Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-31 / 31. szám
‘Evangélikus Életi? KULTÚRKÖRÖK 2005. július 31. 5 Magyar história Bakonycsernyén Ságokból. A törökellenes küzdelmek háttereként az Egri csillagok című filmből peregtek néma részletek, miközben Dobó esküjét hallhattuk egy fiatal művész remek előadásában. A vesztes szabadságharcok, Trianon, a Don-kanyar és az ’56-os forradalom tragédiáját a Syncron együttes által előadott énekek és a mezőségi, szlavón, rábaközi és gyi- mesi táncok tárták elénk, kiegészítve Ady és Márai verseivel. Az előadás végén művészek és közönség magától értetődő természetességgel énekelte együtt a Himnuszt. Az előadás utáni lelkesültségben néhá- nyan már hagyományteremtést és a templom tövében felállítandó állandó színpadot emlegettek. A fiatalok közt arról folyt a társalgás, hogy milyen lényeges manapság ráirányítani a figyelmet a nemzeti összetartozás fontosságára. A nénik nem beszéltek sokat, csak hálásan simogatták az előadást szervező lelkész kezét. Úgy tűnt, az összefogás csodákra képes: növekedhet általa a szeretet, erősíti a nemzeti érzületet, és tán még óvodát is lehet építeni belőle. ■ Jánosi Vali ► Történelmünk különös feldolgozására csodálkozhattak rá a bakonycsemyei- ek július 24-én este a templomkertben. Az érdeklődők Magyar história címmel történelmi rockoperát láthattak, hallhattak. A belépőjegyek árából befolyt adományokat az evangélikus óvoda építésére fordítják majd. Szívet melengető látvány volt, ahogy a nyáresti melegben perceken át csak jöttek és jöttek az érdeklődők. A kultúrára kiéhezett falu bizonyított: igenis szükségük van az embereknek művészeti élményre; szívesen megnyitják lelkűket és pénztárcájukat, ha értelmét látják, és értékesnek tartják a programot. Szarka István lelkész után Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd elkezdődött az előadás, amely négy társaság együttműködésében jött létre. A Bakony néptáncegyüttes számára a Syncron zenekar húzta a talpalávalót; a verseket, történelmi dokumentumokat pedig a felvidéki Gúta város művelődési központjának és a bakonyszombathelyi Zenés Színház Társulat művészeinek előadásában hallhatta a nagyérdemű. A háttérben óriáskivetítőn filmrészletek peregtek korabeli filmhíradókból, dokumentumfil- mekből, illetve olyan nagy sikerű alkotásokból, mint a Honfoglalás vagy az Egri csillagok Zene, tánc, film, irodalom egymást kiegészítve és erősítve már az első percekben megragadta a közönség figyelmét, és másfél órán át egy pillanatra sem engedte lankadni. Megelevenedett előttük a nép- vándorlás és a honfoglalás, elhangzottak István király intelmei, egy Szent László-le- genda, a reneszánsz táncon keresztül pedig ízelítőt kaptak a Mátyás korabeli vigasMagángyűjteményből állami múzeum Technikatörténeti emlékek a Matyóföldön ► A „matyó fővárosban”, Mezőkövesden a méltán nevezetes Matyó Múzeum mellett egy másik egyedülálló gyűjtemény is látható: a Mezőgazdasági Gépmúzeum agrármú'szaki emlékek és népi használati eszközök sorát mutatja be. A múzeum létrejötte Hajdú Rdfis János nevéhez fűződik, az ő gyűjteménye volt a gépmúzeum alapja. Törzsanyagát 160 gőz- és robbanómotoros erőgép, 100 mezőgazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és számos gépalkatrész alkotja. A kollekció 1979 óta a miskolci Herman Ottó Múzeum kihelyezett közgyűjteménye. A múzeum Mezőkövesdnek azon a részén van, ahol a 19. század közepén még lakóház nélküli gazdasági udvarok, úgynevezett ólaskertek voltak. Ennek emlékét őrzi a múzeum első részében látható istálló, a magház és az egyéb eredeti építmények. A19. század vége felé aztán a parasztság fokozatosan lakóházakat is épített az ólas telkeken. így jöttek létre a nagy tágas paraszti porták, ahol egy-egy család élete, gazdálkodása folyt nemzedékeken át az 1950-es évekig. Ide gyűjtötték be a betakarított termést, itt álltak a széna-, szalmakazlak, itt történt a kalászosok cséplése. Ma több mint 2500 tárgy van a 2685 négyzetméteres alapterületen - az épületekben és az udvaron. Köztük több mint harminc nagyméretű benzines lokomobil látható. Ezeket a két-három tonna súlyú, a 20. század elején készült, egyhengeres, négyütemű, nagy lendkerekes gépeket cséplőgépek meghajtására használták. A gazdasági gépészetet felvonultató kiállításrész a gyáripar által 1880-tól 1950-ig a mezőgazdaság részére