Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-09-18 / 38. szám
‘Evangélikus Élet3 aaemmmmmaammmmmmmm KULTÚRKÖRÖK 2005. szeptember 25. Fáradozzatok a városnak békességén! Pilis városi rangot kapott ► Pilis, ahol a hazai evangélikusság eddigi legnagyobb „falusi egyház- községe” volt található, ez év szeptember 16-18. között ünnepelte várossá válását. A közel tizenkétezer lakosú település másodjára kapott városi rangot, hiszen kétszáz évvel ezelőtt már elnyerte ezt a címet, amelytől azonban az 1800-as évek végén megfosztották. A mostani ünnepségsorozatban - a többi keresztény felekezet mellett - kiemelt szerepet kapott a pilisi evangélikus gyülekezet. A rendezvénysorozat első - evangélikus szempontból egyik legfontosabb - eseménye az Izsópka gyermekénekkar Barátság háza című lemezének bemutató koncertje volt. A nyár elején felvett_ hanganyagból elkészült a zeneileg, szövegét tekintve és kiállításában is igényes CD lemez, melynek pilisi bemutatóját az önkormányzat felvette a várossá avatás hivatalos programjainak sorába. Több mint félezren voltak kíváncsiak a péntek esti lemezbemutatóra, amelynek sikerét garantálta a színpadra lépő ragyogó tekintetű, lelkes negyvenfős gyermekcsapat és az őket kísérő, fiatalokból álló zenekar. Az énekkar vezetője Jansik Ildikó kántor, aki tehetségével és lelkesedésével ismét kiemelkedőt alkotott. Szombaton a piactéren állíthatták fel sátraikat a helyi egyházak és a civil szervezetek. A református és az evangélikus gyülekezet élt a lehetőséggel: sátraikban egész nap kiadványokat, CD-ket lehetett vásárolni, illetve alkalom nyílt a lelkészekkel való beszélgetésre és a gyülekezeti tagokkal való találkozásra is. Az alkalmon jelen volt Keveházi László nyugalmazott evangélikus lelkipásztor is, aki harminchét évig szolgált Pilisen, az egyházmegye esperese volt, és a településen díszpolgári címet is kapott. A lelkész dedikálta új, „A kereszt igéjét hirdetni kezdtem" - Sztárai Mihály élete és szolgálata című könyvét, este a gyülekezeti teremben pedig az érdeklődők számára összefoglalta mintegy három évtizedes kutató- és összegző munkájának az eredményét; a jelenlévők ezáltal szinte maguk is átélhették a könyv megírásának izgalmas és lenyűgöző folyamatát. (A több dedikálási alkalomnak köszönhetően a pilisiek megvásárolták az összes Pilisre hozott Sztárai-könyvet!) Vasárnap délelőtt Keveháziné Czégényi Klára hirdette a pilisi evangélikus hívek között Isten igéjét. Délután kezdődött az ünnepségsorozat két legfontosabb eseménye. Az evangélikus templomban 15 órakor négy felekezet lelkipásztorai álltak meg Isten oltára előtt, hogy imádságban vigyék a színe elé a pilisiek jövőről alkotott terveit éi álmait. Pilis várossá válása - reménység szerint - fejlődést, több lehetőséget biztosít minden ott lakónak, ugyanakkor csak egy pont a jövőről való gondolkodásban. A megvalósuláshoz kell az áldás, az összefogás, a másik iránti nyitottság, a közös tenni akarás. A pilisi evangélikusság történetében mindenesetre most először történt meg, hogy az eddig is példás összefogásban szolgáló négy felekezet lelkészei egyszerre álltak meg Isten oltára és a gyülekezetek tagjai előtt. A címben is idézett ige (Jer 29,7) alapján Keveházi László lelkész prédikált. Az istentisztelet szép keresztény bizonyság- tétel volt minden pilisi polgár előtt. A vasárnapi ünnepség az evangélikus templomkertben folytatódott a város kulcsának átadásával, majd az önkormányzat állófogadást rendezett a meghívott vendégek számára az evangélikus gyülekezeti teremben. Az evangélikus gyülekezet számára különösen fontos volt ez a három nap, hiszen a réhdezvényen jelen lévők megismerhették zenei és istentiszteleti életüket, és - a többi keresztény felekezettel kibővülve - egységes keresztény jelenléttel lehettek egy állami (világi) esemény résztvevői, házigazdái. ■ Pángyánszky Ágnes Izsópka-koncert á szabad ég alatt Városkulcsátadás a templomkertben - aki adja: Lamperth Mónika belügyminiszter, aki átveszi: Csikós János polgármester Minden évben változatos programokkal ünnepli fennállásának évfordulóját a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon. Bottá Dénes kamerája az 54. „születésnap” elmúlt héten lezajlott rendezvénysorozatának egyik pillanatát örökítette meg. „Egyetlenek” Ötödik születésnapját ünnepelte szeptember 17-én Nagyváradon Románia egyetlen magyar nyelvű evangélikus óvodája, amely az idén rekordlétszámmal, hetvenöt gyermekkel kezdte el a tanévet. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház 1812-ben alapított Nagyváradi Egyházközsége 1999-ben kapta vissza A jubiláló intézményt köszöntő Pető' Csilla, Bihar megye óvodai főtanfelügyelője - egyebek mellett - így értékelte az öt évvel ezelőtti indulást: „Mindenki megértette, hogy az anyanyelvi oktatás ebben az intézményben fennmaradásunk egyik biztosítékának tekinthető. Jól felkészült óvodapedagógusaink keállamosított épületét. Mivel a „visszavétel” idejére meglehetősen lepusztult falak eredetileg iskolának épültek, Mátyás Attila lelkész ismét oktatási funkciót szánt a háznak. Az intézmény elindulásában nagy szerepé volt a lelkészfeleségnek, Mátyás Juditnak is, aki az óvoda vezetőjeként szervezte meg a mostani hálaadó napot. Az ünneplés egy időben, de két helyszínen zajlott. Míg a kicsinyeket az óvoda udvarán a Nagyváradi Bábszínház művészei szórakoztatták, addig a szülők, nagyszülők az átellenben lévő templomban vettek részt a hálaadó istentiszteleten. Itt Köncze-Geréb Árpád esperes végezte a liturgiát, igehirdetéssel pedig Adorjáni Dezső' Zoltán püspök szolgált. zébe nyugodtan helyezték gyermekeink sorsát, tudván, hogy mindent megtesznek a jó eredmények eléréséért.” Magyarországról Ács Györgyné, a győri evangélikus óvoda vezetője hozott üdvözletét, valamint játékokat és könyveket ajándékba. Bár az ünnepség keretében helyi színművészek igazán színvonalas előadásában is elhangoztak versek, az alkalom leginkább szívet melengető része mégis az volt, amikor óvodások kicsiny csapata verses-énekes műsorral adott hálát az Úristennek. Ha a romániai magyar evangélikusok egyetlen óvodájának apróságai ezzel nem is voltak tisztában, a gyülekezet valójában nemcsak a jubiláló intézményt, de - mint a jövő letéteményeseit - őket is ünnepelte. ■ Boda Zsuzsa Kossuth Lajos Amerikában Ezekben a hetekben a Katrina hurrikán pusztításával kapcsolatban sok szó esik a sajtóban New Orleansról és környékéről. Nekünk, magyaroknak azonban ez a városnév egészen másról is ismerős lehet: 1852-ben ez volt Kossuth Lajos amerikai egyesült államokbeli látogatásának az egyik állomása. Kossuth törökországi száműzetéséből hajózott Anglia érintésével az Egyesült Államokba az amerikai nemzet vendégeként. Célja Magyarország, a magyar forradalom és szabadságharc igaz történetének népszerűsítése volt, hogy az újabb szabadságharc kirobbantásához és megvívásához segítségre találjon. Az északi államokban soha nem látott lelkes fogadtatásra talált. Ha nem is a várt és szükséges mértékben, de az anyagi támogatás is egyre gyűlt. A világ legnagyobb könyvtárában, a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban e sorok írója megtalálta Kossuthnak egy 1853. február 23-án kicsiny cédulára írt, kiadatlan levelét. A kézírásos levél címzettje D. White, feltehetően Andrew Dickson White (1832-1918) diplomata, a michi- gani egyetem professzora, aki a republikánusok közé tartozott. Ebben a rövid írásban Kossuth tudatta White-tal, hogy Indiana állam kormányzója, Wright (Joseph Albert Wright republikánus politikus, 1810-1867) már értesült az érkezéséről, és hogy számára nem módosítható az időpont. Kéri, hogy semmiféle ünneplést ne rendezzenek. Álljon itt a levél szövege: D. White Madison la Cincinnati febr. 23.1852 Governor Wright is already informed that I come Friday to Indiana, I have not the power to alter it. I will thank the people of Mad. but must thankfully decline every festive arrangement else. Lkossuth Magyar fordításomban így hangzik a szöveg: „Wright kormányzó már tudja, hogy pénteken jövök Indianába, ezen nem áll módomban változtatni. Üdvözlöm Madison népét, de köszönettel vissza kell utasítanom minden egyéb ünnepélyes rendezvényt.” Március elején Kossuth a Mississippi folyón való kétnapi hajózás után a Missouri állambeli nagyvárosba, St. Louisba érkezett. Megérkezése előtt szervezett támadások érték szélsőséges katolikusok részéről. Kossuth nem hu- nyászkodott meg, hanem határozottan kifejtette álláspontját: „Protestáns vagyok, nemcsak születésemnél fogva, hanem meggyőződésből, de halálos ellensége vagyok a türelmetlenségnek és a felekezeti elkülönülésnek. Meggyőződésem, hogy a vallás lelkiismeret dolga, és ezt minden ember intézze el önmaga és az Isten között.” St. Louisból a Mississippi folyón folytatta útját New Orleansba; az állam nagy kikötővárosába 1852. március 26-án érkezett meg. Azonban „ez a rabszolgatartó város nem szívesen látta a szabadság eszményének hirdetőjét”. Április i-jén Kossuth továbbment Montgomerybe, Alabama állam fővárosába. Látogatást tett Mobile-ben is, ahol neves könyvtár működött. A helybeliek Kossuth iránti ellenszenve úton-útfélen megnyilatkozott, ugyanis ebben az időben a déli államokban, beleértve Missourit is, még működött a rabszolgaság szégyenteljes intézménye. ■ Berényi Zsuzsanna Ágnes sas*»23®» Ünnepségsorozattal emlékeztek a múlt héten a Nógrád megyei Szécsényben a városban tartott 1705. évi országgyűlésre és a Rákóczi-szabadságharcra. A sorozat keretében szerdán az Országgyűlés kihelyezett ülést tartott a városi múzeum kertjében felállított országsátorban. Az emlékülés a Himnuszt követően ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen a Magyar Katolikus Egyházat dr. Beer Miklós váci megyés püspök, a Magyarországi Református Egyházat dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Evangélikus Egyházat pedig D. Szebik Imre elnökpüspök képviselte. Az istentiszteleten mindhárom püspök hirdette Isten igéjét; az énekszolgálatot az Országgyűlés Szenátorok kórusa végezte. Az ünnepi eseményen közel háromszáz országgyűlési képviselő és parlamenti munkatárs vett részt. ■ Horváth-Hegyi Olivér felvétele
