Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-31 / 31. szám
8 2005. július 31. FÓKUSZ ‘Evangélikus Eletl? Templomaink és iskoláink napórái I Rezsabek Nándor összeállítása Nemeskér, evangélikus templom Mi a napóra? Ha az asztronómia iránt érdeklődő kedves olvasó a legősibb csillagászati eszközről hall, elsőre talán valamilyen míves kialakítású távcsőre gondol. Pedig az 1600-as évek legelején feltalált teleszkópokat jóval megelőzték egyéb érdekes műszerek. Ezek közül a legpatinásabbak a mindenki által ismert és kedvelt, művészeti alkotásnak is tekinthető időmérő eszközök, a napórák, melyek története több ezer évre, egészen az ókorig nyúlik vissza. A középkorban is ez volt az egyetlen széles körben is elterjedt csillagászati eszköz, sőt egészen az 1850-es évekig napórákkal ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását. Az ámyékvetők napjainkban sem mentek ki a divatból - létesítésük a 21. században ismét reneszánszát éli. A napórák egyrészt műszaki alkotások, hiszen elkészítésük pontos tervezést igényel. Másrészt művészeti alkotásoknak is tekinthetők, mivel kivitelezőik általában iparművészek. Nem szabad megfeledkeznünk a csillagászokról sem: az ő szakmai tudásuk szükséges ahhoz, hogy a Nap járásának ismeretében megtervezzék a napóra elhelyezését, ámyékvetőjének állását és a számozást. Szólnunk kell természetesen az építészettel fennálló kapcsolatról is, hiszen az ámyékórákat sokszor az épületekkel együtt alkotják meg, és sok, műemlékvédelmi szempontból is értékes ház, intézmény vagy templom első számú díszének számítanak. A rögzített napóráknak három alaptípusuk van; az egyes típusok számlapjuk helyzetében térnek el egymástól. A horizon tails napórák vízszintesen (horizontálisan) elhelyezkedő számlapúak Ezeket elsősorban parkokba, udvarokba, kertekbe tevezik. A vertikális napórák függőlegesen (vertikálisan) elhelyezett számlapúak Ezek nagyrészt épületek -templomok, kolostorok iskolák, városházák, lakóházak - falán találhatók. A harmadik csoportot a többféle altípust is magukba foglaló ekvatoriális napórák alkotják, melyek a földi egyenlítővel párhuzamos és az égi egyenlítőre mutató számlapsíkúak Az időt az árnyékvető által keltett, a számlapra vetülő árnyék mutatja. Az árnyékvető a Föld forgástengelyével párhuzamos, és az égi pólusra mutat. Hajlásszöge az adott hely földrajzi szélességének megfelelő - ez Budapesten például 47 fok. A napórák a valódi helyi időt mutatják, ellentétben karóráinkkal, melyek az adott helyen érvényes zónaidő szerint járnak. Az időmérő eszközök vagy a téli, vagy a nyári időszámítás szerint „működnek”, de létezik olyan napóra is, amelynek kettős skálája van. Az árnyékórákat nagyon gyakran különböző díszítésekkel is ellátják: találhatunk rajtuk napkorongot, naparcot, a Holdat, bolygókat, csillagokat vagy az állatövi csillagképek ábráit, illetve festményeket, domborműveket, szobrokat, valamint évszámokat és különböző feliratokat. A feliratok általában az idő múlásával kapcsolatos bölcsességeket fogalmaznak meg, többnyire latin nyelven. „Ember tervez, Isten végez”; „A hamisságok idővel semmivé foszlanak"; „Az idő gyógyítja a lelket”; „Imádkozzál és dolgozzál"; „A Nap megy, gyógyít, felosztja az időt"; „Egy órád se legyen cél nélkül!”; „Tégy úgy, mint a napóra: csak a fényes napjaidat számláljad!” - hogy csak néhány példát említsünk. Az általános áttekintés után most felkerekedünk, és Magyarország jelenlegi határain belül felkeressük azokat az evangélikus templomokat és iskolákat, melyeken napórák találhatók. Virtuális túránk során eljutunk Sopronba, a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskolába, Nemeskér, Pusztavám és Bakony- szentlászló evangélikus templomaiba, illetve a fővárosban-a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumba. A túravezetéshez nyújtott