Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-07-10 / 28. szám

2 2005- július 10. FORRÁS ‘Evangélikus ÉleLi> SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 7. VASÁRNAP-Jn 12,44-50 Az Atya parancsolata: örök élet ÉLŐ VÍZ Isten tulajdonai vagyunk „Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a sze­retet sokakban meghidegül” - ez lesz a jele a nagy megpróbáltatás idejének (Mt 24,12). A 20. század viharait megélt ember jog­gal mondhatja: ez az idő már eljött. Fej­lődésünk látszólagos csúcsán eljutot­tunk a gyilkolás iparosításáig, majd a 21. századra a társadalom önálló, magányos szigetekre szakadt szét. Mindenki saját magát keresi, s egyre kevésbé találja meg a hangot másokkal. Nagy megpróbálta­tás ez is. Ezért hatott gyógyírként a Szentháromság ünnepe utáni hatodik vasárnap igéje: „így szól az Úr, a te teremtőd: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítot­talak, enyém vagy!" (Ézs 43,1) Nem kell többé lehajtott fejjel, magá­nyosan bolyonganunk. Nem kell többé szívünkben hordozni a félelmem nyo­masztó érzését. Szorongásunkat fel­váltja a derűs megnyugvás: Isten gond­viselése. „Ezért mondom nektek: ne aggód­jatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkod- jatok.” (Mt 6,25) Rohanó világunkban úgy vágyik az ember a biztonságra és a nyugalomra, mint a tiszta levegőre. Jézus tudja ezt, ezért figyelmeztet: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek én- bennem.” (Jn 14,1) Higgyetek, mert van Teremtőnk, aki újjáteremt mindent (vö. Jel 21,5). Isten nem néma, nem hagyta magára az em­bert, hiszen a Szentírás által így szól: .....megváltottalak, neveden szólítottalak, en yém vagy!” De vajon mit jelent Isten tu­lajdonának lenni? Mit jelent, ha Isten a nevünkön szólít bennünket? S vajon mi­ért jó ez nekünk? A válasz Péter vallástételében rejlik. Simon Péter felismerte Jézusban az élő Isten fiát, ő pedig ezért a nevén szólítot­ta: „Boldog vagy, Simon, jóna fia...” (Mt 16,17) Boldog az az ember, akit Isten a nevén szólít! Mert akit Isten a nevén szó­lít, az nem idegen a számára; s akiket a Megváltó ismer, azok ott lesznek vele a Paradicsomban (vö. Jn 17,24). Jézus főpapi imádságában is szól a választottakról, akiket „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelen­valók, sem eljövendők, sem hatalmak sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el” az Isten sze- retetétől (Róm 8,38-39). Választott Pé­ter is, akit Jézus meg is jutalmaz: neki adja a mennyek országának kulcsait. Pé­tert így szólította nevén: „Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.” (Mt 16,18) Péterhez hasonlóan nekünk is fel kell ismernünk a Messiást. így aztán különösen aktuális a kérdés: „.. .miután megismertétek Istent, vagy még in­kább: Isten ismert meg titeket, hogyan térhette­tek vissza ismét az erőtlen és szegény elemek­hez, és hogyan akartok újból a szolgájukká len­ni?” (Gál 4,9) ■ Andriska János SEMPER REFORMANDA „Hogyan végezhet a víz ilyen nagy dolgokat? Nem a víz végzi, hanem Isten igéje, mely a vízzel együtt van, és a hit, mely bízik a vízzel egyesített igében. Mert a víz Isten igéje nélkül csak víz, és nem keresztség. Isten igéjével együtt azonban keresztség, vagyis az életnek kegyelemben gaz­dag vize és a »Szentiélekben való új­jászületés fürdője«...” H Luther Márton: Kis káté (Prőhle Károly fordítása) A mai evangélium Jézus azon beszédé­nek a részlete, amelyet Jeruzsálembe való bevonulása után mondott a húsvéti ün­nepre gyülekező sokaságnak. Hallgatói többségükben vallásos zsidó emberek voltak, akik Isten parancsolatán a móze­si törvényt értették, amely a