Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-01-30 / 5. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

70. évfolyam, 5. szám - 2005. január 30. - Hatvanad vasárnapja

Ára: 164 Ft

„Netán hazánkban az ökumené és a felekezetek közötti együttműködés olyannyira zavartalan, hogy már nincs is mit írni róla?”

Imaheti (fel)körkép - 6. oldal

„Mostanában sajnos gyakran fordul elő, hogy az »egyedül üdvözítő római katolikus egyház« rólunk, nem római keresztényekről úgy nyilatkozik, hogy mi más vallásúak vagyunk."

1^. Más vallásúak vagy testvérek? - 7. oldal

„Szerintem Isten ma nem a pénzünk, hanem az időnk tizedét kéri tőlünk.”

Hány Bibliát „használ el" élete során...?- 9. oldal

„Még élnek bűnösök és áldozatok, és sokan életben vannak a néma cinkosok közül is. Még - eltekintve az ünnepi nagy pillanatoktól - a hárítás és az egyéb tragédiák említése a jellemző.”

Hatvan év- 8. oldal

Krisztushoz és egymáshoz tartozunk

„Krisztus az egyház egyetlen fundamentuma" - hangzott el a január 16. és 23. között rendezett ökumenikus imahéten hazánk és a világ keresztény templomaiban. „Benne egyek vagyunk” - ezt nyomatékosította a MEÖT Ifjúsági Bizottsága, a Magyar Katolikus Egyház és az Ökumenikus Ifjúsági Iroda által szervezett ifjúsági istentiszteleten elhangzott prédikáció is. A budapesti református egyetemi és főiskolai gyülekezet énekkarának, valamint az újpesti baptista harangzenekamak a szolgálata a meditáció képeivel együtt valóban éneklő és imádkozó közösségé forrasztotta a jelenlévőket a fénnyel, színnel, szívvel teli imahétzáró istentiszteleten.

Az ökumenikus imahét zárásáról tudósításunk a 3. oldalon

„Luther- aki megváltoztatta a világot!" Január 27-től a magyarországi mozik vásznán is látható a Luther Márton fellépése nyomán kibontakozott reformáció születését bemutató, 2003-ban készült német játékfilm. A hazai filmszínházakban az angol, illetőleg latin nyelvű, színes kópiák magyar felirattal ellátva tekinthetők meg, de minden idők leglátványosabbnak mondott Luther- filmje májustól már videokazettán és DVD-nis méltán tarthat számot „ökumenikus érdeklődésre".

Klerikális reakció és sekrestyekereszténység

Több évtizedes lappangás után visszatért egy szó a közbeszédbe. Már azt hittem, végleg a történelemkönyvekbe és szöveggyűjteményekbe zárva marad, ám néhány hete újra megjelent. Felbukkanása úgy hatott rám, mintha egy korabeli, különös tárgyat vehettem volna a kezembe. Egy csatos bambis üveget. Vagy egy szürke munkásőr-egyenruhát... Ez a visszatért jelző így hangzik: klerikális. Általános iskolámban Zsuzsa néni használta előszeretettel. Olyankor kissé összerezzentem, hiszen úgy éreztem, hogy rám, a papgyerekre céloz ezzel a félelmetes szóval. Zsuzsa néni fizikát tanított, de leginkább az volt rá jellemző, hogy a tornateremben tartott ünnepségeken ő maga is úttörőruhát öltött. Ilyenkor csak kuncogtunk a háta mögött. Ám amikor a klerikális veszélyről beszélt, akkor megneszültünk.

A leggyakrabban előforduló szószerkezetek egyike a „klerikális reakció” volt. Akárcsak „a szocializmus építése”, „a kizsákmányolok, köztük a kulákok likvidálása”, a „szabotázs”, a „reakciós és spekuláns elemek bomlasztó tevékenysége” és hasonlók.

„A klerikális reakció elleni harcot” Révai József a Magyar Dolgozók Pártjának fő ideológusa hirdette meg 1950. június 1- jén, mondván, hogy a Vatikán utasításait végrehajtó egyház az imperialisták kiszolgálója és ötödik hadoszlopa. Ezért teljesen indokoltnak tartotta a szerzetesés apácarendek elleni fellépést vagy éppen a diakonisszák szélnek eresztését. Révai magvetése nyomán ilyen párthatározat szökött szárba: „A klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek (...) A szerzetesrendek tagjai mint reakciós hírverők mint az imperialisták agitátorai járják az országot. (...) A tanító szerzetesrendek tagjai, megtagadva a tanítást az állami iskolákban, mint lelkészek helyezkedtek el, aminek következtében a klerikális reakció agitátor-apparátusa, a papok létszáma indokolatlanul megnőtt." (Részletek az MDP Központi Vezetőségének 1950. június i-jei határozatából.)