segítségért köszönettel tartozunk Keszthelyi Sándornak a Magyar napóra-katalógus és a Magyarország napórái című alapműveiben szereplő adatokért, illetve szakmai tanácsaiért, Muntag Andrásnak a napórákra vonatkozó legfrissebb információkért és fotókért, Molnár Miklósnak és Vígh Lajosnak az általuk küldött fényképfelvételekért, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület napóra szakcsoportjának támogatásáért. Jelezzük továbbá, hogy az egyes templomokra és oktatási intézményekre vonatkozó általános információkat a gyülekezeti és iskolai honlapok adatai, valamint az Evangélikus templomok Magyarországon című kötet alapján egészítettük ki. Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola (Sopron) Ugyancsak Győr-Moson-Sopron megyében, Sopronban, a Hunyadi János utca 8-10. szám alatt található a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola. 1956 szeptemberében nyitotta meg kapuit mint alapfokú oktatási intézmény. Működését leányiskolaként kezdte, 5-8. osztály működött benne, majd 1958 szeptemberétől feladatát koedukált általános iskolaként látta el. Az intézmény legnagyobb tanulói létszámát 1985-ben érte el. 1996. július i-jétől működik Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola néven. Az iskola ugyanazon falfelületén két napóra, illetve egy ezekre vonatkozó információs tábla található. A régi napórát 1934-ben készítették, restaurálására 1997- ben került sor. Az új ámyékórát ugyanebben az esztendőben állíttatta - a régi felújítását is elvégeztető - Soproni Líceumi Diákszövetség. A két napóra külső megjelenését tekintve igen hasonlít egymáshoz, lényegében csak fehér, illetve rózsaszín alapszínükben térnek el egymástól. Számozásuk 9-6. Az alacsonyabban található, régebbi óra árnyék- vetője hiányzik, felülete repedezett. Az időmérő eszközök felirata a következő: „Gyorsan folyó időmet az Úr nem adta hiába.” A Győr-Moson-Sopron megyében lévő Nemeskéren, a Fő utcában található az evangélikus templom. A település a 18. században azon kevés helyek egyike volt, ahol a lutheránusok számára - a hosszú üldöztetés után - engedélyezték, hogy istentiszteleteket tartsanak, és templomot emeljenek. 1732-ben hat hónap alatt építették fel a magtár formájú, akkor még szentély és torony nélküli, barokk stílusú, jelenleg műemlék templomot. Külső megjelenése egyszerű, belseje azonban páratlan szépségű. Gerendás mennyezet borul a hat oszlop tartotta, két oldalon végigfutó mellvédre, és itt található Magyarország legkorábbi és legértékesebb szószékoltára. A belső fafaragással harmonizáló oltár helybeliek munkája, a faragott szószék pedig német művészek alkotása. Az épület felújítására 1974 és 1978 között került sor. A templom délnyugati sarkán hat méter magasságban két napóra van: az egyik a déli, a másik a nyugati homlokzaton. Az ámyékórák vertikális típusúak, pólusra mutató ámyékvetőkkel rendelkeznek. A számlapok a vakolatra festett, 1,3 méter oldalhosszúságú négyzetek. A déli napóra számozása VII—XII—III, a nyugatié XII—Vili; változó közűek. A napórák egyszerre készültek, feltehetően a templom építésekor, 1732-ben. A déli napóra régebben is látható volt, így az időjárás nagyon megrongálta, számai már alig ismerhetők fel. Az ehhez külső megjelenését tekintve hasonló nyugati napórát sokáig vakolat takarta. 