Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-10-30 / 44. szám
6 2005- október 30. KÖNYVAJÁNLÓ ‘Evangélikus Életit A Biblia új köntösben ► Az évek óta megrendezett háromnapos könyvvásár, a Győri Könyvszalon egy nagyszabású kulturális rendezvényfolyam részeként most is hatalmas tömegeket vonzott Győr belvárosába október harmadik hétvégéjén. Ennek volt apró, de szép színfoltja a Magyar Bibliatársulat, a Luther Kiadó és a református Kálvin Kiadó közös standja. A három kiadó könyvbemutatót tartott A Biblia új köntösben címmel. Az eseményen Pécsük Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára a frissen megjelent, MP3 formátumú Hangzó Újszövetség CD-1, Fodor Csaba, a Kálvin Kiadó terjesztési vezetője pedig Laura Blanco - Silvia Carbonell Erények és értékek - Vidám játékok, foglalkozások és elgondolkodtató kérdések 52 hétre című, iskolás gyermekeknek készült, játékos foglalkoztató könyvét mutatta be az érdeklődőknek. Pécsük Ottó először is arra hívta föl a figyelmet, hogy a Magyar Bibliatársulatot, amely jelenleg tizenkét protestáns tagegyház - köztük a Magyarországi Evangélikus Egyház - megbízásából egy több évezredes könyv, a Szentírás szövegének őrzésével foglalkozik, mégsem a múltba révedés jellemzi, hanem legfőbb feladatának azt tekinti, hogy a ma élő nemzedékekhez minden tőle telhető módon eljuttassa Isten igéjét. E könyvbemutató is része volt annak az idei ünnepségsorozatnak, amelyet az immár harmincesztendős új fordítású protestáns Biblia létrejöttéért hálát adva rendeznek meg országszerte. A most megjelent Hangzó Újszövetség CD - hangsúlyozta a főtitkár - azt a szóbeliséget idézi vissza, s annak a frissességnek a jele, mely lehetővé tette az Ó-, majd az Újszövetség könyveinek létrejöttét és gyors elterjedését szerte a világon. Az MP3 formátum azt is kifejezi, hogy a 21. század modem technikája alkalmas eszközöket kínál ahhoz, hogy Isten szavát minden ember meghallhassa, olvashassa: Az Erények és értékek című foglalkoztató könyv bemutatása egy, a közönség soraiból kiválasztott kisfiú segítségével bemutatott játékkal kezdődött, mintegy szemléltetve azt a pedagógiai sokszínűséget (közös beszélgetés, szerepjátékok, mesék, rejtvényes feladványok, lakó- környezetünk és a természet megfigyelése, kézműves foglalkozások stb.) és a felhasználhatóság sokrétűségét, amely a két szerző eredeti szándéka volt a kötet elkészítésekor. A gazdagon illusztrált összeállítás az év minden hetében egy- egy olyan fontos emberi érték megismerésére szeretné rávezetni az iskolás gyermekeket - hogy csak néhányat említsünk e fogalmak közül: öröm, barátság, megbocsátás, szeretet, bátorság, közösségvállalás, tisztesség, egyenesség, hála...-, amely ahhoz szükséges, hogy a holnap felnőttjei boldog, bölcs és elégedett, kiegyensúlyozott, határozott gondolkodású és tiszta lelkiismeretű emberré lehessenek. Fodor Csaba hozzátette: ezek a fogalmak csak annyira nevezhetők „keresztyén értékeknek”, amennyiben egyrészt - a könyv tanúsága szerint is - a Biblia úgy foglalkozik velük, mint amelyek a teljesebb emberi élethez elengedhetetlenek, másrészt hogyha ezek a mi életünkben is erényekként válnak majd fölismerhetővé. E könyv nagy értéke, hogy a gyermekekhez illő játékos formában ízlelted meg velük komoly, sokszor a felnőttek számára sem tisztázott fogalmak értelmét és fontosságát; mert a játék kapcsolatot teremt gyermek és gyermek, valamint a felnőtt