Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-17 / 29. szám
"Evangélikus Életi KULTÚRKÖRÖK 5 2005. július 17. Tényleg... miért hiszek? Vers és zene együtt ► A miértekre általában nem egy szóval szokott felelni az ember. (Kivéve, ha azt mondja: „Csak.") A „miért” szó ugyanis az okát, a célját kutatja valaminek, egy döntésnek, egy cselekedetnek, egy tervnek, egy életútnak, s a rá adott válasz - ha őszinte - akár kötetnyi hosszúságú is lehet... Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy valaki az életét meghatározó legfontosabb ténnyel, a Krisztusban való hittel kapcsolatban kapja a kérdést, akkor a felelet már hitvallássá, bizonyságtétellé formálódik. Miért hiszel? Miért hiszek? Jó, hogy vannak olyanok, akik ma is feltesznek ilyen kérdéseket, mert a lelki szomjat nem olthatja más, mint a Krisztusról való hiteles bizonyságtétel. A felszínességet, az üres sztárokat, a valóságshow-kat, az értéktagadást népszerűsítő médiavilágban majdnem éhen- szomjan halunk, mert valami maradandó táplálékra vágyunk... Emberi, isteni szóra; igaz életű emberekre, olyanokra, akik megmérettek, de nem találtattak könnyűnek... Ezek a példák segítenek nekünk tovább élni, erőtartalékot képeznek, bátorítanak. Szerencsére van ilyen. Keresni kell, de a keresőjutalma megadatik. Missziói vállalkozásnak is nevezhetjük tehát a Kairosz Kiadó Miért hiszek? című könyvsorozatát. Ebben méltán népszerű, köztiszteletnek örvendő, erkölcsi, emberi tartásukról ismert és példaképnek nevezhető, hívő személyiségek vallanak megragadó nyíltsággal és őszinteséggel önmagukról, pályájukról, küzdelmeikről, sikerről és bukásról, életcélról, hazáról, társadalomról. Különböző pályaképek tablója e könyvsorozat. Az a közös pont bennük, hogy Istenről, hitről szólnak a vallomások, kimondva és a „sorok között” elrejtve is ott van bennük az élet Ura. Néhány név az eddig megszólaltat ottak sorából: dr. Papp Lajos, Molnár Tamás professzor, Nemeskürty István, Kellemayer Miklós, Jókai Anna, Eperjes Károly... A most megjelent kötetben Szokolay Sándor Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett evangélikus zeneszerzővel Halász Zsuzsa beszélget. Credo ago sum (Hiszek, tehát vagyok) - Szokolay művész úr, aki Kodály tanítványa volt, már a kis kötet címében felfedi léte titkát. A Lutha-kantáta, a Confessio Augustana-kantáta, a Missa Pannonien, az Ergo sum (e szimfonikus zenei költemény egyik tétele a Credo is), az Ecce Homo, a Sámson szerzője megkapó őszinteséggel és szenvedéllyel szól hitéről. Bibliaismerete átsüt a sorokon. Szokolay Sándor kételkedés nélküli hitben éli életét, és ezért nem mulaszt el hálát adni. Erőt Credo , ergo sum! Wm fi m adó, lelkileg felüdítő a bizonyságtétele. (Szokolay Sándor zeneszerzővel a Híd evangélikus magazin következő száma közöl portréinterjút.) ■ K.D. Credo ergo sum! Szokolay Sándorral beszélget Halász Zsuzsa. Kairosz Kiadó, Budapest, 2004. Ara 1300 Ft. Kisplasztikák nagymestere Balds Eszter retrospektív kiállítása ► „Nem szeretem az egyformaságot. Én a világot gazdagnak látom. Nézem az embert, akiről portrét csinálok, és a szemében tájat, tdaduktot látok. De ez természetes: amikor dolgozom, millió dolog eszembe jut. Mert együtt dolgozunk: az anyag és én. És az anyag által a világ szól hozzám. Ahogy szól bárkihez, aki rászánja az időt. Akkor megnyílik, és megmutatja, milyen végtelenül gazdag” - vallja Balds Eszter Munkácsy-díjas képzőművész. Az Ernst Múzeumban július 14. és augusztus 3. között látható kiállítása egy érett és elismert alkotó eddigi legnagyobb szabású bemutatkozása. Az alkotó teljes életművét felölelő tárlaton megtalálható az összes plasztikai műfaj, az éremtől a kisplasztikákon át egészen a nagyméretű szobrokig. Balás Eszter eddigi munkásságát