Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-06-05 / 23. szám
4 2005. jumus 5KERESZTUTAK "Evangélikus Élet^ Határhelyzeteink ► Tizenharmadik tudományos ülését tartotta Határhelyzeteink - Szociális ellátás és lelkigondozás címmel a Klinikai Lelkigondozók Ökumenikus Egyesülete május 27-én a dunakeszi református templomban. Debrecenyi Károly István, az egyesület elnöke megnyitóbeszédében elmondta, hogy az egyesület által ápolt legnemesebb hagyományok kétezer éves gyökérzettel kapaszkodnak a keresztény tradícióba. Ezért erősek, időt- és vihart állók. Dr. Gajdács Árpád vezető főorvos Hajléktalanság és lelkigondozás:.. .hogy legyen emberük című előadásában a hajléktalanok között végzett lelkigondozásról számolt be. A nyomorúságos állapot külső megjelenése a lelki nyomorúságnak.'Kevés az orvosi munka ahhoz, hogy segíteni tudjunk, kell valami más is: a törődés, a másik felemelése, kapcsolatok kialakítása, vallásos csoportok működése; ezek is lényeges részei a segítő munkának - fejtette ki. A lelki segítségnyújtásnak, a személyes kapcsolatoknak egyre nagyobb jelentőségük van, hiszen a külső körülmények sokat jelentenek, de mégis valaminek az emberben, belül kell történnie, és ehhez az kell, hogy a bajban lévőnek, a rászorulónak legyen embere... - hangsúlyozta a főorvos. Endrődi Zsuzsanna, a Római Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója A lelkigondozás helye, szerepe az időskorúak gondozásában címmel tartott előadást. Elhangzott, hogy a mai idősek generációja nagyon megsebzett. A 20. század terheit hordozzák; sokakra jellemző közülük, hogy elveszítették Istent, nem maradt kapaszkodójuk. A lelkigondozói szolgálat segít elfogadtatni az életet úgy, ahogy van, Isten szerető tekintete előtt; segít meghallgatni a másikat, megbocsátani, kiengesztelődni a másikkal, Istennel és önmagukkal. Berényi András pszichológus, családterapeuta Létezik-e családgondozás lelkigondozás nélkül? címmel tartott referátumában arról beszélt, hogy a lelkigondozásnak abban kell segítenie, hogy a családok együtt tudjanak élni, létezni. Probléma, baj mindig akad a családban, de nézzük inkább azt, hogy a családoknak milyen közös tevékenységeik vannak! - hívta föl a figyelmet. Jó, ha a lelki beszélgetések során szóba kerül, hogy milyen értékek vannak a családban, hogy mit jelentenek számukra a lelki dimenziók, az átélt spirituális élmények, amelyek segítenek a pozitív irányú változtatásban. Az előadások után interaktív kerekasztal szolgálta ezeknek a kérdéseknek a megvitatását, majd a szervezők a parókiakertben bográcspartin látták vendégül ebédre a résztvevőket. A délutáni ülésszak rövid előadásai személyes élményeken keresztül villantották fel a határterületen végzett szolgálat egy-egy tapasztalatát. Ezek között hallhattuk Kulcsár Zsuzsanna evangélikus lelkész, klinikai lelkigondozó tapasztalatait a fogorvosi rendelőben végzett lelkigondozásról, arról, hogyan lehet feloldani a szorongást, megnyugtatni a beteget, kellemes légkört teremteni. Ezt megelőzően pedig dr. Bartos Cecília beszélt arról fogorvosként, hogy számára mit jelent a lelkigondozó segítsége munkája során. A tudományos ülés orgonamuzsikával és úti áldással zárult. Jó volt látni, hogy milyen sokakat (évről évre egyre többeket) érdekel ez a szolgálat; hogy jó együtt gondolkodni, egy csónakban evezni; új erővel továbbmenni együtt - egymással és a Mesterrel, Jézussal. ■ Honti Irén Szolgálat, szeretet A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közgyűléséről ► Ki ne emlékezne a Délkelet-Ázsiát sújtó cunamira? Egyre a számos olyan természeti katasztrófa közül, amely után elkélt a segítség, és amikor a támogatást nyújtó szervezetek között ott találtuk az egyházi kezdeményezésre 1991-ben alakult, azóta nemzetközileg ugyancsak elismert Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet. A társaság - amelynek alapítói között ott van az evangélikus egyház is - május 24-én Budapesten tartott évi rendes közgyűlésén természetesen nemcsak a szökőár pusztítása után végzett munkára, hanem általában a 2004. évre tekintettek vissza. Megalapítása óta a segélyszervezet vezetősége évente egyszer közgyűlésen emlékezik meg az elmúlt esztendő eseményeiről, és átgondolja a