Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-09-11 / 37. szám

/ .....együtt szemlélve a teljes egyhá­zi szférát még mindig lelkészhiány­ról szólhatunk; ez erőteljesen mu­tatja a társadalomban a lelkészek munkája iránt meglévő igényt.” ► Évnyitó köszöntés - 3. oldal I-----------------------------------------------­I „Az evangélikus templom „Egy másik szülő is a .....sok szép élményben volt Re cski kvartett ► 8. oldal I tornya szerényen mutat felfe­kompromisszum fontossá- * SMIíMm részük mindazoknak, akik Reménykedés - reménység? ► 9. oldal 1 lé - olyan irányba, ahová ko­gát és a gyerekek érdekeit részt vettek a lelki feltöltő­Pásztomapló ► 9. oldal 1 runk embere ritkán tekint...” igyekszik előtérbe helyezni: ' ; dést nyújtó alkalmakon.” Haubner Máté emlékezete ► 10. oldal !► Szeptember n-én itt 27 gyerekről van szó!” ► Elszámolunk a nyárral ­McFilm n. oldal egy új toronyról - 3. oldal !► Nyíregyházi inló'- 5. oldal Ifjúsági melléklet - 6-7. oldal Kis hópelyhek az örömök !► 11. oldal Meghívó ‘“Evangélikus Ételi Sil ÉL Délkelet­ázsiai MM. A Luther Kiadó és az Evangélikus Élet szerkesztősége tisztelettel és szeretettel meghívja Ont és kedves családját 70. évfolyamát jegyző hetilapunk hálaadó napjára. Az Evangélikus Élet olvasóinak, szerzőinek és szerkesztőinek országos találkozóját a zuglói evangélikus templomban, illetőleg hittudományi egyetemünkön tartjuk (Budapest XIV., Rózsavölgyi köz 3.) 2005. szeptember 24-én, szombaton délelőtt 1 1 órától 16.30-ig. Megjelenésére feltétlenül számítunk! T. PINTÉR KÁROLY FŐSZERKESZTŐ UGYE, VAN KÖZI HOZZÁ? KENDEH K. PETER ■ IGAZGATÓ EVANGÉLIKUS ELET A zuglói templom a XIV. kerületben, o Bosnyák tér mellett található. A vonattal érkezők legegyszerűbben o 7-es vagy piros 7-es outóbusszol tudják megközelíteni. A Keleti "pályaudvarra érkezők közvetlenül fel tudnak szállni a 7-es buszra, melynek egyébként a Bosnyák tér a végállomása. A Nyugati pályaudvarra érkezőknek a 4-es vagy 6-os számú villamossal négy megállót kell utazniuk a Blaha Lujza térig, ahol szintén megáll a 7-es busz. A Déli pályaudvarra érkezők a 2-es metróval (piros vonal) a Blaha Lujza térig utazva tudnak a 7-es buszra felszállni. Ha a gépkocsival közlekedők a környező utcákban mór nem találnának helyet, akkor javasoljuk a Nagy Lajos király útján levő parkolóhelyek igénybevételét. TERVEZETT PROGRAM 10.00-11.00 Regisztráció Figyelem! A Rózsavölgyi közi és a Bosnyák utcai kapunál az Evangélikus Elet szerkesztő­ségének és szerkesztőbizottságának tagjai már 9.30-tól várják, illetőleg fogadják az érkezőket. (Regisztráció után a templomtér­ben és a kollégiumi kápolnában is lesz lehe­tőség ismerkedésre, beszélgetésre.) 11.00 Gyülekezeti ének - Erős vár a mi Iste­nünk (négy versszak) 11.05 A megjelenteket köszönti T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet főszerkesztője, a találkozót megnyitja Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója 11.10 Hálaadó percek az Izsóp együttes közreműködésével Igét hirdet Gáncs Péter püspök 11.4® Az evangélikus élet hetven éve az, Evangélikus Elet 70 évfolyamának tükrében - Múltidézés Czenthe Miklóssal, az Evangé­likus Országos Levéltár igazgatójával és az eltelt hét évtized evangélikus sajtómunkájá­nak jelen lévő „koronatanúival" Moderátor: dr. Fabiny Tamás, a MEE Sajtó- bizottságának elnöke 13.05 Az EvÉlet jelen lévő munkatársainak (szerzőinek, szerkesztőinek és szerkesztőbi­zottsági tagjainak) bemutatása annak érde­kében, hogy az olvasók az ebédszünetben, illetőleg a találkozó „hivatalos programját" követően könnyebben megtalálhassák azo­kat, akikhez volna egy-két szavuk... 