megismerve korszakok együttélését, összefonódását élvezhetjük az ősi formáktól a legkorszerűbb megoldásokig. A kiállított anyag mégsem kelti a széttagoltság érzetét, ugyanis a szobrásznőre jellemző formai letisztultság, a nyers anyagot átszellemítő gondolatgazdagság mindegyik művét egyénivé, sajátossá és egyszerűségében is rendkívülivé teszi. A figurativitástól tulajdonképpen sohasem szakad el, alakjai azonban gyakran geometrikus elemekből is építkeznek, olykor jelszerűvé válnak. Sík Csaba írja róla: „Balás Eszter portrékat csinál, a kegyetlen éleslátás és a megértő szeretet emlékműveit.” Balás művészetében állandóan érzékelhető az a felfogás, hogy a művészet örökké, az emberi léten és időn túl is létező dolog. Az e világi és a túlvilág) lét kapcsolatát vizsgálják isten- és kapuszobrai (Félszárnyú angyal, 1988; Átjáró, 2000), ezek közül napjainkban is látható egy az Erzsébet téren. Életművében külön csoportot alkotnak a nő és férfi viszonyát értelmező alkotások, amelyekben többnyire a férfi és nő ellentéte, ugyanakkor összeolvadása, egymásba való kapcsolódása kapja a fő hangsúlyt (Androgün, 1991; Szemben, 1991). Kisplasztikáin - melynek az anyaga legtöbbször kő, bronz, márvány, terrakotta és gipsz monumentális szobrain kívül a kiállításon grafikai munkái is láthatóak lesznek, mint például legsikerültebb szitanyomat-sorozata, a Rajzok a tudatalattiból, emellett árnyékfotói és Hasadt (1992) komputergrafikái is - melyeknek a főbb motívumai szobrászati alkotásain köszönnek vissza - közönség elé kerülnek. Fontos megemlíteni, hogy Balásnak huszonegy köztéri alkotása látható Magyarországon, illetve Vietnamban és Dél-Koreában. Az Ernst Múzeum kerekasztal-beszél- getést is rendez Balás Eszter művészetéről - az ő jelenlétében - július 27-én, szerdán 18 órakor Kopócsy Anna és Radnóti Sándor részvételével. A kiállításhoz életmű-katalógus készült. A múzeum címe: Budapest VI. kér., Nagymező u. 8. ■ StenczerSára Háromarcú (1992) Kosztolányi és a Kaláka ► A közelmúltban jelent meg a Helikon Kiadó által tavaly tavasszal útjára indított Hangzó Helikon sorozat legújabb darabja. A sorban a hatodik kiadvány- Kányádi Sándor, Nagy László, Ady Endre és József Attila megzenésített költeményei, illetve a magyar népköltészet alkotásai után - húsz Kosztolányi-verset tartalmaz. Kányádi Sándor és ezúttal Kosztolányi Dezső lírai műveinek is a Kaláka együttes „adott hangot”, a sorozatban korábban megjelent verseket pedig olyan neves előadóművészek szólaltatták meg, mint Sebó'Ferenc, Cseh Tamás vagy Sebestyén Márta. A Kaláka - Kosztolányi című, 73 percnyi hanganyagot hordozó verses-zenés CD méltó tisztelgés a nagy magyar költő előtt. Amint Gryllus Dániel a kötet előszavában írja, „a Kaláka több mint harmincöt éves történetét végigkísérték a Kosztolányi Dezső-versek”. A CD-n valóban jól megférnek egymás mellett a régi és új feldolgozások. A Budapesten 1976-ban rögzített, A hosszú, hosszú, hosszú éjszakán című költemény megzenésített változatán kívül egy eddig még nem publikált hang- felvételt (Unalom, Berlin, 1972) is meghallgathatunk. A zenés versösszeállításban a Kalákától talán szokatlan zenei hangzású újdonságok is szerepelnek. Az Azon az éjjel című versben zongorakíséret, A rossz élet című dalban „szinti-verkli” szól, a Le- csuklik minden pilla most címűben pedig egy Hammond orgona hangzását fedezheti fel a hallgató. * Kaláka * Kosztolányi A korongot jó kézbe venni azért is, mert nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is ajándék. Az igényes kivitelű kötetben teljes terjedelmükben olvashatók azok a Kosztolányi-versek, amelyek megihlették az együttes tagjait, ennek „melléklete” a hanghordozó. A könyvecskét a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött fotók illusztrálják. Az új korong jól ismert „klasszikusokat" - Azon az éjjel, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség - is felvonultat; emellett találkozhatunk olyan, talán kevésbé ismert versekkel is, mint például a Rózsa, A lámpagyújtó énekel vagy az Ideges rímek. A Kaláka-CD szívből ajánlható mindazoknak, akik jól ismerik és szeretik az együttest, illetve Kosztolányi verseit, de nagy örömet szerez a költővel még csak most ismerkedőknek is. ■ GaZsu Kaláka - Kosztolányi. Verseskötet + CD. Hangzó Helikon sorozat. Helikon Kiadó, Budapest, 2005. Ára 4490 Ft. Zsoltárok: itt és most Sumonyi Zoltán versválogatása Idejük van a zsoltároknak - ezt a József Attilától kölcsönzött mondatot választotta legújabb kötete mottójául és címéül Sumonyi Zoltán. A könyvben a költő legújabb munkái mellett a korábbi évek versterméséből talál válogatást a lírai irodalmat kedvelő olvasó. A közelmúltban megjelent gyűjteményben megtalálhatók a Pál apostol levelei, a Hegyi beszéd, a Jelenések könyve és a Zsoltárok könyve alapján írt költemények is. A rádiós szerkesztőként dolgozó szerző, neve nem ismeretlen irodalmi körökben sem. Több kötete megjelent már korábban, publikált verseket, tanulmányt, sőt az utóbbi években történelmi regényei is napvilágot láttak. Bibliai témájú versciklusaihoz Gryllus Dániel zenét is szerzett, és azok CD-n is kaphatók (Pál apostol, A hegyi beszéd, Tizenöt zsoltár), néhány Sumonyi-Gryllus-szerzeményt evangélikus ifjúsági énekeskönyvünk, az Új ének is tartalmaz. A Helikon Kiadó gondozásában megjelent kötet a szerző sokszínű költészetéről tanúskodik. Az elégikus hangvételű versek mellett számos költemény történelmi korokba kalauzolja az olvasót. Nemcsak a könyv címével, hanem egy verssel is emléket állít Sumonyi a száz évvel ezelőtt született József Attilának, illetve egy-egy művet szentelt Petőfinek, Adynak és Vas Istvánnak is. Igazi stílusbravúr az a tíz levél, amelyet a neves zeneszerző, Bartók Béla nevében írt meg verssorokba szedve. A legnagyszerűbbek talán pont a bibliai témára írt darabok. Csodálatosan dolgozza fel Jézusnak a Hegyi Beszédben elhangzott szavait és Pál levélbe írt mondatait. Az ige nem elvész, hanem újjászületik, segít rácsodálkoznunk arra, hogy az soha nem volt olyan aktuális, mint éppen a mi időnkben. „Ne aggódjatok, bármilyen nagyok / az élet gondjai; / mert nem az étek - fontos az Elet / mit át kell menteni! / Lásd, madaraknak, bár nem aratnak, / Az Isten megterít. / Hát ti, különbek, bízva lehettek / Az O vendégei” - írja Az ég madarai című versében. Hasonlóképpen a zsoltárok sem veszítették értelmüket a költő kezében. Éppen a művészi feldolgozások tették a zsoltárt a mi nyelvünkön is zsoltárrá, vagyis ritmussal és dallammal bíró, énekelhető és mindenki által érthető imádsággá. Sumonyi Zoltán ?iyp ?f!t? t?§ 1? t WUWü Hiú 1 ü npni mírtAírii tjr Válogatott és áj versek „Nem az számít hát, ki ültetett fát, ki öntöz, ki nyesi. / Vagytok palánta, Istennek fája - s mi: munkatársai” - írja Sumonyi Zoltán a korinthusiakhoz írt levelet feldolgozó művében. A költő egy azok közül, akik Lutherhez és Károli Gáspárhoz hasonlóan „öntözik” a zsoltárírók, az evangélisták és az apostolok által „elültetett” mondatokat. Az így gondozott verseknek helyük van a Biblia mellett polcon. Segít megértenünk, megélnünk az ige szavait, és időtöltésnek sem utolsó összevetni, hogy miként lehet rímekben megfogalmazni (és a Gryllus-lemezt hallgatva dalban kifejezni) egy-egy jól ismert igeszakaszt. A kötet jól használható a gyülekezeti alkalmakon, és szép ajándék, igazi útravaló lehet az irodalmat kedvelő, iskolájukból ballagó diákok is. ■ László Jenő Csaba Sumonyi Zoltán: Idejük van a zsoltároknak. Helikon Kiadó, Budapest, 2005. Ára 2490 Ft. »