gyártott gépi munkaeszközökből áll. A kisparaszti gazdálkodás kiállított tárgyai jelentős részben családi örökségből származnak. Bőven találhatók itt belsőégésű robbanómotorok is. Ezeket először világítógázzal üzemeltették, ezért gázmotornak nevezték őket. (A századfordulón már közel húsz magyarországi városban működött világítógázgyár; a termelt gázt lakások, közterületek, üzemek világítására, fűtésére és motorok energiaellátására használták.) A robbanómotorok továbbfejlődését és gyorsabb elterjedését a folyékony üzemanyagra való áttérés gyorsította meg. A gyűjteményben továbbá számos korai -1890-1940 között gyártott -, többségében 110 voltos feszültséggel üzemelő elektromos áramfejlesztő és villanymotor is látható. Gazdag a múzeum a kovácsmesterek által készített díszes tárgyakban is. Külön is említést érdemel az a kiállításrész, amely egy jéggyártó üzem teljes berendezését mutatja be. A vendégpihenő épületében, amely egy régi parasztház hangulatát kelti, a konyhapadka, a búbos kemence, a csikótűzhely és tartozékai mellett helyi népművészek állandó kiállításában is gyönyörködhet a látogató. A festett matyóbútor Kovács András és fia, Szabolcs munkája, a cserépedényeket Fehér Tibor népi iparművész készítette. A vendégpihenőben látható - saját életútját ábrázoló - fafaragásokat Hajdú Ráfis János, a matyó ihletésű festményeket pedig Skarbinecz György készítette. Az intézmény 1996-ban elnyerte az Év Múzeuma címet, 2002-ben pedig az Év Múzeuma pályázat különdíját. ■ Kerékgyártó Mihály Matyóknak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén egymáshoz közel fekvő három település, Mezőkövesd, Tárd és Szentistván lakóit nevezik. Nevük a Mátyás névből származik: a közeli protestáns falvak népe - megkülönböztetésül - nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak. Az itt élőket világszerte ismertté tette népviseletük, népművészetük, a csodálatosan szép hímzés. A Matyóföld központja Mezőkövesd. A település 1464-ben Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott; a király szobra a település középpontjában áll. A város legrégibb műemléke a Szent László római katolikus templom. Gótikus szentélye a 15. században épült, hajója és tornya a 18. században készült el, freskója Takács István festőművész alkotása. A műemlék jellegű plébániaiak a 17. században épült. Fő nevezetessége a koronaszoba; itt őrizték rövid ideig a Szent Koronát 1809-ben. Harry Potter egy „mugli” olvasatában Nehezen tudnám megnevezni a kedvenc könyvemet, azt viszont kérdés nélkül is elárulom, hogy az általam legkevésbé kedvelt könyvek - a Harry Potter-kötetek. Tudom, J. K Rowling regénysorozata világszerte nagy népszerűségnek örvend, és előrebocsátom, hogy én is olvastam a már magyarul is megjelent köteteket. Valójában a könyv körüli tömeghisztéria sem az ízlésem szerint való, és ezúttal is igazolva kellett látnom abbéli gyanúmat, hogy ami túlságosan nagy népszerűségnek örvend, az feltehetően ni- vótlan, igénytelen tömegáru. A csomagolás, illetve a „marketing” professzionalizmusa viszont kétségtelen, hiszen a Harry Potter-könyvek esetében a marketing jobb, mint maga a „termék”. A csillogó „máz” mögé nézve azt kell látnunk, hogy maga a történet finoman fogalmazva is gyengécske. A regényciklus főhőseként adott egy fiú, akiről kiderül, hogy csodás képességekkel bír. Varázslóiskolába megy tanulni, ahol aztán megküzd a megtestesült főgonosszal, és persze győzedelmeskedik. A második kötet valójában semmi újdonsággal nem szolgál, a klisé fájdalmasan ugyanaz: tanévkezdés, tanulás, bonyodalom, harc a főgonosszal, majd ismét jön a tanév vége. A harmadik és a negyedik kötetben is csak any- nyi a változás, hogy a terjedelem a duplájára nőtt. Talán még a legelvakultabb rajongók is beismerik, hogy a könyv cselekménye - enyhén szólva - nem túl szövevényes. Harry Potter tehát azért népszerű, mert címszereplőjét és az amúgy sablonos cselekményt az író egy bűvös, varázslókkal és fekete mágiával teli világba helyezi. Hogy a könyv rajongótáborának nagy részét adó gyerekek lelki fejlődése szempontjából ez mennyire káros, az - szerintem - nem is lehet kérdés. Tagadhatatlan, hogy akár a Grimm- mesékben, akár a magyar népmesékben szép számmal találhatóak boszorkányok, varázslók, tündérek A Hány Potter-könyvek azonban egy lényeges szempontból nagyon is eltérnek a hagyományos