Sínai-hegy- nél kötött szövetség szimbóluma is volt. A szövetséghez Kánaán birtoklásának ígérete fűződött, így a hallgatóságot bi­zonyára meghökkentette Jézus kijelenté­se: „.. .maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek En pedig tudom, hogy az őparancsolata örök élet.” Ez merőben új perspektíváját tárja fel Isten szövetségi hűségének: az Úr nemcsak az ideig való földi világban gondoskodik népe lakóhelyéről, hanem az örökkéva­lóságban is, ahol övéinek örök életet ad. Isten országának eljövetelét Jézus ko­rában minden vallásos zsidó várta. Vára­kozásuknak azonban nem volt része az örök élet reménysége. Olyan földi biro­dalmat vártak, ahol Isten népe szabadon és békességben, a többi nép tiszteletétől övezve él; ahol nem lesz többé betegség és szenvedés; ahol általános jólétben mindenki igen magas kort ér meg, és vé­gül „az élettel betelve” távozik, mint azt a régi pátriárkákról jegyezte fel az írás. Jézus kijelentése egyrészt porrá zúzza ezt a reménységet, másrészt ennél sok­Ha majd visszatérünk az egyetemes liturgikus hagyományhoz, az egyház ősi, szent kincséhez. Ha csak a tiszta, máshol nem hallható isteni üzenetet hirdetjük Ha művészi alkotás lesz a prédikáció. Ha lerázunk magunkról mindent, ami hétköznapi, és még inkább ünneppé tesszük az ünnepet... Ha majd teljesen elhagyjuk az életidegen li­turgikus formulákat. Ha kilépünk a feszengést keltő templomterekből, ahol annyi tiltás fogad­ja a betérőket és a betévedteket. Ha lemondunk a hamis biztonságot nyújtó, érthetetlen kánaá- ni nyelvezetről. Ha legalább a töredékét elsajá­títjuk a hivatásos színészek arcjátékának és mozgásának... A két csokorba összegyűjtött vélemé­nyek némelyike az elmúlt évek istentisz­teleti rendekkel kapcsolatos polémiái­nak köszönhetően ismerősen csenghet a fülünkben. Az első csokor kulcsszavai az igényteremtés és az ősi kincsek ismé­telt felfedezése, az utóbbié pedig az al­kalmazkodás - a kor igényeihez és kihí­vásaihoz. Annak ellenére, hogy az egyes vélemények egészen drasztikusan eltér­nek egymástól, vagy egymáshoz képest ellentétes utat jelölnek ki a liturgikus vizsgálódás területén, valami mégis összeköti őket. Ez pedig nem más, mint kai szélesebb távlatot nyit: eloszlatja a földi paradicsom délibábját, ugyanak­kor feltárja, hogy Isten örök életet szán népének, sőt mindenkinek, aki őbenne - Isten Fiában — hisz. Ez új szövetség, de nem a régi alternatí­vája, hanem kiteljesedése. Új, mert a sínai szövetség megkötésekor Isten örök életre vonatkozó szándékát még „lepel” borítja; Jézus halálában és föltámadásában azon­ban elvétetik ez a lepel. Nyilvánvaló lesz, hogy Isten nemcsak a halálig hű övéihez, hanem az örökkévalóságban is hűséges, amit azzal bizonyít, hogy örök életet ad. Ezért Isten nem vár tőlünk mást, csak annyit, hogy a földi életben higgyünk ab­ban, akit ő küldött: higgyünk Jézus Krisz­tusban, és minden szavát úgy fogadjuk, mint Isten beszédét; úgy engedelmesked­jünk neki, mint Istennek. Akkor Jézus ha­lála kioltja a mi halálunkat. Jézus példája ezt mutatja meg: halál áll szemben halállal! Kétféle halál van. Az egyiket úgy is lehet nevezni, hogy bűn-halál, a másikat úgy, hogy szeretet- halál. Ádámot és „Ádám nemzetségét” a bűn vitte és viszi halálba. Ez a halál kár- hozatos. Jézust viszont a bűnösök iránti szeretet vitte halálba, ezért az ő halálá­ból örök élet fakad. De mindazokéból is, akik a benne való hitben az ő „nemzetsé­géhez” csatlakoznak, azaz szeretetben az az igény és cél, hogy az istentisztelet maradjon meg, illetve váljon minél in­kább olyan eseménnyé, amely a gyüle­kezetek épülését szolgálja. Mielőtt