13.15-14.00 Ebédszünet 14.10 A barátság háza - Izsópka lemezbe­mutató koncert. A pilisi evangélikus gyüleke­zet gyermekkórusát Jansik Ildikó vezényli 14.40 „Kereszttűzben" - interaktív fórum be­szélgetés az EvÉlet jelenéről és jövőjéről Gáncs Péter és T. Pintér Károly vezetésével, valamint az Izsóp együttes „segédletével" Benne: ❖ Sajtóhiba-vadászat ❖ Helyszíni kéziratelemzés Győri Virág és Dobsonyi Sándor olvasószerkesztővel ❖ Meglepetéssel szolgál Novotny Zoltán, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Kb. 16.30 Útra bocsátó záróimádság (Kendeh K. Péter) VIP-váró Eredetileg egy lapunkat, szerkesztőségünket bíráló levélrészlettel gondoltam indítani ezt az írást, hiszen figyelemfelkeltőbb „reklámot” keresve sem illeszthetnénk a szep­tember 24-i EvÉlet-nap meghívója mellé. Márpedig e hasáb arra volna hivatott, hogy - úgymond - rásegítsen a „hivatalos invitálásra”. Hogy tudniillik meggyőzze a még bizonytalankodókat: érdemes lesz rászánniuk a jövő szombatot hetilapunk olvasói­nak, szerzőinek és szerkesztőinek országos találkozójára. Egy vitriolos kritika olvas­tán talán többen elhinnék: esély van arra is, hogy érdekes lesz. Nos, hadd nyugtassak meg mindenkit: hiába kerek a megünnepelni tervezett évforduló, a 70. évfolyamában járó Evangélikus Élet háza táján manapság sem mindig minden „gömbölyű”. Igaza van az olvasónak, ha iróniát sejt a fenti mondatok mögött, noha valójában csak a korszellemmel szeretne szembesíteni a szerkesztő. Ilyen világban élünk: a kö­zösségben való ünneplés lehetősége önmagában már keveseket mozgósító erő. Egy internetes fórumon javasolta valaki: el kellene törölni a naptárból a piros betűs ünne­peket, mert - idézem - „az ünnepek voltaképp rém unalmasak, a legkevésbé sem szó- rakoztatóak”. Vasárnaponként talán még az e megállapítással egyetértőket is el-elvi- szi a templomba a megszokás, de mit kezdjenek egy olyan extra alkalommal, amely­nek egyik - bevallottan - legfontosabb eleme az Úristennek való hálaadás... Hovatovább nem is nagyon szokás ünnepre hívogatni. Az ifjúság körében még nyerő a buli, és menő a parti (főleg, ha party), de felnőtt-társadalmunk társas ma­gányhoz szokott egyedeit jobbára csak az a közösségi esemény vonzza, amely kon­kurálni képes a televízióműsorok érdekességével, látványával, izgalmával. Megoszt­va szociológus barátommal e kissé leegyszerűsített gondolatmenetet, mosolyogva jegyezte meg, hogy „csak” a legfontosabb „mozgósító motivációról” feledkeztem meg. Merthogy az ember leggyakrabban akkor áldozza idejét, pénzét és energiáját egy közösségi együttlétre, ha érdeke fűződik hozzá. (Hogy is van akkor ez az isten- tisztelettel...?) „Ha olvassa ezt a lapot - ünnepelje velünk a születésnapot!” - ezzel a szelíd szlogennel hív­tuk föl a figyelmet augusztus 21-i lapszámunk utolsó oldalán arra, mire készülünk jö­vő szombaton. Ma már ugyan tudni lehet, hogy nem fog kongani az