és a gyermekek között, és közös gondolkodásra, sőt közös cselekvésre indítja valamennyi résztvevőjét. A bemutatón Hűvösvölgyi Ildikó szín- művésznő gyönyörű tolmácsolásában hangzott el a 104. zsoltár, Jónás és a tékozló fiú története, az új fordítású Biblia szövege alapján. Az említett három kiadó közös standja nagyon sok érdeklődőt vonzott. A Luther Kiadó könyvei közül kiemelkedő érdeklődés kísérte a tavasszal kiadott Reményik Sándor összes verse című kötetet, melynek, reménység szerint, ez év novemberében újabb kiadása jelenik meg. ■ F. Cs. Kálvin Kiadó, Budapest, 2005. Ára 2800 Ft. FÜLSZÖVEG A négyszáz csöndes év Malakiástól Mátéig Az Ószövetség azzal végződik, hogy a zsidó nép a babiloni fogságból visszatért a hazájába, de mindenestül kiszolgáltatott volt a perzsa királyok kénye- kedvének, és sóvárgott elveszített szabadsága után... Az Újszövetség első lapjain ugyanezt a népet látjuk, immár erősen megsokasodva, ugyanabban az országban, de most már római fennhatóság alatt, még inkább elkeseredve az új elnyomó uralom miatt. Mi történt közben? Milyen események játszódtak le azon századok alatt, amelyeket gyakran hívnak a „négyszáz csöndes év”-nek, mivel a Biblia nem válaszol ezekre a kérdésekre? Azok az évek a zsidó nép számára mindennek mondhatók, csak nyugod- taknak nem. Szörnyűséges felfordulás időszaka volt az, mind vallási, mind szellemi vonatkozásban. H. A. Ironside a rá jellemző éleslátással és világossággal rostálja át az olyan megbízható feljegyzéseket, amelyek josephus Flaviusndl és a Makkabeuspk első könyvében találhatók, hogy a „négyszáz csöndes év”-nek ezt az áttekinthető és olvasmányos elbeszélését adja elénk, amely Isten ma élő népe számára is fontos tanítás és figyelmeztetés. ■ Közli:-i-s Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió, Budapest, 2005. Ara 400 Ft. A kereszt teológusától az ökumenéig A Hermeneutikai Kutatóközpont legújabb kiadványaiból Egy testben a kereszt által - Princeto- ni javaslat a keresztények egységére. Szerkesztette Carl E. Braaten és Robert W. Jenson. Fordította Tóth Sára, szakmailag lektorálta id. Hafenscher Károly. Hermeneutikai Füzetek 28. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2005. Ara 735 Ft. A tizenhat észak-amerikai teológus által 2003-ban megfogalmazott Princetoni javaslat az ökumenizmus történetében páratlan dokumentum, amely a Carl E. Braaten és Robert W. jenson által létrehozott Center for Catholic and Evangelical Theology (Katolikus és Evangéliumi Teológiai Központ) kezdeményezésére született. Aláíróinak többsége a „régi”, elbürokratizálódott és a politika fogságába esett ökumenével szemben egy „új”, alulról kezdeményezett, hitvallásos ökumenét képvisel. Nem egyházaik (ortodox, római katolikus, episzkopális, evangélikus, református, pünkösdista) nevében, hanem egyházaikhoz szólnak. Szerintük ma nem arra van szükség, hogy divatos világi áramlatok hatására a kereszténység kétezer éves tanítását revízió alá vegyük, hanem arra, hogy az ősi tanúságtétel ma is erőteljesen szólalhasson meg. Vallják, hogy a kereszténység mai megosztottsága és az ebbe való beletörődés bűn, amelyből a kivezető út HERMENEUTIKAI FÜZETEK 28. Egy testben A KERESZT ÁLTAL Princetoni javaslat a keresztények egységére Sztrfei'SüftMc: < ÁH I . Hunten Os Rokt« W. Jcww H L R M EN E UTI KA I KUTATÓKÖZ PONT BUDAPEST, 2005 egyedül a bűnbánat és a Krisztusban már létező egység áldozatokkal