Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-10 / 28. szám
4 2005- július IO. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Életi? MEGJELENT • MEGJELENT • MEGJELENT * MEGJELENT • MEGJELENT Bartosné Stiasny Éva: Háborúban békességben A Bogár utcai gyermekotthon lakóinak csodás megmenekülése „Sztehlo Gábor több ezer üldözött gyermeket bújtatott, védett, táplált 1944-45-ben. Nevét mégis csupán az emberek kis csoportja, többnyire a még élő megmentettek- közöttük ennek a könyvnek a szereplői, a Bogár utcaiak hozzátartozóik, illetve néhány lelkes tisztelő ismeri." (Horváth Ádám- Részlet az Előszóból) „A Bogár utcai villa a Rózsadomb fennsíkján állt, szép, gondozott kertben. Ez rögtön megtetszett nekünk. Méretei, beosztása egyaránt lehetővé tették 45 gyermek beszállásolását, ide fiúkat hoztunk 2-19 éves korig, de többségük kamasz volt. Az otthont kezdetben Benes Lujza vezette, majd az ő Svájcba utazása után Stiasny Éva. A Bogár utcai otthon látszott a legproblematikusabbnak valamennyi között, védenceink testvéri összetartással, közös munkával mégis le tudták győzni a legnagyobb nehézségeket is. Helytálltak a legsúlyosabb veszedelemben, és már akkor megvetették szellemi alapjait a majdani Gaudiopolisnak." (Sztehlo Gábor) Hogy miként menekültek meg a Bogár utcai otthon lakói Budapest ostroma idején, azt meséli el a könyv. 72 oldal, 140x196 mm, kartonált, 980 Ft. A kiadvány megvásárolható a Huszár Gál könyvesboltban (Budapest V. kér., Deák tér 4.), a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest Vili. kér., Üllői út 24.) és elektronikus könyvesboltjában (httpUbolt.lutheran.hu), valamint megrendelhető a kiadótól (1085 Budapest, Üllői út 24.; e-mail: kiado@lutheran.hu; fax: 1/486-1229). I Iáborűban békességben A uictii jfttilföktöíhctii ktMincik csodái ti&gftKnckiäeu Megnyílt az európai színvonalú, új építésű, termálvizes gyógyfürdővel ellátott ARANY ALKONY IDŐSEK OTTHONA 2005 áprilisában a XIV. kerületben, Zuglóban. Önálló, erkélyes, parkettás apartmanjaink 30-66 m2 alapterületűek. Érdeklődni lehet: 1/814-6420,1/814-6421, mobil: 30/255-8542 www.aranyalkony.hu XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta a Magyar Köztársaság elnökét Magánkihallgatáson fogadta július első napján Módi Ferenc köztársasági elnököt XVÍ. Benedek pápa. A magyar államfő csütörtök este érkezett Rómába hivatalos vatikáni látogatásra - utazására elkísérte felesége, Mádl Dalma is és másnap utazott vissza Budapestre. A köztársasági elnök és kísérete röviddel délelőtt 11 óra előtt érkezett az apostoli palota San Damaso udvarába, ahol a vatikáni svájci gárda díszőrsége és tisztelgése fogadta. A magánkihallgatást a pápai könyvtárban tartották, a megbeszélés végig német nyelven folyt. A magyar államfő a bajor pápával megtartott tárgyalásai után a Szent Páter-bazilikában tett látogatást, felkereste a magyar kápolnát és az április elején elhunyt lengyel pápa sírját. A pápai kihallgatás igen szívélyes légkörben zajlott. A magyar államfő egy 17. századi ősnyomtatványt, egy német nyelvű Bibliát, valamint egy kódex alakú díszdobozban elhelyezett tokaji eszenciát ajándékozott a katolikus egyházfőnek, a pápa pedig egy Szűz Máriát és gyermekét ábrázoló bronz domborművet nyújtott át a Vatikánban búcsúlátogatást tevő Mádl Ferencnek. A köztársasági elnök a magyar sajtót tájékoztatva a pápai audienciáról annak rendkívül szívélyes jellegét emelte ki. Mádl Ferenc örömét fejezte ki, hogy a katolikus egyház élére Közép-Európát rendkívül jól ismerő pápát választottak, aki nagy szimpátiával viseltetik Magyar- ország iránt, ismeri az ország és az itteni katolikus egyház történelmét. A köztársasági elnök beszámolója szerint a katolikus egyházfő röviden és egyértelműen világossá tette, hogy Magyarország közel áll a gondolat- és érzelemvilágához, szívéhez. Az audiencián jónak minősítették a magyar-vatikáni államközi kapcsolatokat, amelyek az 1997-es államközi szerződés alapján fejlődnek, s áttekintették a kapcsolatok helyzetét, eredményeit és fejlesztésük lehetőségeit. Mádl Ferenc