Az eredmény olykor véresen komoly volt. A hírhedt ÁVH úgynevezett Belső Reakció Elleni Harc Osztályának egyik alosztálya a következő feladatot kapta: „A 2. alosztály a klerikális reakció ellen küzd, felderíti és megszünteti a katolikus, a protestáns, a szabadkőműves, a cionista szervezetek

és a szekták szerveinek államellenes tevékenységét, és bomlasztja ezeket a szervezeteket.”

Ez volt az az idő, amikor A magyar helyesírás szabályai című kézikönyv kisbetű- sítette Isten nevét, amikor Jézus születése helyett a „pompás karácsonyfát” ünnepeltették, a Mikulás helyett pedig Télapó cipelte a puttonyt, hiszen a püspöksüveges alak klerikális jelképnek minősült.

A fenyegető hangsúllyal említendő „klerikális” kifejezés sokáig tartotta magát. Egy korabeli dokumentumban ezt a bomírt megfogalmazást találjuk: „Az ellenforradalom óta a klerikális befolyás a néptömegek felé jelentősen megnövekedett... ” Mindehhez képest már az enyhülés jele lehetett az az anekdotikus eset, amikor egy ünnepségen a szónok az állami vezetők és a Hazafias Népfront képviselőinek üdvözlése után imigyen szólt: „Megkülönböztetett tisztelettel köszöntjük a klerikális reakció megjelent képviselőit... ”

Talán már el is felejtettem volna a „klerikális” kifejezést, ha - még a rendszerváltozás előtt - egy iparművészeti bolt eladója nem emlékeztet rá. Valamilyen fali keresztet szerettem volna vásárolni ajándékba, mire a hölgy a pult mögött felszegte kontyos fejét, és dacosan ezt mondta: „Mi nem tartunk klerikális beállítottságú tárgyakat.”

De ez már legalább húsz éve volt. Azóta a „klerikális” szó Csipkerózsika-álmát aludta, ám néhány hete ismét megjelent közöttünk. A hosszú szunnyadás után kinyújtóztatta elgémberedett tagjait, mégdörzsölte a szemét, majd elhelyezkedett a közbeszédben. Otthonosan mozog Gyurcsány Ferenc kormányfő beszédeiben, legyen szó akár parlamenti felszólalásról vagy sajtótájékoztatóról.

A miniszterelnök többször is a következőképpen vázolta hazánk mai politikai berendezkedését. Szerinte egyfelől ott van a jobboldal „nacionalizmusba hajló, enyhén klerikális, szociálisan demagóg, államközpontú, jellegzetesen közép-kelet-európai politikai képződménye". Ezzel szemben pedig létezik egy „nyugatias, nyitott, nemzeti tradícióira büszke, de nem nacionalista” irányzat, amelyet a baloldal testesít meg. Ide lelkészi érintettségemnél fogva is néhány kérdőjelet kell helyeznem...

Szélesebb történeti távlatokban a kleri- kalizmus kétségtelenül az egyházi és a világi hatalom összefonódását jelenti. A „trón és oltár szövetsége” ellen a felvilágosodás kora óta harcolnak. Protestánsként már csak azért is egyet kell értenem ezzel, mert tudom, hogy már a reformáció is az egyház világi hatalma ellen küzdött. A „klerikális” szó értelmét azonban az ötvenes-hatvanas években oly mértékben eltorzították, hogy mai térnyerését sajnálatosnak érzem. A diktatúra idején ugyanis olyan sebeket kaptak a hívő emberek (korántsem csak az úgynevezett klérus!), amelyeket kár lenne az országban kétségtelenül újra létező egyházellenes hangulat kedvében járva felszaggatni.

Egy másik példa. A Népszabadság január 8-i számában Csányi Vilmos, a kitűnő etoló- gus fejti ki véleményét hitről, vallásról, politikáról. Egyebek mellett ezt írja: „Nem a hittel, nem a vallással, nem az egyházak civilfunkcióival van probléma, hanem a klérussal, a klérus hataloméhségével, ami sajnos megmaradt." Tézise illusztrálására azt kéri, „játsszunk el a gondolattal”, és képzeljük el, hogy az egyházak megnyitják templomaikat a hajléktalanok előtt, szállást és meleg ételt adnak nekik, meghallgatják problémáikat, és sokféleképpen segítenek nekik.

