak a természettudomány fejlődésé­hez. Olyan világhírű tudósok sajátították el náluk a tudomány alapjait, mint Wig- ner Jenő' és Neumann János. Az igazgató büszkén mutatta a hallgatóságnak azt a gimnáziumban őrzött grafitrudat, amely része volt a világ első atomreaktorának; a reaktor megépítésében Wigner Jenő kulcsszerepet játszott. Odor László kü­lön köszönetét fejezte ki a kiállítás szponzorainak: az Eötvös Loránd Geofi­zikai Alapítványnak, a Richter Gedeon Rt.-nek, az S-Membrán Kft.-nek és a Dr. Vermes Miklós Alapítványnak. A második köszöntőt dr. Liptay György címzetes egyetemi tanár, a Volt Növendé­kek Egyesületének társelnöke mondta el. Személyes hangvételű beszédében meg­hatódva emlékezett vissza egykori taná­raira, és tiszteletének kifejezéseképpen olyan eseményeket idézett fel, amikor a gimnázium tanárai a történelem legviha­rosabb időszakaiban - többek között Bu­dapest ostroma idején - is helyt álltak, és példát mutattak diákjaiknak. A kamarakiállítást hivatalosan dr. Kroó Norbert egyetemi tanár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Megnyitóbeszédében elmondta, hogy nagy örömmel tölti be annak a Rátz Lászlóról elnevezett kuratóriumnak az elnöki posztját, amely kiemelkedő tu­dományos teljesítményt nyújtó fiziku­soknak és matematikusoknak ítéli oda a Ratz tanar úr életműdíjat. Dr. Kroó Norbert hangsúlyozta, hogy a múlt kimagasló ta­nárai előtti tiszteletadás és az általuk ránk hagyományozott szellemi örökség arra kötelez bennünket, hogy tegyünk meg mindent a középiskolai tanárok tár­sadalmi rangjának visszaállításáért. Azt a köztiszteletet és megbecsülést, amelyben például Rátz László és Vermes Miklós még részesült, minden hiteles oktató megérdemelné a mai magyar társada­lomban is. A gimnázium egykori tanárainak élet­rajzát végzős diákok olvasták fel. A kiál­lítás szervezői egy tudományos ülésszak megrendezésével és egy előadás-sorozat­tal is tisztelegtek a gimnázium nagynevű tanárai előtt. Az érdeklődők részt vehet­tek egy rendhagyó fizikaórán, és érdekes kísérleteknek lehettek tanúi; előadásokat hallgathattak meg a relativitáselméletről és az égbolt csillagairól, valamint együtt mélyedhettek el a Föld mágneses tere mérésének kérdéseiben. A kamarakiállítást és az előadás-soro­zatot Gémes Istvánná fizikatanár és Szabó Ist­ván, az iskolatörténeti gyűjtemény vezető­je rendezte. Külön köszönetét mondtak a Teleki Blanka Gimnáziumnak és az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolának, mert a kiállított tárgyak, képek, kísérleti eszkö­zök, szertári felszerelések nagy részét ez a két intézmény bocsátotta a fasori gimná­zium rendelkezésére a kiállítás idejére. ■ Petri Gábor A kiállítás megtekinthető a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban december 14-éig tanítási napokon 14 és 17 óra között. Munkatársak az igazságban ► Közel hetven egyesületi, alapítvá­nyi szakember vett részt decem­ber 2-3-án a Keresztény Ifjúsági Kerekasztal (KIK) ülésén. A Ma­gyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsa székházában tartott rendezvény célja az volt, hogy le­hetőséget biztosítson a fiatalokkal foglalkozó, krisztusi alapon álló ci­vil szervezetek képviselőinek arra, hogy találkozzanak egymással, és szakmai eszmecserét folytassanak. „Küldetésünk van a mai fiatalok segíté­sére, az ő nyelvükön kell szólnunk hoz­zájuk, és fel kell vennünk a versenyt a mai világban őket érő »hangos« hatások­kal. Nem árt tudnunk, hogy egy mai