emlékeztetett arra, hogy hivatalban lévő köz- társasági elnök hetedszer tesz hivatalos látogatást a Vatikánban. XVI. Benedek külön érdeklődött a magyarországi erkölcsi és hitélet helyzetéről; Mádl Ferenc az európai tendenciákhoz hasonlónak ítélte a magyarországi viszonyok alakulását. A határon túli magyarság problémáit is felvetette a pápai magánkihallgatáson Mádl Ferenc, így a felvidéki magyarság számára rendkívül fontos magyar püspök kinevezésének kérdését, a csángó magyarok magyar nyelvű vallásgyakorlását, illetve több, jelenleg a bukaresti érsekséghez tartozó magyar egyházmegyének a gyulafehérvári érsekség alá való rendelésének kérdését. A köztársasági elnök jelezte, hogy a pápa „nyitottnak mutatkozott” az apostoli látogatásra szóló meghívást illetően, amelyet Mádl Ferenc egyeztetett Erdő Péter bíborossal, prímással, és Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével is. A hivatalából augusztus elején távozó Mádl Ferenc az utóbbi időszakban több búcsúlátogatást tett külföldön, a vatikáni vizit egyfajta lezárása ezeknek az utazásoknak. A köztársasági elnök a magyar-vatikáni kétoldalú kapcsolatok fejlesztése keretében többször is látogatást tett a bajor pápa elődjénél, II. János Pálnál, de most először találkozott magánkihallgatáson a Vatikán állam új, áprilisban trónra lépett uralkodójával. M MTI Kis állam - nagy befolyás A Vatikán és szerepe a nemzetközi diplomáciában ► A pápát mint a katolikus egyház fejét a középkortól kezdve egészen a 19. századig vallási uralkodónak tekintették. 1870-ben a Szentszék területét Olaszországhoz csatolták, és Róma lett az Olasz Királyság fővárosa; ekkor merült fel a Szentszék jogi helyzetének rendezése. Erre azonban csak 1929- ben, a Szentszék és az Olasz Királyság között létrejött lateráni szerződés megkötésekor került sor. (Ezt legújabban 1984-ben az Olasz Köztársaság és a Szentszék között létrejött konkordátummal egészítették ki.) A lateráni szerződés a Szentszéket Vatikán néven ismerte el; területét semlegesnek és sérthetetlennek nyilvánította. XI. Pius pápa 1929-ben, a lateráni egyezmény aláírásának idején a következőket mondta: „Ez a terület kicsi, mégis kijelenthetjük, hogy a világon a legnagyobb, hiszen itt található a Bemini által tervezett oszlopcsarnok, Michelangelo kupolája, a gyönyörű galériák, a kertek és a könyvtárak számos tudományos kincse, valamint az apostolok fejedelmének sírja.” A pápai állam a mai modern, gépesített kor számos vívmányát állítja céljai szolgálatába, ám szokásai és hagyományai sok száz esztendőre nyúlnak vissza. Alig fél négyzetkilométernyi területéről a földkerekség minden szegletére kiterjed a befolyása. Az államiság kritériumairól szólva azt mondhatjuk, hogy nincsenek szabályok sem az államterület nagyságára, sem az állam lakóinak a számára vonatkozóan. Napjainkban a hatalmas kiterjedésű és több tíz milliós lélekszámú államokon kívül léteznek igen kis területű és kevés lakosú, úgynevezett mikroállamok is, amelyek a nagyokhoz hasonlóan jelen vannak a nemzetközi színtéren. Sőt ezek a mikroállamok napjainkban aktívabban vesznek részt az államközi életben, mint korábban. (Európa hagyományos mikroállamai a Vatikán, Liechtenstein, Monaco és San Marino.) Az alábbiakban a Vatikánnak mint államnak a sajátosságaira és speciális szerepére igyekszem rávilágítani. A világ legkisebb államának területe alig több mint negyvennégy hektár (fél négyzetkilométer). Más törpeállamok, így a hatvanegy négyzetkilométeres San Marino vagy a százhatvan négyzetkilométeres Liechtensteini Hercegség egyenesen hatalmasnak tűnhetnek mellette. Még a százkilencvenöt hektáros Monacói Hercegség is nagyobb nála. E kicsiny állam területén található ugyanakkor a világ legnagyobb temploma, a Szent Pé- ter-székesegyház, továbbá az egyik legnagyobb - mintegy ezer helyiségből álló - palotaépítmény. A főtemplomokon és egyházi intézmények épületein kívül » Szentszék birtoka még a Castel Gandolfó-i apostoli palota, amely 1626 óta a pápák nyári rezidenciája. Az épület az Albanói-tó partján álló magaslaton helyezkedik el. 