szervezet előtt álló teendőket. Az alkalmat a felügyelőbizottság tagja, iß. Hafenscher Károly evangélikus lelkész nyitotta meg, és dr. Bölcskei Gusztáv református püspök vezette. Mint mindig, most is volt miről beszámolnia Lehel László evangélikus lelkésznek, a szervezet vezetőjének. Az ökumenikus segélyszervezet igazgatója a 2004. évről szóló jelentéséből - mivel annak teljes szövegét írott formában megkapták a közgyűlés résztvevői - csak egy-egy főbb gondolatot emelt ki. Felszólalásában kitért az Oroszországban - pontosabban Cse- csenföldön - végzett munkára; itt már tíz esztendeje dolgoznak a segélyszervezet munkatársai. Ottani tevékenységük főként az élelmezési gondok enyhítését célozza; ezt nagyban segíti az a kétszázezer eurós támogatás, amelyet első ízben folyósított az Európai Unió Humanitárius Segélyek Hivatala a magyar segélyszervezetnek. Afganisztánban - egy hazánk külügyminisztériuma által is támogatott program keretében - elsősorban iskolákat építettek és rendeztek be. Palesztinában menekülttáborokban élő, hátrányos helyzetű családokat láttak el élelmiszerrel. Eszak-Oszétiában pedig a beszlani tragédia túlélőit támogatták gyógyszerekkel és iskolai felszerelésekkel. „Az idei évben a humanitárius munkában Srí Lankáé és a temesközi árvízé a főszerep - zárta felszólalását Lehel László -, de természetesen Magyarországon is ugyanúgy próbálunk segíteni, ha szükséges - gondoljunk csak a legközelebbi példára, Mátrakeresztesre vagy Mádra. De nem csak a természeti katasztrófák után lehet hozzánk fordulni, tevékenységünk ennél jóval szerteágazóbb: 2004-ben országosan huszonhat különféle szociális juttatást nyújtottunk intézményeinkben, többek között olyan területeken, mint például a családsegítés, szenvedélybetegségek gyógyítása, a hajléktalanellátás vagy a romák felzárkóztatása.” Az igazgatói beszámolóban többször esett szó arról is, hogy a segélyszervezet hazai és uniós pályázatokon is részt kíván venni. Ennek érdekében egy úgynevezett „EU-team”-et hoztak létre, amelynek egyelőre két tagja van: Bálint Gábor, valamint az evangélikus Keveházi Klára. Ugyancsak evangélikus volt a következő felszólaló, Szemerei Zoltán felügyelőbizottsági tag is, aki a tavalyi év zárszámadását, illetve a 2005. esztendő költségvetését ismertette. Ennek keretében elmondta, hogy az ökumenikus segélyszervezetnek 2004-ben több mint egymilliárd forint volt a bevétele. A „beszámolóra kötelezettek” sorát Szentgyörgyvölgyi Péter, az Ökumenikus Szeretetszolgálat Alapítványának egyik kurátora zárta. A külföldön tartózkodó kuratóriumi elnök, D. dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök távollétében ő számolt be az alapítvány elmúlt évi tevékenységéről. A közgyűlés mozgóképes összeállítással fejeződött be, amelynek segítségével a résztvevők rövid betekintést nyerhettek a segély- szervezet Délkelet-Azsiában végzett szolgálatába. ■ G. Zs. Majális mindenkinek már másodszor a múzeumban ► Május 28-án hiába vágyakoztak csendességre a főváros lutheránus szigetére vetődök, hiszen a hőség ellenére is lármás élettel telt meg a Deák téri templom környéke. Igaz, ezúttal épp a mozgalmas programok kínálata vonzott ide kicsiket és nagyokat az Evangélikus Országos Múzeum által szervezett második múzeumi majálisra. mára gondolta ki a két főszervező, Zász- kaliczky Zsuzsanna és dr. Kertész Botond. Az intézmény munkatársai az Evangélikus Országos Múzeumba irányították a gyerekeket, akik tárlóról tárlóra járva felelhettek meg a játék címében feltett kérdésre, megkeresve a feladatlapon szereplő szempárok tulajdonosait ábrázoló festményeket. Utazás Szindbáddal Aki úgy döntött, hogy a múzeum meglátogatása helyett vagy után inkább az udvarban maradna, az sem unatkozhatott egyetlen percig sem; itt zeneszó mellett adatott lehetőség arra, hogy a Deák téri gyülekezet Huszár Gál könyvesboltjának kínálatából keressen kedvére való olvasnivalót. A lelki éhséget csillapítandó ki-ki belelapozhatott a jobbnál jobb könyvekbe, testének éhét és szomját pedig a gyülekezet nyugdíjasklubjában berendezett Pesti Polgár kávéházban csillapíthatta. Míg a gyerekek a játékos alkotóházban rajzoltak, vágtak, gyöngyöt fűztek, a színpadon különféle - a délelőtt folyamán elsősorban