ürességtől a zug­lói istenháza, de mi tagadás, az elmúlt hetekben a lelkészek között is akadt, aki értet­lenül kérdezett vissza a személyes részvételét firtató kérdés hallatán... Naivitás lett volna azt remélni, hogy kis hazánkban nem lesz olyan evangélikus templom, ahol a hirdetések között ne hívnák fel a gyülekezeti tagok figyelmét a magyar evangélikus­ig egyetlen hetilapjának „születésnapi ünnepére”. A szomszéd hasábon közölt meg­hívó alján azért most tisztelettel megkérdezzük: „Ugye, van köze hozzá?” És a kérdést ké­retik halálosan komolyan venni! Mert nem (nem csak) a hetilapunkhoz fűződő vi­szonyt tudakolja. Május óta tartogatunk fiókunkban egy hosszabb, ám száraz tárgyszerűségében is megdöbbentő tanulmányt a hazai evangélikusság „állapotáról”. A 2000-ben lezajlott népszámlálás vonatkozó adatait pontosító KSH-kiadvány elemzésének megjelente­tését tudatosan időzítjük a jövő hétre, az Evangélikus Elet olvasóinak országos találko­zójára, és nem az erre az ünnepre hívogató, mostani lapszámra. Szeretnénk, persze hogy szeretnénk, ha az EvÉlet előfizetőinek - létszámban mintegy két év óta stagnáló -tábora gyarapodna, ha minél többen éreznék valóban magukénak a lapot. Riadót elsősorban mégsem magunkért kell fújnunk, hanem a potenciális olvasók „növekvő hiánya” miatt: gyülekezeteinkért, mélyek létszáma (tisztelet a kivételeknek) évtized­ről évtizedre drámai mértékben csökken! Hitéletünk táplálásának szolgálata mellett az Evangélikus Elet eszköz arra is, hogy ál­tala a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz tartozók identitása erősödhessék. E ket­tős célt kívánja szolgálni a szeptember 24-i EvÉlet-nap is. Bevallottan a hálaadás, egy „házi ünnep” jegyében, de szándékunk és reményünk szerint nem érdektelenül, azaz nem unalmasan. „Ha nekem is küldőtök meghívót, biztosan elmegyek” - szabadkozott fentebb már említett lelkész barátom. E helyről üzenem neki: tekintsen a szomszédos hasábra! Az Evangélikus Élet olvasóinak és szerzőinek, szerkesztőinek országos találkozójáról min­den olvasónk (többségükben szerzőink is azok!) időben tudomást szerezhetett. Elő­fizetőinknek egy levélben már az év elején jeleztük tervünket. Miért küldenénk még egy külön meghívót is - önmagunknak? Szeptember 24-én - külön értesítés nélkül is - érezze magát mindenki VlP-vendég- nek, azaz „nagyon fontos személyiségnek”. No nem miattunk vagy a maga érdemé­ért, hanem mert a neve egyszer már fel lett írva... Odafenn. ■ T. Pintér Károly Második hívás az országos evangélizációra Önnek szöveges üzenete érkezett! Az üzenet küldője: Jézus Krisztus. Az üzenet szövege: „Gyógyítok... ” Miért van betegség? A betegség a bűn következménye? A bűn betegség? Biblikus-e a karizmatikus gyülekezetek gyakorlata? jézus minden beteget meggyógyít? Jézus or­vos vagy megváltó, avagy mindkettő? Miért és hogyan gyógyít ő? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az október 8-án, szombaton (10-től 16 órá­ig) a Budapest-Deák téri templomban megrendezendő országos evangélizáció máso­dik igehirdetésében. A nap mottója: Jézus üzen. Hogy a fentieken kívül mit tartalmaz még az üzenet, azt a következő heti, harma­dik hívásból megtudhatjuk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága t f

Next

/
Thumbnails
Contents