járó kimunkálása: egy testben a kereszt által. A kiadvány az ökumené hazai barátait és ellenzőit kívánja megszólítani, hogy az itt olvasottak értelmezéséről párbeszéd alakulhasson ki. Az egyházi megosztottság pusztán emberi erőfeszítéssel nem számolható fel. A Princetoni javaslat - írja előszavában Jenson - „vizekre vetett kenyér, amely fölött egy napon a Lélek lebeg majd”. * * * Gerhard O. Forde: Ki a kereszt teológusa? Gondolatok Luther Heidelber- gi disputációjáról. Fordította ifj. Fa- biny Tibor és Tóth Sára. Magyarországi Luther Szövetség - Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2005. Ára 1200 Ft. Az amerikai lutheránus teológus, Gerhard O. Forde (ejtsd: fördi) 1927-ben született és 2005-ben halt meg. Ki a kereszt teológusa? című műve 1997-ben jelent meg, s az elmúlt évtizedben Eszak-Amerikában és Európában is nagy visszhangot váltott ki. A könyv alapgondolata szerint Luther nem egy újabb teológiai irányzatot kezdeményezett, hanem arról beszélt, hogy ki méltó a teológus névre. A szerző a Heidelbergi disputáció (1518) téziseinek részletes magyarázata során mutatja be és ütközteti a teologizálás kétféle módját: a dicsőség teológusának, illetve a kereszt teológusának gondolkodását. A dicsőség teológusa megpróbál kitérni a kereszt elől, hogy valamit mégis megmentsen az emberi akarat és szabadság, valamint saját teológiája számára. A kereszt azonban nem enged ilyen menekülési utat, mert állandóan leleplezi ezt a teológiát. Aki teológusi küzdelmében hagyja, hogy a kereszt „megtámadja” és „megölje", az Krisztussal új életre támad, s a kereszt teológusává lesz. Megérti, hogy Isten „önmaga ellentétének látszatába”, a kereszt gyalázatába rejtőzött. Ezt szemlélve immár meghallja Isten szavát: Ez vagy te, ezt tettem érted. A kereszt teológiája tehát a feltámadás teológiája is, mert mindez egyedül a feltámadás fényében MAGVAK I.CTH EK KÖNYVE K 10. Ki A KERESZT TEOLÓGUSA? C.0N001.ATOK ívnom mttmmmtmninaóstiióh- Gerhard o. Forde *4 vív tw iR»7 Aí;í i n hűi r/öv now.# érthető meg. E művészi erejű, megdöbbentő és „szemnyitogató” teológia azt akarja látni és láttatni, ami a valóság. Luther egykori drámai teológiája Forde interpretációjában az olvasó saját drámájává válik. Forde Lutherhez hasonlóan az igehirdetés érdekében műveli a teológiát. E radikális teológia radikális képviselőjeként a 21. századi olvasót is megszólítja, hogy a kereszt elé állítsa. Célja, hogy olvasói is a kereszt teológusai legyenek, hogy ledöntse a nagyokat az ő énjük, a buzgó hívőket pedig saját hitük trónusáról. Hogy valóban a kereszt lehessen „egyedül a mi teológiánk”. Akiket a kereszt így porba döntött, ^zok immár bátran mondják, hirdetik és énekelik kétezer év óta a kereszt teológusaival, így Pál apostollal, Lutherrel és For- devel is együtt azt, ami a valóság. ■ Dr. Fabiny Tibor,(ifjv) A kiadványok az alábbi könyvesboltokban kaphatók és rendelhetők meg: • A Luther Kiadó könyvesboltja, 1085 Budapest, Üllői út 24. • Ráday Könyvesház, 1092 Budapest, Ráday utca 2. • Huszár Gál könyvesbolt, 1054 Budapest, Deák tér 4. • Hermeneutikai Kutatóközpont, 1088 Budapest, Reviczky u. 4/c A Gutenberg-féle könyv ► Merész állítással kezdem: a könyvnyomtatás nem lett volna a reformáció nélkül az, amivé lett, és a reformáció sem lett volna a könyvnyomtatás nélkül az, amivé vált. Mindkettő a másikat segítette gyors elterjedésében. Gutenberg az úgynevezett negyvenkét