rátérnénk az istentisztelet és a gyülekezetépítés kapcsolatára, érdemes röviden tisztázni, hogy az alábbiakban hogyan értelmezzük a címben megadott fogalmakat. A (liturgikus) istentisztelet - ahogyan a sorozat első részében Percze Sándor meghatározta - az egész gyüleke­zet liturgikus cselekménye, ünnepe, amelyben a közös éneklés, az imádság, az igehallgatás és az úrvacsorái közös­ség által kifejezésre jut az adott felekezet hite. E meghatározást folytatva talán ér­demes azt is megemlítenünk, hogy az is­tentiszteleten nemcsak az adott közös­ség hite jut kifejezésre, hanem a szabadí­tó Úr bizalma és emberszeretete is, ami­kor felhangzik az evangélium vigasztaló és reményt adó üzenete, és amikor a ke­nyér megtörésében a Feltámadott titok­zatos módon újra közösséget vállal övé­ivel. Ugyanakkor az istentisztelet - egy egészen más megközelítésből - számos gyülekezet számára az egyetlen olyan közös alkalom, amely lehetőséget ad a gyülekezetépítésre. adják oda az életüket. Mert itt a földön a halál elkerülhetetlen. Nemcsak a bűnbe, az önzésbe lehet belehalni, hanem a sze­retet önkéntes áldozatába is. Jézus halá­la és föltámadása azonban leleplezi a végső titkot: aki szeretetben odaadja az életét, az végül valóban megtalálja! Olyan életet talál, amelyet többé sem ha­lál, sem semmi más nem fenyeget. Aki viszont csak a földi élettel számol, és ezért a földi paradicsom délibábját haj­szolva, bűnös önzésébe hal bele, örökre elveszíti életét. Az örök élet kérdése itt, a földi életben dől el, és ez a szó legigazibb értelmében hitkérdés! Mert a földi paradicsom déli­bábjának hajszolása és a szeretet önkén­tes áldozata két, egymást teljességgel ki­záró életvitelt jelent. A földi jólétre való önző törekvésről, a múló javak gyűjtésé­ről mint életcélról csak az tud lemonda­ni, aki hisz Jézusban, és nem kételkedik igéjében, hanem úgy tartja magát hozzá, mint isteni kinyilatkoztatáshoz: tudva, hogy a szeretet áldozatában elvesztege­tett életből örök élet fakad. Örök sorsunk itt, a földön dől el: a hit döntésével itt és most kell - a sportolók kifejezésével élve - átigazolnunk „Ádám nemzetségéből” „Krisztus nemzetségé­be”. Más szóval: bűn-halál helyett szere- tet-halállal kell ebből az életből távoz­Mielőtt meghatározzuk a gyülekezet­építés fogalmát, három kikerülhetetlen tényezőt kell figyelembe vennünk. 1. Az egyház a gyülekezeteiben él. Az egyhá­zon belül végbemenő minden esemény a gyülekezetért van. 2. A gyülekezetét folyamatosan építeni kell, mért a gyüle­kezet nem statikus szervezet, hanem élő, állandó mozgásban lévő organizmus. Nem lehet kész gyülekezetről beszélni. A gyülekezet vagy épül, vagy sorvad. 3. A változó idők és az egymástól egészen eltérő gyülekezeti típusok miatt nincse­nek örök érvényű és minden közösségi forma számára megoldást kínáló „prak­tikák”. Szabó Lajos az Alapozó ismeretek a gya­korlati teológiában című összefoglaló munkájában külön hangsúlyozza, hogy a gyülekezetépítés emberi cselekvés, benne mégis az a döntő, hogy Isten cselekszik. Bár a kettő együtt is megvalósulhat, mégis külön kell választani a gyüleke­zetépítésen belül a látható és a láthatat­lan elemet. A látható elem az, amikor a gyülekezet létszámában - vagy éppen anyagi javakban - növekszik, a láthatat­lan elem pedig maga a lelki épülés, egyé­ni és közösségi szinten egyaránt. Ez A VASÁRNAP IGÉJE nunk, ezért idejében kell a bűn-halálhoz vezető útról a szeretet-halálhoz vezető útra (meg)témünk. Mert ez az a szűk és keskeny ösvény, amely - Jézus ígérete szerint - az életre vezet. Kérjük Isten Lel­két, hogy azon „kevesek” között lehes­sünk, akik rátalálnak