1975-ben leverték a vakolatot; ekkor találta meg az Országos Műemléki Felügyelet, így ez valamelyest jobb állapotban van. Pusztavám, evangélikus templom Fejér megyében, Pusztavámon, a Kossuth Lajos utca 127. szám alatt található az evangélikus templom. A műemlék jellegű épület 1785-ben késő barokk stílusban épült. A templom délkeleti falán, egy falmélyedésben lelhető fel a napóra. Típusa vertikális, árnyékvetője a pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt, negyedkor alakú, egyméteres sugarú. Oraszámozása 10-12-5, változó közű, félórás osztású. A napóra körülbelül az 1890-es években készülhetett. Napjainkban is működőképes, árnyékvetője ép, de a legutóbbi felújítás során végzett vakolatfestéskor vonalait nem húzták ki más színnel, így bár a vájatok megvannak, nehezebb a leolvasása. A tervek szerint az idén a pusztavámi evangélikus templom ámyékórája visszanyeri teljes pompáját. Bakonyszentlászló, evangélikus templom Veszprém megyében, Bakony- szentlászlón, a Vak Bottyán utcában található az evangélikus templom. A műemlék a 13. század második felében épült. A helybeli lutheránusok elhagyott templomként vették birtokukba egykoron. Az ellenreformációt követő, a protestánsokat érintő megszorítások miatt akkoriban torony nem tartozott hozzá ennek felhúzására 1816-ban került sor, amikor a templomot barokk stílusban újraépítették Felmérése és egyes középkori elemeinek helyreállítása először 1965-1966-ban történt meg. A napjainkban is tartó, különböző szakaszokra osztható felújítási munkálatok 1994-ben kezdődtek meg; a támogatásoknak köszöntőén ez teljes körű műemléki rekonstrukciót jelent. A templom egykori napórájának létezését nem erősítik meg írásos dokumentumok, csak a helybeliek emlékezete őrizte meg. Eszerint a napóra a déli falon volt fellelhető. A vertikális típusú ámyékóra 19. századi lehetett. Az egyik verzió szerint 1965-ben, a templom akkori helyreállításakor, a másik variáció szerint 1980-ban, az épület újravakolásakor tűnt el. Ajelenleg folyó munkálatokso- rán nem találtak rá a nyomaira, illetve a templom egyházi fenntartói sem tudnak róla, hogy lé- tezett-e egyáltalán; a jövőben azonban - mások számára is példaértékűen - egy napóra létesítését tervezik. Fasori evangélikus gimnázium Budapesten, a VII. kerületben, a Városligeti fasor 17-21. szám alatt található a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. Az épületegyüttest, az oktatási célokat szolgáló szárnyakat és a templomot 1903 és 1905 között emelték Pecz Samu tervei alapján neogótikus stílusban, a szűknek bizonyult Deák téri lutheránus gimnázium kiváltására. A kivitelezésben közreműködő neves mesterek közül érdemes említést tenni az ólomüveg ablakok készítőjéről, Róth Miksáról; a templom oltárképét festő Benczúr Gyuláról, illetve az Angster-dinasztia mesteréről, aki az orgonát alkotta meg. Az épület létrejöttében fontos szerepet játszott Zsolnay Vilmos gyára is. 1952-ben államosították az intézményt; az Országos Pedagógiai Intézet működött benne. 1989-ben indult újra a tanítás az ismét egyházi kezelésbe került gimnáziumban. Az 1973-74-es templomrekonstrukció után az 1989. esztendőtől kezdődően több lépcsőben folytak felújítási munkálatok. Az intézmény napórája az udvarra néző, délkeleti homlokzaton, a tanári szoba erkélye alatt, az igazgatói lakás falán, négy méter magasban található. Erre a kiugró, ötször két és fél méteres falrészre készített freskót Kölber Dezső festőművész 1906-ban. A freskón az athéni iskola tanulói láthatók, amint egy görög bölcs tanítását hallgatják. Éppen csillagászati előadás folyik; alul egy armilláris szféra (gyűrűs gömb), felül egy napóra. Az árnyékóra számlapja kör alakú, egy méter átmérőjű. Számozása VIII—XII—II. változó közű, negyedórás sűrűségű. Alul egy analem- magörbe (az időegyenlet grafikus ábrázolása) található, melyen fel vannak tüntetve a hónapok, körben pedig az állatövi csillagképek stilizált ábrái díszítik az időmérőt. A napóra tervezője Mikola Sándor fizikatanár volt. A későbbi átépítések alatt, 1952 után a freskó és a napóra eltűnt, csak fényképek őrizték meg eredeti állapotát. 1991-ben Gulyás Dénes festőművész és Rác András mozaikművész újra elkészítette a freskót és a napóra mo- zaikrriunkáit a régi képek alapján. A munka anyagi hátterét Bartók Péter és a Fasori Öregdiákok Genfi Egyesülete biztosította.