komolyzenei - programok várták a felnőtt érdeklődőket. Elsőként a Resinarius énekkar műsorát hallhattuk. A tizenöt esztendeje alakult, Nováki Éva karnagy vezette - evangélikus tagokból álló - kórus Luther Márton zeneszerző-lelkész barátjának nevét viseli. A Luther-udvar színpadán nagy sikert aratott a Pusker Éva - Itt zés Tamás hegedű- művész házaspár, majd - szülők és gyermekek számára egyaránt - igényes ki- kapcsolódást nyújtott a Makám együttes koncertje. A neves zenekar 1984-ben alakult, és fennállása óta tizenkét lemezt jelentetett meg. A Deák téren a 2002-ben boltokba került Szindbád című nagylemez anyagából adtak ízelítőt. A zenei blokkot a Benyus testvérek kamaraegyüttesének fellépése zárta. Az együttest Benyus Sándor tíz gyermeke alkotja. Noéval a bárkában A hitét katolikus módon megélő, muzikális família színvonalas komolyzeKi vagyok én? A kötetlen hangulatú rendezvényen a szórakozás mellett néhány „próbatétel” is várta az érkezőt; az első akkor, amikor a templom udvarába lépett. A Kívül-belül templom című, felnőtteknek szóló feladat keretében tizenkét evangélikus istenházát kellett azonosítani a róluk készült külső, illetve belső felvételek alapján. Egy másik fejtörő inkább a nagyobb gyermekeket célozta meg; a Ki hová néz? nevű játékot elsősorban iskolások szánéi produkciója után műfajváltás következett. Paraván és szebbnél szebb bábok kerültek elő, amikor a Tibit« bábcsoport készülődött fellépésére. A lelkes csapat a Felvidékről érkezett Budapestre. Tagjai seiből készült összeállítás, illetőleg a Női szerepek a kultúrában, az alkotóművészetben című pódiumbeszélgetés. A költeményeket - a Polgár Rózsa Kossuth-díjas kárpitművész gobelinjeiről készült, kivetített képek mellett - Ráckevei Anna színművésznő olvasta fel. A Benkó'Andrea muzeológus (Petőfi Irodalmi Múzeum) által moderált eszmecserén Bencémé Szabó Marta lelkésznő, Réthelyi Orsolya történész, Schaffer Erzsébet újságíró (Nők Lapja), S. Sárái Margit irodalomtörténész, valamint Szabó T. Anna költő vett részt. A muzsika hangjai mellett kezdődött tartalmas májusi szombat zenével is fejeződött be. A Deák téri evangélikus tempmár három éve bábozhatnak az arra kedvet és tehetséget érző diákok. A Tá- bita bábcsoport a Deák téri gyülekezet udvarán két darabot adott- elő nagy sikerrel: Noénak és Jónás prófétának a történetét elevenítették meg. A Biblia világából a mába Levente Péter hozta vissza a különböző korú kisfiúkat és kislányokat. Az ismert előadóművész most sem okozott csalódást, ifjabb és idősebb közönsége egy órán keresztül nevetett, játszott vele együtt. Az egész napos majális a gyermekek után elsősorban az édesanyáknak, nőknek szóló programokkal folytatódott. Ennek oka az - mondotta el lapunknak Zászkaliczky Zsuzsanna -, hogy az Evangélikus Országos Múzeumban ősszel olyan kiállítást terveznek, amely a 19. század kiemelkedő evangélikus nőalakjai előtt tiszteleg. Természetesen a jelen lévő férfiak érdeklődésére is számot tartott a 20. század magyar asszonyköltőinek verlomban Mekis Péter, az országos konzervatórium! orgonaverseny idei győztese adott koncertet, amelyet iß. Cselovszky Ferencnek, a gyülekezet lelkészének Péld 1,8-9 alapján tartott rövid igei elmélkedése emelt „evangéliumközelbe”. Egy igényes programokkal teli, érdekes nap után mindenki valóban elégedetten és élményekkel gazdagon távozhatott a belvárosi „evangélikus szigetről”. A krónikás ugyanakkor nem hallgathatja el szomorúságát sem. Elfogadva azt, hogy a szervezőknek egy olyan időpontot kellett választaniuk, amely közel esik a múzeumok napjához (május 18.), és a Deák téri gyülekezeti programokkal is egyeztetniük kellett, ha a múzeumi majális történetesen nem a Csömörön megrendezett evangélikus országos gyermeknappal egy időben zajlik, bizonyára még többen vettek volna részt a rendezvényeken - Csömörön és a Deák téren is... a Gazdag Zsuzsanna harmadik-kilencedik osztályos tanulók - nem véletlenül voltak ismerősek mindazok számára, akik ellátogattak a legutóbbi evangélikus bábversenyre, hiszen a Komárom melletti Hetény református gyülekezetének bábosai is ott voltak a nyertesek között. Ecsi Gyöngyi lelkésznő - aki nem mellesleg énekes és bábos mesemondó is - szárnyai alatt