soros Bibliát 1455-ben nyomtatta. Hatvankét évvel később hogyan juthatott volna el gyorsabban mindaz, amit Luther meghirdetett - a Szentírásról szóló tanítása, a krisztocentrikusság és Isten bűnbocsátó kegyelme -, majd maga a német nyelvre lefordított Biblia is az akkori Németország lakóihoz (pár évvel később pedig más országokba is), ha nem a könyvnyomtatás által? Luther és követői azonnal felismerték a könyvnyomtatás jelentőségét, és azt a reformáció ügyében azonnal fel is használták. És ami nagyon fontos: a nép anyanyelvén tették ezt - hiszen így válik sokak számára érthetővé, befogadhatóvá Isten üzenete -, ugyanakkor ezzel a ténykedésével Luther megteremtette a német irodalmi nyelvet. A reformáció, mint valami hatalmas szélvész, végigszáguldott előbb Németországon, majd pár évvel később Európán. És ebben a „száguldásban” cselekvő része volt az írott betűnek, a könyv- nyomtatásnak. Luther 1517. október 31-i fellépése után két évvel már őt követő egyházi nyomdászat működik Witten- bergben. 1522-ben jelent meg Luther Új- testamentum-fordítása, 1524-ben a Zsoltárok könyvéé, 1534-ben pedig az Ótestamentumé. Míg Luther fellépése előtt, 1513-ban egész Németország területén összesen kilencven könyvét nyomtattak, addig 1518-tól 1523-ig, öt év alatt egyedül a kis Wittenbergben hatszáz kiadvány látott napvilágot. S a kinyomtatott művek száma évről évre nőtt. 1513- mal szemben 1522-ben a német nyomdászvárosokban egyetlen év alatt 677 kiadvány jelent meg, hét és félszer annyi, mint kilenc évvel korábban. Tehát így hatott egymásra a reformáció és a könyvnyomtatás. A kiadványok számánál még meglepőbb a példányszám. Luthernek A német nemzet keresztyén nemességéhez című röp- irata 1520-ban négyezer példányban - az addig ismert legnagyobb példányszámban -jelent meg, s három hónap alatt elfogyott. Teljes bibliafordítása pedig 1555-ig százhúszezer példányban (!) kelt el. Ezt a négyszázötven évvel ezelőtti rekordot ma sem könnyű - sőt ma nem könnyű - elérni. Luther nemcsak azt ismerte fel, hogy az egyház szempontjából a könyvnyomtatásnak milyen óriási jelentősége van, hanem azt is, hogy a nyomtatott kiadványokat népkönyvekké kell tenni, és minél több emberhez el kell juttatni őket. Mint szerző és nyomdai megrendelő nagyvonalúan fejlesztette tovább az olcsó könyvről való elgondolást. Egy-két papírív összehajtásából keletkezett kis negyed- rétű füzeteket írt és nyomtatott, nagy mennyiségben és gyors egymásutánban. Természetesen a népkönyvnek a nemzeti nyelv éppoly fontos előfeltétele, mint az olcsóság és a nagy példányszám. A reformáció, mely nem mint új hit, hanem mint megtisztított tanítás, a krisztusi tanításhoz való visszatérés jelent meg, legszembetűnőbben abban különbözött a középkori latin egyház világától, hogy a prédikációkban és az egyházi iratokban (imádságos könyvek, énekeskönyvek, Biblia, igemagyarázatok stb.) a nép, a nemzet nyelvét tette uralkodóvá. A Szentírás szabad olvasását pedig mindenkinek lehetővé tette. Miután a reformátorok nemzeti nyelven prédikáltak, tanítottak, és a Szentírás olvasását ajánlották, szerte Európában tömérdek nemzeti nyelvű káté, prédikációs gyűjtemény, bibliafordítás jelent meg. Könyvnyomtatás és reformáció hazánkban A magyar nyelvű könyvnyomtatás beindulása Magyarországon is egyre gyorsabban és egyre több emberhez juttatta el Isten üzenetét. Magyar diákok, akik német egyetemeken tanultak, nemcsak