ti­zen-, huszonéves mit gondol a világról, a családról, a hitről, az egyházról, a kö­zösségről” - fejtette ki Bauer Béla ifjúság­kutató, aki egy 2000-ben, illetve 2004- ben készült felmérés alapján mutatta be a réteg értékrendjét. A számok néha el- keserítőek, de mégis van némi remény: a fiatalok közül is sokan vágynak a baráti kapcsolatokra. S bár - a tavalyi felmérés során - 84%-uk úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik egyetlen közösségi szerve­zethez sem, néhány százalékuk megje­lölte valamely egyházi civil szervezetet, így e közösségek a sportegyesületek után a második helyen állnak ebben a kategóriában. Van még bőven tennivaló e téren! Érdemes megemlíteni azt is, hogy a drogok kipróbálásának, illetve fogyasztásának a növekedése mellett a korosztály tagjai felismerik mindezek veszélyét is. A másik plenáris vitaindító előadást Blanckenstein Miklós katolikus püspöki helynök, az esztergomi szeminárium rektora tartotta. Felemelő, tartalmas be­szédben világított rá arra, hogy a kétezer éves üzenet szerint miként kell e világ­ból nem kivonulva helytállnunk. Felele­venítette az elmúlt tizenöt év civil szer­vezeti gyötrelmeit is, és feladatot adott a másokért, a fiatalokért végzett misszió számára. Ezután került sor a szekcióülésekre, amelyek során szakterületenként oszt­hatták meg egymással tapasztalataikat a résztvevők. Az első témakör az ifjúsági misszió és pasztoráció volt. A konkrét tevékenységtől függetlenül a fiatalokkal való mindenféle foglalkozásnak ez az alapja. A résztvevők felismerték, hogy először tisztáznunk kell, kik vagyunk, és mi a küldetésünk. Csak ezután lehet ki­választani a módszert, amely a szemé­lyes pasztoráció útján a másikat is Jézus­hoz vezetheti. Egy másik közös pont a szociális-ka- ritatív munka. Több szervezet foglalko­zik szenvedélybeteg, szociálisan rászo­ruló fiatalokkal; e munkában néha talán párhuzamosságokat is fel lehet fedezni. Ökumenikus szintű együttműködés, ta­pasztalatcsere, erőforrás-megosztás ré­vén még hatékonyabbá lehet tenni ezt a fontos szeretetszolgálatot. Az egyetemi-szakkollégiumi tevé­kenység sokat segít abban, hogy a szeku­larizált oktatási közegben a jövő értel­misége ne elveszítse a hitét, hanem meg­tartsa és megerősítse. Igen figyelemre­méltó kezdeményezések vannak az is­kolán kívüli, úgynevezett nonformális oktatásban is. A családi életre való nevelésről, felké­szítésről folyó beszélgetések végén meg­fogalmazódott az igény az iránt, hogy a különböző egyházi civil szervezetek for­mális keretek felállítása nélkül is tovább folytassák tevékenységük összehangolá­sát annak érdekében, hogy munkájukat minél jobban végezhessék. A közélettel foglalkozó szekció fogal­mazta meg a következő programot: rendszeressé kell tenni az ilyen találko­zókat, és további szervezetekkel kell ki­szélesíteni a KIK-et. Biztosítani kell az egymás közötti folyamatos információ- cserét, továbbá lehetővé kell tenni a krisztusi alapon álló ifjúsági civil szerve­zetek és az egyház, a gyülekezeti képvi­selők, illetve az egész társadalom közti párbeszédet. A Keresztény Ifjúsági Kerekasztalt szervező Ökumenikus Ifjúsági Iroda (OKI) ebben egészen konkrét segítséget is vállal, például további találkozók megszervezése, adatbázis-létrehozás, pályázati tanácsadás révén. A rendez­vényről kiadvány is készül; érdemes fi­gyelemmel kísérni a http://www.oki-iro- da.hu internetes oldalt. ■ Morvay Levente szervező

Next

/
Thumbnails
Contents