. Folytatás a 3. oldalon

Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre

a 2005/2006-os tanévre

Egyházunk lelkészeinek és hittanárainak képzése az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folyik. Várjuk azok jelentkezését, akik Jézus Krisztusban hisznek, és elhívást éreznek arra, hogy az evangélikus egyházban szolgáljanak.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a képzés lehetőségei a következők:

A) Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra felkészítő egyetemi szintű teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év.

B) Nappali tagozaton egyetemi szintű hittanárképzés olyan jelentkezők részére, akik valamely más felsőoktatási intézmény tanári szakára is felvételt nyertek, illetve ilyen szakot végeznek, s ezt igazolni tudják. A tanulmányi idő öt év.

C) Az EHE kihelyezett tagozatain (Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar; Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar és Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar) folyó főiskolai szintű hittanár-, illetve hitoktatóképzéssel kapcsolatban a fenti főiskolai karok, illetve a helyi lelkészi hivatalok adnak a felvételi feltételekre vonatkozó felvilágosítást.

A 2004/2005-ös tanévben bevezetendő kétszintű érettségi vizsgával összefüggésben az Evangélikus Hittudományi Egyetem felvételi rendje az alábbiak szerint módosul:

A felvételi eljárásról szóló 269/2000 (XII. 26.), az azt módosító 246/2003 (XII. 18.) Korm. rendelet, továbbá az érettségi vizsgáról szóló 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendeletet módosító 233/2004 (VIII. 6.) Korm. rendelet eltörölte a tantárgyi felvételi vizsgát, és helyébe a tantárgyi érettségi vizsgát léptette. Ennek értelmében az Evangélikus Hittudományi Egyetem a felvételhez szükséges pontszámot a magyar nyelv és irodalom, valamint a hittan tantárgyból tett középszintű érettségi alapján állapítja meg.

Hittan tantárgyból érettségi vizsgát azokban a középiskolákban lehet tenni, amelyek helyi tantervében a hittan tantárgy szerepel. Akinek világi középiskolában nincs módja hittanérettségit tenni, vendégtanulói jogviszonyt létesíthet olyan egyházi iskolával, amelyben a hittan érettségi tárgy. A vendégtanulói jogviszony nem jár óralátogatási kötelezettséggel, azonban a négy év anyagából az érettségi vizsgát megelőzően osztályozó vizsgát kell tenni.

Akinek eddig nem állt módjában a hittan tantárgyból érettségi vizsgát tenni, felvételi vizsgát tehet az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a középiskolai evangélikus hittantanterv anyagából.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a felvételt továbbra is alkalmassági vizsgához köti. Ennek főbb szempontjai a következők: beszédtechnika, ének, zenei hallás, kommunikációs készség, pszichológiai alkalmasság, érdeklődés a keresztény egyház élete iránt, motiváció, elkötelezettség a keresztény élet folytatása mellett.

Az emelt szintű érettségi vizsgáért tantárgyanként 7, a nyelvtudásért - legfeljebb két nyelvből - középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga esetén 7, felsőfokú, C típusú nyelvvizsga esetén 10 pluszpont jár.

Az EHE Rektori Hivatalában beszerezhető jelentkezési laphoz a következő okmányokat kell mellékelni:

1. születési anyakönyvi kivonat;

2. érettségi bizonyítvány (érettségi előtt állóknak a középiskolából hozott pontok kiszámításához az iskola által kitöltött betétlap az alábbi tantárgyak utolsó két lezárt félévi érdemjegyeivel: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, valamint egy választott tárgy);

3. felsőfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha van;

4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező felsőfokú tanulmányokra alkalmas;

5. keresztelési bizonyítvány;

6. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány;

7. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkező családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait;

8. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány;

9. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga-bizonyítvány;

10. a jelentkező nevére megcímzett és felbélyegzett, normál méretű boríték.

Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető.

A felvételhez szükséges annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező alkalmasságáról, aki az illetőnek az utóbbi időben lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az EHE rektorának címezve.

A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott és az Evangélikus Hittudományi Egyetem felvételi bizottságához címzett kérvénynek, valamint a piros postautalványon feladott 3000 Ft felvételi eljárási díjnak 2005. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3., tel.: 1/469-1051,1/383-4537)Az alkalmassági és az esetleges hittan tantárgyi felvételi vizsgára 2005. július 4-5-én kerül sor.

A Magyarországi Evangélikus Egyház hittantanterve megtalálható az Evangélikus Közlöny 2004. július 30-i számában, mely hozzáférhető a lelkészi hivatalokban.

A gimnáziumi hittankönyvek beszerezhetők a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24., tel.: 1/317-5478,1/486-1228).

Dr. Szabó Lajos rektor