meséktől: míg ez előbbiek egy fiktív mesevilágban léteznek, addig Rowling regényeinek színhe- • lye mai világunk A King’s Cross pályaudvar mellett még számos konkrét londoni helyszín szerepel a könyvekben. Az átjárás a „való világ” és a varázslók világa között egyedül a varázslatos képességűek számára lehetséges. A Harry Potter-sorozat ezáltal azt sugallja, hogy aki nem képes látni a mágikus világot, az kevesebb a társainál. J. K Rowling külön kifejezést is használ a „va- rázstalan emberekre” - magyarul „mug- linak” fordították ezt a jelzőt. A lelkes rajongók természetesen nem szeremének , jnuglik” lenni, ezért aztán igyekeznek a lehető legjobban beleélni magukat a bűbájos, varázslatos világba. Egy elvakult Harry Potter-rajongónak ténykérdés a regényalakok valóságossága, a varázslatos helyszínek, a fekete mágia létezése. Ez az, ami igazán mágikus a könyvben: az olvasó szemében valósággá teszi a fikciót. Ez akár erénye is lehetne a Hány Potter-köteteknek, ha a szerző nem az okkultizmust akarná magától értetődővé tenni. „Ne legyen közietek varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igézői Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, sejövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik"-int bennünket az Úr igéje (5MÓZ 18,10b—na). Egy fekete mágiával, bűbájossággal teli világ elfogadtatása kedves lehet-e az Úr színe előtt? Nem hinném. Nos, számomra már ez is elég alapvető ok arra, hogy ne szeressem a Harry Pot- ter-könyveket. ■ Chladek Tibor A varázslóinas esete Joseph Ratzingerrel ► Harry Potter nincs ínyére XV7. Benedek pápának a Corriere della Sera szerint. A legnagyobb példányszámú olasz napilap a minap Joseph Ratzinger egyik leveléből közölt részletet a Potter-sorozat legújabb kötetének premierje előtt közreadott összeállításában. A milánói újság XVI. Benedeknek egy két évvel ezelőtt kelt leveléből idézett, amelyben az akkor még bíboros Joseph Ratzinger azt írta, hogy J. K Rowling könyvsorozata „alattomos csábítás”, olyan családi kalandtörténet, amely „megrántja a fiatalokat”. A csaknem két éve, 2003. március 7-én kelt - egy német irodalomkritikushoz intézett - levél kapcsán a Corriere della Sera emlékeztet arra, hogy Ratzinger akkor a Hittani Kongregáció élén állt, amely az embertelen és véres emlékű inkvizíciót irányító, azóta már megszűnt Szent Hivatal utódja. A lap szerint most az ártatlan arcú Potter az újabb rémkép a katolikus egyház számára, mint ahogyan korábban a szakállas Marx volt a mumus. Ratzinger nem láthatta a könyvet, mégis a lelkek megrontó- jának minősítette. S jóllehet a katolikus könyvesboltok nem tették még cenzori tilalmi listára, mint a Da Vinci-kód című könyvet (Dan Brown kötetét), amely az egyházi intézményekből ki is tiltatott, ugyanakkor arra sem tettek ígéretet, hogy előbb vagy utóbb nem vetik jelképesen máglyára - írta a Corriere della Sera, amely szerint Pottert képtelenség boszorkányként üldözni, még a mágia ellenére is. Ratzinger villámokat szórt a könyvre, igaz, akkor, amikor még csak bíboros volt, de a bajor pápa valószínűleg nem változtatott nézetein a katolikus egyház élére való megválasztása után sem - vélekedett az olasz napilap. A La Repubblica július 14-i internetes kiadásában már három olyan nyilvánosságra került Ratzinger-levélről írt, amelyben a bajor pápa még bíborosként élesen kirohant a Potter-könyvek ellen, nem fukarkodva az „alattomos, kísértő, lélekpusztító hatású” jelzőkkel. Ezen újság szerint a Potter-sorozat kiadója elég kényes helyzetben van, mert a katolikus egyház feje Harry és a mágia tántoríthatatlan ellenfele. A lelkekért folyik az ádáz küzdelem, s az egyház számára a 21. század fő ellensége a Da Vinci-kód és a fiatal mágus. Ugyanakkor a mélyen katolikus hívőknek tekintett olaszok csaknem harminc százaléka életében egyszer vagy többször már fordult segítségért asztrológushoz és mágushoz, az olasz fiataloknak csak tizenöt százaléka jár a vasárnapi misére: mindez azt jelzi, hogy Harry Potter vonzóbb számukra a plébánosnál; ez magyarázza az egyházi riadalmat - hangsúlyozta a La Repubblica. Az olasz lap szerint a katolikusok a katekizmus most kiadott rövidített változatával kívánják ellensúlyozni a Pot- ter-hatást. Az eladási statisztikák vetélkednek: a futam elindult a kis katekizmus és a kis Harry mágus között, s aki győz, az lesz a jobb. M MTI