1551-ben Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend vezetője alapította a ma is működő egyetemet Pontifica Universitas Grego- riana néven. Az eddigi pápák közül ti- zenketten szereztek diplomát ebben az intézményben, közöttük XI. Pius és a nagy hírű XIII. Leó. Ma több mint hatvan nemzet diákjai tanulnak a falai között. Világhírű a mára már valóságos labirintussá növekedett Vatikáni Könyvtár. Freskórészlet a vatikáni múzeumból Gyűjteményében több mint hatezer ős- nyomtatvány is található. A Vatikáni Levéltárban tárolt közel százezer kötet, doboz és iratköteg némelyike akár kétezer dokumentumot is tartalmaz. A Vatikánnak igen kevés állandó lakosa van. Állampolgárságának sajátossága, hogy a vatikáni funkcióhoz kötődik. Az alkalmazottak megőrzik eredeti állampolgárságukat, ugyanakkor vatikáni alkalmazásuk alatt vatikáni állampolgárságot nyernek. Ez mindaddig fennáll, amíg ki nem lépnek a pápai állam szolgálatából. A pápa kormánya a Vatikán területén tényleges joghatóságot gyakorol. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a „joghatóság” korlátozott: a pápai állam számára Olaszország szolgáltatja a közműveket (víz, gáz, elektromos áram stb.). Ellenben a Vatikánnak saját postája, bélyege, vasútja, benzinkútja, hadserege és rendőrsége van. Az állam nagyszerűen szervezett rend- fenntartó és őrszolgálata nagy múltra tekint vissza. A pápai rendőrök olyan katonaviselt olaszok lehetnek, akik mind a polgári, mind az egyházi hatóságoktól megkapták az erkölcsi bizonyítványt, és legalább 175 centiméter magasak. Feladatuk, hogy fönntartsák a rendet a vatikáni kertekben - ahol egyébként a laktanyájuk is található -, és ők a palota rendőrei is. A vatikáni rendfenntartók legismertebb, önálló egysége svájci gárda. Vö- rös-sárga-kék díszegyenruhájuk igen látványos. A gárdisták alkotják a pápa testőrségét is. Három-öt éves szerződéssel szolgálnak a pápai államban; ezalatt nem házasodhatnak meg. Az államnak börtöne is van; például 1939-ben egyetlen lakója a Vatikáni Könyvtár hajdani könyvelője volt, akit sikkasztással vádoltak. A postahivatal, amely telefonszolgáltatást is nyújt, a XI. Pius által épített egyszintes épületben működik. A vatikáni bélyegek pedig olyan keresettek, hogy nyomtatásuk a pápai állam egyik fő iparága lett. Az állam nem nélkülözi a modem tömegkommunikációs eszközöket: saját nyomdát, televízió-, rádióadót és saját napilapot tart fenn; ezek az orgánumok a fontosabb nemzetközi híreken és eseményeken kívül a pápai bíróságon folyó eljárásokról, a pápa tevékenységéről és programjáról is tájékoztatnak. A Vatikánban többféle „ipari” tevékenységet is folytatnak: ilyen például a mozaik- és falikárpit-készítés, kéziratok restaurálása és a könyvkötés. Vatikán Állam nemzetközi kapcsolatokban való részvételét semlegessége határozza meg: olyan nemzetközi rendezvényeken vesz részt, amelyek a békés kapcsolatok fenntartását célozzák, segítik elő. Az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben a Vatikán megfigyelőként tevékenykedik, más nemzetközi szervezetekhez pedig állandó missziókat küld. Számos többoldalú nemzetköT zi szerződésnek részese, például a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezménynek. Részt vett az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciáján és az 1989-ben Mexikóban megtartott világnépesedési konferencián is. A Vatikán számos állammal tart fenn kétoldalú diplomáciai kapcsolatot úgynevezett nunciatúrák (nagykövetségek) útján. A Magyarországgal a II. világháború után megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállítására 1989-ben került sor. A pápát hivatalos útjai során az államok államfőként fogadják. E sorok írójának június 19. és 22. között lehetősége volt a pápai államtitkárság munkáját tanulmányozni, különös tekintettel a Vatikánnak az államok közötti konfliktuskezelő képességére. Evangélikus lelkészként, külügyi szakértőként és nemzetvédelmi doktoranduszként lenyűgözött az a szervezettség és profizmus, amellyel ez az egyházi államszervezet végzi a tevékenységét. ■ Fischl Vilmos