erre az útra. ■ Véghelyi Antal Imádkozzunk! Urunk, tudjuk, hogy nincs mentségünk, és igéd menthetetlenül ítéletté lesz rajtunk, ha nem bízunk benned, és nem a sze­rint az igazság szerint élünk, amelyet feltártál előttünk Ne engedd, hogy miután felismertük az életre vivő, keskeny utat, továbbra is a kár­hozat széles útján járjunk Segíts, hogy ne csak elhiggyük hogy te vagy a Megváltónk hanem a bűnös önzés útját elhagyva életünk minden napján a te utadra térjünk, s egész életünket át­adjuk neked, hogy mentó'szereteted általunk is sokak életében érje el célját! Hiszen te nem azért jöttél, hogy elítéld a bűnös világot, hanem hogy megmentsd. Teljesítsd szent akaratodat raj­tunk és minden emberen. Amen. LITURGIKUS SAROK utóbbi mérése nyilvánvalóan nem em­beri feladat. A gyülekezetépítés látható elemének térnyerése nem szoríthatja háttérbe a lelki épülés szükségességét. Ez különösen azoknak a gyülekezeteknek az esetében jelent kísértést, amelyek az elmúlt években a kárpótlás eredménye­ként korábban elvett javakat kaptak vissza. Ugyanakkor bátran beszélhetünk gyülekezetépítésről akkor is, ha az adott közösségnek - külső okok miatt - már nincsen módja létszámában és anyagi­akban növekedni. Számos fogyó, szór­ványhelyzetben élő gyülekezetünk vál­láról vehetjük le a gyülekezetépítés nyo­masztó terhét, ha a látható elem mellett ugyanolyan hangsúlyt helyezünk a lát­hatatlan elemre, azaz a lelki növekedés­re. Ketten-hárman is gyülekezetté épül­hetnek az igében és a szentségekben je­len lévő Feltámadott által. (Folytatjuk...) m Joób Máté Káté a határon túlra - adományozóvonal Egy hívás - És valakit megajándékozott! A HÍVÁS DÍJA 400 Ft + ÁFA. 06-81-330-220 Oratio oecumenica Mennyei Atyánk! Könyörgünk hozzád, hogy ragyogó napfényed világosságában képesek legyünk észrevenni erőtlenségünket, gyengeségünket, törékenységünket. Add, Urunk, hogy felismerjük: az életben maradáshoz feltétlenül szükségünk van rád. Kérünk, így áldj meg minket jelenléteddel és a jelenlétedből kisugárzó erő­vel. Erre az erőre mindennél inkább szükségünk van ahhoz, hogy a te utadon járhassunk. Atyánk, te őrizz meg bennünket, hogy gyengesé­günk kétségbeesésében nehogy hazug utakra téved­jünk. Őrizz meg minket az alkohol, a drogok csábításá­tól, amelyek a problémák elől való menekülés lehetősé­gével kecsegtetnek. Óvj meg minket attól, hogy vakon, gondolkodás nélkül kövessünk önjelölt vezetőket, őrizz meg a befolyásolás és a manipuláció szövevényes csapdáitól. Ragyogó napfényed leplezze le a hazugsá­gokat, az életünket behálózó játszmákat, és mutassa meg egyértelműen a feléd vezető utat. Add, hogy mindig szeretettel forduljunk szeretteink, barátaink, kollégáink, alkalmazottaink és mindazok fe­lé, akik iránt felelősséggel tartozunk, és minden körül­mények között segítsük őket, figyeljünk rájuk. Atyánk, te add, hogy mindig örömmel vallhassuk: egyedül te vagy az Úr, tiéd a hatalom és az erő. Mégis könyörgünk hozzád, hogy ne jogos büntetéssel, hanem végtelen, életadó kegyelmeddel látogass meg minket. Atyánk, te fogd kézen mindazokat, akik számára csak a benned bízó reménység marad: őrizd meg a ma­gányosokat, az elhagyottakat, az önmagukba fordulta­kat, a depresszióval küzdőket - mindazokat, akik nem látják meg életük értelmét és értékét. Te állj ott a bete­gek mellett; te őrizd meg törékeny és esendő testünk­ben az erős lelket, hogy még utolsó óránk is a benned bízó hit megnyilvánulása lehessen. Értünk szenvedő Urunkért, Jézus Krisztusért kérünk. Ámen. ISTENTISZTELET ES ... 9. Istentisztelet és gyülekezetépítés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents