Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-10-02 / 40. szám

‘Evangélikus ÉletS TANULMÁNY 2005. szeptember 24. Az Evangélikus Élet hetven éve ÍRTA: CZENTHE MIKLÓS, ZÁBORI LÁSZLÓ ÉS ZOMBORY ANIKÓ Az evangélikus sajtó kezdetei „Ha szóval van jogom hirdetni az evangéliumot, akkor írás­ban hirdetni is van jogom.” (Raffay Sándor) Tanulmányunk elején rögtön le kell lepleznünk egy „kegyes csalást”: a 70. évfolyamába lépett Evangélikus Élet valójában nem hetvenéves. A lap ugyanis 1933- ban, 72 évvel ezelőtt indult útjára, de a háború után három évig nem jelenhetett meg - így jön ki a het­ven esztendő. Ez a kis „különbség” arra ösztönöz­het minket, hogy az ünneplés mellett a múlt titkai­ba is bepillantsunk. Az Evangélikus Élet szerkesztői azzal a megtisztelő felkéréssel fordultak hozzánk, az Evangélikus Országos Levéltár munkatársaihoz, hogy tekintsük át a lap történetét, és kalauzoljuk végig olvasóinkat ezen a hetven esztendőn.1 Mun­kánkat nehezítette, hogy az Evangélikus Elet - sőt az evangélikus sajtó - történetének feldolgozása még várat magára. Kevés levéltári adat állt rendelkezésünkre, így többnyire magát az újságot használtuk forrásként. A megjelent lapszámok és a lapszerkezet bemutatá­sán túl igyekeztünk bekukucskálni a „színfalak mö­gé” is, bár a késztermék alapján nehéz a szerkesztő­ségi vitákra, a cikkek kiválogatásának a szempont­jaira következtetni. Éppen ezért mélyebb elemzésre nem vállalkozhattunk: tanulmányunkkal elsősor­ban az érdeklődés felkeltése volt a célunk. Mielőtt megismernénk a lap történetét, vessünk egy pillantást az evangélikus sajtótörténetre.2 A reformáció kora egybeesett a könyvkiadás ug­rásszerű fejlődésével. Az új tanok gyors és széles körű elterjedését éppen a röpiratok, a hitvitatézisek, az írásmagyarázatok, a hitvallások és a zsinati vég­zések nyomtatott formában való terjesztése tette le­hetővé. Nem véletlenül fogalmazott tehát az Evan­gélikus Élet egyik cikkírója 1943-ban úgy, hogy a re­formáció korában „a sajtó Isten propagandaeszkö­ze volt”.3 A következő jelentős fordulópontot a 18. századi felvilágosodás és ezzel párhuzamosan a magyar nyelvű sajtó megszületése jelentette. Ez utóbbinál két neves evangélikus lelkész, a pozsonyi Bél Mátyás és a győri Rát Mátyás „bábáskodott”. A lu­theránusok részt vettek a 19. század első felében végbemenő, a polgári fejlődést kísérő lapalapítá­sokban is. Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára, az evangélikus iskolaügy megújítója országos tudo­mányos folyóiratot adott ki. Az evangélikus Kossuth Lajos, a reformkor vezető politikusa egy ideig a Pesti Hírlap szerkesztője volt. Az 1840-es évek protestáns uniótörekvéseinek je­gyében látott napvilágot a 19. század legjelentősebb közös evangélikus-református folyóirata, a Protes­táns Egyházi és Iskolai Lap (1842-1848,1858-1919). Bau- hofer György budavári lelkész 1848-ban indította el a Der Evangelische Christ című német nyelvű újságot, amely az első evangélikus lap volt hazánkban.4 A 19. század második felétől egyre nagyobb számban je­lentek meg a gyülekezeti értesítők, az iskolai, egye­sületi évkönyvek, amelyek a mai napig fontos egy­háztörténeti forrásként szolgálnak. A lapkiadás álta­lános fejlődésével párhuzamosan a 19. század végé­től egyre több, rövidebb-hosszabb ideig létező egy­házi folyóirat jelent meg. Az evangélikus sajtó kezdeteiről szólva minden­képpen meg kell említenünk Raffay Sándor és Kapi Béla püspök nevét. Raffay Sándor 1908-ban a po­zsonyi teológiáról került Pestre lelkésznek.5 Az el­laposodott egyházi-gyülekezeti élet fellendítésére 1911-ben beindította az Evangélikus Lap című egyhá­zi, iskolai és társadalmi hetilapot. Önéletírási fel­jegyzéseiből kiderül, hogy tervei komoly ellenállás­ba ütköztek: „Magamra maradva a saját lelkészi kö­römben igyekeztem tehát belmissziói munkát ki­fejteni. Kis lapot is indítottam, a magam költségére, támogatás nélkül. S még azért is kérdőre vont Má- gócsy Dietz Sándor egyetemi tanár a presbitériumban, hogy ki adott nekem erre engedélyt. Azt feleltem ÖRS 2 AGO $ EVANGÉLIKUS HETILAP P. Kúfdy Xtelt árt j»o«j»ok oraatfggvu J*Si Jv<* §» vi«dó t hi.ru (>»«> fi. *»*> XV«. hrraini «. v*„ I NVXM, ÍVim.UM ifc. ? . .jiitfíraiarióa/ ejjész (jyfiHwd ügye Huszonöt évünk új templomai ífcUt 1 ÍN :>*>*• 4&ÍÍX <ÍSSi ■/!? <•'.'