Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-06-26 / 26. szám
‘Evangélikus Élet3 KULTÚRKÖRÖK 2005. június 26. A sámsonházi gyülekezet felügyelője. ► ...nem más lett egy 1871. február 17-én tartott egyházközségi közgyűlés javaslatára, mint hazánk kiemelkedő politikusa, az evangélikus Kossuth Lajos! A Nógrád megyei gyülekezet felkérését Kossuth április 6-i keltezésű, torinói válaszlevelében „megtiszteltetésnek” vette, és „teljes készséggel” elfogadta, „hitrokoni testvériséggel” ajánlva magát az egyházgyűlésnek. Számtalan más érdekesség mellett például ezt is megtudhatjuk az egyházakkal sokszor és sokféleképpen kapcsolatba kerülő Kossuth életéről az Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok című könyvsorozat első kötetéből. MÚZEUMAJÁNLÓ Bibliaház Frankfurtban „A nagy személyiségekre való emlékezés mindig megmozgatja egy közösség gondolkodását” - hangzott el a Kossuth és az egyházak című tanulmánykötet bemutatóján, amelyet június 16-án a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartottak. A rendezvényt az evangélikus országos gyűjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum) és a kötetet gondozó Luther Kiadó szervezte. A könyvismertetés és az azt követő kötetlen beszélgetés is hozzájárult ahhoz, hogyjobban, árnyaltabban megismerhessük az egyházpolitikus és evangélikus egyháztag Kossuth Lajos személyiségét. A megjelenteket dr. Mányoki János, az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) igazgatója köszöntötte. A könyv kiadásának előzményeit összefoglalva elmondta, hogy a kötet a nagy formátumú politikus születése 200. évfordulójának alkalmából 2002 októberében megrendezett tudományos konferencia anyagából építkezik. Túlnyomórészt tehát az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát kapja kézhez az olvasó. A kötet bemutatására felkért történész, Dobszay Tamás (ELTE) egyenként ismertette és értékelte a kötetbe foglalt tíz tanulmányt, figyelemre méltó teljesítménynek nevezve a történészek kutatómunkáját. Az a tény, hogy a közvélemény komoly érdeklődést tanúsít a történelmi személyiségek iránt, és hogy a könyvpiac is nyitott az ilyen témájú munkák kiadására, valamint hogy a kutatások során új eredmények is születnek, a történész, a kutató és a „nem szakmabeli” olvasót egyaránt bizakodással töltheti el. Dobszay Tamás méltatta a tanulmányokat jegyző szerzőgárdát, melyben a nemzetközi hírű és tekintélyű professzorok mellett a fiatalok és a közép- nemzedék képviselői is jelen vannak. Olvashatjuk - például - id. ár. Fabiny Tibor, dr. Szabad György, Fazekas Csaba, herényi Zsuzsanna Agnes vagy Závodszky Géza egy-egy tanulmányát. A történész hangot adott afölötti örömének, hogy nem lanyhul a Kossuth Lajos életműve iránti érdeklődés. Dobszay Tamás szólt arról is, hogy a kötet révén „villanásnyi képet” kapunk Kossuth személyiségéről, így például „komoly” humoráról, férfiúi szemérmességéről, iróniájáról, kedvességéről, érzelmes - de nem érzelgős! - lényéről. Jó, hogy két síkon is megismerhetjük őt rögtön a nyitótanulmányból, amely Fabiny Tibor egyháztörténész-professzor munkája: éppúgy bemutatja a politikusnak az egyházzal való kapcsolatát, mint a magánember Kossuth vallásosságát. Mivel a könyvtár egy új sorozatot indított útjára, érdeklődéssel hallgattuk a sorozat szerkesztőjét, dr. Fi. Hubert Gabriellát. Az EOK tudományos munkatársa elmondta: a sorozat célja az, hogy a széles olvasóközönséggel megismertesse az evangélikus-protestáns múlt összegyűjtött kincseit, értékeit. Dr. Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa, egyszersmind a kötet szerkesztője felelevenítette a 2002. évi Kossuth-konferencia pillanatait, valamint szólt a könyv keletkezéséről is. Végül egy diák előadásában a jelenlévők meghallgathatták Kossuth Lajosnak a kápolnai csatamezőn elmondott imáját (az ezt a jelenetet ábrázoló litográfia díszíti a könyv borítóját), s a házigazdák jóvoltából még egy pohár tokaji aszúval is koccinthattak. ► Sok felnőttnek okoz fejtörést a kérdés: hogyan lehetne érdekessé tenni a gyerekek számára a múzeumi látogatásokat? A frankfurti Bibliaház (Bibelhaus) megálmodóinak - úgy tűnik - sikerült megtalálniuk erre a választ. A Majna folyó közelében fekvő épület már két éve fogadja a látogatókat. A kiállítás különlegessége, hogy az érdeklődők - ifjak és idősebbek egyaránt - nem csupán megszemlélhetik, hanem kézbe is vehetik, ki is próbálhatják a tárgyakat. A túra az ősatyák sátránál kezdődik az egykori templomépületben, ahol a „túravezető” a nomád életmódról mesél a jelmezbe öltöztetett gyerekeknek. A sátor közepén található kézimalom segítségével még azt is kipróbálhatják, milyen nehéz munka árán tudtak az akkori asszonyok lisztet őrölni a kenyérsütéshez. A tálakban kirakott gyümölcsök és magok bibliai tájak növényeit mutatják be. A teremből a Noéval kötött szövetség jele, a megfestett szivárvány sem hiányozhat. Egy másik sarokban egy Jézus korabeli bárka hű mása fogadja az érdeklődőket. Ennek apropóján az újdonsült bárkások Jézus csodatételei mellett akár az özönvíz történetét is felidézhetik. A bárkából kihajolva mágnessel ellátott fahalacskákat horgászhatnak, illetve egy vágógép segítségével maguk is készíthetnek papírhalakat. Ám nemcsak bibliai történetekkel ismerkedhetnek meg az idelátogatók, hanem például az orgona felépítésével és működésével is. Az alkalmi istentiszteleti zenekar különböző hangszerek segítségével az együtt zenélés örömét is átélheti. Aki pedig inkább a Biblia szavaival szeretne foglalatoskodni, annak a Gutenberg korát idéző nyomdagépet ajánlom a figyelmébe. Itt a látogatókból lett nyomdászok maguk teszik a nyomdafestéket a Hegyi beszéd gót betűs szedésére, majd - préselés és szárítás után - vihetik is magukkal Jézus ma is érvényes üzenetét. A hatalmas, doboz alakú Bibliában újabb meglepetések várják a belépőt. A túra végén a jelenkor egyik legkedveltebb technikai eszköze, a számítógép köti le a játszani vágyók figyelmét. A géphez ülve sokféle játék és program közül választhatnak a gyerekek. így például kitölthetnek egy Noé életével kapcsolatos bibliai totót, Jézus csodatételeivel összefüggő kvízkérdésekre válaszolhatnak, de kirakójátékot is összerakhatnak Kain és Ábel története alapján, vagy rajzfilmeket nézhetnek meg a Mózes által vezetett nép egyiptomi szabadulásáról. A sátortól a számítógépig, a nomád élettől a legújabb kor technikai vívmányáig sok idő telt el. De egyvalami nem változott: a Biblia szava. És ezt a frankfurti Bibliaház élményszerűen be is bizonyítja. Jó lenne ezzel a lehetőséggel Magyarországon is élni! ■ Boda Zsuzsa ■ K.D. Az Ur katonái Balról jobbra: Dobszay Tamás, Kertész Botond és Hubert Gabriella Lázár Csaba színművész - csodáról hitről szolgálatról Élő népművészet 6-1111 ^ ► Magyar színpadokon még ma is csak ritkán jelennek meg az istenhittel kapcsolatos kérdések, vívódások. Pedig a „tamáskodás” sok hívőt érint. Ezért is örömteli, hogy ismét színre került egy őszinte, szókimondó alkotás: Emmet Lavery Az Ur katonái című műve. A darab egyik főszereplője, Lázár Csaba színésztársaival együtt e lap kézhezvételekor már vélhetően túl lesz a szegedi Anna fürdő színpadán tartott június 23-i premieren.- Tíz évvel ezelőtt már láthattuk ezt a színdarabot a Várszínházban: Önnek ez volt a vizsgaelőadása. Olyan sikerük volt, hogy három évadon át több mint hatvanszor mutatták be. Most - négy estén keresztül - az eredeti szereposztásban állítják színpadra a darabot. A mű üzenete ma is aktuális. Ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az akkori rendezővel, Szélyes Imrével ismét bemutassák?- Ez is fontos szempontnak számított, de az is, hogy kollégánk, lgnácz Mihály - aki időközben pályát módosított, jogász lett - finanszírozta az előadás-sorozatot. Egykori osztályfőnökünk pedig örömmel vállalta ismét a rendezést - mondta Lázár Csaba.- jezsuita szerzetesek rendházbeli életével foglalkozik a mű. Ez akár belterjes, sokak számára érdektelen is lehet, nemde?- A színdarabban szereplők a legkülönfélébb gondolkodású emberek. Belső vívódásaik is felszínre kerülnek, és kiderül, hogy az egyik a szerelméről, a másik - tehetséges művészként - a zenéről mondott le azért, hogy a rendnek, pontosabban Istennek szánja az életét. Mindeközben valamennyiükben megvan a kételkedés, az irigység, a féltékenység, egyszóval az emberi gyarlóság.- Szerepe szerint Ön is kételkedő', utat kereső' ember?- Igen, a nyolc közül egy olyan szerzetest játszom, akinek erős kételyei vannak a hittel, a csodával kapcsolatban. Aki sok lelki gyötrődés árán végül is eljut addig a felismerésig, hogy márpedig csoda és Isten is van. Számomra sokat jelentett ez a szerep személyes hitem kiteljesedésében. Úgy gondolom, hogy hittől, felekezeti kötődéstől függetlenül minden nézőt megérinthet ez az üzenet. Külön öröm, hogy ismét együtt a „csapat”. Többek között ismét velünk játszik a jelenleg debreceni színháztag, Juhász Árpád, valamint. Tóth Roland, aki egy televíziós sorozatban is szerepel.- A Nemzeti Színházban, majd a Soproni Lázár Csaba és Rák Zoltán (a „rejtett kamerás" felvétel a darab főpróbáján készült) Petőfi Színházban öt-öt évet töltött el, közben gyakran szerepelt a Magyar Rádió hangjátékaiban. Egy éve ismét rádiózik, a Magyar Katolikus Rádió (MKR) vezető'bemondója. Egy hithű református, aki presbiterként szolgál a gyülekezetében, hogyan került katolikus intézménybe?- Úgy, hogy Spányi Antal püspök és a rádió szakmai vezérigazgatója, Juhász Judit felkért erre a feladatra. Azt a talentumot, amely nekem adatott, én is Istennek akarom visszaadni. így teljesen másodlagos, hogy a mi Atyánk dicsőségét milyen felekezeti, egyházi keretek között szolgálom. Egyébként több protestáns műsorkészítő is dolgozik az MKR- ben, méghozzá nagy egyetértésben. Nincs is ebben semmi meglepő, hiszen ugyanazt a Jézus Krisztust követjük. Hiszem, hogy a rádióban és a színpadon végzett tevékenységünk minél több emberben azt munkálja, amit Az Ur katonái című színdarab zárómondata is megfogalmaz: „A csoda a legnagyobb hit, akiben hit van. Hogyan is kételkedhettem tebenned, én Uram, én Istenem?” H Nagy Imre ► A budapesti Iparművészeti Múzeum ad otthont a május végén megnyílt és július 27-ig megtekinthető XIV. népművészeti kiállításnak. A látogatók az utóbbi négy esztendő legkiválóbb népművészeti alkotásaiban gyönyörködhetnek. Tízezer darab gyűlt össze az országból és határainkon túlról, de ezeket helyi szinten már válogatták és zsűrizték. Budapestre már csak 3000 tárgy került, amelyeket egy soktagú zsűri tovább minősített. így a kiállított alkotások egyúttal a Gránátalma Díjat vagy az arany, ezüst, illetve bronz oklevelet is megkapták. A kiállításon végighaladva szőtteseket, varrottasokat, bútorokat, edényeket, játékokat, ékszereket, viseleteket, egyszóval az egykori paraszti művészet minden ágát megtaláljuk. Mindez élő népművészetünk bizonyítéka, de mégsem csupán az egykori formák és minták leutánozása. Minden alkotásban ott van az alkotó egyénisége is. Van, aki teljes mértékben ragaszkodik a hagyományokhoz, van, aki tágítja a kereteket, és a hagyományos motívumokból, formákból teljesen újat hoz létre. Például a nemezre játékok alapanyagaként lelhetünk, de ott volt a töklámpás, csak gyertya helyett nemezfigura ült benne. Mivel a Budapestre került tárgyak száma is magasabb volt, mint amennyit a kiállítási tér elbírt, a számukat tovább kellett csökkenteni, ám még mindig kétezernél több alkotásról van szó. Erdélyi Tibor Gránátalma díjas szobra Ha a népművészeti alkotásokát mint a paraszti kultúra részét határozzuk meg, akkor joggal csodálkozhatunk, hogy miként kerültek úri hímzéssel ellátott oltár- térítők, faragott oltár, de még egy református lelkészi palást is a kiállított tárgyak közé. Az úri hímzés, amely a reneszánsz korából maradt fenn, jórészt még ma is falusi parókiákon fedezhető fel. Elsősorban a protestáns egyházakra jellemző, és az erdélyi fejedelmek korában terjedt el. Az udvartartásokban a cselédek is megtanulták az úri hímzést, s továbbadták a paraszti közösségeknek. Bár szerényebb színvilággal - hiszen a parasztasszony nem használhatott arany- és ezüstszálat, ez csak az úriasszonyok privilégiuma volt -, de létrejött a legrangosabb, úgynevezett kazettás szerkezetű hímzőkultúra. Ez pedig Udvarhelytől Mosonmagyaróvárig mindenütt megtalálható volt. ■ Veres Emese-Gyöngyvér A SZERZŐ FELVÉTELE
