Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-09-18 / 38. szám
8 2005- szeptember 25. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS A magyarországi evangélikusság a népszámlálási adatok tükrében Folytatás az 1. oldalról Sok idős, kevés gyerek A korábban közzétett adatsorban is szerepelt, hogy a hazánkban magát evangélikusnak valló közel 305 ezer fő a lakosság 3,0 százalékát teszi ki. Az 1941. évi arányszámnak ez csupán a fele; hasonlóan számottevő volt a csökkenés a katolikusok és a reformátusok számában is. Külön figyelmet érdemel, hogy az említett időszakban nálunk az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a férfi evangélikusok száma, mindez azt is jelenti, hogy az összes férfi 2,8%-a regisztráltatta magát evangélikusnak; a nőknél ez az arányszám 3,1%. Korcsoportonként vizsgálva az 1941- es és a 2001-es adatokat érdekes következtetéseket vonhatunk le. nak vallották magukat, illetve nem válaszoltak a vallásra vonatkozó kérdésre; Budapesten ugyanez a mutató 36. Érdemes megemlíteni, hogy a magukat egyházhoz, felekezethez tartozónak vallók aránya a legmagasabb a nyugati országrészben lévő Vas és a keleten fekvő Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. Az mindenképpen megállapítható, hogy a negyvenéves szocialista diktatúra által okozott számbeli csökkenés az ország különböző részein másként alakult. Szomorú, hogy - a trianoni veszteséget és a kitelepítéseket követően - a legnagyobb evangélikus egységet jelentő Békés megyében (a Viharsarokban) csökkent a legjelentősebben az evangélikusok száma: az 1949-es állapothoz képest 2001-ben több mint 61 ezer fővel voltunk kevesebben. (Meg kell itt említenünk, hogy ebben a megyében a reforA népesség megoszlása főbb korcsoportok szerint Korcsoport Összesen Katolikus Református Evangélikus 1941 2001 1941 2001 1941 2001 1941 2001 0-14 26,0 16,6 26,8 14,6 26,6 14,4 23,5 12,7 15-39 40,6 35,0 41,3 32,4 39,5 30,7 40,3 28,5 40-59 22,7 27,9 22,0 29,2 22,6 29,4 24,0 29,2 6010,7 20,4 9,9 23,8 11,4 25,6 12,2 29,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A fenti adatokból egyértelműen látszik, hogy hazánk lakosságából a 60 év felettiek részesedése közel kétszeresére növekedett, míg a 14 év alattiak száma jelentősen (9,4 százalékponttal) csökkent. Mindez sajnos nem azt jelenti, hogy növekedne a népesség átlagéletkora, hanem azt, hogy nagymértékben csökkent az élveszületések száma. Az 1991 óta eltelt 14 esztendőben évi átlagban a születések száma alig haladta meg a 105 ezret, a temetések száma pedig megközelítette a 141 ezret. Évente tehát átlagosan közel 36 ezer fővel - hozzávetőleg annyival, mint Szekszárd város lakossága - több ember halt meg, mint amennyi született. Nálunk, evangélikusoknál van - arányában - a legtöbb 60 évesnél idősebb személy, ugyanakkor a legkevesebb 14 évesnél fiatalabb gyerek. A területenkénti, megyénkénti adatokat az alábbi táblázatban mutatom be. mátusok száma az említett időszakban közel 84 ezer, a katolikusoké pedig 78 ezer fővel csökkent, de ez természetesen nem vigasztaló számunkra.) Kedvezőtlen demográfiai mutatók Néhány fontosabb demográfiai mutatót tekintve az evangélikusok kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a katolikusok és a reformátusok. Ilyen a 100 felnőtt korúra jutó gyermekek száma, amely nálunk 22, a másik két felekezet- nél pedig 24 fő. Továbbá nálunk 100 felnőttre 51 időskorú jut, míg a katolikusoknál 39, a reformátusoknál 43. Jól mutatja egyházunk „elöregedését”, hogy 100 gyermekkorú személyre 234 öregkorú jut (a statisztika a 60 évnél idősebbeket sorolja ebbe a kategóriába); a katolikusoknál ez a mutató 163, a reformátusoknál pedig 178 fő, tehát jóval kevema. (Az utóbbival szemben az 50 év felettieknél még 180 fő ez a mutató.) Területenként vizsgálva ezen adatokat arra a megállapításra jutunk, hogy arányaiban a városokban jóval kevesebb az élve született gyermek, mint a községekben. Megyénként nézve az átlagosnál jobb a helyzet Békésben és Szabolcs-Szatmár- Beregben, a legrosszabb a fővárosban. Mint már korábban is utaltam rá, a gyermekvállalási kedv országosan is mélyponton van. Az egész magyar társadalom siralmas demográfiai helyzetének javítása érdekében a mindenkori kormánynak ideje lenne átgondolni a jó családpolitikai eszközökkel (családi pótlék, gyermekgondozási segély stb.) történő támogatás rendszerét. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha nem érjük el hamarosan az egyszerű reprodukció biztosításához szükséges, kettő és három közötti átlagos gyermekszámot, a népességszám a - hosszú évek óta tartó - negatív természetes szaporodási egyenleg következtében rohamosan fogyni fog. Egyes előrejelzések szerint 2050-re 8 millió alá eshet hazánk lakossága. Elgondolni is rossz, hogy ez mit jelentene a hazai evangélikusságra nézve. A 15 éves és idősebb korúak családi állapotát tekintve az evangélikusok között a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya az előbbinél lényegesen, az utóbbinál kisebb mértékben elmarad az országos átlagtól (a katolikusok és a reformátusok átlagától is). Az özvegyek arányszáma viszont nálunk a legmagasabb. (Az özvegyek között hatszor annyi a nő, mint a férfi.) Az evangélikusoknál a legmagasabb a házasságban és a legalacsonyabb az élettársi kapcsolatban élők aránya. Az élettársi kapcsolatban élők több mint 43%-a korábban még nem élt házastársi kapcsolatban, és 40%-uk az elváltakból tevődik ki. Az elváltak száma a városokban lényegesen magasabb, mint a községekben. Lányok az iskolapadban - diplomások a városokban Az iskolai végzettség vonatkozásában - a korábbi hagyományoknak megfelelően - mind a középiskolai érettségivel, mind az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők tekintetében a történelmi zött arányaiban még több a férfi, mint a nő, de a különbség már jóval kisebb, mint korábban volt. Az iskolai végzettség általános emelkedésével párhuzamosan azonban nem csökkentek a főváros, a vidéki városok és a községek közötti különbségek. Ez részben annak a következménye, hogy a középfokú iskolák nagy része városokban van, így a városi fiatalok továbbtanulási lehetőségei is automatikusan kedvezőbbek. A 31464 egyetemi és más felsőfokú végzettségű evangélikusból csupán 5158 személy él községekben, vágyis kevesebb mint egyhatod rész, holott az evangélikusok közel 40 százaléka községi lakos. A fővárosban él az evangélikusok 15 százaléka, ezzel szemben az egyetemi végzettségűeknek több mint 33 százaléka lakik itt. A megyeszékhelyeken is az átlagosnál magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Az értelmiségnek a városokba való koncentrálódása bizonyos fokig érthető, mert a városok sokoldalúbb művelődési és tájékozódási lehetőségeket nyújtanak, azonban a falvak társadalma szempontjából változatlanul problematikus ez a tendencia. Az abszolút számokat tekintve a főváros után a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező evangélikus Pest, Békés és Győr-Sopron megye területén lakik. Érdemes megemlíteni, hogy az evangélikusok száma Hajdú, Csongrád és Heves megyében viszonylag kevésnek mondható, arányaiban viszont e megyékben a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek részesedése. az országos átlagnál - valamint a többi történelmi egyház átlagánál is - a vezető értelmiségiek és egyéb felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak körében az evangélikusok arányszámai lényegesen magasabbak, a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak körében pedig a legalacsonyabbak. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban dolgozik az evangélikus foglalkoztatottak egynegyede, a kereskedelemben 13, az oktatásban 9, a szállításban és a mezőgazdaságban 8-8, az ingatlanügyletek, közigazgatás, egészségügy, szociális ellátás és az építőipar területén 6-7 százaléka. Megszűnő nemzetiségi jelleg A népszámláláskor összeírt evangélikusok 92,9%-a a magyar, 3,8%-a a szlovák, 2,8%-a pedig a német népcsoporthoz tartozónak vallotta magát; a fennmaradó 0,5 százalékon tizenöt népcsoport osztozott (az ide tartozók között a legtöbben a cigányok és a szlovénok voltak). Nyugodtan mondhatjuk, hogy az evangélikusság elvesztette nemzetiségi jellegét (1920-ban egyházunkban 69%- nyi magyar volt, 16% vallotta magát szlovák, 15% pedig német nemzetiségűnek). A nemzetiségi gyülekezetek egy része fokozatosan „elmagyarosodott”, a német nyelvű gyülekezetek tagjainak nagy részét kitelepítették, az itt maradtak egy része pedig jó ideig nem merte vállalni nemzetiségi identitását. A szlovák népcsoporthoz tartozó 11721 evangélikusnak több mint a fele Békés, 17 százaléka Nógrád, 9 százaléka Pest, míg 6 százaléka Bács-Kiskun megyében él, Csongrádban 338-án, míg Budapesten 470-en voltak. A 8448 német nemzetiségű evangélikusból 2232-en Tolna megyében élnek (ők adják az itteni evangélikusok közel egynegyedét), 1396-án Budapesten, 880- an Baranya, 795-en Győr-Moson-Sop- ron, 751-en Pest, 508-án pedig Bács-Kiskun megyében regisztráltatták magukat. (A német nemzetiségűek száma Békés, Fejér és Somogy megyében haladja meg valamivel a 300 főt.) A 472 cigány evangélikus több mint kétharmada Nógrád, Pest, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Tolna megyében és a fővárosban él. A 333 szlovén nemzetiségű Terület Összesen Ezen belül Az „összesen” %-ában Evangélikusok száma az összes lakosság %-ában Foglalkoztatottak és inaktívak A népesség gazdasági aktivitását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkaAz itt tárgyalt adatokkal kapcsolatban 0-14 éves 60 év feletti 0-14 éves 60 év feletti ismételten hangsúlyozni szükséges, hogy azok a lakosság önként adott válaszainak összesítésén alapulnak. A kérdés Budapest 46449 4360 16270 9,4 35,0 2,6 MEGYÉK Bács-Kiskun 17099 2569 4543 15,0 26,6 3,1 nélküliek száma az evangélikusoknál 2,6, a reformátusok esetében 4,4, míg a nem a vallásosságra, a hitéletben való részvételre, az adminisztratív hovatartoBaranya 6156 765 1791 12,4 29,1 1,5 katolikusok között 3,9 százalék volt. Az zásra (például az egyházfenntartói járuBékés 45125 4422 17168 9,8 38,0 11,3 inaktív keresők (ide tartoznak többek lék fizetésére) vonatkozott, hanem a saBorsod-Abaúj-Zemplén 5914 567 2054 9,6 34,7 0,8 között a nyugdíjasok is) arányszáma náját besorolásra; ennek megfelelően az Csongrád 5165 434 1750 8,4 33,9 1,2 lünk, evangélikusoknál a legmagasabb: adatok sem a vallásosságot, az egyes valFejér 9993 1390 2631 13,9 26,3 2,3 eléri a 40 százalékot, míg az eltartottaklási szervezetek tagjainak számát, hanem Győr-Moson-Sopron 26666 3954 6540 14,8 24,5 6,1 nak - közöttük a gyermekkorúaké - a a saját besorolásuk alapján különböző Hajdú-Bihar 1653 186 522 11,3 31,6 0,3 legalacsonyabb: 22 százalék. Az összes felekezetekhez tartozók összességét muHeves 1471 130 495 8,8 33,7 0,5 foglalkoztatott aránya az evangélikutátják. Mindezt jól látjuk, ha a népszámJász-Nagykun-Szolnok 1910 106 778 5,5 40,7 0,5 soknál és a katolikusoknál megközelíti a lálási adatokat összevetjük a gyülekezeKomárom-Esztergom 6614 849 1918 12,8 29,0 2,1 36 százalékot, a reformátusoknál pedig tek népmozgalmi statisztikai alapadataiNógrád 11096 1508 3187 13,6 28,7 5,0 ennél 3 százalékkal alacsonyabb. val. Mondhatjuk úgy is, hogy azok még Pest 41346 6349 9922 15,4 24,0 3,8 A területi adatokat nézve a fővároslehangolóbb képet mutatnak. A már emSomogy 7703 951 2337 12,3 30,3 2,3 ban a legmagasabb a foglalkoztatottak lített, szocializmus okozta veszteségek Szabolcs-Szatmár-Bereg 15677 2372 3915 15,1 25,0 2,7 és az inaktív keresők aránya, míg a legmellett az utóbbi években egyre erőteljeTolna 9583 1344 2681 14,0 28,0 3,8 alacsonyabb az eltartottaké és a munkasebben nő híveink (?) körében is a pénzVas 20840 3176 5124 15,2 24,6 7,8 nélkülieké. A községekben a foglalkozszerzésre, az anyagi gazdagodásra fordíVeszprém 19102 2523 5244 13,2 27,5 5,1 tatottság az átlagosnál lényegesen tott idő, nem jut idő a hit gyakorlására... Zala 5143 677 1376 13,2 26,8 1,7 rosszabb, csakúgy, mint a munkanélküEz utóbbi tendencia a nyugati világban is Ország összesen 304705 38632 90246 12,7 29,6 3,0 liségre vonatkozó adatok. szedi az áldozatait, és mint minden rossz, ez is „átgyűrűzött” hozzánk. Evangélikus vonatkozásban megyénAz abszolút számokat tekintve a legtöbb evangélikus Budapesten és Békés megyében él. Szembetűnő, hogy e két területen a legmagasabb a 60 évesnél idősebbek aránya, míg a gyermekkornak aránya még a 10%-ot sem éri el. Mindez azt jelenti, hogy az ott élő evangélikusok közül a 60 évnél idősebbek száma négyszer annyi, mint a 14 év alattiaké. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az evangélikusok lakta vidékek közül Békésben minden 100 összeírt személyből közel 41-en felekezethez nem tartozósebb, mint nálunk. Sajnos a kifelé menő korosztályt nem pótolja a befelé jövő korosztály. Viszont a jelentősebb számú evangélikussággal rendelkező Győr-Mo- son-Sopron, Pest, Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Vas megyében e téren az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzet. Száz 15 éves és idősebb evangélikus nőre 153 élve született gyermek jut, ez sem tűnik megnyugtatónak, különösen azért nem, mert az összesen belül a 15-49 éves korosztályban már csak 120 fő volt az élve született gyermekek száegyházak közül (az arányszámokat tekintve) az evangélikusok állnak az első helyen. Jelentős változás, hogy míg korábban a férfiak iskolázottsága lényegesen magasabb volt a nőkénél, jelezve a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenséget, az 1949 óta eltelt évek során a nők iskolai végzettsége a férfiakénál gyorsabban emelkedett. így az egyenlőtlenség csökkent, sőt a fiatalabb nemzedékek tagjai között a nők nagyobb részben szereztek középiskolai érettségit, mint a férfiak. A felsőfokú végzettségűek kőként vizsgálva a gazdasági aktivitási adatokat kiderül, hogy Békés megyében van a legkevesebb foglalkoztatott és eltartott, illetve a legtöbb inaktív kereső és munka nélküli személy. Győr-Moson- Sopron és Vas megyében a legkedvezőbb a foglalkoztatottság, és a legalacsonyabb a munkanélküliség; az inaktív keresők aránya jóval elmarad a foglalkoztatottakétól, az eltartott személyek megoszlása is viszonylag jónak mondható. E két megye említett mutatói jobbak, mit a főváros hasonló tartalmú adatai. A foglalkozási főcsoportokat tekintve Az evangélizációnak és a missziói munkának bőségesen van - vagy lenne - tere az egyházunk építését és fennmaradását célzó munkában. „Nincs itt mit halogatni, hozzá kell látni azonnal és bölcsen a mentéshez és gyógyításhoz. Ne késsünk, ne kicsinyeljük a bajt, égetőbb ez mindennél” - olvasható a Veszteségeink az 1909. évben című dokumentumban. A megállapítás ma, közel száz év múlva még sokkal időszerűbb. ■ Andorka Árpád statisztikus, egyházkerületi másodfelügyeló'