< >' >'£? *»»*•' <u<ir Wife ’.V,"" "" " 1"“"' VT.'"'1 • •>'> jlöiiisd ni íffipeder, Szentíeleíc Isten A&4 M -> fiiért# ! ■ • ■ i nsm síiíh ) : O' istit W< é» itkirc.r- mtnu! ** j ■ '* n "■'> te ti' •’0íí ?<••••,s ■'’íhííiijS.J, ' <’ < } . ( ■ f'i'íti _ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Ma ó a misszió a feladat \ Az egyház a technika századában neki: »A lelkészi hivatásom, mert ha szóval van jo­gom hirdetni az evangéliumot, akkor írásban hir­detni is van jogom.«”6 Kapi Béla még körmendi lel­kész korában, 1910-ben alapította meg a Harangszó című hetilapot. Emlékiratában ő is részletesen fel­tárja az egyszemélyes lapalapítás nehézségeit: a nyomdával ő maga tárgyalt, a kiadóhivatali munkát pedig a felesége végezte.7 E két példa is mutatja, hogy a 20. század elejétől milyen fontossá vált, hogy az egyház a sajtó útján is szóljon az emberekhez. Az ígéretes fejlődést Tria­non csak rövid időre törte meg: a csonka országban és a kisebbségben élő magyar evangélikusok élni akarásuk bizonyítékaként egy sor fontos és érdekes lapot alapítottak az 1920-as, 30-as években.8 1924- ben Vértesi Zoltán magyarbólyi lelkész szerkesztésé­ben indult a Lelkipásztor című folyóirat, amelynek hamarosan Kapi Béla püspök lett a főszerkesztője.9 Szintén ugyanebben az évben a Pesti Magyar Egy­házközség kiadásában, Kemény Lajos és Mikler Károly szerkesztésében látott napvilágot az Evangélikus Csa­ládi Lap.10 A Békéscsabai Evangélikusok Lapja 1933-tól jelent meg.11 Az 1934-től Sopronban működő evan­gélikus teológiai kar két tanárának, Profile Károlynak és Kamer Károlynak a nevéhez fűződik a két világhá­ború közötti időszak legszínvonalasabb evangéli­kus folyóiratának, a Keresztyén Igazságnak a szerkesz­tése. A sor ezzel még távolról sem teljes, mivel a rö­videbb-hosszabb ideig működő regionális és réteg­lapok felmérése az evangélikus sajtótörténeti kuta­tásra vár. Az első „Élet”-jelek A húszas-harmincas években számos gyülekezeti vagy azon kívüli egyházi egyesület szerveződött. Sorra alakultak a lelkészi és teológiai, a diák- és ta­náregyesületek, a missziói és ébredési egyesületek, a nőegyletek stb., amelyek jelentős szerepet játszot­tak az egyházi élet fellendülésében, a társadalom különféle rétegeinek megnyerésében. Az Evangélikus Életet szervezetileg az Országos Lu­ther Szövetség (ÖLSZ) adta ki. Az ÖLSZ 1920-ban alakult. A budapesti székhelyű egyesület az egész országra kiterjedő hálózattal, a gyülekezetekben helyi csoportokkal rendelkezett. Fő célja az evangé­likus társadalom összefogása, az egyetemes egyhá­zi munka támogatása, az evangélikus öntudat erő­sítése volt.12 Mivel a szövetségnek szüksége volt egy saját lapra, ezért 1932 végén tárgyalásokat foly­* E szöveg az eredeti tanulmány - terjedelmi okokból - rövidített változata. 1 A munkamódszerünk az volt, hogy három részre osztot­tuk ezt a kort: az 1933-1944 (Cz. M.), az 1948-1965 (Z. L.) és az 1965-1989 (Z. A.) közötti időszakra, és külön-külön feldolgoztuk ezen periódusok történetét. A korszakokon átívelő'jellemzést, a levéltári és szakiro­dalmi kutatást, illetve az anyag összeállítását, szerkesz­tését Czenthe Miklós végezte. 2 Kókay György - Buzinkay Géza - Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Budapest: MÚOSZ, 1994 3 Evangélikus Élet (a továbbiakban EvÉlet) 1943. május 8., Mórocz Sándor vezércikke sajtóvasámap alkalmából 4 Németh Margit: Der Evangelische Christ. A Magyaror­szági Evangélikus Egyház első' újságja, 1848. március 25. - október 15., in: EvÉlet, 1998. október 4. 5 Vö. Gergely jenó': Főpapok, fó'pdsztorok, főrabbik. Arc­élek a huszadik századi magyar egyháztörténetből. Bu­dapest: Pannonira Kiadó, 2004,105-117. 0. 6 EOL, Raffay-hagyaték, Önéletírási följegyzések, Ma­gamról, 16. 0. 7 Lámpás az oltár zsámolyán. Kapi Béla püspök feljegy­zései életéről és szolgálatáról. Szerk. Mirák Katalin. Sopron: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, 1004,113-116. 0. 8 A reformátusoknál is hasonló folyamat figyelhető meg. Külön kiemelendő az 1924-ben induló Protestáns Szemle. 9 Czenthe Miklós: A Lelkipásztor keletkezésének 75. év­fordulójára (1924-1999). Lelkipásztor 2000/1., 2-3. 0. 10 1924-től 1944-ig jelent meg 11 1933-tól jelent meg Szeberényi Gusztáv szerkesztésében 12 EOL, ÖLSZ, i/c cs., a Luther-szövetség alapszabályai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents